Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-03 / 5. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 14 1979. február 3. • VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф Mit tegyünk az apróvad tenyésztésének sikere érdekében? и. A szaggatott terep nagy hatással van a fácánra, nem szereti a hirtelen emelkedőket, mély szakadékokat, illetve az egyenetlen terepet. Nem kedveli a mocsaras vidéket, azonban szívesen él a nádasokkal határos; üde talajú területeken. A nádasok közelében nem ritka a fácán, azonban a nagy nádasokban tömegesen és állandóan nem tartózkodik. A fogollyal ellentétben a fácán nem a belterjesen müveit területek madara, hanem inkább a kisebb kiterjedésű, ligetes erdőket kedveli, amennyiben a közelben mezőgazdaságilag müveit területek vannak. A fácánnak a területhez való ragaszkodását az állomány elhelyezkedése mutatja. Amint 'kedvezőtlenné válik az életfeltétele, tüstént helyet változtat. Kevésbé ragaszkodik a területhez, mint a fogoly. Ezért résen kell lennünk, nehogy a fácánok meglepetésszerűen máshová vándoroljanak. A fácán szeret kapargatni és a porban fürödni. Erre legalkalmasabb a homokos talaj. Az agyagos talajt nem kedveli. A hosszú ideig szikkadó sáros talajon nehezen mozog. A fácán meghálálja, ha azon a területen, ahol él, tó vagy patak van. Nem annyira a víz, mint inkább a vizek környékének az üde területe, változatos növényzete és bogárvilága vonzza oda a fácánt. Az összes környezeti tényezők közül a fácán részére legjelentősebbek az éghajlat hatásai, a csapadék, a hőmérséklet, a napos órák száma és a szél hatása. Télen a csapadék veszélyeztetheti az egész fácánállomány életét. A magas, jegesre fagyott hótakarő elzárja a fácán elől a táplálkozás lehetőségét, s ha ilyenkor nem etetjük, legyengül és elpusztul. Tavasszal a csapadék a fácán szaporulatára hat ki. Tönkremegy a fészke s ezzel a tojás is kárba vész. A nagy kiterjedésű mezőgazdasági földek fácánfészkei között nagyobb a károsodás, mint az erdőben védettebb talajon. A kedvezőtlen hőmérséklet is gátolja a fácán szaporodását. A fácánnak rendkívül sok ellensége van. Ide tartoznak a kóbor kutyák és macskák is. Fészkelés idején a macskák felfalják a fészekaljakat. A róka, a vadmacska, a borz, a nyasf, a nyuszt, a görény, a menyét, a sün, a vidra, sőt a patkány is fészekrablól A szárnyas ragadozók közül: a galambászhéja ritkítja a fácán állományát, azonban a karvaly is nagyon vérengző ragadozó. A szürkevarjű és a szarka a szemfüles és az óvatos madarak közt említhetők. Ezek a legkártékonyabb fészek- és csírkerablók. Tavasszal a méltóságteljesen sétáló gólyát sem árt figyelni. Száraz tavasz idején veszedelmes. Nagy kárt tehet a kiscsirkékben. A fészkelő helyről el kell zavarni a gólyát. Az elmondottakból láthatjuk, hogy mennyi vadfaj pusztítja a fácánt. A nyulakról egy esetet említek: Özbakra várva magaslesen az előttem elterülő lóherében öt nyulat figyeltem távcsövemmel. Ezek a lóherelevelektől csuromvizesek voltak. Immel-ámmal ették a lóhere levelét, de amint a száraz helyre jutottak, tüstént nekiálltak a bunda rendbe hozásához. Melyik vadásztársam ne ismerné a gondos lábmozdulatokat és nyalalfodást... Ezzel a permetezőanyag a gyomrukba került és délután a vadászgazda kíséretében az öt nyulat kimúlva találtuk. A kutatóintézet megállapította, hogy vegyszeres mérgezés okozta a kimúlásukat és ez nem az egyedüli eset. Csehszlovákiában a vadászatnak jó hagyománya van. Ez tulajdonképpen nagy elismerés hazánk vadgazdálkodására és vadászatának a kultúrájára. Tudósaink erőfeszítéseit, a természetvédelem eredményeit, a vadállomány életterét állandóan csökkenő és számát civilizációs hatások mellett szükségszerűnek kell tekinteni. Aprövad-gazdálkodásunk fellendülőben van, de a gépesítés, a vegyszerek alkalmazása kedvezőtlen hatásokat vált