Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-03 / 5. szám
1979. február 3. SZABAD FÖLDMŰVES ■11 Miből van a hús? X világ, vagyis természeti valóságban az egész földkerekség, kiterjedésében állandó, változatlan egység. Nem változatlan azonban arculata és néppessége. Vannak földünkön világrésznyi országok, ahol annyi az évi népszaporulat, mint Csehszlovákia összlakossága. Joggal merülhet föl a kérdés: az ezredfordulón lesz-e mit enni a világ lakosságának? A helyzet nem olyan i veszélyes, mint ahogyan azt sok, szakértő leírja — állapította meg a közelmúltban a FAO egyik szakbizottsága. Az természetes, hogy az emberek az életszínvonal emelkedésésével nemcsak ruházkodásra, lakásra, autóra, de élelmiszerekre Is sokat költenek. A hústermelés fokozásához azonban mind több fehérjére van szükség, és éppen ebből a fontos nyersanyagból van egyre keveseb a világon. Kelettől nyugatig megindult a hajsza a fehérje után. Minden ország arra törekszik, hogy az ipar és a mezőgazdaság (lehetőségein keresztül teremtse meg a szükséges takarmányfehérjét. MIT MUTAT A HCSFOGYASZTÄS? Hazánkban tizenöt évvel ezelőtt kb. 47—50 kg volt az évi húsfogyasztás. A XV. pártkongresszus egyik igen jelentős határozati pontja volt az állati eredetű élelmiszerek előállításának állandó fokozása és minőségének javítása. Az elmúlt évben az egy személyre eső húsfogyasztás 82—85 kg körül mozgott. Az élettan tudósai szerint, a felnőtt ember napi fehérjeszükséglete 100—120 jramm. Ez a mennyiség azonban csak akkor teljes értékű, ha a felét állati eredetű fehérjék szolgáltatják. Ahogy a közelmúltban az egyik derék mázoló ismerősöm megjegyezte: jobb a hús, mint a lencse ... A derék embernek valóban igaza van. ö ugyanis minden tízóraira legalább 15 deka felvágottat eszik meg. Anyagi javaink gyarapodásával párhuzamosan nő az igény az állati eredetű táplálékok iránt. Lehet, sőt bizonyos, eljön majd az idő, amikor az értékes fehérjét az ipar állítja elő. Ma még mindenki szívesebben fogyasztja el a prágai sonkát. Életünk javulásával párhuzamosan növekszik a naponként elfogyasztott állati eredetű élelmiszer mennyisége. A növényi eredetű táplálékaink is tartalmaznak fehérjéket, különösen a hüvelyesek (pl. a szója, teljes értékű fehérjét tartalmaz). Az állati eredetű táplálékokban azonban koncentráltabban található meg az emészthető fehérje, és ami még ennél is lényegesebb, az állati eredetű fehérjék rendszerint teljes értékűek, bennük az ún. nélkülözhetetlen amlnósavak aránya a kedvezőbb. FEHÉRJE-E A FEHÉRJE? Ügy tizenöt évvel ezelőtt e sorok írója megbízást kapott, hogy menjen ki egy nagy takarmányínségben szenvedő szövetkezetbe, vegye számba az összes fellelhető takarmányt, egyszóval az adott lehetőségeikhez mérten, nyújtson segítséget a probléma megoldásában. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a szövetkezetben egyetlen vezető sem tudta, hogy mi is a fehérje. Közösen megállapították, hogy minekutána az árpaszalma többször felázott, ezért több fehérjét tartalmaz, mint tavaly, mert fehérebb a színe-.. MÉGIS MI A FEHÉRJE? Az amlnósavak a fehérjék alkotórészei. Szerepük az emberi és állati szervezet anyagcseréjében különböző. Az élő anyagot felépítő szerves vegyületek közül mennyiségi és élettani szempontból egyaránt a legfontosabbak. Nélkülük nincsen élet. Persze nemcsak fehérjén él az ember, de ha fogyatékos táplálkozásról beszélünk, akkor világméretben is fehérjehiány, ezen belül is az állati eredetű fehérjehiány kerül az első helyre. Csehszlovákiában 3—5 év múlva naponta 80—70 gramm körüli állati fehérje fogyasztásával kell számolni. Ha több állati fehérjét akarunk fogyasztani, fejlesztenünk kell az állattenyésztést. uj telepekre, új istállókra lesz szükség, s nem utolsósorban, a takarmányok fehérje-tartalmát kell fokozni, mert azt csak a szakemberek tudják, hogy a takarmányok fehérjeértéke erősen befolyásolja a tej, a hús, a tojás termelését. Az egyes állatfajok más-más módon és mértékben hasznosítják a különböző takarmányokat. A kérődzők a nitrogéntartalmú amidokat is hasznosítják. A bendőjükben levő mikroorganizmusok ugyanis saját testük fehérjeszükségletét építik fel az amidokból, s ezt a fehérjét a kérődző jól értékesíti. A sertés erre nem képes. FEHÉRJE CSAK FEHÉRJÉBŐL? A mezőgazdaság lehető legsürgősebb tennivalója a mindenkor megtermő fehérjék megmentése. Keserű szájízzel, de tudomásul kell vennünk, hogy az évelő takarmányok begyűjtésekor a fehérjék harminc százaléka veszendőbe megy: a szántóföldön marad, vagy a tárolásnál vész el. Több korszerű megoldás ismert, amelyeknek segítségével gyakorlatilag megszüntethető e veszteség. Ezek között szerepel a zöldlucernaliszt-készítés és a pogácsázás. A szárított lucernalisztnek keverék-takarmányok adalékaként történő felhasználása világszerte mindinkább elterjed. Préselt formában a kérődzők részére is értékes takarmány. Számos országban a fejőstehenekkel naponta 2—3 kilogramm, a növendékmarhákkal félmásfél kilogramm szárított pillangós takarmányt etetnek. Az.USA-ban a kérődzők részére gyártott Dehy—100 elnevezésű takarmány hatvanhat százalékát szárított lucerna alkotja (31,6 százalék karbamid, 2 % dicalciumfoszfát, 0,4 % propionsav). Ha ezt az anyagot kilenc százalékos arányban abrakhoz keverik — tizenkilenc százalékos fehérjetartalmú takarmányt kapnak. Ismeretes, hogy az állattenyésztés költségeinek 60—85 százaléka a takarmányokra fordított költség. A fehérjetermelést tehát legnagyobb mértékben a takarmányok értékesülésének növelésével tehetjük olcsóbbá. Egy hektár lucerna évi terméshozamát hatvan mázsa szénára becsüljük, ezzel 480 kilogramm emészthető fehérjét nyerünk. Az idült fehérjeprobléma enyhítése szempontjából a lucernaliszt gyártása fontos szerepet tölt be. Forrólevegős szárítással a hektáronkénti 480 ,kg emészthető fehérje helyett 780—800 kilogrammot nyerünk. Természetes, öntözéssel a hektárhozamok lényegesen növelhetők, s így jelentős mértékben növekszik az emészthető fehérje mennyisége is. A gabonaféléknél is fokozható a fehérjemennyíség. A legújabb búza- és kukoricafajtáknál a lizintartalmat nyolc százalékról 12—15 °/o-ra emelték. Sőt nincs meszsze az az idő, amikor a tizennyolcas átlagot is elérhetjük. A kukoricatermelés fokozása a szemes takarmányok közül, s egyáltalán a keveréktakarmány-gyártás alapanyagai közül, a legnagyobb jelentőségű. Abban az esetben, ha országos méretben a közeljövőben elérjük a hatvanmázsás hektárhozamot, úgy igen nagy lépést teszünk előre a növényi eredetű fehérje-ellátás területén. MIT ADHAT AZ IPAR? A mezőgazdaság