Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-10 / 6. szám

• n DZKD körforgó fejőház (Agtostroj n. v.) 500 tehén kt. szolgálására alkalmas. A fejőberendezések korszerűsítése igényes műszaki és gaz­dasági feladat. Csupán a Cseh Szocialista Köztársaságban ÍZ 994 fejőgép és -berendezés működik, s ezekből 7969 korszerűsí­tésre szorul. A tejház továbbra is a tehénistálló fontos része marad. En­nek felszerelése szocialista mezőgazdaságunk építésének egyes szakaszait dokumentálja. A tej hűtését is radikálisan korszerűsítenünk kell. A CSSZK-ban működő 17 844 hűtőegy­­ségből 6553 nem felel meg a hűtés előírt mértékének és kö­vetelményeinek. jelenleg a tejházakat ZD 6-014 hűtőberendezéssel látjuk el. Ezeket az 5 ezer literes hfltőtartályokat tavaly februárban a Packo cég licencében kezdték gyártani a Hradec Králové-i Strojobal vállalat pacovi üzemében. Ebből a berendezésből idén 270-et, jövőre pedig már 300 darabot fognak legyártani E hűtőberendezés előnye a tej automatikusan szabályozott hű­tése és alacsony hőmérsékleten való tartása az elszállítás idő­pontjáig. A hatékony technikával felszerelt tejházak építése nem ol­csó dolog. A tej tökéletes hűtése és eredeti minőségének meg­őrzése, nemcsak a termelő, hanem a feldolgozó vállalat érde­ke is. Ezen a szakaszon a mezőgazdasági őstermelés és tejipar szorosan együttműködik. A tejipar az 5. ötéves tervidőszakban 16,11 millió koronával járult hozzá több mint 200 tejház fel­szereléséhez. A tejipar főként a 2000 liter tejet befogadó tej­­házak gépi berendezésének beruházási költségeihez járul hoz­zá 20—25 %-os terjedelemben. A mezőgazdasági vállalatok tejházainak megfelelő hűtő és tároló berendezésekkel való ellátásával megteremtjük az elő­feltételeket arra, hogy a fejés Időpontjától független optimális és hatékony begyűjtési terv érvényesítésével jó minőségű tejet vásároljunk fel. Ezzel egyidejűleg kiküszöböljük a fejőnők éjszakai műszakját. Amennyiben a tej begyűjtését csak naponként egyszer akar­juk megvalósítani, akkor a naponta kifejt tej mennyiségének minimálisan 150 %-át befogadó tejházakat kell építenünk. Ugyanakkor számolnunk kell a tehenek távlatilag előirányzott termelőképességével. A tej begyűjtésének biztosítása érdekében, amelyet a fejest követő 24 órán belül lehet megvalósítani, a tejházak felszere­lésének megoldására két lehetőség kínálkozik: a) a tejházat átfolyós tejhütő berendezéssel látjuk el a tej ismételt körforgásának lehetőségével a hűtőn át, két táro­lótartállyal. Az egyik a napi tejtermelés nagyságának meg­felelő, a másik legalább annyi te) befogadására alkalmas, amelyet egyszeri fejőssel, vagy egy napi termeléssel nye­rünk, b) a tejházba három tárolótartályt szerelünk, egy-egy tartály befogadóképessége legalább az egyszeri fejőssel kifejt tej mennyiségének megfelelő. A második lehetőség meggátolja a meleg és hideg tej keve­rését és olyan helyeken van rá szükség, ahol nem számolnak a tej azonnali átfolyó hűtésével. A begyűjtött tej minőségének biztosítása érdekében az első lehetőség előnyben való részesítését javasolják a tej 4—5 C°­­ra való azonnali átfolyó hűtésével (szükség esetén a tej a hű­tön ismét átfolyva a megfelelő hőmérsékleten marad). A nagy befogadóképességű tartálykocsik használata azonban megkövetelt, hogy a mezőgazdasági vállalatok a tejházakhoz megfelelő bekötőutakat építsenek. A TE) MINŐSEGE Évente 4,5 milliárd liter tej kerül feldolgozásra. Ez a nieny­­nyiség tovább fog növekedni és 1990-ben meg kell haladnia az 5,2 milliárd litert. A tej tfpusminőségét a nyers tehéntejre vonatkozó 46 61 01 sz. Állami Szabvány szabja meg. Ez a szabvány az előzőhöz viszonyítva fokozza a tej minőségével szemben támasztott követelményeket. Meghatározza a tej je­leit, a