Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-05 / 18. szám

1979. május S. SZABAD FÖLDMŰVES 13 If JU & шЙиз A CSKP KB 13. ülésének határozata, *— a XV. pártkongresszus határozatai­val összhangban — többek között ki­mondja: „A zöldség- és gyümölcster­mesztés növelése céljából folytatni kell a termelés összpontosítását és szakosítását. A feldolgozó és kereske­delmi szervekkel együttműködve meg kell gyorsitani a feldolgozó- és a rak­tározó kapacitások építését, javítani kell a termelőknek nyújtott szolgálta­tásokat.“ A megfontolt határozatot megfon­tolt elvekre alapozták: a lakosság életszínvonalának fokozatos emelke­désével egyetemben növelni kell a zöldség és gyümölcs termelését. gok képezik, melyek száz hektáron termesztik ezt az értékes fogyasztási és konzerválás! alapanyagot. A hagy­­matermesztés „melegágya" a Sahyi (Ipolyság) és palásti szövetkezetek, a öajkovi gazdaság pedig főleg a ká­poszta termesztésére szakosodott. A megfelelő gépi eszközök beszerzése után a HRONFRUKT közreműködésé­vel a sárói és Dolná Seé-i (Alsósze­­cse) szövetkezetek is kooperációs partnerekké válnak. — Célunk az — folytatta az Igaz­gató —, hogy a partnergazdaságok­ban a növénytermesztés minden mun­kafolyamatát vállalhassuk, kivéve a betakarítást, amihez a munkaerőt a mm A levicei (Léva) központtal működö HRONFRUKT közös mezőgazdasági vállalat szlovákiai viszonylatban egyik nesztora a fentiekben idézett határozat maradéktalan teljesítésének. Ez a nesztori szerep aránylag új ke­letű, mivel a vállalat nem tekint visz­­sza nagy múltra. A kezdeti gondok. Indulási nehézségek ellenére is a HRONFRUKT egyike a korszerű zöld­ség- és gyümölcstermesztés „meleg­ágyainak“. X X E néhány bevezető szó után néz­zük, milyen tanulságokat hozott a múlt év: — Ezerkilencszázhetvennyolc való­ban a tapasztalatgyűjtés évének mi­nősíthető — mondotta Zlehovec Jó­zsef mérnök, a HRONFRUKT igazga­tója. '— A tavalyi év nem mondható éppen szerencsésnek. Május 29—31. között a Járás déli részeit erős jég­verés sújtotta. Ennek — s más külső tényezők — következtében tervünket zöldségből 87,8, gyümölcsből 51,3 szá­zalékra tudtuk teljesíteni. A palánták károsodása, az akadozó vegyszerel­látás jelentős kiesést hozott. Ez főleg a paprikánál mutatkozott meg, ahol 1500, uborkából 400, hagymából — melyet peronoszpóra sújtott — 600 tonnával kevesebbet termeltünk a tervezettnél. A tél folyamán partner szövetkezeteink képviselőivel megtár­gyaltuk közös dolgainkat, hol és mi­lyen zöldség és gyümölcsfélék ter­mesztését növeljük, vagy csökkent­sük, milyenek a lehetőségeink gépek, vegyszer, vetőmag szempontjából. Az idei tervünket a múlt évihez viszo­nyítva — komoly megfonotlás után — némileg csökkentettük, ami tulajdon­képpen alapját képezi a következő évek tervteljesltésének. Sok új gépet, berendezést próbálunk kL Erről a ké­sőbbiek folyamán kissé bővebben sze­retnék szólni. Щ Mit tesznek annak érdekében, hogy a gyümölcstermesztés területén csökkenjen a lemaradás? Itt ugyanis a tervet csak harminc százalékra tel­jesítették. — Annak érdekében, hogy partne­reinknek ezen a téren szakmai segít­séget tudjunk nyújtani, a bojnicel kutatóintézet szakembereinek a bevo­násával járásunk területén felmérése­ket végeztünk. Megállapítást nyert, hogy számos szövetkezet gyümölcsöse — melyeket intenzív gyümölcsösök­ként tartottunk számon — nem éri el a kívánt szintet. Éppen ezért konkrét