területén kívül is ígérkeznek olyan lehetőségek, melyek a hazai takarmányfehérje-ellátást lényegesen elősegítik. Az egyik legrégibb ilyen iparilag előállított fehérje a karbamid, gyártása egyelőre a legelterjedtebb fehérje-forrás. Az ország területén sok mezőgazdasági üzemben etetik sikerrel a karbamidot, azonban csak okszerűen és pontos adagokban szabad alkalmazni. A pontatlanság mérgezést is okozhat. Éppen emiatt ellenzi sok szakember a karbamid etetését. A fehérjetermelésben új utat jelent a kőolaj, illetve az ebből kiinduló élesztőelőállítás. Az élesztőgombák több mint őtven százalék nyersfehérjét tartalmaznak. A világon több országban a folyékony parafinon alapuió élesztőgomba termelése már bevált. A bratislavaí Slovnaftban is folynak ilyen kísérletek. A melasz alapanyagon épülő élesztőtermelés már korábban megoldódott. Cukorgyártásunk magas szintű, így a melasz mint melléktermék értékes alapanyagul szolgálhat a fehérjegyártásban. A dunaszerdahelyl cukorgyár a tervek szerint legkésőbb 1980-ban megkezdi az említett takarmány gyártását. A vegyipar a lizin termelésével is sokat segíthet a jövőben az állattenyésztés fehérjegondjainak csökkentésében. A lizin egyike a létfontosságú aminósavafcnak. Egy tonna lizin segítségével 10—12 tonna fehérje takarítható meg. A kutatók tarsolyában bizonyára még több olyan megoldás rejtőzik, amely az egész világon, s nálunk is hozzájárul a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiség előállításához. Egyelőre azonban a meglevő lehetőségeket kell kihasználnunk, hogy gazdaságosabbá tehessük a tej, hús és tojás termelését. Magától értetődik azonban, hogy a drága importfehérjéket sem nélkülözhetjük, ezekre még jó ideig szüksége lesz állattenyésztésünknek. A tudomány már számtalanszor bebizonyította, hogy sok mindenre képes. Ezért várhatjuk joggal, hogy a közeljövőben olyan fehérje alapanyagok gyártása indulhat meg, amelyek teljes mértékben helyettesítik majd a hagyományos fehérjeforrásokat. K. MOLNÁR FERENC Élelmlszerlparank igyekszik lépést tartani a kor követelményeivel és jó minőségű készítményeit Ízléses csomagolásban hozza forgalomba. Igyekezetét egyre újabb göngyölegek kifejlesztésével és előállításával papíriparunk is hatékonyan támogatja. A tavalyi Embax nemzetközi csomagolástechnikai vásáron hazai iparunk korszerű göngyölegeit is megtekinthetjük. (Foto: ben) О Mindig legyen elegendő A műanyagba csomagolt tasakos tei megjelenésekor az újítást mindannyian osztatlan örömmel jogadtuk. A lelkesedés akkor kezdett lohadni, amikor a rosszul zárt tasakokból kiömlött tejtengerböl kellett reggelente az úgy-ahogy ép zacskót kihalászni. S bizony gyakran előadódott, hogy a pénztárnál kezdett csöpögni a zacskóból a tej. Ha nem vetted észre, szaporán hulló fehér cseppek kísértek egész hazáig. Ezt a hibát azonban a kezdet gyermekbetegségeként kezelve bíztunk abban, hogy nem lesz örök életű, az illetékesek megtalálják ellenszerét. S így is történt. Ma már csupán elvétve fordul elő, hogy a tasakos tej így tréfálja meg a vásárlót. Közkedveltsége az idő múlásával egyre nagyobb lett. Hiszen lényegesen könnyebb — már gondolom, súlyra könnyebb — a néhány liter tej hazaszállítása, mint a jóval súlyosabb üvegben forgalmazott tejé. Nem törhet össze, s mi több, nincs gond a tejesüveg kiöblítésével sem. A kiürített műanyag tasakot az ember egyszerűen eldobja. Tény azonban, hogy világviszonylatban az üveggöngyöleg alkalmazásának reneszánszát észlelhetjük az élelmiszeriparban. Az üveg ugyanis — habár az üres göngyöleg visszaszállítása elég körülményes és költséges — kellő tisztítás után újra felhasználható s nem őriz meg idegen, a tej minőségét rontó szagot. Ezért egyeseknél nagyobb becsben áll, mint a műanyag és egyéb göngyölegek. De vessünk egy pillantást az érem másik oldalára, akarom mondani az elárusító pult mögé. A tejcsarnokok és az élelmiszerboltok alkalmazottai számára lényegesen előnyösebb a tasakos, mint a palackozott tej. Egyszerűbb számukra az áru kezelése, hiszen jóval kisebb súlyt kell emelgetni. Munkájuk könnyítését jelenti, hogy nem kell a visszaváltott üres palackok tárolásával bíbelődniük, tízért sok helyütt szívesen vennék, ha csakis tasakos tejet kapnának. Több szempont, nézet, vélemény találkozásakor a gyártó vállalat hozzászólása sem mellőzhető. A Milex n. v. kereskedelmi-forgalmazási osztályvezetője, Dušan Bobrik elvtárs szerint, a tasakos tej mennyiségének növelését kapacitásuk nem teszi lehetővé. Csupán a csomagoló kapacitás bővítésével tudják majd az tlyen tej iránti növekvő keresletet teljes mértékben kielégíteni. Engedtessék meg, hogy szerény egyéni véleményemet is kinyilvánítsam. Nem hiba, hogy üvegben is forgalmazzák a tejet. Csak mindig legyen belőle elegendő, hiszen minden korosztály számára — a csecsemőtől a legérettebb öregkorig — értékes táplálékunk. (ben) ■■MiiMiiiHiminmmiHiMiHi mezőgazdasági dolgozók számára a kinti természet csendet, pihenőt jelez, ám a műhelyekben serényen szorgoskodnak a földművelők. Mert a gépek körül télen sem kevés a munka. Különösen az egyesült gazdaságokban nem, amelyekben az egyesülést követő években a gépek száma megnövekedett. Ennek következtében az egyes gazdaságokban a gépekkel és a gépesítő részlegekkel kapcsolatos szemléletben forradalmi változás következett be. Ma már a legtöbb mezőgazdasági üzemben tudatosítják, hogy megfelelő gépesítés nélkül nincs előbbre lépés, s hogy a jól karbantartott gépek használata az eredmények egyik alapfeltétele. Rendszeres karbantartásuk, javításuk bizonyos fokú szervezést követel. Ezért napjainkban a gépesítőkre, gépjavítókra fontos feladat hárul. A gépjavításon túl igen fontos követelmény a gépek szakszerű elraktározása, konzerválása stb. Ahol a követelményeknek megfelelően eleget tesznek, azokban a gazdaságokban a gépek élettartama hosszabb. De vajon mennyiben tesznek eleget az elvárásoknak a csicsói W. Pieck Efsz gépesítőt, gépjavítói. Ezekről a problémákról beszélgettünk Szüllő Gyula főgépesítővel. Elmondotta, hogy az egyesülés után a gépparkot fokozatosan korszerű, nagv teljesítményű gépekkel töltötték fel. Ma már a gépállomány alapját különböző típusú gépek — lánctalpas és kerekes traktorok, kombájnok, valamint talajmegmunkáló eszközök — képezik. — Az ellenőrzés alapján örömmel mondhatom, hogy .az előző évekhez viszonyítva a múlt évben az őszi munkák befejezése után a gépkezelők és gépjavítók a gépeket megtisztították és elvégeztük a korróziómegelőzést. A téli időszakban a gépek javítását előre kidolgozott terv alapján végezzük. Hogy a traktorok