megállapítás módját, a tej vizsgálatának és osztályozá­sának a módját, a tej tárolásával és szállításával kapcsolatos higiéniai követelményeket. Csak a tej megszabott minőségének következetes megőrzésé­vel biztosíthatjuk a minőségi tejtermékek gyártását. Az új szabványból kiindulva 1977. január 1-től bevezettük a tej mi­nőségi normák szerinti begyűjtésének új módját. A mezőgaz­dasági vállalatok általában helyesen ítélték meg az új felvá­sárlási rendszer gazdasági jelentőségét, amely jövedelmezőbbé teszi a tejtermelést. Legfőbb célja a minőség növelésén kívül a tej termelésének támogatása. Az alapárakhoz 1977-ben csu­pán a CSSZK-ban 1 milliárd 596 millió 900 512 Kés-t fizettek ki, ami 1 liter tejre átszámítva átlagban 0,46 Kčs felárat je­lent. A CSSZK-ban 1 liter tejet átlagban 2,97 koronáért érté­kesítettek. A tej minőségét sok tényező befolyásolja. A tej elsőrendű minőségének feltétele a tehén egészsége. Ám még az egészsé­ges tehenek tejében is nem kívánatos érzékelhető változásokat idézhet elő a helytelen takarmányozás és tartási mód Külö­nös figyelmet kell fordítani: Ф a takarmány megválasztására, • a takarmányok tárolására és tartóüUására, a takarmányadag összetételére. A nem megfelelő vagy rossz minőségű takarmány nem kívá­natos Izhtbákat idézhet elő. Mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a tej ne vegyen fel Idegen anyagokat. Bizonyos anyagok utóhatása a fogyasztók egészségét és a te] technológiát alkal­­masásgát Is veszélyeztetheti. Leggyakrabban a káros Idegen anyagok alábbi három csoportjával találkozunk: • a fejőstehenek gyógyítására használt antibiotikumok utó­hatása, ® inhibíciös anyagok, amelyek a pasztörizálással kapcsolatos hevítéskor hőállóak és fékezik a tiszta tejkultúrák hatását, • klórozott peszticídek és nehéz fémek. A tehenek antibiotikumos kezelésének egyre szélesebb körű alkalmazása miatt óvintézkedésként bevezették a tej eladásá­val kapcsolatos védelmi időszakot. Az utóbbi időben egyre több inhlbíciós hatású tisztító és fertőtlenítőszert használnak mind a mezőgazdasági őstermelésben, mind a tejipari üzemek­ben. Ezek akadályozzák az egyes tejipari technológiai folya­matok sikeres lefolyását (joghurt, ementáli sajt stb. készíté­se). A klórozott szénhidrogén bázisán alapuló pesztiefrek több mint harminc éves használata ahhoz vezet, hogy ma már lényegében nem találunk az egész világon olyan állati eredetű élelmiszert, amely ne tartalmazna ilyen anyagokat. A tej to­vábbi veszélyeztetését csak úgy akadályozhatjuk meg, ha új peszticídeket fejlesztünk, amelyek hatékonyak lesznek a kár­tevőkkel szemben, de a melegvérű élőlényekkel szembeni mér­gező hatásuk igen kis mértékű lesz. A tej minőségének növe­lésében fontos szerepet játszik a tőgygyulladás fékezése, ame­lyet az állategészségügyi szolgálattal karöltve valósítunk meg. Tejipari feldolgozásra alkalmasnak tekintjük azt a tejet, amely megfelel az Állami Szabvány követelményeinek és az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: Ф normális savanyodó képessége van, Ф nagy a szenzorikus minősége, ф alacsony a mikroorganizmus tartalma, ф a tej mikroflórájában a tejipari szempontból szükséges tej­sav baktériumok uralkodnak, míg a tej minőségét rontó baktériumok részaránya elenyésző, A mezőgazdasági vállalatok vezetőire, tehéngondozóira éa fejőire nagy társadalmi felelősség hárul. Tőlük függ a tej mi­nőségének elérésére és megőrzésére irányuló megelőző intézke­dések érvényesítése. Mindenekelőtt az alábbi intézkedések be­tartásáról van szó: • be kell tartani az antibiotikumokkal és más gyógyszerekkel kezelt tehéntől származó tejre vonatkozó előírásokat, kü­lönös tekintettel a tőgygyulladásra, Ф meg kell akadályozni az antibiotikumok és más gyógysze­rek