Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-03 / 5. szám

1979. február 3. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Ésszerűbben, gazdaságosabban, takarékosan Mezőgazdasági üzemeinkben manapság eléggé gyakori téma az ésszerűség, a gazdaságosság és a takarékosság kérdése. A- hol tehát a termelőeszközöket, az energia- és az erőforrásokat társadalmunk igényeivel ossz. hangban hasznosítják, ott a ta­karékosság kritériumainak ele­get tesznek, ésszerűen és gaz­daságosan termelnek. négymillió 736 ezer korona értékű állati terméket termeltek, a hatodik ötéves tervidőszak végére pedig már 5 millió 683 ezer korona bevétel el­érését irányozták elő. Az 1978-as év valósága pedig 7 millió 152 ezer ko­rona. Ebből jól látható, hogy a gaz­daság állattenyésztése a társadalom igényeivel összhangban fejlődik, ugyanakkor az állatférőhely egy négy­zetméterrel sem bővült! Figyelmet érdemel továbbá az is, hogy a szövetkezet a földterület hek­tárjára egy liter tejet és 450 kiló tűst adott társadalmunknak. Ezt olyan becsületes dolgozók segítették elő, mint Orbán István, Kunyi László, Bo­gár József, Orbán Mária, Csire Etela, Bogár Ilona és mások. Tudományos alapossággal Veszprémi Imre mérnök, a szövet­kezet főnövénytermesztője a termelés szerkezetének korszerű módosításáról tájékoztatott. Ezen a szakaszon is a belterjes, gazdaságos termelés, a terv­feladatok minél kedvezőbb teljesítése a *cél. Földjeik többsége kavicsos. Szélsőséges viszonyokban nem nyújtja a várt termésátlagot. A helyzet orvos­lása céljából kapcsolatot teremtettek több tudományos kutatóintézettel és közös erőfeszítéssel törekednek a szunnyadó tartalékok feltárására. Felméréseik alapján olyan elhatá­rozásra jutottak, hogy például a ku­korica-termesztésben — a vetéstől a betakarításig — a legújabb tudomá­nyos ismeretek szerint kell eljárniuk, mert az eddigi módszerrel a termés­átlag már lényegesen nem növelhető. Itt azonban más szempontok is elő­térbe kerültek. Például az alapműtrá­gyákat 160 hektáron még az ősszel cseppfolyós formában bedolgozták a talajba. Mi ennek az előnye? Ugyan­ezt a műveletet korábban hat dolgozó és négy erőgép végezte, ma pedig elegendő erre két ember és két erő­gép. Ezzel nemcsak munkaerőt, ha­nem üzemanyagot is megtakarítanak. További előny, hogy a cseppfolyós műtrágyával a tápanyag egyenletesen helyezkedik el a termőprofilban, s jgyanez mondható el a szilárd mű­­:rágyákről. Újszerű és más gazdaságoknak is ítmutatás, hogy a módszer gazdasá­gosságának az elbírálása céljából más gazdaságok fiatal mezőgazdasági mór­­tökeinek a bevonásával komplex bri­gádot alakítottak. így részrehajlás léikül bírálhatják el a kukorlcater­­nelés tényleges eredményeit, s ebből nások is okulhatnak. Senki sem nóndhatja, hogy a Béke szövetkezet felnagyítja sikereit stb. Azzal Is számolnak, hogy a szemes cukorlca vetésterületét idényben Fre­­gat berendezéssel öntözik és jó fel­ételeket hoznak létre a kimagasló lektárhozam elérésére. A Béke szö­vetkezet egyike a nyugat-szlovákiai cerület azon gazdaságainak, amelyek leneveztek a kukorica-termesztési irogramba és szemes kukoricából lektűrönként nyolcvanmázsás szem­­ermés elérésére törekednek. Ebben az évben a kukoricát kísér­­étképpen harminc hektáron ötven centiméteres sor- és 18 centiméteres :ötávo!ságra vetik, hogy hektáronként íedvező egyedszámot érjenek el. Ha i kísérlet beválik, akkor a következő Ivekben már az egész területen úgy vetik a kukoricát. Azokon a kukoricaföldeken, ame­lyeken ősszel beldolgozták a cseppfo­lyós műtrágyákat, elemzéssel megál­lapították, hogy a talaj foszfor- és káliumkészlete kedvező. Tavasszal azonban — a termőréteg húsz centi­­méteres mélységéig — ismét megálla­pítják a tápanyagok készletét, s a nitrogént DAM-390 trágya formájában a gyomirtószerrel egyszerre juttatják a talajba. Ezzel is megtakarításra