Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-20 / 3. szám
Vérbeli galambtenyésztő Ifj. Németh József 1969-től tagja a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége komárnöi 3-as számú helyi szervezetének. Jelenleg az elnöki tisztséget tölti be. A galambtenyésztéssel már 1908-ban megbarátkozott, de akkoriban minden szaktudás nélkül. Kezdetben a ‘komáromi bukókeringő fajtával próbálkozott, de ez nem nyerte el tetszését, mert mellette egy további galambfajtára volt szükség az utódok felnevelése szempontjából. Márpedig az olyan ember, aki dolgozik, nem képes arra, hogy szabad idejét szétaprózza, főleg akkor, ha többféle apróállatot tenyészt. Mert ifj. Németh József a galambok mellett nyúl- és baromfitenyésztéssel is foglalkozik. A kisállattenyésztő elmondotta, hogy a kezdeti kísérletezés után megpróbálkozott a fehér amerikai king galambfajta tenyésztésével. Négyévi munkára volt szüksége, amíg sikerült egy minden tekintétben megfelelő állományt kitenyésztenie. Ennek bizonyítékául a kiállításokon elért eredmények tanúskodnak. Az 1978-as évben tizenkét állatkiállításon vett részt, többek között Léván (Levice), Ögyallán (Hurbanovo), Perbetén (Pribeta), Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), Bratislavában, Dvűr Kráfovéban és a brnói nemzetközi kiállításon. Galambjaival öt helyen tiszteletdíjat kapott, a brnói nemzetközi kiállításon pedig két első és egv második helyezést ért el. Azt hiszem, ettől többet aligha kívánhat egy kisállattetnyésztő. Elárulta, hogy azért döntött e galambfalta mellett, mert ez igazi díszgalamb, nem sokat röpköd, nem kell félteni, hogy elveszik vagy befogják, ami sajnos, az utóbbi években igen elterjedt szokássá vált a galambtenyésztők körében. Ifj. Németh József 1954-től a komáromi hajógyárban dolgozik. A Szovjetunió számára készülő utasszállító hajók üléseinek kárpitozását végzi. A munka igényes, éppen ezért minden szabad idejét a galambok, nyúlok és a baromfiak társaságában tölti el. Amíg . munkában van, a galambok be vannak zárva. Erre elővigyázatosságból van szükség. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő szükséges a galambokkal való törődésre, a következőket mondotta: „A rendszeres napi gondozásra legalább egy óra kell, de a párzási időszakban még ennél is több. Az amerikai king galambfajta verekedő típus, ezért a költés időszakában csökkenteni kell az éleséget. Ugyanis éppen ebben az időben a legliarciasabb. A kiállításokra való előkészület több hónapot vesz igénybe. Arra kell ügyelni, hogy ebben az időszakban a galambok ne költsenek, mert akkor a tollazatuk szennyeződjjKSga?? --. * ' ' Ifj. Németh József, kedvencei körében. (A szerző felv.) bet, és ezáltal nem felelnének meg az előirt követelményeknek.“ Az utóbbi években sikerült egy szép állományt 'kitenyésztenie, amelyet piár sokan megcsodáltak. Jelenleg egy húsz darabból álló állatcsoportja van. Egyedül szinte képtelen lenne megbirkózni a sokrétű munkával, ezért a felesége is besegít, aki leginkább a baromfiakhoz vonzódik. Szükség esetén azonban a nyulakat és a galambokat is ellátja eleséggel. Az elmúlt évek sikereit elismerő oklevelek, értékes tárgyi jutalmak, plakettek bizonyítják. Mindez a tenyésztő kiváló munkáját dicséri. Ennél többet egy tenyésztő már nem is várhat. A fiókák jelentős részét továbbtenyésztési célra adja el, de saját tenyészetét is a növendékekből tölti fel. Tudását nem rejti véka alá, hartem megosztja azokkal, akik szakmai tanácsért fordulnak hozzá. Ezt emberbarát! kötelességének tartja. Amint már említettem, a vérbeli galambtenyésztő a komáromi 3-as számú helyi szervezet elnöki tisztségét tölti be. Az ezzel járó feladatok is elég igényesek. A szervezeti élet irányítása, a kiállítások meglervezése, az eleség beszerzése, az egyes szakosztályok koordinálása „egész embert“ kíván. Igen gyakran meglátogatja a legjobb eredményeket elérő tagokat, akikkel megvitatja a tenyésztői munka minden csín ját-bínját. Erre pedig csak olyan ember képes, aki szereti a galambokat és a többi apróállatot! ANDRISÉIN JÓZSEF, Komárno U azánkban talán nincs is “■ olyan ember, aki legalább egyszer ne evett volna libamájat. Aki ugyanis egyszer megízlelte ezt a finom csemegét, az sohasem felejti el annak ízét. A szintetikus műanyagok megjelenésével és mind szélesebb körben való elterjedésével a lúdpehely semmit sem vesztett varázsából. Sőt, még ma sincs olyan férjhezmenő lány, aki ne igyekezne beszerezni azt. A pehelytoll a lúd másik értékes terméke. Az utóbbi tíz esztendőben mind kevesebb máj és toll jelenik meg a piacokon, sőt a máj már szinte teljesen eltűnt. (Csak a legelőkelőbb éttermekben és egy-két piaci kofonál kapható borsos áron, de itt is csak néha.) Az írás célja nem az, hogy a toll és a máj hiányán keseregjen, hanem rámutasson azokra az okokra és összefüggésekre, amelyek fékezik a nagyüzemi fádtenyésztés megalapozását, s annak kiszélesítését. Mezőgazdaságunk a Februári Győzelem után lényeges változásokon ment keresztül, s megindult a belterjes gazdálkodás. A tanyai jellegű, külterjes gazdálkodás ezzel lényegében megszűnt. A külterjes gazdálkodás megszűnésével azonban megnehezedtek a lúdtartási viszonyok, melynek következtében erősen megcsappant hazánk lúdállománya. Számos kistenyésztővel beszéltem, akik arról panaszkodtak, hogy bár mindent megadnak a tenyészludaknak, azok mégis rosszul tojnak, sőt az egészségi állapotuk is kifogásolható. Az esetek többségében a tojások is terméketlenek maradtak. Mi a teendő? — vetették föl többen is a kérdést. A tenyésztésre szilárd testalkatú, teljesen egészséges egyedeket kell kiválasztani, mert az említett tulajdonságok nélkül nem érhető el hasznot hajtó termelés. A tenyészlúd törzse mérsékelten rövid és tojásdad alakú, melle széles, háta mérsékelten hátrafelé ívelt és kissé lehajtó legyen. Teste széles és mély, az egyes testtájak közötti kötöttség pedig szilárd legyen. A legtöbb tenyésztő sok esetben nem tartja be a leírtakat. Igen gyakran rokontenyésztés (vérfertőzés) fordul elő. Ezért ajánlatos, hogy a gúnárt más, megbízható eredményeket felmutató tenyészetekből szerezzük be. A fiatal ludak élősúlya öt, az idősebbeké pedig hat kilogramm legyen, bár ez a fajtától is függ. A nehezebb ludak ugyanis ritkán tojnak jól. A ludak tenyészállományát legkésőbb decemberben kell összeállítani, hogy a gúnár az állományhoz szokjon. A gúnár — ellentétben a kakassal — monogán (egyet kedvelő) hajlamú, ezért az állomány összeállítása után kísérjük figyelemmel viselkedését. Az idősebb ludak már decemberben megkezdik a párzást, a fiatal jércék csak január végén. A gúnár egyszeri gázolással öt-hat tojást termékenyíthet meg. A tojókat hat-tíz éves korukig használhatjuk tenyésztésre, a nyolcévesnél idősebb tojók tojáshozaina azonban már csökken. A gúnár két négy éves korában a legtermékenyebb. Ha azt akarjuk elérni, hogy a ludak korán kezdjék a tojástermelést, a tenyészludakat szakszerűen kell etetni, száraz ólban kell elhelyezni és száraz alomról kell gondoskodni. Mivel a lúd növényevő, állati eredetű fehérjékkel nem szükséges póttakarmányozni, a fehérjék hiánya azonban nagyon kedvezőtlenül hat a tojástermelésre, a tojások nagyságára és megtermékenyítettségére. A tojáshozam februárban a legnagyobb. Az idősebb ludak rendszerint korábban kezdenek tojni, mint a fiatalok, néha már december végén vagy január elején. A tojások jobban megtermékenyülnek, ha a ludak télen is a vízre járnak. A ludakat lédús takarmányokkal és szemesekkel célszerű etetni. Az öt kilogramm élősúlyú lúd téli takarmányadagja tíz deka szemes takarmányból, három deka korpából vagy zabdarából, húsz deka főtt burgonyából, tíz deka takarmányrépából, öt deka sárgarépából, tíz deka lucernából vagy herelisztböl tevődhet össze. A felsoroltakon kívül még egy kevés csontlisztet és foszforsavas meszel is adhatunk a táplálékhoz. A tojástermelés kezdetétől a feltételezett tojáshozam arányában növelni kell a takarmányok mennyiségét. K. MOLNÁR FERENC Érdemes vele foglalkozni! ♦I* ♦♦♦ «j* »j» *j> »2» »2» »j« *j» «j* »2* «J* *** «j* »2» **• «j* *2* *2* »2« »2* *$« *2* »2* *J* *1* *»* *1* *»* «J* «j» «J* *2* «j« »2» «j* «J* ♦J* «J* «£• ч ■# öztudott, hogy az élelini" szerek termelésében az önellátottság elérése mindanynyiunk közös feladata. A lakosság ésszerű táplálkozása azonban nemcsak az egyes élelmiszerek gyártását, hanem ezek választékának bővítését is igényli. A gépesítés és az automatizálás az utóbbi években nagy mértékben megváltoztatta a munka jellegét, ami a nehéz fizikai munka mértékének csökkenésében jutott kifejezésre. Ezt az étrendek összeállításánál is figyelembe kellett venni. A magas kalóriatartalmú élelmiszereket könnyen emészthető, magas fehérjetartalmú és kevés zsiradékot tartalmazó élelmiszerekkel kellett és kell helyettesíteni. Hogyan érhető ez el? Elsősorban a választék bővítésével. A jövőben ugyanis egyre nagyobb jelentőséggel bír a baromfi- és a házinyúlbús. Míg az előbbi termelése nagyüzemi keretek között már megoldottnak tekinthető, addig a nyúlhústermelés a jelenlegi időszakban még korántsem fedezi az igényeket. Itt azonban meg kell jegyezai, hogy a nyúltenyésztéssel Szlovákiában csakis a kisállattenyésztők foglalkoznak ... A hatodik ötéves tervidőszak éveiben az egyik fontos feladatot — mint ahogy azt a CSKP XV. kongresszusának ha tározatai és a CSSZSZK gazda sági és szociális fejlődésének irányelvei is tartalmazzák — a hazai nyersanyagok (beleértve a másodlagos nyersanyagokat is) felhasználásának kiszélesítése jelenti. Az egyik ilyen ha zai forrás a házinyulak húsa, amely dietetikus hatású, magas fehérjetartalmú és könynyen emészthető. Nemcsak nálunk, de külföldön, főleg a tőkésországokban egyre nagyobb Iránta a kereslet. A nyúltenyésztés azonban még egy nyersanyagot (nyúlbőrt) biztosít a népgazdaságnak, amelyből a feldolgozás után jelentős mennyiséget a tőkésországokba exportálunk. A nyúltenyésztés és az élőnyú! felvásárlás továbbfejlesztésében az egyik legnagyobb tartalékot a hústípusú fajták nagyobb arányú tenyésztése jelenti. Itt elsősorban az újzélandi fehér és piros, a kaliforniai fehér, a hazai neinésítésű nitrai, zobori és a szifrhústípusú házinyulak felvásárlásában fejlődés tapasztalható. Míg 1971-ben harminckilencezer, 1977-ben pedig százhatvanezer, addig tavaly már több mint százkilencvenezer hústíusú házinyulat vásároltak fel! sszegezve az elmúlt nyolc esztendő eredményeit megállapíthatjuk, hogy a vállalat a KOOSPOL külkereskedelmi vállalaton keresztül több mint ezerkétszáz tonna nyúlhúst exportált külföldre és több mint nyolcszázezer nyúlbőrt adott a hazai feldolgozóiparnak! vé Zámky i (több mint tizennyolcezer darab) és a nyitrai (tizenhétezer élőnyulat értékesítettek) járás nyúltenyésztői is. A közép-szlovákiai kerületben a legtöbb élőnyulat a luöeneci (981 darabot), a Banská Bystrica-i (539 darabot) és a zvolení (526 darabot) járás nyúlászai értékesítették. Nehezen érthető viszont, hogy a kerület négy járásából, mégpedig a čadcaiból, a Dolný Kubín - iból, a martiniból és a žilinaiból egy élőnyulat sem értékefelvásárlás sítettek a nyulászok A kelet-szlovákiai kerületben — hasonlóképpen mint 1977- ben — a Košice-vidéke járás nyúltenyésztői értékesítették a legtöbb élőnyulat, 1045 darabot. Őket a Vranov nad Topfou-i (565 darab) és a michalovcei (533 darab) járás nyúltenyésztői követték. Rusovský elvtárstól megtudtam azt is, hogy a vállalat dolgozói azon fáradoznak, hogy a nyúltenyésztési, s így a felvásárlási programba Szlovákia összes járásainak nyúltenyésztőit bevonják. Ezt a célt szolgálják majd a kerületekben létesítendő önálló felvásárló köz^ pontok is. Reméljük, hogy a Nyitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat dolgozói az idén is mindent elkövetnek a nyúltenyésztés és az élőnyúl-felvásárlás továbbfejlesztése érdekében, hozzájárulva az alacsony kalóriatartalmú, de a könnyen emészthető élelmiszerek gyártásához, forgalmazásához! BARA LÁSZLÓ Növekedett az élőnyűikéskék rex, a francia ezüst, a bécsi fehér stb. tenyésztésének kiszélesítésére kell gondolni. A hústípusú nyúlfajták tenyésztése a hetvenes évek elején kezdődött. A nyúltenyésztők táborában már mindenki előtt világos, hogy az élőnyúl-felvásárlás a Nitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat hatáskörébe tartozik. A vállalat dől gozói a felvásárlást a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Központi Bizottságával, a járási bizottságokkal és a helyi szervezetekkel történő együttműködés eredményeként szervezik, irányítják, úgyszólván már egész Szlovákiában. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége már 1970 óta tagja a BRANKO vállalatnak és fordítva. Ez a mindkét fél számára kedvező kapcsolat az eltelt évek folyamán pozitívan értékelhető. Rusovský Jaroslav elvtárs, a Nitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat 03 as, krškanyi nyúlfeldolgozői központjának vezetője elmondotta, hogy a A BRANKO vállalat dolgozói — az előzetes számadatok alapján — úgyszólván az öszszes termelési és pénzügyi mutatót teljesítették. Ehhez a 03-as krškanyi nyúlfeldolgozői központ dolgozói is nagy mértékben hozzájárultak, akik a múlt évben 213 ezer 300 élőnyulat és gyöngytyúkot vásároltak fel. A feldolgozást követően közel háromszázharminc tonna húst szállítottak külföldre, több mint 8 millió 800 ezer korona értékben! A múlt évben, hasonlóképpen, mint 1977-ben, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás nyúltenyésztői érték el a legjobb eredményeket, akik közel ötvenháromezer élőnyulat értékesítettek az említett vállalatnál. Tavaly, az 1977-es évhez viszonyítva, több mint tízezer nyúllal értékesítettek többet! Ugyancsak kimagasló eredményeket értek el a komáméi (közel harmincnyolcezer élőnyulat értékesítettek), a galántai (közel huszonnégyezer darab), a levicei (tizennyolc és félezer darab), a No-Д CSSZK és az SZSZK Me** zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumai mellett működő Állami Növényfajtanemesítő Bizottság a múlt évi áprilisi plenáris ülésén módosította a köztermesztésre engedélyezett zöldség- és gyümölcsfajták jegyzékét. Egyrészt új hazai és külföldi nemesítésü zöldséget és gyümölcsöt engedélyeztek az 1978-as évtől kezdődően, másrészt korlátozták bizonyos zöldség- és gyümölcsfajták köztermesztését az 1979- es és a további években. Itt szeretném megjegyezni, hogy az újonnan engedélyezett külföldi nemesítésü zöldség- és 1 gyümölcsfajták vetőmagjait csak szükséglet szerint hozzuk be. Az 1978-as évtől kezdve en-Módosítások, gedélyezett új zöldség- és gyümölcsfajták (H — hazai nemesítésű, К — külföldi nemesítésű): Őszi fokhagyma — Makói őszi (K), Ropal (H); görögdinnye — Lajko-II-Fi (H); fejes káposzta — Hidena Fi (K), Higusta Ft (K), Winterwhite-III (K); kömény — Rekord (H); paradicsom — Intermech (K), UC-134 (K), Ventura F (K); spenót — Consista (K); retek — Karmina (H); berakni való Uborka — Kardia (K), Milglas (K); üvegházi hajtatású uborka — Leda-Fi (H); őszibarack — Ferŕília (K), Moreikorlátozások tini (K), Primissima (K), Delbard (K); szamóca — Gorela (K), Mária (H); málna — Gatineau (K), Zeva-II (К); szilvaalany — S-BUPR-A (H), SBUPR В (H). Az 1979-es évtől kezdve korlátozott zöldség- és gyümölcsfajták: Karalábé — Matoušek-féle prágai kék korai; Stupicei karai; őszi fokhagyma — Tábori; tavaszi fokhagyma — Polaban; konyhakerti bab — Saxanova, Veltruská Saxa; borsó — Szenátor, Židovicei Edeigyöngy; kömény. — Morva; görögdinnye — Lajka Fi; sárgarépa — СЬацtenay Lysská; salátauborka — Mlado boleslavi; üvegházi termesztésű uborka — Legjobb; paradicsom — Kecskeméti konzerv; retek — Certina, Feuerkugel; fejes káposzta — Dithmarscher Fruhstamm 49, Hollandok diadala, Langendi piros; körte — Grosdemange, Piros Vilmos körte (Max Red Bartlett); alma — Szudélai renet; málna — Porosz; szilva —• Csehországi ananász, Eszlin-< géni. Az újonnan engedélyezett zöldség- és gyümölcsfajták rövid jellemzésére lapunk legközelebbi számaiban még visszatérünk! Forrásanyagok alapjáni —bim-«
