Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-10 / 6. szám

У 8 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. február 10. Gyermekeink jelmezbálra készülnek Kedves és jő szokás, hogy egyes gyermekintézményeink évente meg­rendezik farsangi báljukat. A szü­lők gyakran nincsenek kellő megér­téssel e rendezvények iránt, holott a bál nagyszerű szórakozást nyújt a kicsiknek, a legkisebbeknek is. Né­hány ötlet a szülőknek és a gyerme­keknek: milyen jelmezt készítsenek az óvodai, iskolai farsangi bálra. LÁNYOKNAK Pattogatottkukorica-jelmez. Fehér ruhája majdnem minden lánynák van. Erre készítsünk pattogatott kukoricá­ból díszt. Felfűzzük a kukoricát, rá­varrjuk a fűzért a szoknya, a nyak­kivágás, az ujjak szélére, hosszú, di­vatos láncot fűzjink belőle a nyakba. Kajdísznek is szép lesz a fehér kuko­­ricaf űzer Hölabdajelmez. Vattából hólabdákat készítünk, a hólabdákat csillogó flit­­terekkel varrjuk könnyedén össze, vi­gyázva, hogy a labdaforma megma­radjon. Minden egyes hólabdát erősít­sünk fel hajcsatokra, és tűzzük a hajba dísznek. Szívkirálynő-jelmez. Piros műanyag­ból, selyemből, vagy piros színű pa­pírból klsebb-nagyobb szíveket vá­gunk ki, melyeket egy-egy gyöngy­szemmel erősítünk fel a fehér ruhára. Egyformára vágott szívekből koronát is készíthetünk a fejre. A szíveket gumira erősítjük, és úgy húzuk fel a fejre. Képeslapjelraez. Képeslapokból, le­velezőlapokból kisebb-nagyobb színes képeket kivágunk, és rávarrjuk az egyszínű anyagból készült ruhára. Lepke-jelmez. Drótból lepkeszár­nyat hajlítunk. Celofánnal bevonjuk, színes papírból kivágunk szép lepke­mintákat és ráragasztjuk. A lepke­szárnyakat jó erősen rávarrjuk a ru­hára. A fejre ís'drótból hajlítunk fej­díszt, csavarjuk be celofánnal, vagy fessük be. Táncosnő-jelmez. Sok-sok fehér krepp-papírból fodros szoknyát készí­tünk. A felső részt rövid ujjú blúzzal oldjuk meg. Fehér gyöngyöt fűzünk fel, és a hajat ügyesen díszítjük a lánccal, amelyet csatokkal erősítünk a hajba. Virágárúslány-jelmez. Tarkavirágos ruha és kis kosár a karon. A kosár­kába sok művirág, vagy papírból ki­vágott színes virágok. (Nagyon ked­ves, ha egy-egy virágot ajándékozunk a bálozóknak.J FIÚKNAK Postásjelmez. Kölcsön kérünk, vagy régi posztóból készítünk egy postás­­sapkát, piros dísszel, postakürttel. Postatáskának jó egy fekete iskola­táska is, akasszuk szíjjal a nyakba. A táska legyen tele levéllel. Úrhajósjelmez. Fehér, vagy világos tréningruha szükséges hozzá. A fejre kivágunk és összeragasztunk kemény kartonpapírból egy űrhajóssapkát. Kí­vülről bevonjuk ezüstpapírral, elöl pedig celofánnal, hogy az űrhajós lássa a napvilágot. A ruhát űrhajós­­képekkel díszítsük. Jó, ha egy elem­­lámpát is tart a kezében az űrhajós, melyet időnként bekapcsol. Varázsló-jelmez. Hosszú köpenyt ragasztunk össze bármilyen színű krepp-papírból. Arany és ezüst színű papírból csillagokat, holdat vágunk ki, piros papírból pedig a napot su­garaival. Varázsbot biztosan akad otthon. Az ügyes fiú szépen kifaragja a varázsbotot. Pékinas-jelmez. Fehér nadrág, fehér trikó és fehér krepp-papírból vagy más anyagból készült kötény. Kukta­sapka is szükséges a jelmezhez. Egy kosárból celofánba csomagolt kifliket, zsemléket árul a bálozóknak. Újságárus-jelmez. Egy használt ru­ha, micisapka, pár darab régi újság kell hpzzá. El is adhatja portékáiét az újságárus — ha valaki megveszi. Tanár-jelmez. Sötét ruha szükséges hozzá, természetesen hosszú nadrág­gal, szemüveg és egy egy nagy könyv, amelyre rá van írva: Osztálykönyv. Kaphatnak a gyerekek osztályzatokat jelmezükre és magatartásukra.