Intézkedéseket hoztunk a faállomány felújítására. A problémát a járási pártszervekkel megtárgyaltuk, s tizen­egy fő pontból álló határozatot hoz­tunk. Érdekességként megemlíteném, hogy már a hetedik ötéves tervidő­szakban a Sárovcei (Sáró) körzetben főleg almát, Zeliezovcén (Zseliz) őszi­barackot és almát, PláSfovcén (Pa­lást) és környékén szilvaféléket, Bá­­tovcén körtét, almát, cseresznyét, meggyet termesztenek majd kellő színvonalon az érintett partnergazda­ságok. X X A szakosított és összpontosított ter­melés alapját képezik azok az össz­pontosítások, melyek az utóbbi évek­ben a zöldségtermesztés területén tör­téntek. Járásunk paradicsombázisát a Tekovské T.uíany-i (Nagysalló) és Te­kovské Luáianky-i (Kiszálló) gazdasá­A múlt évben a járás területén az ipari pa­radicsomot még kézi erővel takarftották be. Az idén ezt az igé­nyes munkafolyamatot nagy teljesítményű gé­pekkel végzik. Felvételünk a magyar­országi HÖDGEP vál­lalat dolgozóinak mun­káját örökítette meg i paradicsom-osztályo­­zó és -feldolgozógép szerelése közben. A berendezés kiállta a a próbát, s az idén már teljes kapacitás­sal üzemel. (A szerző felvételei) szövetkezetek biztosítják. Ezt a kis­­sallói és nagysallói gazdaságokban sikerült már részben elérniük. Bizo­nyos idő után — ha a gépparkunk kiegészül — a többi partnergazdaság­ban Is aktívan közreműködünk a ter­melésben. X X Egy közös mezőgazdasági vállalat munkáját nagyban befolyásolja gép­parkjának színvonala. A HRONFRUKT gépparkja épülőfélben van, s évről évre a legkorszerűbb mechanizáciős eszközökkel gyarapszik. Az eddigi legnagyobb beruházások egyike a pa­radicsom-gépsor, mellyel a nagysallói és kiszállói kooperációs gazdaságok­ban végezték tavaly a próbaüzemelte­tést. A magyar HÖDGÉP vállalat jó hír­nevét öregbíti az, hogy az Itt lezaj­lott erőpróba jóformán műszaki hiba nélkül folyt le. Ezenkívül a vállalat komplett hagyma- és káposztagépso­rokkal rendelkezik, melyek eddig hi­bátlanul működtek. Jól üzemel a zöld­borsókombájn is, mely tulajdonképen lehetővé teszi a borsó 150 hektáron történő termesztését. A HRONFRUKT vezetői örömmel újságolták, hogy a vállalat az Idén egy paradicsom-gép­sorral gazdagodik. A szovjet berende­zések alapját a jól bevált Niva kom­bájn képezi — a rovinka! kutatóinté­zet közreműködésével, hazánkban elő­ször itt próbálják ki. A vállalat újabb Nibex univerzális svéd vetőgépet kap, mely pontos munkájával kiérdemelte a hazai szak­emberek teljes elismerését. Remélhe­tőleg az idei év tervének teljesítésé­hez hozzájárul az a zöldbab- és fű­szerpaprika-betakarítógép is, melyre a termelők már régóta várnak. A sok pozitívum mellett a mechanizácló te­rületén sajnos hiányosságok is van­nak. Annak ellenére, hogy a jövőben az uborkatermesztésre központilag Is nagy súlyt helyeznek, az ehhez szük­séges gépek a piacon hiánycikknek számítank. Ha a vállalat a betakarí­tásig nem tud hozzájutni uborkabeta­karító géphez, munkaerőhiány miatt veszélyeztetve lesz ezen a területen a tervteljesítés. Egy főleg zöldségtermesztéssel fog­lalkozó vállalat tevékenységében dön­tő szerepet kap a partnergazdaságok minőségi vetőmaggal való ellátottsá­ga. Habár a Semex általában igyek­szik teljesíteni feladatát, a HRON­FRUKT vezetőségének mégis lenne egy kérése az említett vállalathoz. Remélik, hogy a jövőben nagyobb less az egyes zöldségfajták vetőmagvá­iasztéka, s a szükséges vetőmag­­mennységet a termelők