tö­rekednek. A Perko kiváló zöldtakarmány! A takarmány termesztési program keretében a szövetkezet vezetősége zöld futószalag létrehozásán munkál­kodik. Ezekről a földekről kora ta­vasztól késő őszig kiváló minőségű zöldtakarmányt gyűjthetnek be a szarvasmarha részére. A tudományos kutatás szakembereinek a véleménye és saját megfigyeléseik szerint a kí­nai káposzta és a repce keresztezésé­ből származó Perko hasznos lehet a takarmányalapban. Ez a takarmány­­fajta károsodás nélkül is jól bírja a fagyokat. Első évben a Perkot búza után má­­sodveteményként termesztették és hektáronként kétszáz mázsa zöldanya­got gyűjtöttek be. Megfigyeléseink szerint a Perko kitűnően fejlődik és tavasszal mintegy három héttel ko­rábban etethető, mint a lucerna, ősz­szel pedig egy hónappal hosszabbítja meg a zöldtakarmányozás időszakát. A Perko takarmányozási hasznosításá­val a szövetkezetben az elmúlt évben huszonöt vagon jó minőségű szilázst takarítottak meg. Az eddigi sikerek nagyon biztatóak, ezért ebben az évben a Perkot már főnövényként Is vetik, mert három kaszálásából hektáronként kilencszáz mázsa zöldtömeget nyerhetnek, ugyan­akkor csökkenthetik az egynyári ta­karmányok termőterületét és ennyivel bővíthetik a gabona vetésterületét. Megfigyelték azt is, hogy a Perko na­gyon jó előveteménye a búzának. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a földte­rületen — a Perko közbeiktatásával — két évenként problémamentesen termeszthető a búza. Amennyiben ezt tudományosan is alátámasztják, akkor megoldódhat a búza növényváltásá­nak eddigi problémája. Nagyon biztató az a megállapítás Is, hogy a Perko táplálóanyagainak az összetétele hasonló a lucernáéval és takarmánylisztje is kiváló minőségű. A komplex brigádra és a kutatókra hárul, hogy megbízható adatokkal bi­zonyítsák a Perko valóságos értékét és széles körű elterjesztésének az in­dokoltságát. Nagy célokért közösen Nemesfüvek termelése kavicsos talajon A mierovói (Béke) szövetkezet ve zetőí a fentiek figyelembe vételéve okszerűen szabályozták a termelés feladatok sikeres teljesítését befolyá soló tényezőket. A villanyáramma való takarékos gazdálkodás tekinteté ben teljes mértékben a kormány fel hívása alapján járnak el. Következe­tes takarékossággal megtakarítást ér­tek el. A gázolaj felhasználásában főleg az erőgépek műszaki karbantartása hozott részükre jó eredményt. Köte­lezettségvállalásuk arra irányult, hogy gázolajból és kenőanyagból erőgé­penként legalább kétszázalékos meg­takarítást érjenek el. Kovács Bélának, az ágazat vezető­jének köszönhető, hogy a következe­tes irányítással és ellenőrzéssel 129 ezer korona értékben takarítottak meg gázolajat és kenőanyagot. Ehtoz persze Horváth Béla, Mészáros József karbantartók, Kiss Vince, Kiss István traktorosok és mások is hozzájárul­tak. — Szövetkezetünk a pótalkatrészek takarékos felhasználásában is jeles­kedett. Nem kevesebb, mint hatvan­kilencezer korona értékű alkatrésszel használtunk fel kevesebbett, mint ter­veztük. Mindenekelőtt jó szakmai ér­zékű, rátermett gépjavítóink érdeme, hogy a meghibásodott, nehezen be­szerezhető pótalkatrészek egy részét felújították, s ezzel elősegítették a felajánlás sikeres teljesítését — je­gyezte meg Andrási Sándor, a szö­vetkezet elnöke. Mi gátolja a gazdaságosabb termelést? Számolnak azzal is, hogy a kavi­csos talajokon takarónövénybe egy­nyári nemesfüveket is vetnek és hek­táronként hatszáz mázsa zöldtömeget gyűjthetnek be. Az idén próbaként tíz hektáron vetnek nemesfüveket, s, ha a módszer beválik, akkor a kö­vetkező évben tovább bővítik termő­területét, ugyanakkor csökkentik más tömegtákarmányok területét. A növénytermesztésben két szocia­lista brigádot alakítottak. Ezeknek a tagjai javaslatokkal élhetnek, taná­csolhatják a legjobbnak ígérkező ter­melési módszerek bevezetését. A ve­zetőség elhatározta, hogy a jövőben