-f-Sütésnél, kuktafazékban való főzésnél, különlegesebb ételek­nél előre tudjuk, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy az étel el­készüljön. Nem szükséges azon­ban észben tartanunk a perce­ket, vagy állandóan sütőnyito­­gatással ellenőriznünk a tész­tát, ha kemény kartonpapírból órát készítünk. Azon beállítjuk az elkészülés várható időpont­ját. S csak a karóránkra kell figyelnünk. k. k. KEZDŐ HÁZIASSZONYOKNAK Mosás házilag Hogyan'kezdjünk a mosáshoz? Aki nagyon vigyáz a kezére, vagy érzé­keny a bőre: vegyen fel gumikesztyűt. A mosás akkor egyszerű és könnyű, ha a fehérneműt, ágyneműt stb. nem piszkitjuk be nagyon. Az erősen szennyes ruhát nagyon nehéz kimos­ni, még mosógépben is. Tehát gyak­ran váltsunk ágyneműt (háromheten­ként, fehérneműt naponként, törülkö­­zűt hetenként és minden családtag­nak legyen külön törülközője, fürdő­lepedője. A szennyest ne gyűjtsük halomba, se a mosógépben, se a „szennyeslá­dában“, se semmilyen helyen. A szennyessel úgy bánjunk, mint a mo­­satlan edénnyel. Mindjárt mossuk ki. Ha ágyneműt húzunk, ha fehérneműt váltunk, azt érdemes még „melegén“ kimosni. A piszék könnyebben jön ki, nem „ég“ bele. Jobbnál jobb mosó­szerek között lehet válogatni. Tehát a még „friss“ szennyest beáztatjuk a kádba, — ahol nincs, ott nagy mű­anyag lavórba —, egy-két órán ke­resztül otthagyjuk! Aztatáshoz jó a kézmeleg víz, de még a hideg is megfelel. Amíg a ruha ázik, elmehe­tünk bevásárolni. A mindennapi taka­rítást is elvégezhetjük. Éppen kinek mi a soron következő teendője. Kétörai áztatás után átnyomkodjuk a ruhát, és akkor már mosószeres, forró vízbe tesszük, ott addig nyom­kodjuk, gyúrjuk, amíg a piszok magá­tól kijön. Van, aki mosógépbe teszi még a kevés ruhát is. Úgy is jó. De ha az ágyneműnk szép, színes krepp­­anyagból van, az már az első forró mosószeres viztől is tiszta lesz. Legalább három vízben öblítsünk! Ha krepp az ágyneműnk, azt vasalni sem kell! A többi anyagból készült (vászon) ágyneműt gyengén kemé­nyítsük. Még kissé nyirkos állapotban vasaljuk ki szép simára. Egészségileg, esztétikailag egyaránt fontos a tisztán tartott ágynemű, fe­hérnemű, és minden más ruhaféle. A közmondás úgy tartja: „A tisztaság fél egészség!“ Éljünk vele! Andris nyugtalanul izgett-moz­­goit a padban. Alig várta, hogy vége legyen a tanításnak. Nem is tudott másra gondolni, mint a ka­rácsonyra kapott korcsolyára és a tükörsima jégpályára. Végre csönget­tek. Rohant haza, kapta a korcsolyát, és néhány perc múlva már ott siklott a kékesfehér jégen. Alaposan besötétedett, mire haza­ért. Otthon nagyon kikapott, hogy nem készítette el a leckéjét. Este, a­­mikor lefeküdt, behunyta a szemét és gondolatban megint a jégen siklott. — lég, lég... — mondogatta ma­gában. — Milyen is lehet egy fégbi­­rodalom? Ott biztosan nem kell a gyerekeknek tanulni, folyton csak korcsolyázhatnak. Milyen jó is lenne ott királynak lenni. — Aztán szép csendesen elszenderedett. Az álomtündér gyorsan teljesítette a kívánságát. Almában egyszerre csak egy óriási kékesfehér országban ta­lálta magát, ahol minden jégből volt, a hegyek, a bokrok, a fák, a házak. Ahogy tovasiklott a korcsolyapályán, egy gyönyörüszép jégpalota elé ért. Mivel senki sem állta útját, bement. Egyenesen a trónterembe. Sehol egy lélek nem volt. Felült a trónra, és örömében összecsapta a tenyerét. Er­re, mintegy varázsütésre, száz kts tündér siklott elő pici korcsolyákon, és keringtek, táncoltak előtte. Andris elámult a csodálkozástól. Aztán megjelent egy hófehér szakállas, tetőtől talpig fehér­be öltözöt apóka. Meghajolt előtte és azt kérdezte: — Mit óhajtasz, fenség? — Itt szeretnék maradni örökre nálatok — válaszolta Andris. — Es miért? — kérdezte az apóka. — Hogy ne kelljen tanulnom, és mindig korcsolyázhassak. — Jól gondold meg, mit kérsz, fi­gyelmeztetlek. Ne