Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 4. szám

1979. ianuár 27. SZABAD FÖLDMŰVES T 11 Ne csupán „belső használatra“ újítsunk Való tény, mezőgazdaságunk terme­lőegységeinek gépparkja minden vi­szonylatban fejlődik. Ez érthető, hi-„ szén az évről évre fokozódó termelés 'korszerű gépek, berendezések nélkül el sem 'képzelhető, A felgyorsított ütem azonban óriási terheket ró gépparkunkra, ami bizony olykor hiá­nyosságokban mutatkozik meg. Az említett hiányosságokat részben újító­mozgalmunk hivatott kiküszöbölni, ami tulajdonképpen az egyes termelő­­egységek szakembereinek fantáziáján, felkészültségén, segíteni akarásán alapul. Ezek a mesterek — gépjaví­tók, gépesítők, gépkezelők — nem csupán a már meglevő gépek korsze­rűsítésével segítik elő a közvetlen termelést, hanem sokszor új szerke­zetek, gépek tervezésével is. Hogy ez valóban így van, ezt egy röptében ki­ragadott példa, az imefi (Imely) szö­vetkezet példája is kellőképpen iga­zolja. Az említett gazdaságban az újítá­sok nesztora GOGOĽA mérnök, a szö­vetkezet főgépesítője. Öt fenntartás nélkül, a mai modern kor szakembe­rének is nevezhetnénk, aki mindig tettre készen figyel azokra a köve­telményekre, melyeket tulajdonkép­pen a korszerűséget követelő terme­lési módszerek diktálnak neki és tár­sainak. A főgépesítő szerényen, de a komoly, felkészült szakember hozzá­állásával jellemezte ez irányú tevé­kenységüket. szeletelőt, erről LOVÄSZ TIBOR mű­helyvezető tájékoztatott: — A szőlő műtrágyázásának céljára évekkel ezelőtt vásároltunk egy T— 172 es típusú műtrágyaszórót. A len­gyel gépet kis teljesítménye és más hiányossága miatt kivontuk a terme­lésből és más célra használtuk fel: mivel a traktor meghajtó szerkezeté­re kapcsolt, az istállókban is vontat­ható répaszeletelőt beszerezni képte­lenség, a műtrágyaszórót alakítottuk át répaszeletelővé oly módon, hogy a forgó korongot leszereltük, s a vágó­késekkel felszerelt, vízszintesen elhe­lyezett forgódobbal helyettesítettük. A traktorvontatású szerkezettel a gépkezelő ott áll meg az isiállóban, ahol erre szükség van, s rövid idő alatt annyi takarmányrépát szeletel fel, amennyit az állatgondozó igényel az azonnali etetéshez. Hasznos szerkezet az imelyiek által konstruált sor jelző. A vontatókezelők jól tudják, hogy répa vagy naprafor­— Ezt a sokat tudó kultivá­­tort magunk terveztük és ké­szítettük — mondta Gogoľa elvtárs (baloldalt), a szövet­kezet főgépesítője. Lovász Tibor műhelyvezető (jobboldalt) két gépjavítóval a műtrágyaszóróból átalakított répaszeletelő mellett. (A szerző felvételei) gyelem nélkül követhet. Az imelyi szakemberek szerint az általuk szer­kesztett sorjelzővel vetett répát, vagy napraforgót rövidebb idő alatt rende­zettebb sorokba vethetik, mint a ko­rábbi módszer szerint. A fóliasátrak alatt használható eke műszaki adatait és előnyeit a gépe­sítő ismertette. — Mindenki előtt világos az, hogy egy traktor, amely egy „normál“ ekét húz, jóformán csak a terület közepét szánthatja fel a fólia sátor alatt. A terület széle szántatlanul marad, mert a gép beleütközne a vázszerkezetbe. Mi e célból szerkesztettünk egy ekét, amely lehetővé tette azt, hogy a sát­rakat most már nem kell áthelyezni tavasszal egy felszántott területre, s a fóliák alatt tökéletes szántást tu­dunk -végezni. Ugyanis hegesztettünk egy olyan speciális eketartó vázat, amely egy méterre lóg ki a traktor