Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-30 / 26. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. június 30 Egy járás sikerei a szarvasmarha-tenyésztésben Köztudomású, hogy nem minden mezőgazdasági üzemünk teljesíti egyenletesen tejtermelési feladatait. Ez pedig eléggé ellentmondásos helyzet, mert ugyanakkor akadnak olyan gazdaságok is, amelyek jócskán túlszárnyalják feladataikat. Ezeket joggal a termelés mestereinek nevezhetjük. A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasága állati termékekből a múlt évben sikeresen túlteljesítette értékesítési feladatát. Az előző év eredményeihez viszonyítva (a fogyasztási tojás kivételével) az előirányzottnál minden állati termékből többet adtak társadalmunknak. A tervféladatok teljesítése és túlszárnyalása több tényező együttes hatásának a következménye. A járás élenjáró gazdaságai az abrak takarékos felhasználásával érték el a jó eredményt. Ezzel magyarázható, hogy a múlt évben — járási méretben — tehenenként 3313 literes tejhasznosságot értek el, vagyis az előző év valóságához képest nyolcvanhárom literrel többet. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a múlt évben versenyt hirdetett a tehenenkénti tejátlag száz literrel való növelésére. A felhívás termőtalajra talált. Pozitívan reagált rá a nemesócsai (Zemianska Olőa) szövetkezet, ahol tehenenként több mint négyezer liter tejet értek el s hasonló a búcsi (Buő) szövetkezet eredménye is. örvendetes, hogy a tehenek tejtermelésének növekedésével párhuzamosan a tej minősége is lényegesen javult. A múlt évben például a tej 55,8 százalékát értékesítették első minőségi osztályban. Ezzel szemben 1977- ben csak a tej 29,8 százaléka kerülhetett az első minőségi osztályba. Említést érdemel az is, hogy a csállóközaranyosi (Zlatná na Ostrpve) és az ógyallai (Hurbanovo) szövetkezet a tej 90 százalékát első minőségi osztályban értékesítette, s a kedvező minősítésért kapott bevétel tekintélyes volt. Ebből azok a gazdaságok is okulhatnának, amelyekben a tejtermelés még mindig nincs kellő színvonalon. Kedvezőnek minősíthető a járás szarvasmarha-tenyészetének bővítése is. Az elmúlt évben száz tehénre számítva 99,6 borját választottak el. Ezzel olyan feladatot teljesítettek, amellyel eredetileg 1985-re számoltak. Ez főleg az állategészségügyi dolgozók áldozatkész munkájának az eredménye. Az állatorvosok ugyanis minden gazdaságban sürgették az ellető istállók, illetve a borjak elhelyezését szolgáló egészséges férőhelyek kialakítását. A mesterséges megtermékenyítés szintén kellő színvonalon van a járásban. A mezőgazdasági üzemek mindegyikében arra kellene törekedni, hogy a tartásra alkalmas üszőket befolyassák és ellés után az elsőborjasok istállójában figyeljék ezek tejhasznosságának alakulását. Az első laktáció következetes ellenőrzése és lezárása után ugyanis csak körültekintéssel selejtezhetik ki a továbbtartásra alkalmatlan egyedeket. Ezek élősúlyának kilójaként 3,50 korona felárat fizet a húsfeldolgozó ipar. Az 1979-es év elejétől azonban a második laktáció lezárása után selejtezett tehenek kilójáért is felárat fizetnek, s ez előnyös a gazdaságoknak. A járás szarvasmarha-tenyészetének minőségi javulásával, a elhullás csökkentésével, a tervfeladatok teljesítésében lényeges előnyökhöz jutottak. Feltárták a hústermelés tartalékait. A hústermelési szerződés sikeres teljesítését azonban az állomány tervszerű szaporítása tette lehetővé. Nem a véletlen műve, hogy a múlt évben járási méretben 2542 szarvasmarhával teljesítették túl