ki. Ezért állami szerveink és vadásztársaságaink megkezdték a korszerű apróvadtenyésztést. Rendszeressé válik az apróvad vérfelfrissítése. Ennek további fokozása is várható. Az utolsó két év sajnos, az apróvad szaporodásában visszaesést mutat. Keressük az okokat. Szükségesnek tartom az SZVSZ KB tagjainak bővítését: egy állatorvossal és egy vegyészmérnökkel. Ajánlom továbbá egy magyar tagozat létrehozását is és ez a marxizmus-leninizmus alapelveinek gyakorlati ípegvalősításából következik. Szlovákiában a vadászat helyzetét azok a rendelkezések befolyásolják, amelyek határt szabnak a vadászat tömegsporttá fejlesztéséneik. Szlovákiában mintegy harmincháromezer vadász van. Ezt már csúcsszámnak tekinthetjük! A taglétszám további gyarapítása veszélyeztetné az eredményeinket. Helyes az a törekvés, hogy a vadászok sorában mindenekelőtt azok legyenek, akik vad- és természetszeretetükkel képesek példát mutatni, a szenvedélyt alárendelni az állományfejlesztés érdekeinek és bizonyos anyagi áldozatokra is készek. Helyesnek tartom a vadásztársaságok taglétszáma felső határának a meghatározását Is. Engedmények csak akkor tehetők — elsősorban az apróvadas területeken —, ha az állomány szaporodása és újratermelésének feltétele biztosított. Apróvadállományunk — főleg a fácán, a fogoly és a nyúl — mindenütt az eltarthatóság szintje alatt van! Szaporításuk növelné a vadászhatóság esélyeit, ugyanakkor ebben közrejátszik a biológiai növényvédelem kedvezőtlen hatása. Fejlesztési célkitűzéseink megvalósításában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági üzemek érdekeltté tétele. Enélkül manapság a vadgazdálkodás nehezen képzelhető el. Az évekkel ezelőtti jó indulás ugyanis ütemét vesztette, — főként a vadásztársaságokban. A vadászat irányítását úgy kellene fejleszteni és a vadgazdálkodásnak olyan kritériumait kellene felállítani, hogy az alapvetően szolgálja a termelők, tehát a mezőgazdaság érdekeit. Különösen érvényes ez a gazdaságirányítás új rendszerének ismeretében, amikor az érdekek ütközése során a vadászat hátrányos helyzetbe kerülhet. Ezt szem előtt tartva hangsúlyozni kell a vadászat népgazdaságon belüli helyének gondos mérlegelését. Az érdekelt felek nem fogják megengedni a vadászat szerepének túlzott hangsúlyozását a mezőgazdasági termelés rovására még az erdőterületeken sem. Szlovákia rendkívül nagy értéket jelentő vadállománya megköveteli, hogy óvjuk és továbbfejlesszük eredményeinket. Keressük a fejlesztés és irányítás olyan módozatait, amelyek az erdő-, a mező- és a vadgazdálkodás teljes összhangját eredményezik. J. M. HABROVSKÍ S Sikeres vadászat Szabó György már évek őta a J salkai (Ipolyszalka) Jánošík vájj dásztársaság tagja. Számos őz-, í szarvas-, vaddisznó-, borztrófeával ' dicsekedhet. „A vadászatra fordí-0 tott idő mellett a sikerhez szakérj telem, de szerencse is kell“ — * vallja Szabó elvtárs. Nem kerülte - el a szerencse. Magyarországról, a 1 Börzsöny hegységből egy vaddiszí nőcsorda vágott át az Ipolyon. Ter. mészetes, hogy útlevél és vámvizs- I gálát nélkül lépték át az állam- I határt. Ezt az alkalmat használta : ki a fiatal vadász és a megzavart J kondából sikerült négy süldőt ki- I lőnie. Ha több tölténye van, a vadászat talán még sikeresebben. ? végződött volna. Majerszky Márton ♦ j Hét róka egy kazalban ' A -kutya futkosni kezdett a ka{ zal körül. Három vadász felfigyelt {erre. A legidősebb vadász, Samuel Geschvantner, a Nebojsai ÁG veze- I tője volt, aki három éve nyugdijj, ban van. — Álljatok csak meg, — mon- I dotta a többieknek. Itt biztosan i) rókák vannak. • A három vadász megállt és iz; gatottan nézte a kutya futkározá- I sát. Kis idő múlva a kutya a ka- 2 za! egyik sarkában eltűnt. Fel* ; riasztotta a rókákat és azok me- I nekülni próbáltak. Az egyik va- I dász lőtt, mire a róka felbukott a » szalmakazal közelében. így került » terítékre a többi is... Krajcsovics Ferdinánd HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • „Az utolsó mohikán" A múlt századból fennmaradt okmányok arra utalnak, hogy a Csallóközt bővizű erek, patakok és folyók szelték keresztül, melyekben a halak minden fajtája tömegével élt. A néptörzsek fő foglalkozása a halászat volt. Ezt az is bizonyítja, hogy a települések helyén ‘létesült községek elnevezésében, valamint a déli járásokban élő családok nevében megtalálható a rokoni kapcsolat. A komáromi járásban például gyakran találkozunk a Csukás, a Harcsás, a Keszeg, a Csík nevekkel. De nemcsak a járásban, hanem Komáromban is, ahol a halászat gazdag múltra tekint vissza. Komáromban igen sok család mesterségszerűen űzte a halászatot. Egyes családok nemzedékeken keresztül a vizeken éltek. Ezek közé sorolható a Czilllng család is. Idősebb Czilling András kiváló ismerője volt e szakmának. Egy korabeli tudósítás arról számol be, hogy a mai hajógyár helyén egyszer olyan gazdag zsákmányra tett szert, hogy a kifogott halat hat csónakkal tudták csak elszállítani. A gazdag zsákmányt a bécsi, a brnői és ungvári halkereskedők vásárolták meg 400 koronáért. De adjuk át a szót András bácsinak. — A halászmesterség nem volt éppen könnyű foglalkozás, mert sokszor heteket kellett a víz mellett tölteni, dacolva az Időjárás viszontagságaival. Am a halászattal járó izgalom és a bőséges zsákmány gazdagon kárpótolt. Ahhoz azonban, hogy valakiből jo halász legyen, sokat kellett tudni, tapasztalni. A jó halásznak ismernie kellett az egyes halfajtákat, a halak élettanát és mindazon jelenségeket, melyek a halak életével összefüggtek. A Czilling család jelentős szerepet töltött be a komáromi halászok életében. Czilling józsef több évtizeden ál volt a komáromi halászcéh mestere fia, András, pedig a céh jegyzője. Amikor első ízben jártam Czilling Andlás halászmesternél, sok érdekes dolgot tudtam meg. Az akkor 71 éves — jelenleg 81 éves — öreg halász megnyerő külsejével, halk szavával szinte észrevétlenül lopta be magát az ember szívébe. A csendhez szokott ember egy régi, ismeretlen világot tárt fel előttem abban a szobában, amelyben életének, Ifjúságának legszebb emlékeit őrzi. A városrendezés azonban kiszakította őt abból a megszokott .környezetből és most a IV. lakótelep egyik épületében éli egyhangú életét. Régi könyvek, megsárgult iratok fekszenek az asztalon. Az utóbbiak közül néhány már csak másolat, mert az eredeti példányokat a komáromi horgászegyesületnek adta megőrzés végett. Azonban ezekből is megtudom, hogy például a rév-komáromi halászok 1456-ban érdekvédelmi szervezetet — halászcéhet' — alapítottak A halászcéhnek 142 tagja, ebből 36 mestere volt. Egy másik írás arról szól, hogy 1813. április 6-án kelt királyi tervezetbe foglalták össze azokat a jogokat és kötelességeket, amelyeknek a betartása a céh tagjaira nézve kötelező volt. A tervezet 20 cikkelyből állott. Aki megszegte ennek valamelyik cikkelyét, pénzbírságot kellett fizetnie, és ez az összeg a céh pénztárát gyarapította. Egy másik iratból az derült ki, hogy a rév-komáromi halászok társadalmi helyzete egészen más volt, mini a város többi polgáráé, mivel bizonyos kiváltságokat élveztek. Kiváltságaikat, jogaikat az uralkodó szabta meg. Így például: ♦ III. Ferdinánd császár 1647-ben szabadságot biztosít a rév-komáromi halászcéh tagjainak és azok utódainak. ф f.ipót királv 1696-ban a halak ‘•bad árusítását biztosította. + V. Ferdinánd törvénykönyvben biztosítja a céhbe tömörült halászok jogait. Czilling András 1920-ban lett a halászcéh jegyzője. Ezt a tisztséget 1939-ig látta el, majd a céh mesterévé választották. Céhmesteri funkcióját egészen 1946-ig ellátta. — Mi volt a céhmester feladata? — tettem fel a kérdést. — A tagdíjak, a bírságolások beszedése, a felmerült ellentétek és viszályok elbírálása. — Mennyi tagdijat fizettek a céh tagjai? — A kifogott halmennyiség árának 25 százalékát voltak kötelesek a halászcéh pénztárába befizetni. Téves volna az a hiedelem, hogy a halászmesternek nem kellett műveltnek lennie. András bácsi könyvtárénak a polcain szakkönyvek, halászati folyóiratok bekötött évfolyamai sorakoznak. Néhányba futólag belelapoztam, s közben András bácsi magyarázott. Nagyon sok ismeretlen fogalom vált érthetővé számomra. Például, hogy tőkehálóval csak állóvízben lehetett halászni és ezzel a hálóval csak hat ember tudott megbirkózni, mivel a háló hossza 250 méter volt. A háló a közepén zsákszerűén megy össze és ide gyűlnek össze a halak. Ezenkívül volt még balindháló, keszegháló és búvárháló Is. Mindegyik hálónak megvolt a jellegzetessége és küldetése. Igen fontos kelléke volt a halászatnak a ladik is. Czilling András bácsinak négy halászladikja és vagy 21 bárkája volt. Az utóbbiakba kerültek tárolás céljából a kifogott halak. A halászladikok hossza általában kilenc, szélessége pedig másfél méter volt. Az volt a jó ladik, amelynek csak egyharmada érintette a vízfelületet. fgy könnyen siklott a folyó vizén. A halászok igen sok időt töltöttek a szabadban, a folyóvizek közelében. Ezért hajlékra volt szükségük. Ezt a feladatot látták el a halásztanyák, amelyek közvetlenül a folyók mellett épültek. Czilling András hal*«vmesternek három halásztanyája volt. Egyik a mai kikötő helyén, a másik a volt dunai üdülőnél, a harmadik pedig a Nyitra folyó partján. Itt töltötte életének nagy részét. A szabadban eltöltött évek, a friss levegő jótékony hatással volt egészségére. Senki se mondaná róla, hogy már 81. életévét tapossa. — Melyik volt életének legszebb halászélménye? — A sok élmény közül kettőt tartok számon. Az egyik 1928-ban történt, amikor egy 80 kilós harcsa került hálónkba, a másik pedig az 1947-es évhez fűződik, amikor egy 45 kilós harcsát zsákmányoltunk. Bizony egy-egy ilyen fogás megdobogtatja a tapasztalt halászember szívét is. Beszélgetésünk csapongva szálldosott a múltban, fgy derült fény arra is, hogy a halászcéhnek volt egy szépen faragott, díszes ládája, melyben a céh iratait és értékeit őrizték. Ezt a céhládát 1811-ben készítették és 1967 végéig András bácsi birtokában volt. Nyomós okok arra késztették, hogy megváljon tóle és a fontos iratoktól. Ezeket a komáromi horgászszervezet elnökének: Gecző Béla mérnöknek adta át azzal a kikötéssel, hogy örök Időkre Komáromban marad, az itt létesítendő halász-múzeumban. Mielőtt azonban a halász-múzeum teljes anyagának összegyűjtése megtörténne, szükséges lesz ezeket az iratokat preparálni, hogy megmentsük az utókor részére. Még két dolgot tartok fontosnak megemlíteni ezzel kapcsolatban. Az első a halászcéh esküje. A halászcéhnek külön esküje volt, mélyet minden céhtagnak le kellett tennie. Esküvel kellett köteleznie magát, hogy mindenben alárendeli magát a tervezetben foglaltaknak. A másik pedig András bácsival függ össze. 1947- ben Khin Antal, a komáromi múzeum egykori igazgatójának kezdeményezésére, egy halászati kiállítást rendeztek Komáromban. A halászati felszerelések nagy részét Czilling András, az öreg halász adta, és segített a kiállítás megszervezésében is. Az érdekes kiállítást sokan megtekintették. A komáromi múzeum igazgatósága értékelve András bácsi ügybuzgóságát, egy díszes oklevéllel tisztelte meg, mely ott lóg a szobája falán. Czilling András bácsi jól megérdemelt pihenő napjai egyhangúan peregnek. A halászszenvedély már csak a múlt felidézében tér vissza. Csak azt fájlalja, hogy mind kevesebb a hal, s ezt az egyre szaporodó ipari üzemekből kibocsátott szennyező anyagok idézik elő. Az élet őszét élő utolsó mohikánnak őszinte szívből még sok-sok nyugalmas napot és jő egészséget kívánunk. ANDRISKIN JÓZSEF