nyomtávolságából. Hogy az egyen­súlyt fenntartsuk, ellensúlyokat he­lyeztünk el a vázszerkezeten. Ezzel az ekével a fóliák alatt naponta egy hektáron (!) vagyunk képesek töké­letes szántást végezni. Az imelyiek által kivitelezett újítá­sok sorát folytathatnánk tovább is, de azt hiszem, ez a néhány újítás is hűen igazolja: a szövetkezet gépsze­relői nem várják, hogy a szájukba re­püljön a sült galamb, s ha kell „bel­ső használatra“ komoly gépszerkeze­teket is képesek szerkeszteni. De ez a két szó „belső használat“, némi szépséghibát sejtet az imelyi újítók munkájában. Gogoľa mérnök kijelen­tette: mi főleg belső használatra ké­szítjük ezeket az újítással „szült“ gé­peket, s mivel nem ellenőriztük, nem tudhatjuk, hogy másutt hasonló szer­kezetet nem találtak-e fel. S mivel van e téren tapasztalatunk, vélemé­nyem szerint a beadott jó újítások útja sem olyan sima, mint amilyen­nek lennie kellene. Én ennek ellenére Is azt ajánlom: A szövetkezetek továbbítsák újításai­kat az illetékes szervekhez, hiszen ezt követeli meg a közérdek. Ezt ta­nácsolom az imelyieknek is, hiszen több beadott újítás között bizonyára akad majd olyan ötlet is, amély a já­ráson belül, esetleg országos viszony­latban is jó szolgálatot tesz majd. Tehát sok ötletet, s az újítások ter­jesztése területén is sok sikert kívá­nunk az imelyi szövetkezet lelkes újítóinak. KALITA GABOR — Ha az ember kissé mélyebben elemzi az újítások problémáját, rájön arra, hogy ebben óriási szerepük van a közvetlenül a termelésben dolgo­zóknak. Mire is gondolok itt? Ha pél­dául, a főkertész, azt mondja: „ide figyelj, pajtás! A fóliák alatt a trak­tor nem tudja tökéletesen elvégezni a szántást, mert a gép a sátor szélé­nél beleakad a vázszerkezetbe. Kelle­ne egy ilyen „benyúló“ eke, vagy mit tudom én, micsoda ...“ Vagy jön a vontatókezelő és azt mondja nekem: „A Škoda traktorokhoz legyártott kul­tivátor kapáit nem engedhetem mé­lyebbre, mert gyengék, törékenyek. Erősebb kultivátorra lenne szüksé­günk...“ S ez az a pont, az első szikra, ahol az újítás gondolata fel­vetődött: A termelő feladta a leckét, a mi feladatunk a gordiuszi csomó megoldása. Ezzel a példával már el is árultam: mi itt az ilmelyi szövetkezet­ben, Így kollektiven hozzuk létre újí­tásainkat, egyszerűbb gépszerkeze­teinket. Mindig a saját igényeinkre alapozunk, ami nemegyszer eléggé összetett találós kérdéseket ad fel nekünk, gépesítőknek, szerelőknek. gó vetésénél a traktorosnak különös figyelemmel kell kísérnie, hogy a traktor kereke a kivájt nyomjelzésen halad-e. Ha az éberség lankad, a traktor el-elmozog, s a tábla vége fe­lé a sorokat egyáltalán nem lehet már egyenesnek nevezni. Az ötletes sor jelző nem más, mint egy colos csö­vekből hegesztett könnyű vázszer­kezet, amit a traktor elejére szerel­tek. Erre a vasszerkezetre szereltek egy függő sorjelzőt (fehérre festett cső), melyet a traktoros nagyobb fl-Az alábbiakban bemutatunk egy pár olyan újítást, ötletet, ami jó szolgá­latot tesz az imelyi mezőgazdászok­nak. Amint ezt a főgépesftő már emlí­tette, a Škoda traktorokra szerelhe­tő, az Agrostroj által forgalmazott kultivátor jóformán csak a talaj fel­színét munkálja meg. Az imelyi sze­relők által szerkesztett kultivátor! fecskeszárnyú kapákkal látták el, me­lyek tíz centiméteres mélységig ala­posan meglazítják, porhanyossá teszik a talajt. Ez a szerkezet nem csupán a jobb termést