a szövetkezet tagsága elé csak azo­kat a módszereket terjeszti, amelyek teljesen kiforrottak, vagyis megvaló­sítás céljából már érettek. Ezzel el­kerülhetik az esetleges tévedéseket és a fogyatékosságokat. A elmondottakból is látható, hogy a szövetkezet rátermett fiatal vezetői a feladatok valóra váltásában pártunk irányelvei szerint járnak el. Nem vé­letlen tehát, hogy az elmúlt évben a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban elsők lettek az aratással, s az őszi munkákkal, de az öntöző­­berendezést is a legjobbak között használták ki. Így a szocialista ver­seny győzteseként huszonhétezer ko­rona jutalmat kaptak, s ezt az össze­get a szövetkezet dolgozói között ér­dem szerint osztották el. A Béke szövetkezet tehát jó úton halad a tudományosan megalapozott módszerek meghonosításban, az erő­források kihasználásában, a belterjes és gazdaságos termelés lehetőségei­nek a felkutatásában. Ennélfogva más gazdaságok részére is példakép lehet. HOKSZA ISTVÁN A Košice (Kassa)-vidéki járás m§­­zőgazdasági üzemei az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére 110 ezer 369 tonna gabonát termeltek, s tervezett feladatukat száz százalék felett teljesítették. Hektáronként, át­lagosan több mint harminchét mázsa átlaghozamuk volt s a szocialista me­zőgazdaság három évtizedes történe­tében ez a legjobb eredmény. Főleg a járás északi részén levő szövetkeze­tek jeleskedtek, mint például Druž­stevná pri Hornáde, Sady nad Tory­sou, Keőerovce, Bidovce (Magyarbőd) és Ruskov, ahol korábban lemaradtak. Szinte öröm hallani Jozef Stofka, František Eged, Imrich Sedlák, Pavol Gerec vagy Dezider Sokoli szövetke­zeti elnökök szavait. A jó eredményre már régen vártak. Évek hosszú során a Hraničná pri Hornáde (Határfalva) szövetkezet haladt az élvonalban. A szövetkezet mezőgazdásza, Pataky Gyula, Nyitrán vette át „Az építésben szerzett érde­mekért" állatid kitüntetést. Meggyő­ződésem szerint a 'kitüntetés a leg­jobb kezekbe került. Ez a szövetke­zet a múlt évben ugyanis hektáron­ként gabonából több mint 51 mázsás hektárhozamot ért el. A szövetkezet életében is lényeges változás állt be. Az elmúlt év október elejétől a szomszédos Seftai (Abaúj­­szina) Efsz-szel egyesült, s így a to­vábbi célokért már közösen küzdenek. A nagygazdaság mezőgazdasági terü­lete 4378, ebből a szántóterület 3067 hektár. A nagygazdaság elnöki tisztségét Tóth Imre, a mezőgazdász tisztségét pedig Pataky Gyula tölti be. A gaz­daság székhelye Határfalván van. A községek pártszervezetei, a szö­vetkezet tagjai, a helyi nemzeti bi­zottságok, s a lakosok is már arról beszélnek, hogy amennyiben a két község építkezésileg úgyszólván egy­máshoz közel került, a szövetkezetek egyesültek, ezért célszerű volna e két községnek az egyesítése. IVÄN SÁNDOR A kedvezőtlen feltételek ellenére |ók a kilátások Karika Imre mérnök, a szövetkezet főállattenyésztője említette, hogy ál­lattenyésztési részlegük munkaközös­sége az igényes feladatot a CSKP KB 11. plénumán jóváhagyott irányelvek, vagyis a gazdaság takarékossági programja szerint teljesíti. A szarvas­marha-tenyésztésben főleg a tömeg­­takarmányok hasznosítására, s az erő­­takarmányok megtakarítására töre­kednek. Az elmúlt évben a kitermelt tej literjeként négy, a sertéshús kiló­jaként pedig tizenöt deka abrakot takarítottak meg. így üzemi átlagban nyolcszáz mázsa erőtakarmánnyal használtak fel kevesebbet, mint ter­vezték. A fentiekből is látható, hogy az állattenyésztésben figyelemre méltó a megtakarítás, azonban ezen a szaka­szon a gazdaság mégsem érte el az elvárt gazdaságossági szintet. Miért? Azért, mert a túlságosan zsúfolt is­tállókban az állatok nem jól haszno­sítják a takarmányt. Ez lényegében abból tűnik ki, hogy egy korona ér­tékű takarmányköltséggel 1,62 korona értékű terméket értek el. Ha azon­ban megvizsgáljuk az előző (1977) év ez