karbantartásának a színvonalát tartani tudjuk, bevezettük a szervizszolgálatot. Vagyis a traktorok első és másodfokú javítását külön szerelőcso-О Egyre korszerűbb gépek segítik mezőgazdasági őstermelésünket a jobb termelési eredmények elérésében. E berendezések felszerelését, karbantartását az a tevékenységre szakosított gépállomások végzik. (Foto: VasiÉék) port végzi, a gépvezetők csak a napi karbantartással törődnek. Ezzel a szervezési módszerrel elértük azt, hogy a traktorok meghibásodását a minimumra csökkentettük, valamint így az üzemanyag-fogyasztás és a pótalkatrész-felhasználás — a korábbi évekhez viszonyítva — kisebb. Az előbbi igen fontos, mert a traktorok Javítása komoly problémát jelent. Például a mi viszonyainknak nagyon megfelel a Skoda 180-as traktor, mert lazább talajon is lehet vele dolgozni. Ezeknek a traktoroknaík a megjavítása szinte lehetetlen — mondta Szüllő Gyula főgépesítő. — Hogy miért? Elsősorban azért, mert javításukat Kassán végzik, ami igen nagy távolság, így sok esetben előfordul — ha nagyobb meghibásodásról van sző —, hogy üzemképtelen. Ezért igen jő szolgálatot teljesítene a nyugat-szlovákiai kerületben is az a gép- és traktorállomás, amelyik foglalkozna ezeknek a traktoroknak a javításával. Hiszen régebben a garanciális javításokat a Galántal Gép- és Traktorállomás végezte, miért nem végezheti a jelenben is?! Ezekről a kérdésekről már sok sző esett járási szinten ts, mivel több földművesszövetkezet rendelkezik Skoda 180-as traktorral. Reméljük, hogy a panaszok meghallgatásra találnak s ez a feladat rövidesen a galántal mezőgazdasági gépjavító műhely dolgozóira hárul. Hasonló a helyzet a román U—650-es kerekes traktorok esetében: a legnagyobb hiányosság a javításban mutatkozik. Ezért úgy határoztunk, hogy a jövőben csupán német kerekes traktorokat használunk. A ZT—300 és 303-as jelű német kerekes traktorok erősek, jő teljesítményt nyújtanak, erneuert kevés a meghibásodás. Javításuk sem okoz különösebb gondot s a Pezinoki Gép- és Traktorállomás gondjaira van .bízva. A traktorállomás sikeresen teljesíti ezt a feladatát. A téli javításokba a gépvezetők, traktorosok is bekapcsolódnak. Harmincán szorgoskodnak a talajmegmunkálő gépek javításán, karbantartásán. A műhely dolgozói fiatalok, szakképzett emberek. A Hurbanovél Gépjavító Szaktanintézetben sajátították el a korszerű mezőgazdasági gépek vezetését, kezelését, karbantartását. A jelenlegi időszakban javában folyik a tárcsák, boronák, ekék, vetőgépek, tehát azoknak a gépeknek a javítása, amelyekkel kora tavasszal startolnak. Közülük sok már megjavítva, indulásra készen áll. Szüllő Gyula azt is elmondotta, hogy a műhely dolgozói egyelőre nem a legjobb körülmények között dolgoznak, mivel a szövetkezet nem rendelkezik korszerű műhellyel. Ezért problémába ütközik a gépek, különösen a kombájnok szezón utáni javítása. E- zeknek a javítását akkor kezdik, amikor már melegebbre fordul az idő. Jó politikai és szervező munkával a késői kezdés ellenére, ezeknek a gépeknek a Javítását is időben befejezik. Sikeres munkájukhoz hozzájárul a komplex racionálő brigád, amely a műhely dolgozó kollektívájából alakult. A brigád tagjai leleményességükkel, kezdeményezésükkel, ésszerűségükkel segítenek a problémák megoldásában, nt—(