még a vetési időszak előtt megkapják. Zlehovec mérnök megemlítette: saj­nos olykor a jelentőseb problémákkal bosszúságok, gondok is társulnak, me­lyek néha apróságoknak tűnnek, még­is a termelés fékezöi. — Ügy mint más vállalatok, olykor mi is anyagi gondokkal küszködtünk. Az idén ezen a területen szerencsére változott a helyzet. A kertészkedés­hez nélkülözhetetlen tőzeg vásárlásé­ra egymillió-százezer koronát irányoz­tunk elő. Ez nem túl sok, de még ezt sem tudjuk kimeríteni, mivel tőzeget beszerezni művészet. Tőzeg van, de a kitermelése — zötyög. Azt hiszem népgazdasági érdek ennek a munka folyamatnak haladéktalan meggyorsí­tása. A másik bosszúság a fólia be­szerzésével kapcsolatban ért bennün­ket. Mivel optimista vagyok, remélem a jövő évben ez a probléma is meg­oldódik. A zöldségfelvásárlás olyan munka­folyamat, amelybe még a jó szervezés mellett is becsúszhatnak hibák. En­nek ellenére a HRONFRUKT vállalat vezetőségének az értékesítéssel kap­csolatban nincsenek rossz tapasztala­taik. A hét felvásárló központ arány­lag rugalmasan vásárolta fel a zöld­ségféléket. Még a Zelenina lévai rész­lege — munkájában a múltban elő­fordultak hiányosságok — jól teljesí­tette feladatát. Persze szépséghibák ezen a területen Is előfordultak. Ti­zenöt vagon káposzta például kint maradt a földön, mivel az illetékes konzervgyár bőséggondokkal küzdött. A vállalat főmérnökének Štefan Bé­relnek a szaval szerint a tavaszi A juhtenyésztés nagyüzemi módszere munkálatok jó ütemben, folynak, s minden remény megvan a jó ered­ményekhez. Reméljük, a HRONFRUKT vállalat — úgy mint az 1977-es évben — teljesíti, sőt túlteljesíti tervét, mellyel eleget tesz az efsz-ek IX. kongresszusa által elfogadott célkitű­zéseknek. Teljes erővel azon kell lenni, hogy csökkenjen a zöldség és gyümölcs behozatala. KALITA GABOR Hideg, velőig ható szél fújt a Rima folyó felől, amikor bekopogtam Sze­kér Árpádhoz, a várgedei (Hodejov) „Építő“ Efsz főállattenyésztőjéhez, aki 1974-től irányítja a hét falu hatá­rát egyesítő gazdaság állattenyészté­sét. Miután elmondtam jövetelem cél­ját, hellyel kínált. Beszélgetésünk so­rán megismertetett az elmúlt eszten­dő eredményeivel s szó esett a követ­kező évekre kitűzött feladatok valóra váltásáról is. — Mielőtt rátérnék az adatok köz­lésére — kezdte vendéglátóm a be­szélgetést —, előre kell bocsétanom, hogy szövetkezetünk a Rimavská So­­bota-i (Rimaszombat) járás meglehe­tősen tagolt, dombos részén gazdál­kodik. Ez annyit jelent, hogy bár há­­romezerkilencszázötvenhat hektáron gazdálkodunk, a szántóföldünk csak 1960 hektár. A többi rét, legelő és az utóbbi időben szőlőtelepítés. A két számot összevetve úgy tűnhet, hogy szövetkezetünkben az állattenyésztés dominál. Azonban figyelembe véve az ezerhatszáz darabos szarvasmarha­állományt a négyszázötven hektáron termesztett tömegtakarmány nem fedi az állattenyésztés igényét. Döntő té­nyező ez, amely meghatározza az ál­lattenyésztés irányát. Szövetkezetünkben az állattenyész­tés két irányban fejlődik — folytatta az állattenyésztő. Az első a szarvas­­marha- és a sertéstenyésztés, itt a­­zonban lehetőségeink korlátozottak, a fent említett okok miatt. A fejlesztés második iránya a juh- és bárányte­nyésztés. Erre a lehetőségek adottak és jelentős tartalékunk van. Rételnk és legelőink a szarvasmarhák legel­tetésére nem, vagy csak igen kis mér­tékben alkalmasak. A Juhok viszont ezeket a legelőket jól tudják haszno­­ítani. A rimaszombati járásban a leg­nagyobb Juhtenyésztó szövetkezetek közé tartozunk. A hatezer darab juh­állományban háromezerszáz anyajuh, ezernégyszáz úgynevezett pecsenyebá­rány, a többi pedig utánpótlásra, il­letve eladásra szánt állat. A juhtenyésztésben döntő fordulat történt az 1977-es és 1978-as évben, amikor elhatároztuk, hogy nagyüzemi hizlalási módszerre térünk át. A MOVIS program keretében a holiči vállalattal szerződést kötöttünk az előregyártott elemekből összeállítható új juhhizlalda felépítésére, mintegy nyolcmillió korona értékben. A négy MU—500-as hizlalda kétezer anyajuh, illetve hatezer bárány — 30—34 kiló élősúlyig — tartását teszi majd lehe­tővé. Számításaink szerint a befekte­tett költség pár éven belül megtérül. Nem kevésbé fontos az sem, hogy az állatokat négy gondozó látja el a ko­rábbi húsz munkaerővel szemben. Az előregyártott alumínium panelekből összeállított hizlaldák hőszigeteltek. Almozás nélküli, farostos tartási mód­szeren alapulnak. Az ürülék farosto­kon keresztül gyűjtőcsatornákba hull. A takarmányt traktorral vontatott speciális pótkocsiról lehet adagolni az állatok elé. A napi takarmányadag szénából és granulált takarmányból áll, amelyet számunkra a szabadkai állami gazdaságban készítenek. Az itatás önitatókkal történik. Egv-egy állat felhizlalására hetven kilogramm granulált takarmánnyal számolunk. A bárányokat tizenhárom kilogrammos súlyban fogjuk hizlalásra és harminc­két kiló élősúlyig hizlaljuk őket. A régi, korszerűtlen istállókban tizenhét deka napi súlygyarapodási átlagot ér­tünk el. Az új hizlaldában a napi súlygyarapodás 23 dekagrammra nö­vekedett. A hizlaldákban a bárányok többször kicserélődnek az év folya­mán. Ez eleinte nem kis fejtörést okozott az utánpótlás biztosítása szempontjából. A problémát kooperá­ciós alapon oldottuk meg, mégpedig úgy, hogy négy szövetkezetből — Hostice (Gesztej, Jesetiské (Feled), Gemerský Jablonec (Alniágy), Nová Bašta (Üjbást) —vásárolunk bárányo­kat. A tenyésztéssel, szervezéssel ősz­­szefüggő teendők a mi vállunkra ne­hezednek, így igyekszünk mindent a lehető legjobban biztosítani. Állomá­nyunk többnyire szlovák merino, a­­melynek igen jó a tejelékenvsége és a hízékonysága, ezenkívül kiváló a gyapjútermelése is. A pecsenyebárá­nyok előállítására a szlovák merinó­­kat Berrichonne der Cher és Ile de France apaállatokkal keresztezzük. Ezeknek a fajtáknak húsuk lágy, job­bára zsírtól, faggyútól mentes. Gyapjútermelésre új ' nemesített szovjet fajtákkal keresztezzük a szlo­vák merinót. Közéjük tartozik például a stavropoli merinó és Asforska. Gyapjújuk lágy, hosszú és tiszta, ami minőségi követelmény a juhtenyész­tésben. — összegezve az elmondottakat, ön szerint kifizetődő a juhtenyésztés hosszú távon is? — kérdem vendég­látómtól. — Természetesen, főleg ott, ahol rétek és legelők vannak. A nagyüze­mi juhhizlalást már a múlt évben a régi, elavult, korszerűtlen istállókban kezdtük, ami hárommillió-hatszázezer korona haszonnal járt. Reméljük, hogy a jövőben a juhtenyésztés még kifi­zetődőbbé válik. Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy a környékről gyakran járnak hozzánk tapasztalatcserére, s egyre többen meggyőződtek arról, hogy a juhtenyésztés bővítése a me­zőgazdasági termelés fokozásénak egyik fontos lehetősége. POLÄK ISTVÁN Teljesítik a feladatokat A Nyugat-szlovákiai Baromfiüzemek elféri központjának komáméi (Komá­rom) 3-as számé részlegüzeme Mar­cel házán (Marcelovi) baromfifarmot üzemeltet. Az istállészerű épületben mélyalmon évente közel 5000 napos­csibét nevelnek fel és adnak el. SZA­BÓ FERENC elvtfirssal, a baromfifarm vezetőjével beszélgettem a tavalyi tervfeladatok teljesítéséről és az idei tervekről. Papírokat rakott elém, amelyen számoszlopok sorakoznak. Világos át­tekintést nyújtanak a tervfeladatok teljesítéséről. — A tavalyi év tervfeladatait sike­resen teljesítettük és ez elsősorban a baromfigondozók érdeme, akik igazán jól dolgoztak. Az ő érdemük, hogy a tervezett S0 métermázsa baromfihús helyett 71,5 métermázsát sikerült ér­tékesítenünk, s így az előirányzott tervet 126 százalékra teljesítettük. A további mutatók is arra utalnak, hogy a lermelési eredményeink nem vélet­lenül születtek. Például egy kilo­gramm baromfihús kitermelésére 2,65 kg takarmányt terveztünk, de csak 2,60 kilogrammot használtunk fel és Így sikerült a múlt évben 34 méter­mázsa takarmányt megtakarítanunk. X X Jó eredményeket értek el az érté­kesítésnél is. A termelési idő 58 napra volt beütemezve, 1,45 kg-os át­lagos súlyban. A gondozók ezt az időt 52 napra csökkentették és 1,46 kg-os átlagsúlyt értek el. A csirkeel­­hullés egész évi terve 5 százalékban lett megállapítva, az elhullás viszont csak 3,64 százalék. Évente öt fordulóban átlag 10 ezer naposcsibe kerül be a neveidébe. A- mikor a baromfiakat eladják, a mély­almot kihordják, a baromfiszállást ki­takarítják, az épület falait fertőtlení­tik, az etetőberendezést megtisztítják és az Hatókkal együtt fertőtlenítik. Ebben az időszakban mindhárom gon­dozó egyszerre dolgozik. Egyébként Czibor Gizella baromfigondozó és Szabó Ferenc, a baromfifarm vezetője. (A szerző felvétele) váltott műszakban. Amikor ismét tisz­ta alommal töltik meg a baromfiszál­lást, a Komáromi Állami Gazdaság keltetőjéből megérkezik az újabb na­poscsibe-szállítmány. Szabó Ferenc elvtárs a dicséret hangján szólt a baromfigondozókról, mégpedig Czibor Gizelláról, Tóth Zsófiáról és Fazekas Erzsébetről, akik minden igyekezetükkel azon fá­radoznak, hogy minél jobb eredmé­nyek szülessenek. Ugyancsak elisme­rőleg beszélt Marek Jénos, K u­­r u c z'András és S e n k á r Imre szál­lítómunkásokról is, akik a mélyalom­hoz szükséges szalmát és fürészport szállítják. Megtudtam azt is, hogy a vezetőség végre teljesítette Szabó elvtárs azon óhaját, hogy az épület kifűtésére sze reltessen be olajkályhákat. Eddig ugyanis csak hagyományos módon fűtöttek, ami tűzbiztonsági szempont­ból bizony nem volt a legmegfelelőbb. Az új olajkazánnal megoldották ezt a problémát, mivel a naposcsibéknek az első időszakban 30—32 C°-os hő­mérsékleten kell nevelkedniük. A baromfieleséget a Terményfelvá­­sárlő és Ellátó Vállalat ógyallai (Hur­banovo) takarmánykeverőjéből kap­ják. A takarmányok minőségével és szállítási határidejével elégedettek. Amikor a baromfigondozók havi átlagjövedelme felől érdeklődtem megtudtam, hogy a gondozók órabére 6,80 korona — plusz 20 százalék havi prémium, ami 1400—1500 korona havi átlagos keresetnek felel meg. A baromfifarm dolgozói az SZNF 35. évfordulójának tiszteletére értékes kötelezettségvállalást tettek, melynek értelmében szépíteni fogják a szociá­lis épület környékét, a termelés sza kaszán pedig még jobb eredményeket akarnék elérni, mint az elmúlt évben. Andriskin József

Next

/
Oldalképek
Tartalom