a tervfeladatot, s ebben úgyszólván a gazdaságok mindegyikének érdeme van. Az utóbbi években nagy gondot fordítottak a férőhelyek bővítésére is. Az üszőnevelésben és a vágóállattartásban mindenekelőtt a mélyalmos, szabad tartásos istállózást tartják előnyösnek. Ezek az építmények egyszerűek és a célnak megfelelnek, s ami szintén fontos szempont, elkészítésük nem költséges. Az állattenyésztés tervfeladatainak folyamatos teljesítését és túlteljesítését a gondosan szervezett munkaverseny is segítette. A legjobb eredményeket elérő munkaközösségek a naszvadt (Nesvady) szövetkezetben tanácskoztak. A Járás irányítói kiértékelték a versenyben elért sikereket; megállapították a tehénállomány létszámát, a tejhasznosság színvonalát, a tej literjére felhasznált abrak mennyiségét stb. A népes tehénállománnyal rendelkező gazdaságok közül a nemesócsai szövetkezet és a Bajcsi (Bajő) Állami Gazdaság szerezte meg az elsőbbséget. A búcsi és a naszvadi szövetkezet tejtermelést eredményeinél azt is figyelembe vették, hogy kevesebb tehenet tartanak mint az előbbiek, ám a hasznosság és egyebek tekintetében szintén az élenjárók közé tartoznak. Nagy előnyként említhető, hogy a szóbanforgó gazdaságokban a nagy tejhasznosságot aránylag kevés abrakkal, azonban nagyon jó minőségű tömegtakarmánnyal érték el. Ez azt jelenti, hogy a tejhasznosság javulását a növénytermesztés dolgozói teljes erővel segítették, s ez is nagyon jó példa lehet más, kisebb tejátlagot elérő gazdaságoknak, hiszen ma már az sem lényegtelen, hogy a tej literjét milyen költséggel termelik. A tejtermelésben élenjáró dolgozók közül említhetjük a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság dolgozóját, Argyusi Jánost, aki tehenenként 5141, a búcsi szövetkezetből Benko Pált, aki tehenenként 4917, a Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaságból Pintér Lajost, aki tehenenként 4763, a nemesócsai szövetkezetből a Szalai kettőst, akik tehenenként 4526 liter tejet értek el. Ezek, a tej literjére kevesebb abrakot használtak fel, mint amennyit a járási norma engedélyezett. A járásban néhány kiváló etetőt is számon tartanak. Közéjük tartozik a Ďulovcei szövetkezetből Kaján János, Kucsera Mária és Kaján Alojz is. A marhahizlaldában (száz növendékbikánál) két kiló abrak felhasználásával — naponta és darabonként — 1,118 kg átlagos súlygyarapodást értek el. Persze az sem hallgatható el, hogy a jmi állattenyésztési osztálya vezetőjének, Rusnák mérnöknek is érdeme van abban, hogy a járás állattenyésztése kellő színvonalon van. Rusnák elvtárs gyakran ellátogat a gadaságokba és jó tanácsokkal látja el a termelőket. Olyankor figyelmesen meghallgatja a dolgozók véleményét Is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állatgondozók megszívlelik a szakemberek tanácsát és mindent megtesznek a tervfeladatok teljesítése érdekében. M. MORAVEC jó az epertermés A nevericei Egyetértés Efsz gímesi (Jelenec) központjának ^о18в**1 • nyitrai (Nitra) járásban az elsők közöt kezdték a szamóca begyűjtését Mivel a termés fokozatosan érik, az első szedésnél elővigyázatosak voltak Az öntözésnek köszönhetik, hogy jó átlagos termésre van kilátás. An nak ellenére, hogy a szamócát a tavaszi fagyok mintegy harminc száza lékban károsították, a szövetkezetben kétszáz mázsás hektárhozammal ezá mólnak. P- MATIS Az eperszedő asszonyok csoportja. Tervteljesítés a Virágzás Efsz-ben Az automatikus vezérlésű BIZÓN GIGANT arató-cséplő gép Az eddigi vizsgálatok szerint az arató-cséplő gépek működő szerkezeteinek optimális