biztosítja, hanem je­lentős összeget takarít meg a szövet­kezetnek. Hogy mütrágyaszóró gépből ho­gyan készítettek az imelyiek répa­TARTÖS ÉLELMISZER Ül CSOMAGOLÁSBAN A Franciaországban kidolgo­zott új csomagolásban a friss főzelékféle és az előfőzött bur­gonya hűtés nélkül négy-hat hónapig, hűtőházban pedig még ennél hosszabb ideig is tárol­ható. A meghámozott burgonyát polipropilénből készült zacskó­ban helyezik el, vákuumcsoma­golásban. Ezután tíz percre 90—115 fokra hevítik fel a zacskót, tartalmával együtt. A zacskót műanyag tálcára helye­zik, és nitrogénben másodszor is becsomagolják akrilnitril fó­liába. Végül az egész csomagot 120—145 fokon újra hőkezelik. A kísérleti megfigyelések sze­rint az így kezelt burgonyán még két év tárolási idő elteľ­­tével is alig tapasztalható szín és ízváltozás. (Delta) A mojmírovcei Budúcnosť Efsz ki-94 váló eredményeiről híres a nitrát járásban. E gazdaság évek óta sikeresen teljesíti a mezőgazdaság fejlesztésének központi irányelveiből eredő feladatait. A nagy igényesség­gel kidolgozott évi termelés-fejlesz­tési terv a gazdaságosságra való tö­rekvést tükrözi. Ha elemezzük a múlt év eredményeit, azt kell mondanunk, hogy a szövetkezet tagjai és vezető dolgozói tudásuk és erejük teljéből a legjobb eredmények elérésére töre­kedtek, amit el is értek. Ennek kö­vetkeztében a szövetkezet növényter­mesztésének bruttó termelése megha­ladja a százkét százalékot, az állat­­tenyésztésé pedig a százhárom száza­lékot. A gazdaság az évet tiszta jöve­delemmel, azaz nyereséggel zárta. — Mi tette lehetővé a jó eredmé­nyek elérését? — tettem fel a kér­dést TaSkár Ladislav szövetkezeti el­nöknek. — A növénytermesztés ágazatában elsősorban a nagy parcellák létreho­zása tette lehetővé az egyes növé­nyek összpontosított termesztését — mondotta TaSkár elvtárs. — Bár az utóbbi években a termesztett növé­nyek száma alig csökkent, a jelenlegi vetésszerkezet azt igazolja, hogy a jövőben a szakosítás milyen irányban történik. ]elenleg a szántóföld jelen­tős részén gabonaneműeket — bele­értve a szemes kukoricát is — és ta­karmánynövényeket termesztünk. A többi területen pedig speciális növé­nyek vannak. A nagytáblás termesztési szerkezet lehetővé tette a nagy teljesítményű gépek használatát és csoportos beve­tésüket. Ezáltal az egyés munkafolya­matok folyamatosan végezhetők el, a megfelelő agrotechnikai határidőben. Mindezek a tényezők kedvezően ha­tottak a terméseredményekre, a terv­feladatok teljesítésére, valamint az önköltségek csökkentésére. Habár a múlt esztendő időjárása nem kedve­zett a mezőgazdászoknak, a szövet­kezet dolgozóinak, szorgalmas mun­kájuk meghozta a várt eredményt. Ka­lászosokból például 55,2 mázsás hek­táronkénti termést értek el, ami a szövetkezet megalakulása óta a leg­jobb eredménynek számít. Szemes kukorica termesztésében a járás élen­járói: hatvan mázsát takarítottak be hektáronként, ami járási viszonylat­ban is a legjobb eredmény. Ellenben a hosszantartó szárazság következté­ben cukorrépából a vártnál gyengébb terméseredményt értek el. A speciális növények termesztése a dohányon kí­vül kedvezően alakult. A szövetkezetben nagy figyelmet szenteltek a tömegtakarmányok ter­mesztésének. Föl céljuk az volt, hogy a termesztési szerkezet módosításával, a hektárhozamok növelésével, megfe­lelő agrotechnikával jó termést érje­adatot a múlt év eredményeiből: a gazdaságban egy kiló sertéshúst 3,8 kilogramm, egy kiló baromfihúst 3 kilogramm, egy liter tej kitermelé­sét 24 deka erőtakarmány felhaszná­lásával nyerték. Bátran mondhatjuk, hogy a jó kondícióban levő állatok hasznossága az 1977-es évhez viszo­nyítva növekedett. Ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyeket elér­tek és amelyet elsősorban a jó takar­mányozásnak köszönhetnek. Az állat­­tenyésztés szakaszán valamennyi mu­tatót túlszárnyaltak. A tehenészetben elért egyedenkénti 3350 liter évi tej­termelési átlag jó eredménynek szá­mít. Tejeladási tervüket december el­ső felében teljesítették; mintegy 108 ezer literrel több tejet adtak el ter­ven felül és 250 ezer literrel többet A hírnév kötelez nek el. A takarmányok tartósításában pedig a legkorszerűbb technológiát érvényesítették. Jól kihasználták a szárító-berendezést, ahol takarmány­­lisztet, a pelletkészítő gépsoron pedig pelletet készítettek. A növénytermesz­tés tehát elsősorban a gabonaprog­ram megvalósításával együtt a kellő takarmányalap megteremtésére irá­nyult?! — így igaz — válaszolta MiSeöka Jozef takarmányos. — Azt a célt tűz­tük ki, hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű takarmányt készítsünk az állatok részére; azt ésszerűen ada­goljuk, hogy minél kevesebb koncent­rált takarmányt használjunk fel egy egységnyi termék előállításához. Ezt a múlt évben a baromfihús kivételé­vel el is értük. A megszabott állami normát nem léptük túl, sőt ahol lehe tett, ott takarékoskodtunk az abrak takarmánnyal. Talán nézzünk meg néhány értékes mint az 1977-es esztendőben. Marha­húsból tizenhárom tonnával többet adtak el a tervezettnél. Ezt a felada­tukat egyrészt megfelelő létszám biz­tosításával, másrészt a napi súlygya­rapodás növelésével tudták teljesíte­ni. A múlt évben tíz dekával volt jobb a hízóállatok napi súlygyarapo­dása (90 deka), mint egy évvel koráb­ban. Ugyanez történt a sertéstenyész­tésben. Megfelelő létszám biztosítá­sával és a kedvező napi súlygyarapo­dás (55 deka) következtében sertés­húseladási tervüket túlteljesítették. Az erőtakarmány csökkentett fogyasz fásához az is hozzájárult, hogy a hízó­sertésekkel időközönként hulladéko­kat is feletettek. A mojmírovcei Budúcnosť Efsz ve­­zető dolgozói a múlt év jó eredmé­nyeiből kiindulva dolgozták ki а VI ötéves terv negyedik évére vonatkozó terveiket, amelyekre a hatékonyság növelése és a minőség javítása jel-Kevés félkész ételt fogyasztunk Több esztendeje már, hogy Szlová­kia húsipara nagyobb arányban kezd­te meg egyes félkész ételek gyártását és forgalmazását. Ezt megelőzően a kísérletezés stádiumában persze sok szó esett arról, hogy az ilyen áru gazdagabb választéka mennyire te­hermentesítené a dolgozó nőket. De számos előnyét tekintve az üzemi étkezdékben és a vendéglátóipar üze­meiben is tárt karokkal fogadnák. Helyes az az állítás, hogy nemcsak a háziasszonyok munkáját könnyítik meg a konyhakész és félkész, csírát­lanítással vagy mélyhűtéssel tartósí­tott ételek, hanem a közétkeztetést üzemek számára is komoly segítséget nyújthatnak. Ezzel kapcsolatban .két kérdéscso­port megválaszolása adhat képet a pillanatnyi helyzetről. Először: vajon a húsipar milyen minőségű és a szük­séglet kielégítésére elegendő konyha­kész, illetve félkész ételt képes elő­állítani? Mert ha nincs elegendő, úgy minek szót ejteni róla. — A másik kérdés az első függvényeként akkor tehető fel, ha az első kérdésre igenlő választ kaptunk. Ez esetben a másik kérdés: hogyan használjuk fel az adott lehetőséget? Az első kérdésre kapott válasz alapján furcsa kép rajzolódik ki. Ugyanis húsiparunk az elmúlt eszten­dők során nem ült ölhetett kézzel. Termékfejlesztési programja kereté­ben a konyhakész és félkész ételek választékának bővítését’is feladatául tűzte. Három évvel ezelőtt termelési kapacitását annyira növelte, hogy napjainkban 320 tonna félkész árut képes évente előálítani. Két műszakos üzemelés esetén ennek kétszeresét ad­hatja piacra. S a tényleges helyzet? A húsipari tröszt vezérigazgatóságán úgy tájékoztattak, hogy 1977-ben e készítményeikből csupán 33,5 tonnát, tavaly pedig 37,7 tonnát tudtak elad­ni. Tehát egyműszakos kapacitásuk­nak tíz százalékát alig meghaladó mennyiség kelt el. Ezek szerint a második kérdést fö­lösleges feltenni. Vitathatatlan és to­vábbi bizonyításra nem szorul, hogy ezt a lehetőséget nem használjuk ki. A háztartásokon kívül a nagybani fo­gyasztók sem. Pedig nemcsak vendég­látóipari üzemeink, hanem az üzemi konyhák, a bölcsődék, óvodák és nap­közi otthonok étrendjében is bővit­­hetnék a választékot. Túl drágának sem mondhatók, s készítőjének a mi­nőség miatt sem keli szégyenkeznie. Tényként állapítható meg, hogy ke­vés konyhakész és félkész ételt fo­gyasztunk, habár előnyeit jól ismer­jük. Kétségtelen, az új mindig nehe­zen tör utat, de ennek az adott lehe­tőségnek ki nem használása inkább vétkes mulasztásnak minősíthető. , (obenan) »■■■■■■■■■•■■■■■■■■•■■■■■■■•■■■i lemző. Az idei tervkészítésnél „a köz­ponti kulcsfeladatok“ megoldásának szentelték a legnagyobb figyelmet. Továbbra is eme ikulcsfeladatok közé tartozik a növénytermesztésben a ga­bona és a takarmánytermesztés hat­hatós fejlesztése, az állattenyésztés­ben pedig a szarvasmarha-állomány létszámának terv szerinti növelése, a tehenek tejhasznosságának a fokozá­sa, a tej minőségének javítása. Az új feladatokra — amelyek igé­nyesebbek a múlt évinél — a szövet­kezet felkészült. Ennek értelmében tovább folytatják az istállók rekon­struálását, korszerűsítését. A közel­jövőben egy új sertésistállót adnak át rendeltetésének, hogy ezáltal a meg­szaporodott állatok számára a férő­helyet biztosítani tudják. Továbbra is napirenden marad az ésszerű takarmánytermesztés, vala­mint annak gazdaságos felhasználása. Az idén hatvan hektáron áttérnek az intenzív fű (Lolita fajta) termeszté­sére, hogy a lehető legkorábban biz­tosítsák az állatok részére a zöldta­karmányt. Továbbá kétszáz hektáron lucernát termesztenek tiszta kultúrá­ban és zab alávetéssel, melyből ki­váló takarmánylisztet készítenek. Te­hát a szövetkezet vezetői a múlt ta­pasztalatain okulva az idén követke­zetesebben és nagyobb gonddal fog­nak hozzá a takarmánytermesztéshez; továbbá fokozottabb figyelmet szen­telnek a saját források kihasználásá­ra és a belső tartalékok feltárására, miközben ügyelnek a takarmányok ésszerű és gazdaságos felhasználásá­ra, hogy az etetési költségekhez álla­tok termelékenységében nyilvánulja­nak meg. Kitűzött céljaik elérésében, a terv­feladatok teljesítésében kétségkívül nagy szerepül^ részük van a szocia­lista brigádok tagjainak. Ezeknek a kollektíváknak az erejére támaszkod­nak a jövőben is, hogy a szövetkezet továbbra is méltó legyen hírnevéhez. NAGY TERÉZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom