Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-14 / 28. szám

Ífl79. július Í4.

.SZABAD FÖLDMŰVES,

A gazdasági és társadalmi ■ haladás fontos tényezője

Mint Jelentettük, a Kölcsönös Gaz- delemét és az ipari termelését, dasági Segítség Tanácsának moszkvai, д nyilatkozat megállapítja, hogy a XXXIII. ülésszakán „Nyilatkozat a KGST-tagállamok mélyülő együttmű- KGST harmincadik évfordulójáról ködése a tervezésben a szocialista címmel dokumentumot fogadtak el. nemzetközi munkamegosztás előnyei- Ez bevezetőben megállapítja, hogy a nek minden irányú kiaknázását szolharmincéves KGST a szocialista or- gálja.

szágok sokoldalú gazdasági és tudó- д továbbiakban a hosszú távú mányos-müszaki együttműködésének együttműködési célprogramok Jelenelső szervezete a világtörténelemben, tőségét méltatja. Ezek a komplex Tevékenysége mind ezekben az évek- programot konkretizálva és fejlesztve ben a testvéri országok szoros gazda- meghatározzák az alapvető társadasági kapcsolatainak fejlesztését, a lom- és gazdaságfejlesztési problémák szocialista közösség erejének és ősz- megoldását szolgáló együttműködés szeforrottságának megerősítését, a stratégiáját 1900-ig. Arra hivatottak, szocializmus és a kommunizmus épí- hogy még szélesebb körűen használtésének ügyét szolgálja. ják ki a szocializrffus előnyeit, segít-A továbbiakban a három évtized sék az egyes testvérországok és az eredményeiről szól, majd kiemeli: egész szocialista közösség gazdasági szembetűnő az ellentét a KGST-tag- érdekeinek megfelelő megoldások államok sikerei és a tőkés világrend- megtalálását. A küldöttségvezetők szer országainak helyzetét jellemző megerősítik a KGST-tagállamok azon folyamatok között. A KGST-tagálla- szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják mok nemzeti jövedelmének és ipari az említett programok következetes termelésének növekedési üteme az megvalósítását minden egyes ország 1951—1978. évek folyamán háromszor gazdaságának és népjólétének fellennagyobb volt, mint a fejlett tőkés dülése, a szocializmus ügyének erősíországoké. Harminc évvel ezelőtt a tése érdekében.

KGST-tagállamok a világ ipari terme- д nyilatkozat aláhúzza: A KGST, lésének 18 százalékát állították elő, amely hat európai ország regionális ma pedig mintegy egyharmadát. Ak- szervezeteként jött létre, 30. évfordukor a világ nemzeti jövedelméből ré- lójának évében Európa, Ázsia és Laszesedésük 15 százalék volt, ma 25 tin-Amerika tíz szocialista országának százalék. Jelenleg a KGST-államok együttműködési szervezetévé vált. Ktkonkrét vívmányaikkal a gyakorlat- emeli, hogy a tagállamok közötti ban bizonyítják a szocialista rendszer együttműködés elveinek és gyakorlafölényét. tának vonzereje, nagyszerű társadal-A vezető kommunista és munkás- mi és gazdasági sikerei, a KGST tepártok tartós szövetsége az a meg- vékenységének állandóan erősödő debízható politikai alap, amelyen a szó- mokratizmusa és nagy nemzetközi témalista országok népei fejlesztik kintélye a tagállamok kölcsönös együttműködésüket, egyre szorosab- együttműködése által a világgazdasában egyesítik erőfeszítéseiket a társa- gi kapcsolatokra gyakorolt pozitív dalmi élet valamennyi területén. Fá- hatása növekvő érdeklődést kelt a radhatatlan tevékenységük eredmé- világ számos országában együttműkönyeképpen beteljesedett a nagy Lenin désünk tapasztalatai iránt jóslata a nemzetek barátságáról és A nyilatkozat megemlíti, hogy bőtestvéri kapcsolatairól, amelyek a vül Jugoszlávia részvétele a KGST- kölcsönös megértésen és kölcsönös szervek munkájában. Együttműködés bizalmon, az alapvető érdekek egye- folyik a Koreai Népi Demokratikus zésén és az önkéntes egyetértésen Köztársasággal és a Laoszi Népi Dealapulnak. Az emberi együttműködés- mokratikus Köztársasággal. Sokoldalú nek a szocializmus által létrehozott gazdasági kapcsolatok kialakítására új formái példát mutatnak až egész- kerül sor az Angolai Népi Köztársavilág népeinek, szüntelenül nő a Sággal és a Szocialista Etiópiával, nemzetközi helyzetre gyakorolt hatá- A KGST — megállapodások alapján —i suk. együttműködést folytat Finnországgal,