bármilyen ellenőrizhetetlen alkalmazását, Ф meg kell gátolni az olyan takarmányok etetését, amelyekbe antibiotikumokat vagy más tevékenyen ható anyagokat ke­vertek, Ф be kell tartani a vegyszeres kezelésben részesített takar­mánynövények etetésére vonatkozó védelmi időszakot, Ф meg kell gátolni a tej tisztító- és fertötlenitő-szerekkel való érintkezését^ A legnagyobb igényeket a gyermek- és csecsemő-tápszerek gyártására szánt tej minőségével szemben támasztjuk. Erre a célra kizárólag az olyan körzetekből származó tejet dolgozzák fel, ahol biztosítva van, hogy a takarmánnyal a tejbe a nem kívánatos anyagok, főként a peszticídek és a nehéz fémek utóhatásai nem kerültek. A tej minőségét a dolgozók szakképzettségének növelésével Is növeljük. A tejipar együttműködése ezen a téren is meg­nyilvánul tanácsadói és szakértői szolgálat, valamint a tej mi­nőségének növelésére irányuló szocialista munkaverseny szer­vezésének pénzügyi támogatása formájában. ÉRTÉKES TEJIPARI TAKARMÁNYOK A tejipar nemcsak a felvásárló szerepét tölti he a mezőgaz­dasággal szemben, hanem az ellátó szerepét is, mivel a mező­gazdasági vállalatokat takarmánytejjel és tejes takarmányke­verékekkel látja el. A tejtermelés növekedése lehetővé teszi a takarmányok készítésére szánt tej részarányának a növelését is. Míg 1965-ben az eladott tejnek csupán a 18,5 °/o-a tért vissza takarmányozási célokra a mezőgazdaságba, addig 1990- ben ez a részarány 25 %-os lesz. A tejtartalmú takarmánykeverékek készítése a tejipar leg­ifjabb ágazata. Termelésüket 1968-ban kezdték meg, azóta ter­melésűk és a mezőgazdaságnak szállított tejes takarmányke­verékek részaránya is fokozatosan növekszik. A takarmány­termelést a felvásárolt tej mennyisége alapján szabályozzák. A Laktosanon, Therasanon és Selasanon kívül, amelyet a tej­ipar közvetlenül szállít a mezőgazdasági vállalatoknak, a tej­ipar sovány tejport és Biosan tejes borjútápot szállít a köz­ponti takarmányalapra. A tejes takarmánykeverékek gyártásával a tejipar elősegíti: ф a borjúnevelésben és -hizlalásban a munkatermelékenység növelését, ф a fiatal állatok előírásos minőségű takarmányokkal való megbízható és minőségi takarmányozását, • a borjúnevelés és -hizlalás nagy kapacitású borjúistállók­ban való integrációjához és szaikosífásához szükséges fel­tételek megteremtésiét. _____Haladó tapasztalatok iskolája_____ V. TANANYAG Tej-, vaj-, és sajttermelés a hatodik ötéves tervidőszakban 4 Szerző: Karol Janda mérnök és munkaközössége Ez a tananyag közelebbről is megvilágítja a tejtermelés és a tejiparban érvényesített termelési folyamatok jelentőségét, valamint az egyes tényezők egymással kölcsönös és a terme­léssel szembeni viszonyát. Ennek a tananyagnak a keretében rámutatunk a tejipari termékek választéka bővítésének a jelentőségére és szüksé­gességére. Kiemeljük a termékbővitési folyamatnak a tejipar műszaki bázisának fejlesztésére, a technológiai folyamatok korszerűsítésére és ésszerűsítésére, valamint a tejtermelés nö­velésére gyakorolt hatását. Ebbe a további tényezők is bekap­csolódnak — a mezőgazdasági vállalatok termésbővitő és mű­szaki ellátottsága, a tehenészetek munkafolyamatainak az ész­­szerűsílése, az élőmunka tárgylasított munkával való helyet­tesítésének foka és eredményessége, a dolgozók szakmai szín­vonala, továbbá a szarvasmarha genetikai tképessége. A tananyag nemcsak a jelenlegi színvonalra mutat rá, ha. nem a távlati lehetőségekre Is. Az a küldetése, hogy felelős­ségérzetet ébresszen a mezőgazdasági dolgozókban a fogyasz­tói piac élelmiszerekkel, értékes és olcsó tejtermékekkel való folyamatos ellátásáért és szilárdítsa a tejipari dolgozók tuda­tát abban, hogy a tejipari termelés fellendítése a mezőgazda­­sági termelés, elsősorban