hidd, hogy mindig csak az a jó, ami tetszik, ami szóra­koztat — figyelmeztette öt az apóka. — De én itt akarok maradni — erőszakoskodott. — Hát jó, legyen... — mondta a fehérszakállas és eltűnt. András naphosszat boldogan kor­csolyázott a tündérekkel. Itt bezzeg nem kellett iskolába járni. Reggelije fagylalt volt, az ebédje fagyitorta, a vacsorája jeges kávé. Örült, hogy nem kell spenótot, meg tejbedarát ennie. Igen ám, de a sok fagylalttól megfáj­dult a torka, berekedt, lázas lett. Le­fektették a jégkerevetre. Majdnem megfagyott. Pityeregni kezdett, már megbánta tettét, haza akart menni, de a jégpalota kapui befagytak és a szakállas varázsló nem volt sehol. Egyszer csak örömmel pillantotta meg az ablakon besütő napsugarat. — Na, végre, most már meleg lesz — gondolta. Es valóban, minden nap melegebb lett a palotában. Közeledett a tavasz. Ahogy melegedett az idő, egyre jobban olvadt a jég. Már nem lehetett korcsolyázni, víz állt minde­nütt. Már a királyi trón is olyan ki­csire olvadt, mint egy zsámoly. gy napon aztán borzalmas do­log történt. A napsugarak ösz­­szeroppantották az egész jégpalotát. András ott vergődött a jégtáblák kö­zött, amelyeket a megduzzadt folyó sodort magával. Segítségért kiabált, de hasztalan. Es talán egészen a ten­gerig sodorta volna öt a víz, ha ép­pen a falujuk közelében nem sikerül megkapaszkodnia a partról benyúló fűzfaágba. — Nagy nehezen kikec­­mergett a fagyos vízből és futott, meg sem állt hazáig. Közben egyre fogadkozott, hogy többé látni sem akarja a jégbirodalmat. Még mindig nagyon fázott, s arra ébredt, hogy édesanyja takargatja a jó meleg paplannal, amelyet álmában lerúgott magáról. PARRAGHY JOHANNA Hóban, fagyban Kesereg a kicsi madár, Havas ágról a földre száll, Keresi a morzsát, magot, Hej, de a rög jól megfagyott. Havas a táj, dermedt határ, Gyere ide kicsi madár. Morzsát, magot eszegetni, Kicsi begyed tömögetni. Tele hasa, tele begye, Meg sem rebben madárszeme. Ha rét, mező újra zöldell, Zöld vetésben nyuszi szökdel. Hej, ha én is arra járok. Mikor nyílnak a virágok, Énekelek a madárral, S törődöm a más bajával. PÉLI FAZEKAS ROZÄLI/ A hosszú „szénszünetének leginkább a gyermekek örültek, akik a szokott­nál több időt fordítottak mozgásigényük kielégítésére, a téli sport űzésére. Foto: —nk— Engedjük-e sportolni? Sok családban még ma sem tartják fontosnak, hogy sportol-e a gyerek. A sportot valahol a szórakozás és a játék között helyezik el. Jobb, mintha csavarogna — mondják —, vagy ч lányok (fiúik) után szaladgálna, de inkább tanulna azalatt, vagy legalább olvasna. A sport, a rendszeres mozgás min­den életkorban nagy jelentőségű, de a legnagyobb szerepe a gyermekkor­ban van. Ekkor alapozza meg az em­ber életre szólóan az egészségét. Ek­kor alakul ki a rendszeres testmozgás igénye, szoikása. Vagy — sajnos — ekkor nem alakul ki, és ez később már alig pótolható hiány. Orvosi sta­tisztikák bizonygatják, hogy az emész­tési zavaroktól a szív- és keringési betegségekig sok baj forrása a moz­gásszegény életmód. Aki 40—50 éves korában is szeretne jó egészségnek örvendeni, annak nem a harmadik ikszen túl, pocakosodó családapaként kell megkezdenie a kocogást. Az igényen, a szokások kialakításán kívül, más fontos szerepe is van a gyerekkori sportnak. A sokoldalú testedzéssel fejleszthetők az izmok, az állóképesség, a mozgékonyság. A rendszeres testgyakorlással a jó erőn­lét évtizedekig megőrizhető. A jó köz­érzet mellett ez fokozott munkatelje­sítményt ts eredményez. S ellensú­lyozza a fizikai munka egyoldalú megterhelését, megvéd a környezeti és munkaártalmaktől, oldja az ideg­­rendszer feszültségét. Már gyerme­künknél is megfigyelhetjük, hogy az iskolai ártalmakkal szemben — ideg­­feszültség, konfliktusok, hétköznapi kudarcok — mennyivel felvértezet­­tebb, mennyivel nyugodtabb, kiegyen­súlyozottabb, ha sportol. ' Egy erőtől duzzadó, izmos gyerek ellenállőbb a betegségekkel szemben, teherbíróbb, kevésbé fáradékony a tanulásban is, mint a vékonyka, szo­balevegőn tartott, satnya izmú lur­kó.., hal Ha statisztikák nem bizonyí­tanák', hogy a gyerekek tizenöt száza­lékát egyáltalán nem engedik el sportolni, s kétszer ennyien vannak, akiknek a túlzott tanulási eredmény hajszolása vagy a sok különóra miatt erre egyáltalán nem jut idejük. Kétségtelen, a sport sok időt elvesz. Az aktívan versenyző gyerekek keve­sebbet járnak színházba, múzeumba, kevesebb könyvet olvasnak el, mint tétlen társaik. Ám nem törvényszerű a tanulmányi eredmények romlása. (Néhány tízed igazán nem számotte­vő.) Engedhetjük a gyereket akkor is, ha egyébként közepes vagy annál gyengébb tanuló: bizonyára eléri ezt az eredményt versenyzés mellett is. Egy esetben ne engedjük az egyesü­letbe: ha megbukott. Ilyenkor ragasz­kodnunk kell hozá, hogy amíg szá­mottevően nem javított, addig nem mehet á pályára. A mozgástól azon­ban ekkor se tiltsuk ell Sok gyerek tanulmányi eredménye sportpályafutásával párhuzamosan e­­melkedik. Nem is csoda! Az ott el­sajátított küzdőszellem, akarat-össz­pontosítás a tanulásra is átvihető. Megismeri a siker élményét, saját tel­jesítőképességét, méltányolni tudja mások teljesítményét — adott esetben —, megtanulja elviselni a kudarcot is. A legtöbb sport társas tevékeny­ség, az eredmény a csapat összefogá­sát), együttműködésén múlik. Nagy­szerű alkalom ez az alkalmazkodásra, a saját helyének, szerepének megtalá­lására. S arra is, hogy a közös él­mény, a felfokozott öröm nagyszerű érzésé vek megismertesse. Ä. L. EBŕSZTREJTYťHY KÉT MEGÁLLAPÍTÁS VÍZSZINTES: 1. Az első megállapí­tás, folytatva a függőleges 9. sor­ban. 9. Személyes névmás. 10. Régi súly mérték. 11. Ál­lami illeték. 12. Időszámításunk előtt. 13. Fél И6. 15. A. 17. Verne kapitány. 19. Horgol. 21. Mind németül. 23. Kimé^ résben van! 24. Előétel. 26. Ritka közepe. 27. Szovjet repülőgép-jelzés. 28. A függőleges 14. folytatása. 30. Nem fölé. 31. Ke­vert éra. 32. Lám. 34.. Folyó a Szov­jetunióban. 37. Jog­talan jövedelem. 39. Csurgó. 40. Szovjet зх-sakkvilágbajnok. 42. Fontos táplá­lék. 41. Moziban van! 45. Férfinév. 46. Fantom. 47. Sze­mével észlel. 48. Nem németül. 49. Időhatározói névutó. 50. Latyak. 52. De szlovákul. 54. Omla­­dék. 56. A másik oldalra. 58. Pata­kocska. 59. Csehszlovák—magyar ha­tárváros. 61. Molibdén vegyjele. 62. Juttat. 63. Kopasz. FÜGGŐLEGES: 1. Sportág. 2. A tör­ténetírás múzsája. 3. Épületrész. 4. Ver. 5. Galántai autók jelzése. 6. Vaj­dasági község. 7. A Nana regény író­ja. 8. Ezeregy római számmal. 9. A vízszintes 1. folytatása. 13. Három­ezer római számmal. 14. A másik megállapítás, folvtatva a vízszintes 28. sorban. 16. Aliz tulajdona. 18. Egy németül. 19. Káposztaféleség. 20. Tíz angolul. 22. Kevert tél. 24. Visszaáll! 25. Szeszes ital.28. Nem utó. 29. Tesz vesz. 33. Nem ugyanaz. 34. Szerb népi tánc. 35. Körülbelül szlovákul. 36. Hová Szlovákiában. 38. Barnára süt. 40. Ázsiai nép. 41. Liba. 43. Szarvas­féleség. 45. Vízinövény. 49. Tyúklakás. 51. Európai főváros. 52. Jegyes. 53 Versenyszán. 55. Férfinév. 57. Állóvíz. Beküldendő a vízszintes 1, függőle­ges 9, valamint a függ. 14. és vízsz. 28. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 3. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Az egyén és a társadalom életében fon­tos szerepet játszik a család. Könyvnyertesek: Gyenes Éva, Ipoly­­szakálias (lp. Sokolec), Tóth József, Kővár (Olováry), Kmeczkó Szilárd, Komárom (Komárno).

Next

/
Oldalképek
Tartalom