irányú eredményét, azt láthatjuk, hogy hasonló költséggel 1,67 korona értékű állati terméket termeltek. Ha összehasonlítjuk az ötödik öt­éves tervidőszak egy évére jutó pénz­ügyi eredményeit a hatodik ötéves tervidőszak állattenyésztési üzemi ter­vével, azt láthatjuk, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban (évi átlagban) Hideg téli napon érkeztünk Felső- Csallóköz egyik legnagyobb mezőgaz­dasági üzemébe, a šamorínl (Somorja) Kék Duna Efsz-be. A hőmérő higany­szála napközben is mínusz tíz fokot mutatott. A természet téli álmát alud­­ta, ám a szövetkezetben már a jövő­re gondoltak. Javában készültek az évzáró közgyűlésre. Az elmúlt év ter­melési mérlegét készítették, s egyben megfontoltan állították össze az Idei év termelési feladatait. FEHÉR KA­ROLY elvtárs, a szövetkezet alelnöke éppen a vezetőség tanácskozásáról érkezett, és az alábbiakat mondotta: — Megvitattuk a CSKP KB Elnöksé­gének és a Szövetségi Kormánynak az energiatakarékossággal kapcsolatos felhívását. Szövetkezetünkben eddig Is rendszeresen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, s megtettük a szükséges intézkedéseket. A rendkívüli helyzet­ben korlátozzuk négy gazdasági tele­pünk kivilágítását és a szárító-beren­dezéseink közül csak az egyiket üze­meltetjük. Egyes részlegeinken meg­magyaráztuk a dolgozóknak a kor­mány felhívásának a lényegét, s mond­hatom, hogy mindenütt teljes megér­téssel és helyesléssel találkoztunk. — Milyen az elmúlt év termelési eredménye? — kérdeztem Fehér elv­társtól. — A végleges termelési mérleg ugyan még nem készült el, annyi a­­zonban bizonyos, hogy a rendkívül mostoha időjárás ellenére nem zár­tunk rossz évet. Főleg az állatte­nyésztésben kitűnő eredményt értünk el, ahol az egyes mutatókat túlteljesí­tettük. Húsból 335 mázsával, tejből pedig 10 ezer literrel adtunk többet a közellátásnak a tervezettnél. E té­ren a legjobb eredményeket a Len­gyel Péter vezette szocialista brigád tagjai érték el. Ezek 4027 literes fe­­jési átlaggal dicsekedhetnek. Figye­lemreméltó, hogy 170 mázsa abrak­takarmányt takarítottak meg és ész­szerű takarmányozással a tej literjé­nél három fillérrel csökkentették a költségeket. A szövetkezet vezetősége rendsze­resen figyelte a tej minőségét. Ezzel magyarázható, hogy az előző évekhez viszonyítva a tej hetven százalékát első, harminc százalékát pedig má­sodik minőségi osztályban értékesítet­tük. — A tej minőségi javítása céljából időben megtettük a szükséges intéz­kedéseket. Az elmúlt év januárjában még aránylag sok tej került eladásra a harmadik minőségi osztályban. A vezetőség tehát úgy döntött, hogy a dolgozók érdekeltségének és serken­tésének növelésére az első osztályban eladott tejért tíz százalékkal növelt, míg a harmadik osztályban értékesí­tett tejnél ugyanannyival csökkenti a munkadíjat. Az eredmény rövidesen megmutatkozott. A dolgozók ügyeltek a higiéniai követelmények betartásá­ra és javult a tej zsírfoka Is. — A növénytermesztésben több ter­ménynél nem értük el a tervezett szintet. Az eredmények mégis jónak mondhatók, ám a kedvezőtlen időjá­rás nálunk éreztette hatását. Búzából 56, árpából 46,5 mázsás átlaghozamo­kat értünk el, a magkukorica 52, a cukorrépa pedig 343 mázsát termett hektáronként. Megnyugtató, hogy ál­latállományunk részére biztosított a téli takarmány. Az MGF szárítóink segítségével jó minőségű pelletet ké­szítünk az állatállománynak. — A szövetkezetben jó hagyomá­nyai vannak a szocialista verseny­mozgalomnak. Mennyiben járult hoz­zá ez a termelési feladatok teljesíté­séhez? — Szövetkezetünk vezetősége a pártszervezettel karöltve tág teret biztosít a dolgozók munkaaktivitásá­nak és kezdeményezésének a kibon­takoztatására. Ebben élen járnak a szocialista brigádok, melyek az anyag- és energiatakarékosság, valamint a racíonalizációs eljárásokban tűnnek ki. Az elmúlt évben szövetkezetünk dolgozói a Februári Győzelem 30. év­fordulója tiszteletére 1 millió 42 ezer korona értékű vállalást tettek. Ezen vállalásukat a közelmúltban végzett értékelés és összegezés alapján 1 mil­lió 126 ezer koronára teljesítették. A kertészetben dolgozó szocialista brigád vállalásét hetvenezer koronával telje­sítette túl, az állattenyésztésben al­kalmazott gépek karbantartását vég­ző szocalista brigád — Deér József vezetésével — tizenhét ezer korona értékű anyagot takarított meg. A szö­vetkezet gépjárművezetői az év folya­mán tizenkétezer liter gázolajjal fo­gyasztottak kevesebbet mint tervez­tük. A felsorolást még folytathatnám. Mindez alkotó módon segítette elő a tervfeladatok teljesítését, a minőség javítását és a hatékonyság növelését. Ez Is hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a rendkívül nehéz gazdasági év ellenére céljainkat a fő mutatókban teljesíthettük. Nagyon Igényes feladatok teljesíté­se vár a szövetkezetre ebben az év­ben is. Húsból hat vagonnal, tejből 240 ezer literrel adunk el többet, mint az elmúlt évben. Céljaik elérésé­ben jó szolgálatot tesz a közelmúlt­ban átadott ötszáz férőhelyes marha­­hizlalda, mely rekord idő alatt ké­szült el. A növénytermesztés tervét úgy állítják össze, hogy teljesíthessék a hatodik ötéves tervidőszak egyes éveire meghatározott 4,5 százalékos termelésnövekedést. A szövetkezet agilis és szakavatott vezetősége Plsch László mérnökkel az élen a tagsággal egységben mindent elkövet az Idei termelési feladatok maradéktalan tel­jesítéséért és alkotőan' váltja valóra a CSKP XV. kongresszusa határoza­taiból rá háruló feladatokat. SVINGER ISTVÁN A földalap védelme közügy Az elmúlt évtized alatt a lučeneci (Losonc) járásban összesen mintegy hétezer hektárral csökkent a szántó területe. Ha hektáronként 35 mázsás gabonatermést szá­mítunk, akkor évente 245 vagon kenyérnek valóval ter­mett kevesebb. Indokolatlanul gyarapodott ugyanakkor a legelők területe, sőt ezek egy részének a befásításá­­val közel nyolcezer hektárral nagyobb lett az erdő­terület. A termőterületnek országszerte tapasztalható fokoza­tos csökkenése bizonyos mértékben érthető, hiszen egy­re több terület kell az új létesítményeknek stb. Mindez magától értetődően a termőföld csökkenésével jár. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a termőföldet, hasonlóan, mint a vizet és a ló levegőt, semmivel sem pótolhatjuk, nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy az erózió, hanyagság, vagy bármi más okok miatt a termőföld bizonyos mennyisége haszna­vehetetlenné váljon, esetleg megműveletlen maradjon Sajnos, erre is van példa. A losonci Járásban a geo­déziai vállalat adatai szerint különböző okok — melio­ráció és más talajjavító munkák — végett az elmúlt évben 384 hektárt nem vetettek be, az egyénileg gaz­dálkodó földművesek pedig 147 hektárt hagytak parla­gon. Most az év elején a hideg téli napokon, amikor az 1979. évi terv előkészítésén munkálkodnak, jó gazdához Illően hasznos lesz, ha elgondolkodnak a termelés fej­lesztésének további lehetőségeiről. Ugyanis rendkívül igényes feladatok előtt állunk. Az elmúlt évben elért eredményekhez képest Szlovákiában jelentősen növelni kell a gabonatermés átlagát. Több kenyérgabonát és ugyancsak több cukorrépát kell termelni, mint a múlt­ban. Az idei nagyon igényes növénytermesztési és állatte­nyésztési feladatok maradéktalan teljesítése a meglevő erőforrások optimális kihasználásával azt követeli, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a termőtalaj védelmének, tápértéke növelésének s a növényvédelemnek. A közelgő jubileumok, vagyis a mezőgazdaság kollek­tivizálásának és a CSKP IX. kongresszusénak harmin­cadik, továbbá az SZNF 35. évfordulója kötelez bennün két. Egyben alkalmat ad a lehetőségek még jobb ki­használására. KANIZSA ISTVÄN

Next

/
Oldalképek
Tartalom