a tehenészet fejlesztésétől függ. A tananyag központi gondolata a tejipari és a mezőgazda - sági termelés közötti állandó együttműködés szükségességének a hangsúlyozása, e termelési ágazatok kooperációs és integ­rációs kapcsolata további fejlesztési lehetőségeinek érzékelte­tése. I. A CSKP ALAPVETŐ ÉS SZOCIÁLPOLITIKÁI FELADATAI, CÉLJAI A MEZOGAZDASÄGBAN S AZ ÉLELMISZERIPARBAN Harminc éve annak, hogy hozzáláttunk a mezőgazdasági ter­melés szocializálásához, az egységes földművesszövetkezetek megalapításához. A szövetkezetek és az állami gazdaságokkal a szocialista nagyüzemi termelés döntő formájává váltak me­zőgazdaságunkban. Mezőgazdasági termelésünk jelenlegi ma­gas színvonala a társadalmi termelési alap hatékony műszaki és technológiai fejlődését igazolja a termelési viszonyok cél­szerű ráhatásával. A növekedés dinamikája főként a CSKP XIV. kongresszusa után jellemző a csehszlovák mezőgazdaságra. Mezőgazdasá­gunk sikeresen hozzájárul a népgazdaság általános fejleszté­séhez és népünk életszínvonalának a javításához. Társadal­munknak tartósan fontos stabilizációs tényezőjévé válik. A szocialista mezőgazdaság és az élelmiszerpiac helyét a fejlett népgazdaságban a termelés funkciója, de mindenekelőtt a kül­ső gazdasági kapcsolatokban kifejtett stabilizációs és ösztönző funkciója adja meg. Csehszlovákia mezőgazdasága belterjes termelésével a világ­­ranglista tíz legjobb országa, az ország éleliniszerfogyasztása tekintetében pedig világviszonylatban az élen járó országok között van. Mezőgazdaságunk fejlődésének egyik döntő ténye­­zője, hogy az ötödik ötéves tervidőszak alatt a termelés bázi­sát műszakilag, a tudományos-műszaki haladásnak megfelelően újjáépítettük. Az újjáépítésben nagy szerepet játszott a gép­ipar, a vegyipar, az építőipar, valamint a KGST-országokkal való kölcsönös szocialista együttműködés. A tudományos-mű­szaki haladás ismereteinek a gyakorlatban vajó felhasználásá­val magasabb szintre emeljük az embert. Megfelelő szakmai színvonalat, osztályöntudatot és politikai érettséget és jobb szakképzettséget nyújtunk a dolgozóknak. Mezőgazdaságunk­ban ma már minden kilencedik dolgozónak főiskolai vagy kö­zépiskolai végzettsége, s minden ötödik dolgozónak szakkép­zettsége van. Ez példátlan a világ bármely más fejlett kapita­lista mezőgazdasággal és élelmiszeriparral rendelkező orszá­gában. Az eredmények Csehszlovákia Kommunista Pártja elvszerü marxista-leninista politikáját, tevékeny politikai szervező mun­káját és a dolgozók tömegeinek áldozatkész munkáját dicsé­rik. A CSKP XV/ kongresszusa az elűző időszakban elért sikerek­re támaszkodva a tudományos-műszaki haladás jelenlegi és jövőbeli követelményeivel, valamint a KGST-országok nem­zetközi szocialista gazdasági együttműködésének a fejlődésé­vel és elmélyítésével összhangban kitűzte a gazdálkodás di­namikus és arányos fejlődésének szerkezeti átépítésének a tervét. Ebből kindulva tudatosítanunk kell, hogy az ötödik és a hatodik ötéves terv fordulóját mindenekelőtt az ország ter­melési viszonyainak és termelőerőinek magas színvonala, gaz­daságának dinamikus fejlődése, valamint a dolgozók ebből eredő magas életszínvonala és szilárd szociális biztonsága jel­lemezte. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlődésének célját a CSKP XV. kongresszusa a következőikben határozta meg: „A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlődé­sének legfőbb célja a lakosság szükségleteinek még sokrétűbb kielégítése, a szemes termények termelésében az önellátottság fokozatos elérése, és az élelmiszerek termelésében az általá­nos önellátottság további növelése.