beállítása a teljesítmény kb. 15—20 %-os növekedését teszi lehetővé, a szemveszteség növekedése nélkül. Az egyes szerkezeti részek szabályozása, különösen pedig a vágóasztal munkaszélességének maximális kihasználása érdekében az iránykorrigálás végrehajtása a gépkezelő túlzott idegi és fizikai igénybevételével jár. Egyébként Is az ember napi fiziológiai ritmusa 10—12 órás munkaidő alatt, maximális teljesítményének átlagosan csak 70 %-os kihasználását teszi lehetővé. Ezért a gépészek és a kombájngyártő üzemek már régebben törekednek az arató-cséplő gépek vezérlési műveleteinek automatizálására, a gépek kielégítő és tartós kihasználása érdekében. A gép teljesítőképességének tartós és maximális kihasználása céljából az arató-cséplő gépeken ma különféle rendeltetésű, automatikus berendezéseket alkalmazunk, melyek szabályozzák ♦ a munkasebességet a főbb munkavégző szervek terhelésétől függően; Ф a munkasebességet a cséplési szemveszteségtől függően; ♦ a vágószerkezet vágási magasságát a motolla helyzete alapján; ♦ a munkaszélességet, vagy sorontartást; ♦ a cséplőszerkezet vízszintben tartását („hegyi“ kombájn) a terepdőléstől függetlenül. XXX A BÍZÓN Gígantnál az automatikus rendszer jelenleg a munkavégző szervek (vágőszerkezet, ferde felhordó, cséplődob, mag- és kalászcsigá) terhelésétől, Illetve a cséplési szemveszteségtől (rosta, szalmaráző) függő automatikus munkasebesség-szabályozást végez. Ez valójában egy több-bemenetű elektrohidraulikus automatikus vezérlésű rendszer. A logikai rendszer elemzi és felhasználja a kiválasztott munkavégző szervek adóiból jövő információkat, melyek a munkasebességet, vagy, a cséplődob fordulatszámát módosító elektrohidraulikus elosztók irányítását változtatják. A központi rész — az elsőbbséget élvező munkavégző szerv kiválasztását biztosító átkapcsolóval van ellátva —, mely az egyes munkavégző szervek áteresztőképessége, vagy a megengedett cséplési veszteség nagysága szerinti munkasebesség szabályozását teszi lehetővé. A vezérlési módszer biztosítja az indításreteszelő adó jelének elsőbbségét az összes többi jelhez viszonyítva; ezután vagy a rendszerbe kapcsolt egyes munkavégző szervek túlterhelését mutató jelek (sorrendben: rétegvastagság a ferde felhordóban, nyomaték vágőszerkezetnél, cséplődobnál, szem- illetve kalászcsigánálJ, vagy a cséplési szemveszteséget mutató jelek következnek. Az aptomatikus rendszerbe telepített egyes adók közül a vágószerkezeti nyomaték-, a cséplődobnyomaték, illetve a szemveszteségadők kétirányú szabályozást végeznek, vagyis túlzottan magas értéknél csökkentik, kisebb értékek esetén pedig növelik a haladási sebességet. Ezzel szemben a ferde felhordőnál a rétegvastagság, Illetve a szem- és kalászcsiga nyomatékadői csak egy irányban szabályoznak. XXX A szemveszteség jelző adó a szalmarázőről és a rostáról kikerülő anyagot teljes szélességében érzékeli. Az adók a lemezre eső szemek ütéseit elektromos jelekké alakítják át. Ezek a jelek a központi részbe jutnak, amely azokat (szűrés, erősítés, Integrálás és átlagos időintervallumra képzés után) olyan analóg jelekké alakítja, melyek a szem-koppanások gyakoriságának függvényei. A rendszer a jeleket — Illetve a veszteségeket — alacsony, közepes és magas kategóriákba sorolja. A különböző veszteségjelzővel végzett összehásonlítő laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a műszer jelzésének értéke nemcsak a gabonaféleségtől, hanem annak nedvességtartalmától Is függ. A szántóföldi vizsgálatok eredményei pedig bebizonyították, hogy. a tényleges veszteség meghatározása szempontjából a klasszikus módszerekkel szemben a szemveszteségjelző alkalmazása jóval nagyobb hibákat rejt magában. Ha a veszteségjelzőre szalma, különösen, ha nedves szalma kerül, akkor az hamis mérési eredményt, a ténylegesnél kisebb veszteséget mutat, ami a jelenlegi veszteségjelző műszer hibája! A szemveszteségjelző eddigi vizsgálatainak eredményei alapján így azt a következtetést lehet levonni, hogy annak automatikus vezérlő elemként, Illetve szabályozó alapjelként történő felhasználása nem felel meg a mezőgazdasági gyakorlatnak. Ezért a szemveszteségjelző feladat — vagyis túlságosan magas szemveszteség esetén az arató-cséplő gép munkasebességének csökkentése — közvetett úton* a terhelésszlnt szerinti szabályozással érhető el. A terhelésszint szerinti szabályozásban, ugyancsak a végzett vizsgálatok eredményei alapján, a vágószerkezeti nyomatékigény szerinti szabályozás látszik legcélszerűbbnek. Ilyen jellegű szabályozást alapul vevő terhelésszlnt szerinti automatikus vezérlés esetén, hosszabb idejű üzemeltetés alapján a Wi teljesítménymutató esetében 8 %-os, a W04 teljesítménymutató esetében 15 %-os teljesítménynövekedést sikerült elérni. A teljesítménynövekedés annál nagyobb, minél jobbak a kombájn üzemeltetési körülményei (a gabona és a talaj nedvességtartalma, a termény dőltségének mértéke, a tábla mérete stb.). Ugyanakkor rossz üzemeltetési körülmények esetén az automatika alkalmazása a kézi Irányítással szemben nem egyszer roszszabb eredményeket adott. Összefoglalva az eddigi vizsgálati eredményeket megállapítható, hogy a BIZÓN Gigant arató-cséplő gépen — teljesítőképességének jobb kihasználása céljából — megépített automatikus vezérlési rendszer révén számottevő teljesítménynövekedést lehet elérni. Megkönnyíti a kombájn munkáját, csökkenti a technológiai hibákat és a cséplési szemveszteséget, növeli a gép teljesítményét. Az automatikus vezérlőrendszert azonban szükséges továbbfejleszteni. A. R. Az oroszkai (Pohronský Ruskov) Virágzás szövetkezet a lévai (Levice) járásban a legnagyobb és legeredményesebb gazdaságok egyike. Gubík János mérnök, a szövetkezet elnökhelyettese elmondotta, hogyan értékelték az év eltelt időszakának gazdasági és pénzügyi eredményeit. Kezdjük talán a növénytermesztéssel. Az őszi búza — ezt 1500 hektáron termesztik — rendkívül rosszul telelt át. A második biológiai leltározás alkalmával megállapították, hogy a vetések 27 száaléka kitűnő, 23 százaléka kielégítő, 13 százaléka hiányos, 11 százaléka pedig gyönge. E- zért 308 hektár búza helyébe tavaszi árpát vetettek, 332 hektár búzánál pedig rávetést végeztek. A búza tiszta kultúrája jelenleg 880 hektár. Mindenekelőtt a Száva, a Jubilejná és a BU-11 búzák dominálnak. Eredetileg 540 hektárra tervezték a tavaszi árpa területét, a mag azonban az említett okok miatt 1242 hektáron került a földbe. Vetésre a Trumph, a Safir és a Korai árpát használták túlsúlyban. A fő gazdasági növényeken kívül borsó, kukorica, fűszerpaprika, dohány és szőlő termesztésével is foglalkoznak. Az alapozó növényápolást, a fejtrágyázást és egyebeket időben elvégezték. Az idén mintegy 120 hektár földterületet meszeztek. Az állattenyésztés dolgozói váltakozó eredményeket értek el. A sertéshústermelés tervét 99, az értékesítés feladatát pedig 111 százalékra teljesítették. A sertésállomány hasznosságával nincs baj, azonban problémák merültek fel az elhullás miatt. A sertésszállások nagy részét nem fűthetík, ezért január és február hónapokban sok kismalac elpusztult. A malacelválasztás tekintetében mindenekelőtt a damásdi (Domaša), a kisöl védi (Maié Lutlince) és a zalabal (Zalaba) farmon jeleskednek. Az oroszkai és a lekéri (Cajakovo) farmon azonban lemaradás észlelhető. A marhahústermelés tervét 98, az értékesítési feladatot pedig csak 86 százalékra teljesítették. A tervben előirányzott 0,90 kg-os súlygyarapodást nem érték el. Kisölveden 0,91 kg súlygyarapodást mutatnak ki naponta és darabonként, ugyanakkor Csatán (Cata) csak 0,69 kilót. A tehenektől naponta 7,85 liter tejet fejtek, vagyis többet, mint előirányoztak. A tejtermelés tervét így sikeresen teljesítették. A leggyöngébb fejési átlagot a csatal farmon érik el. A baromfitelep dolgozói ismét sikeresen teljesítik feladataikat. A csibe és a pulyka eladásának tervét túlteljesítik. A takarmányalappal való gazdálkodás kapcsán említést érdemel, hogy egy liter tejet 0,32, egy kilogramm marhahúst 1,85, egy kiló sertéshúst pedig 3,80 kg abrak felhasználásával termeltek. A szövetkezetben nagy szerepe van a műszaki szolgáltatásnak. Ide tartozik az épületberuházások irányítása, a szárítóberendezések tervszerű üzemeltetése és a szövetkezet életében nélkülözhetetlen más jellegű szolgáltatások. A BS-6 szárítójuk három éve üzemel. Az elmúlt évben nem volt kellőképpen kihasználva, ezért az idén mindent megtesznek a berendezés optimális kihasználásáért. A DSP-32 szárító csak az elmúlt évben kezdte az üzemelést, azonban e rövid Időszak alatt is nagy szolgálatot tett a gazdaságnak. Nem feledkeznek meg a szakmai továbbképzésről sem. Ezzel a lehetőséggel azonban nem minden szövetkezeti tag él. Januárban-32 traktoros bővítette ismereteit az Ipolysági (Sahy) Mezőgazdasági Szaktanintézetben. A vezetőség az 520 család részére több mint százezer korona értékben rendelt újságot és folyóiratot. Az Idén húsz személy vett részt belföldi üdülésen, három pedig gyógykezelésen. Gubík mérnök befejezésül a következőket mondotta: — Az idei év eltelt időszakának eredményeiről valamennyi szövetkezeti tagot tájékoztattunk. Kidolgoztuk az Intézkedéseket, amelyek valóraváltásával a várakozásnak megfelelően zárhatjuk az évet. ABEL GÁBOR Egy tanácskozásról A vojnicei (Bátorkeszi) művelődési otthonban a közelmúltban az Agrokomplex nyugat-szlovákiai felelős dolgozói aktlvaértekezletet tartottak. Az értekezleten megjelent Štefan Matejöik, az SZLKP KerUleti Bizottságának titkára, Jaromír Algayer mérnök, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője, valamint Jozef Mudroch mérnök, az SZSZK Mezőgazadsági és Élelmezésügyi Minisztériumának főagronómusa. Az érdekeltek megvitatták az évi termelési-pénzügyi terv feladatait, elemezték a mezőgazdasági termelés eredményeit. Algayer elvtárs a termelési-pénzügyi terv teljesítését értékelte. Megemlítette, hogy a terv irányszámait Járásonként a lehetőségekhez mérten osztották el a gazdaságok között. Megállapította, hogy a mezőgazdaság bruttótermelés az elmúlt év hpsonlt időszakához viszonyítva 2,3 százalék kai növekedett. Figyelmet érdeme azonban a komplex racionalizálás programja. A kerületben ez segíti élt в termelés növekedését. Az ésszerűség elvének érvényesítése kapcsán 71 millió korona megtakarítást értek el az anyagi költségek, 36 millió кого nát pedig a munkaerő gazdaságos felhasználásával. A továbbiakban rámutatott a ki használatlan tartalékokra. Elemezte a termőföld kihasználásának fogyaté kosságait, valamint az öntözés lehe tőségeit. Kitért az adásvételi kapcso latokra, továbbá a felmerülő fogyaté kosságokra is. MIRlAK FERENC