A KGST — a tagországok gazdasá- Irakkal és Mexikóval. A tagország elgi és társadalmi haladásának fontos töként szándéka, hogy erősítsék ba, tényezője — elősegíti a szuverén szó- rátságukat és egyenjogú együttműköctalista államok népei baráti kapcsó- désüket az összes szocialista állam- Jatainak és együttműködésének fejlő- mai. Következetesen fellépnek a fejdését és elmélyülését, a szocializmus lődő országokkal és más államokkal és a kommunizmus építésében szer- való egyenjogú, kölcsönösen előnyös zett tapasztalatok kölcsönös megho- együttműködés fejlesztéséért, azok nosítását, a gazdasági fejlettségi szín- társadalmi rendszerétől függetlenül, vonalak fokozatos kiegyenlítődését. Ez az elvi irányvonaluk a szocializ- Az európai KGST-tagállamok ezen az mus lényegéből, a szocialista orszáúton jelentős sikereket értek el. A goknak a béke ügye melletti elköte- Kubai Köztársaság, a Mongol Népköz- lezetttségéből ered, enyhülési polititársaság és a Vietnami Szocialista kájuk szerves része.

Köztársaság népei, a Szovjetunió és A nyilatkozat megállapítja, hogy a a többi testvéri ország közreműködé- tagállamok következetesen végrehajtsével rakják le a korszerű ipar alap- ják a helsinki záróokmány rendelkejait. zéseit, fellépnek az egyenlőségre ala-A nyilatkozat kiemeli a Szovjet- puló világgazdasági kapcsolatokért, uniónak a közös ügyhöz való igen összegezve a KGST három évtizejelentős mértékű hozzájárulását, majd des tevékenységének eredményeit, a a komplex programmal kapcsolatban KGST XXXIII. ülésszakán részt vevő megállapítja, hogy az sikeresen telje- küldöttségvezetők kifejezik a tagállasül. A KGST-tagállamok együttmükö- mok azon szilárd elhatározását, hogydése minőségileg előrelépett, még ha- a jövőben is tovább szélesítik és métározottabban irányul a technikai ha- lyftik a sokoldalú gazdasági és tudoladásra, a termelésszakosításra és mányos-müszaki együttműködést, tekooperációra, a természeti erőforrá- vékenyen életbe léptetik az együttműsok együttes kiaknázására, a szocia- ködés további elmélyítésére és tökélista országok népeinek közös javára, létesítésére, valamint a tagállamok A szocialista nemzetközi munkameg- szocialista gazdasági integrációjának osztás szakadatlan elmélyülését tanú- elmélyítésére irányuló komplex progsítja az a tény, hogy a KGST-tagálla- ram rendelkezéseit minden egyes álmok kölcsönös árucsereforgalmának lám és a KGST-tagállamok egészének, volumene 1950-től 1978-ig huszonkét- a szocializmus és a kommunizmus szeresére nőtt, növekedési üteme lé- felépítése, valamint a tartós világnyegesen meghaladta a nemzeti jőve- béke biztosítása érdekében.

AZ AFGÄN NÉP RÉSEN VAN

Imperialista körök utasitására zsoldosok bandáit vetik be Afganisztánban.

(Jurij Cserepanov rajza)

Kitartóan és imtotesen

(Folytatás az 1. oldalról) tőségét, hogy a szocialista országok tegyenek konkrét és következetes akciókat az európai béke és biztonság megszilárdítására, a helsinki Eurőpa-értekezlet záróokmányának szellemében. Hangoztatták, hogy tevékenyen szembe kell szállni az imperializmus agresszív köreinek és további reakciós erőknek mindazon kísérleteivel, hogy a lázas fegyverkezés fokozásval, a szocialista országok ellen indított ellenséges kampányokkal, a népek közötti ellenségeskedés szításával, a revansiszta, militarista, neofasiszta és neonáci szervezetek és irányzatok aktivizálásával számos országban meghiúsítsák a feszültség enyhülésének folyamatát.

Az értekezlet részvevői kiemelték, hogy az említett célok elérése végett, a politikai és diplomáciai törekvés mellett, intenzív ideológiai tevékenységet kell kifejteni, hogy a világ közvéleményének megmagyarázzák az imperializmus és a militarista NATO-körök felelősségét a lázas fegyverkezésért. Fontos, hogy nagyszabásúan tájékoztassák a közvéleményt a szocialista közösség országainak békekezdeményezéséről és fokozódó részvételéről a jelenkor egyetemes emberi problémáinak megoldásában. A második világháború kitörésének 40. évfordulója sürgetően figyelmezteti a népeket, fokozzák harcukat a tartós békéért, egy új háborús katasztrófa elhárításáért.

Az értekezlet részvevőt hangoztatták, hogy a testvérpártok közös Ideológiai munkájának egyik legfontosabb iránya marad a szocializmus gazdasági, tudományos-műszaki, társadalmipolitikai és kulturális vívmányainak propagálása. Nagy figyelmet fordítottak a szocializmus elméleti és gyakorlati problémáinak, a mai világ új

Jelenségeinek és fejlődési tendenciái* nak tanulmányozásában folytatandó együttműködésre, mely állandóan erősíti és gazdagítja a dialektikus é* történelmi materializmust, a tudományos szocializmust és a marxizmus--* leninizmust h* a munkásosztály, forradalmi világnézetét.

A részvevők kiemelték az el néni kötelezett országok közelgő havannai*

VI. állam- és kormányfői értekezletének nagy jelentőségét, s annak á meggyőződésüknek adtak kifejezést* hogy sikere hozzájárul az el nem kötelezett országok népei egységének és szolidaritásának szilárdulásához az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, az önálló társadatmi-gazdaságf fejlődésért, az enyhülésért és az együttműködésért világszerte folytatott küzdelemben.

A FIGYELEM ELŐTERÉBEN A SALT—II.

Mik azok az osztódó robbanófejek?

A világ békeszerető emberisége figyelmének középpontjában még mindig Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi találkozója áll, bár mind több nap választ el a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai szerződés aláírásától. A nagy érdeklődés azt a tényt bizonyítja, hogy nem valamilyen, időben korlátozott jelentőségű eseményről van szó, hanem olyanról, amely a világ haladó emberisége előtt megnyitja a jövő kapuját.

A hadászati nukleáris potenciál minőségi átalakítása már a hatvanas évek derekától elkezdődött. Lényege az, hogy a hordozórakéta ún. anyarobbanófejében 3—14 osztódó robbanófejet helyeznének el, amelyek az adott pillanatban leválnának róla és egymástól függetlenül, különböző, megjelölt célpontokra irányulnának. Ez a hadászati fegyverzetben elért minőségi áttörés lehetővé tette, hogy egyetlen hordozórakéta segítségével egyidejűleg több célt érjenek el, s ugyanakkor fokozódjék a találat valószínűsége, pontossága és romboló ereje. A robbanófejek fejlődése — a viszonylag egyszerűektől — olyan fokot ért el, hogy vannak robbanófejek, amelyek képesek kitérni az ellenség ellenrakéttái elől, és célba találni-. E műszaki tulajdonságok alapján a hadászati támadó rakéták

fegyvertárában jelenleg a következő típusok szerepelnek:

, osztódó több nukleáris robbanófejes rakéták, (MRV), amelyekről a repülés zárószakaszában leválnak az osztódó robbanófejek (rendszerint három), amelyek aztán önálló ballisztikus görbéjükön haladva találják el a megadott célt;

— osztódó, egymástól függetlenül különböző célpontokra irányítható, több robbanófejes, úgynevezett MIRV- rakéták, melyeket olyan hajtóművel láttak el, amely lehetővé teszi az osztódó robbanófejek röppályájának több iránybóli megváltoztatását. Egymástól független célra vezérlésük az anya-robbanófej helyzetének ballisztikus görbén történő megváltoztatásával valósul meg, ezt pedig indító berendezések segítségével érik el. Ez a típus a legelterjedtebbek közé tartozik, s ezért a SALT—II. szerződés részletesen foglalkozott vele.

A fejlesztés és kísérletek előrehaladott szakaszában vannak a manőverező nukleáris robbanófejek MaRV, melyek beépített hajtóegységgel, irányító, célra vezető és pályakiigazító rendszerrel vannak ellátva, s repülésük befejező szakaszában helyzetet, irányt és magasságot változtatnak. Az anya-robbanófej ki tud térni az ellentalálat elől, optimális röppályát képes választani, és így át tud hatolni

a sűrűn védett térségeken. A legked* vezőbb pillanatban kioldja az osztódó robbanófejeket, melyek nagy pontossággal célba találnak. Rendszerbe ál* lításukat az Egyesült Államok hadászati támadó erőinek fegyverzetében a nyolcvanas évek derekára várják.

Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter a moszkvai katonai akadémiák végzett hallgatóihoz közelmúltban intézett beszédében ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy, Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi megbeszélései és a SALT—II* aláírása fontos határkő a nemzetközi feszültség enyhülésének útján.

Ugyanakkor azt is megjegyezte* hogy a békés egymás mellett élés ellenfelei koholmányokat terjesztenek az ún. szovjet katonai veszélyről, hogy útját állják a feszültség további enyhülésének és akadályozzák a népek békés együttműködését. Minél jobban járul hozzá a Szovjetunió a béke szilárdításához, annál inkább rágalmazzák ezek az emberek a Szovjetunió politikáját. A katonai költségvetések növelésére és a lázas fegyverkezés fokozására törekszenek* Ezért továbbra is nagyfokú éberséget kell tanúsítani, növelni kell a Szovjetunió védelmi erejét és fegyveres erőinek harci felkészültségét, hangsúlyozta Usztyinov marsall.

JAN MlCATEK

Külpolitikai kommentárunk

Afganisztánban, pontosabban a fennállásának egyéves évfordulóját ünneplő Afgán Népi Demokratikus Köztársaságban gyakran hallatszik puskaropogás. Nem volna ez szokatlan, hiszen úgy tartják, az afgánok szinte fegyverrel születnek, annyira elválaszthatatlanok tőle, ám több mint egy éve polgárháborús állapotok uralkodnak a forradalom útjára tért országban. Nehezen születik meg az új, nemcsak nevében, hanem rendszerében is népi demokratikus állam, melynek rengeteg ellensége támadt. Számtalan, mondhatnánk permanens ellenforradalmi kísérlet történt Nur Mohammad Taraki és Hafizullah Amin rendszerének megdöntésére. A legutóbb magában a fővárosban, Kabulban kísérelték meg ellenforradalmi bandák a hatalomátvételt, de a hadsereg és a rendfenntartó alakulatok a lakosság segítségével leverték őket. A lappangó afganisztáni ellenforradalom nem elszigetelt jelenség; az amerikai imperializmus, továbbá egyes környező országok haladás-ellenes magatartásából eredő segítségre épül. Éppen a viszályok jószomszédi szellemben való rendezése ügyében járt a napokban afgán küldöttség a szomszéd Pakisztánban, s hazatérve, derűlátóan nyilatkozott a két ország viszonyának várható alakulásáról. Joggal vagy túlzott optimizmussal-e, i ez majd a jövőben válik el, mert a helyzet túl bonyolult.

A Daud-uralkodőház egy évvel ezelőtt történt megdöntése után a 655 ezer négyzetkilométer területű és nem egészen húszmillió lakosú (népszámlálást mindmáig nem tartottak) Afganisztán elindult a forradalmi változások útján. Létrejött a marxista—, leninista típusú élcsapat párt, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, mely főtitkára, Taraki vezetésével alkotó módon látott hozzá a forradalom feladatainak megvalósításához az ország jellegzetesen bonyolult társadalmi és gazdasági viszonyai között, Az új Afganisztán politikájának jellemzője az őszinte és elmélyülő szovjetbarátság, a szoros együttműködés a többi szocialista országgal is, az el nem kötelezettség és a barátság politikájának folytatása valamennyi jószándékú ország irányában. Belpolitikai téren a kábul) kormány, szándékaira jellemző a létfontosságú földreform következetes végrehajtása, a közoktatás és az egészségügy elmaradottságának megszüntetése, továbbá a hazai ipar megteremtése és fejlesztése. Ez a politika nagy vonzerővel hat az afgán tömegekre, melyek életére még bizonyos mértékben kihatással vannak a megszűnő félfeudálls, törzsi korlátok, ugyanakkor bősz gyűlöletet vált ki a haladás ellenségeiben, melyek más szerepet szántak Afganisztánnak.

Az amerikai imperializmust elsősorban Kabul szovjetbarát politikája nyugtalanítja. Ugyancsak emiatt vált Afganisztánnak ellenségévé Peking is, mely képtelen befolyása alá vonni az

új rendszert. Ellenséges szemmel néz Taraki rendszerére a pakisztáni rezsim, mert a megoldatlan szociális kérdések miatt meggyűltek bajai a lázongó tömeggekkel, melyeket a kivégzett néppárti vezető, Ali Bhutto sorsa is fokozott ellenállásra mozgósított. Végül az „istentelenség“ vádjával támadja a Taraki-rendszert az iráni síita papság jobbszárnya is, sőt, támogatást nyújt az ellenforradalmároknak.

Ezek azok az erők, amelyek anyagi és szervezeti támogatást nyújtanak az afgán elienforradalmároknak, akiknek zöme a kisajátított, mintegy 40 ezer földbirtokos és csatlósai közül toborzódik, valamint elmaradott, írástudatlan és így könnyen megszédített egyszerű emberekből. Mivel Afganisztán és Pakisztán között nincs pontosan kijelölt határ, az ellenforradalmi elemek könnyen átjutnak a szomszédos pakisztáni területre, s kiképezve, kínai fegyverekkel ellátva ugyanúgy vissza is térnek rombolni, zavart kelteni.

A háttérben tehát az imperializmus és a reakció húzódik meg, melynek

az elmaradott törzsi rendszer viszonyait kihasználva még egy területen nyílik lehetősége cselekvésre — ez pedig a múltban rendezetlen nemzetiségi kérdés kihasználása.

A nemzetiségi viszonyok bonyolultsága (nemcsak Afganisztánban) az egykori imperialista politikából következik. Az annak idején meghúzott hírhedt Durand-vonal nem egy itt élő nemzetiséget két, sőt négy részre ■osztott. Az afgán lakosságnak mintegy 60 százalékát alkotó pástukból (vagy pustunokből) mintegy 6—9 millió Pakisztánban él, de kis számban Iránban is találhatók. Az afganisztáni mintegy húsz nemzetiség között a pástuk után mindjárt a férszuk következnek, akik rokonai a perzsáknak, sőt, sokan azonosítják Is velük őket. Ugyancsak fellelhetők a Pakisztánban és Iránban is élő beludzsok. E kurdokkal rokon nomád nép szabadságszeretete, életmódja és szeparatista törekvései már a múltban sok gondot okoztak a pakisztáni kormánynak. Egy független Beludzsisztán megteremtése érzékenyen érintené Pakisztánt és csapást mérne az imperialisták terveire is.

így sorolhatnánk tovább az Afganisztánban élő nemzetiségeket, melyek pozitív változásokat várnak az új rendszertől. A nemzetiségi kapcsolatok megbolygatása most, a forradalmi változások közepette csak hátráltatná az egyébként e téren is türelmes politikát folytató Tara ki-rezsim haladó elképzeléseinek megvalósítását, ami kimondottan imperialista érdek.

Kabul tehát nem 'lebecsülendő önvédelmi harcot vív, amikor a forradalom vívmányait védelmezi. Am maga mellett tudhatja az egész szocialista világot. „A Szovjetunió határozottan elítéli az áfgán forradalom elleni felforgató tevékenységet, s kijelenti; nem hagyja magára az afgán népet, amelynek joga van saját elképzelései szerint építeni jövőjét“* írta. nemrégen a moszkvai Pravda. A CSKP Központi Bizottsága küldöttségének márciusi kabuli látogatásakor pedig igazolást nyert, hogy pártjaink és kormányaink azonos vagy hasonló nézeteket vallanak a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében, s minden téren együttműködésük bővítésére és szorosabbá tételére törekszenek.

LŰRINCZ LÁSZLÓ