“ A CSKP XV. kongresszusa egyúttal e rendkívül fontos feladat biztosításának az útját is megmutatta: „Ennek érdekében folytatni kell a mezőgazdasági termelés belterjességének növelését, mozgósítani kell a tarta­lékokat, ki kell használni a tudományos-műszaki haladás is­mereteit, és fejleszteni kell a mezőgazdaságra kapcsolódó fel­dolgozóipari ágazatokat“. Feladatunk tehát, hogy a mezőgazdasági termelés szakosítá­sát és összpontosítását elmélyítsük, a mezőgazdasági vállalatok közötti kooperáció haladó formáit, valamint az élelmiszeripari és feldolgozóipari vállalatokkal való együttműködést magasabb színvonalra emeljük. Ezzel igazoljuk az ötödik ötéves terv­időszakban megkezdett utat — a tudományos-műszaki haladás folyamatos és fontos bevezetésének, a termelőeszközök össz­pontosításának, valamint a vállalatközi és a vállalaton belüli szakosítás szükségszerűségét. A CSKP XV. kongresszusa a hatodik ötéves tervidőszakra az egyéni fagyasztás 23—25 százalékkal való növelését tűzte kL A lakosság életszínvonalának az emelkedése törvényszerűen magával hozza az élelmiszeripari cikkek választékával és mi. nőségével szemben támasztott követelményeket is. A mezőgaz­dasági termelésnek az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyí­tott 14—15 százalékos növelése, valamint az élelmiszeripart termelés 20—21 százalékos, és az árualapokra adott termékek mennyiségének körülbelül 19 százalékkal való fokozása nagyr de ugyanakkor reális feladatot jelent. Ez gazdasági és társa­dalmi életünk harmonikus fejlődésének jó feltételét bizonyít­ja. A CSSZSZK 1977—1980 évi gazdasági és szociális fejlesz­tésének irányelvei egyértelműen megfogalmazták élelmiszer­­iparunk legfontosabb feladatait: Ф növelni kell a termékek minőségét és tartósságát; ф a termékek választékát az ésszerű táplálkozás követelmé­nyeinek megfelelően módosítani és bővíteni kell. Ezen feladatok teljesítése érdekében új termékfajtákat kell felkutatnunk, bővítenünk kell a gyermektápszerek, a cukor­betegek számára gyártott élelmiszerek és az alkoholmentes italok választékát, tovább kell fokoznunk a porciózott fél­kész ételek ipari termelését és az élelmiszeripari termékeket a házimunka megkönnyítését célzó követelményeknek megfe­lelően kell gyártani. Az élelmiszeripar számára a mezőgazdaság tervszerű fejlesz­téséből is feladatok származnak. Gondoskodnia kell a mező­gazdasági termékeik gyors, gazdaságos és minőségi feldolgozá­sáról. A mezőgazdasági termelés fellendítését a növénytermesztés elsődleges fejlesztésével valósítjuk meg. Am az állattenyésztési termelésre is fontos feladat vár. Itt a legnagyobb igyekezetei a vágóállatok és mindenekelőtt a tej termelésére kell össz­pontosítanunk. Figyelmünket elsősorban a szarvasmarha-te­nyésztésre, a tehenek állományának és termelőképességének növelésére fordítjuk. A tehenek tejhozamát 1980-ig 3100 literre kell növelnünk, és a felvásárolt tej mennyiségét 15,1 száza­lékkal kell emelnünk. A szarvasmarha-tenyésztés, és minde­nekelőtt a tehenészet tartósan az állattenyésztési termelés döntő, és egyúttal legfontosabb termelési ágazata marad. A szarvasmarha-tenyésztés irányát és útjait a CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülése szabta meg. A szarvasmarha-tenyész­tést az eddigi univerzális tenyésztési irányzatról már a vágó­marha és a tej termelésére szakosítjuk. Mindenekelőtt a nagy fogyasztói központok ellátása céljából van szükségünk az évi 4000 literes tejátlagot elérő állományok létesítésére. A szakosítás változásokat idéz elő a szarvasmarha-tenyesztés szervezésében is, mivel a körzetek közötti kooperáció kapcaáu áttérünk a nyitott áilományíorgóra. A CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülésén kitűzött teV> adatok még ma is érvényesek: „Elsősorban a termelés fejlesztésében kell gondoskodnunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom