Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-09 / 23. szám

1979. júnins 9. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Céltudatosak a feladatok megvalósításában A takarmánytermesztés lehetőségei­ről a napokban Molnár János elvtárs­­sal, a Tekovské Lužany-i (Nagysalló) CSKP XII. kongresszusa — Barátság egyesült szövetkezet elnökével beszél­gettem, aki elmondta, hogy ebben az évben a szántónak tizenöt százalékán évelő, öt százalékán pedig egynyári takarmányokat termesztenek. Említette, hogy ellenőrzéskor a ko­rábbi évek lucernavetését gyengének, míg a későbbi telepítést megfelelőnek találták, így ebben az évben jó köze­pes termés ígérkezik. Lucernából évente mintegy kétszáz vagon szenázst készítenek. A begyűj­tést mindig a növény bimbózásának kezdetén végzik, amikor a termés szá­razanyag tartalma és táplálőanyag készlete a legjobb. Tapasztalatuk sze­rint a lucerna akkor a legalkalma­sabb szenázsolásra. A borjak részére minden évben har­minc vagon szénát' is bekészítenek, így arra törekednek, hogy fejlett üszőkkel — jő hasznú egyedekkel — töltsék fel a tehénállományt. A múlt évben például közel ezer­száz tehéntől háromezerkétszáz lite­res tejhasznosságot értek el. Amikor azonban a sallói szövetkezet egymaga gazdálkodott, a tejhasznosság az em­lítettnél sokszorta jobb volt. Egyesü­lés után azonban a hölvényi és а Тек. Vozokany-i (Fakóvezekény) farmokon rendet kellett teremteni, s így a tej­átlag tekintetében a múlt évben járá­si méretben az elsők közé kerülhet­tek. Jelenleg azon munkálkodnak, hogy a tehénállomány céltudatos fel­újításával elérjék más Járások élvo­nalbeli gazdaságainak tejtermelési színvonalát. Az egynyári takarmánynövények közül a silókukoricát részesítik előny­ben. Évente százhatvan hektáron ve­tik ezt a hasznos növényt. Termésát­laga az év csapadékviszonyaitól füg­gően közepes, esetleg nagyon jó. Így kukoricából ötszáz-hatszáz vagon szi­­lázst készítenek. Más egynyári takar­mányokat azonnali etetésre termesz­nek. A gazdaság növénytermesztésében jelentős szerep jut a speciális növény­­kultúráknak. Ezzel magyarázható, hogy a növénytermesztő részleg pro­dukálja a termelési érték ötvenöt százalékát. Molnár elvtárs azt is megemlítette, hogy korábban, amikor a cukorrépát hagományos módszerrel termesztették és gyűjtötték be, hatszáz mázsás ho­zamot is elértek hektáronként. Ami­óta azonban a munkaerő megfogyat­kozása következtében áttértek a gé­pek használatára, eléggé nagy a be­gyűjtési veszteség, s azóta a termés­átlag meg se közelíti a korábbit, pe­dig mindent megtesznek a lehető leg­jobb hozam érdekében. Szemes kukoricát ötszázhatvan hek­táron termesztenek. Főleg a CE—250 és a CE—300-as hibrideket. Mivel ve­tőmagtermesztéssel foglalkoznak, a negyven-ötven mázsás hektárhozam már jónak és jövedelmezőnek mond­ható. Milyen manapság a 3750 hektáros gazdaság áttekinthetősége? Tény, hogy amíg kisebb területen gazdál­kodtak, a vezetők naponta a helyszí­nen ellenőrizhették a munkálatokat. Ma azonban ez csak részben lehetsé­ges. Ezért nagy szerep jut a részle­gek, az ágazatok és a csoportok ve­zetőinek. Az eddigi gazdasági sikerek is azt bizonyítják, hogy a CSKP XII. kong­resszusa — Barátság szövetkezet tag­sága a célkitűzések megvalósításában céltudatosan valóra váltja a CSKP XV. kongresszusa irányelveiből rá há­ruló feladatokat. —hái— A Dvory nad Žitavou-i (Udvard) Auróra Efsz növénytermesztése az utóbbi években sokat fejlődött. A korábbiakhoz viszonyítva a múlt év­ben jelentős előrelépés volt észlelhe­tő a gabona, a szemes kukorica és egyéb növények terméseredményeiben, így például búzából hektáronként öt, árpából pedig több mint nyolc mázsá­val értek el nagyobb termést mint az előző évben. A terméshozam növelésében az ag­rotechnikai eljárásokon kívül nagy szerepet játszott a fajtaválaszték. A tervezett területen főleg azokat a faj­tákat vetették, amelyek a szövetkezet éghajlati feltételei között a legjobb eredményt nyújthatták. A Solaris, a Jubilejná és a Száva fajták beváltot­ták a hozzájuk fűzött reményeket. Nagy jelentőséget tulajdonítottak az egyes fajták műtrágyázásának, vala­mint a növényvédelemnek. A trágyá­zást egy-egy fajta tápanyagigénye, valamint a növényállomány minősége szerint végezték. A termés növelése érdekében virágzás után a megdőlés­re hajlamos fajtákat CCC készítmény­­nyel kezelték, míg a betegségek ellen védőszert használtak. Az előrelépés útján Az árpa hozamnövelését is a fajta megválasztásával és pontos agrotech­nikával érték el. Csak rövid szárú árpafajtákat termesztettek. Jól bevált a Korái, a Rapid és a Spartan. A szemes kukorica aránylag kedve­ző hozamában szintén a fajtaválasztás és a növényvédelem dominált. Évek éta kísérleti parcellákon vizsgálják a kukorica hibridjeit. A legjobban be­váltakat hasznosítják. A gazdaságban több éve termeszte­nek napraforgót. A múlt évben a ve­tésterület kétszőzötven hektárt tett ki és a szárazság ellenére tizenöt és fél mázsa volt az átlagtermés. Jobb is lehetett volna, ha a galambok nem tesznek kárt a növényzetben. Ellenük csávázással és betanított sólymokkal védekeztek. Az ilyen védekezés azon­ban nem járt teljes sikerrel, Így a fel­tételezett eredmény is elmaradt. A takarmánynövények hozamának növelésében nagy szerep jutott az ön­tözésnek. A szárazság idején az öntö­zőberendezéseket optimálisan kihasz­nálták, s ez a terméseredményben mutatkozott meg. A fehérjékben gaz­dag zöldtakarmány egy részét legel­tetéssel hasznosították és a takar­mánynövényeket különféle eljárások­kal tartósították. Az Auróra földművesszövetkezetben az idén is megtettek mindent azért, hogy jé eredményeket érjenek el. PhDr. HOFER LAJOS Hogyan hasznosítható? A hatodik ötéves terv időszakában a bratislavai Jura) Dimitrov vegyi­üzem két fajta cseppfolyós műtrágya gyártását kezdte el, mégpedig a Har­­mavit kombinált műtrágyáét, amely a termelésben közismert, és a Fostím Orto-amonfoszfátot, melyet a termelők többsége még nem ismer, azonban már az idei gazdasági évben nagyobb ménnyiségben kerül piacra. Ebből ki­folyólag röviden ismertetném a Fostím tulajdonságait és felhasználási mód­ját A Fostím cseppfolyós műtrágya 8 °/o nitrogént és 24 % foszfort tartalmaz, fajsúlya 1,26—1,30, vagyis száz liter folyadékban tíz kilő nitrogén és har­minc kiló foszfor található. Korőzis­­hatása minimális, maróhatása nincs. Már a 8 C°-nál kezd kristályosodni. Felhasználható a növények alaptrá­gyázására, mivel a DAM 390-es csepp­folyós műtrágyával keverve tetszés szerinti töménységet lehet kialakítani, amely a növénynek legjobban megfe­lel. Ezért a 0,55:1 és a 0,7:1 keverési arány leginkább az őszi búza, a rozs, a tavaszi árpa s a hüvelyesek alap­trágyájaként felel meg. Ez azt jelenti, hogy a talajba 42 kg nitrogént és 78 kg foszfort juttatunk. Felhaszálható továbbá a búzák fejtrágyézására, mert a Retacellal is kombinálható. Legjobb hatást a ritka búzáknál mutat (ez az idei gazdasági évre jellemző), a ked­vező bokrosodást segítheti. Az 1,15:1 keverési arány tehát olyan töménység, melyben a nitrogén túlsúlyban van. Ez legjobban a kukorica, a burgonya és a cukorrépa trágyázásánál felel meg. Felhasználható továbbá a kuko­­rlcakórő, valamint a szalma beszán­tásakor. A felaprózott kOrót vagy szalmát Fostlmmel lepermetezzük, s ennek következtében élénk mikro­­biális működés jön létre s ez a szer­vesanyag gyors lebomlását segíti. En­nek főleg akkor van jelentősége, ami­kor nem áll rendelkezésünkre elegen­dő istállótrágya a kukorica trágyázá­sához. A Fostím raktározására kitűnően felhasználhatók az acél vagy mű­anyag ciszternák. Szállítását a perme­tezéshez használt fekálkocsikkal Is megoldhatjuk. A Fostim átfolyó sebessége — akár­csak a DAM 390 műtrágyáé — húsz százalékkal kiseb a viz átfolyó sebes­ségénél. Ezért, hogy kijuttathassuk az egy hektárra szükséges hatóanyag­­mennyiséget, a permetezőn bizonyos módosítást kell eszközölni — szükség szerint növelni vagy csökkenteni kell a fúvőkák számát, illetve a gép mun­kasebességét. Veszprémi Imre mérnök Kis szövetkezet -A Martovcéi (Martos) Efsz nem tartozik a komárnói (Komárom) Járás nagy gazdaságai közé. Mezőgazdasági területéhez viszonyítva aránylag nagy állatállománnyal rendelkezik. Szarvasmarha-állománya nyolcszáz, a sertés­állomány pedig kétezerhatszáz darabot tész ki. Ezenkí­vül havonta háromezerötszáz csirkét nevelnek fel. Nem vitás, hogy az állatoknak megfelelő mennyiségű és )6 minőségű takarmány kell. Ebben a szövetkezetben a múlt év elején takarmánygondokkal küszködtek. Ez kedvezőtlenül hatott a múlt évi tervfeladatok teljesíté­sére. Ezért a szövetkezet vezetősége és a pártszervezet tagjai keresték-kutatták a gyenge eredmények okalt. Hatékony intézkedéseket tettek ezért, hogy azok a hi­bák, amelyek a múltban előfordultak, az Idén ne ismét­lődjenek meg. Az év elején sikerült néhány fogyatékos­ságot eltávolltaniuk. Ennek következtében az első ne­gyedévet jobb eredménnyel zárták, mint tavaly hasonló időszakban. Héder Ferenc főállattenyésztő tájékoztatója alapján az év első két hónapjának az eredményei az intézke­dések helyességét bizonyították. A borjúszületés és el­választás terén optimális eredményt értek el. Hatvan borjú született, miközben az elhullás két százalékot sem tett ki, tehát hatvan borjúbőt csupán egy pusztult el. Járási viszonylatban ez is szép eredmény. A többi szaka­nagy gondokkal szén is jéVUlt a helyzet s ez az állatgondozók érdéme is. Jobb, körültekintőbb munkával, fokozottabb gondos­kodással Jó eredményekre törekednek. Rendszeresen fi­gyelik a fiatal állatokat, s ha valamilyen rendellenes­séget észrevesznek, azonnal jelentik a csoportvezetőnek, aki értesíti az állatorvost. Az állatorvos szükség szerint beavatkozik. így sok betegség megelőzhető. Például a múlt évben a legtöbb elhullást a fertőző hasmenés okoz­ta. Tünetei a borjakhál kétnapos korban jelentkeztek. Késedelmes intézkedés esetén a beteg jószág elpusztul. A dolgozók jó munkája Itt Is megmutatkozott. Az elhul­lást a minimumra csökkentették. Az egészséges borjak felnevelésével Jelentősen hozzájárulnak a jő törzsállo­mány kialakításához. Ha van elegendő és jó minőségű takarmány, akkor a tej és marhahús eladási tervfel­adatait sikeresen teljesíthetik. Az Idei tervfeladatok Igényesebbek a tavalyiaknál. A zootechnlkus derűlátó. Bízik az állattenyésztők eredmé­nyes munkájában. Számol vele, hogy az állattenyésztők sikeresen teljesítik a feladatukat. Ehhez megteremtették az alapokat. Az állattenyésztők körében ismét jó talajra talált a szocialista versenymozgalom. Ez Jobb eredmé­nyek elérésére serkentette az állattenyésztőket. Kólóiéi Ernő Vidjük ällalamkat i fertőző betegségektől A tehenek legelőn tartása a legjobb megelőzésére. Haszonállataink tömegesebb megbe­tegedéseiről gyakran olvasunk. Felme­rül a kérdés: hogyan védekezzünk? A kérdés indokolt, mert ha az egész­séges állatnak a takarmányozása, ápolása, gondozása fontos, még job­ban szükséges a gondoskodás beteg­ség esetén. A beteg állat bágyadt, nem eszik, esetleg kevesebbet fo­gyaszt a létfenntartő takarmányból. Ha a végbélbe helyezett hőmérő hi­ganyszála a normális 38 C°-nál többet mutat, akkor az állat beteg. Ilyenkor el kell különíteni és orvost kell hívni. A fertőzések megelőzésére, gyógyí­tására több féle mód áll rendelke­zésre. Ezek közé soroljuk a védőol­tást, de sok esetben a pótoltásokat is. A múlt tapasztalatai ugyanis azt igazolták, hogy bizonyos esetekben, például a járvány vége felé a ragály­anyag sokkal enyhébb megbetegedést Idézett elő, mint egyéb esetekben. Ez olyankor következett be, amikor a „bacilusokat“ életműködésükben va­lami zavarta. Például a fény, magas hőfok, gyenge karbololdat, vagy ha szaporodásgátlő anyagok jutnák az állat testébe. Rájöttek arra is, hogy a legyengült bacilusokat fel lehet hasz­nálni védőoltásra és védekezni lehet ellenük. Az elgyengült bacilus, ha megfelelő szervezetbe is kerül, csak lényegtelen betegséget okozhat. A ki­sebb fokú megbetegedés is elegendő ahhoz, hogy a testet a bacilus „kór­nemző“ hatása ellen megvédje és a későbben a szervezetbe került „élet­képes“ bacilusokat alkalmatlanná te­gye a betegség előidézésére. A kuta­tók rámutattak arra is, hogy oltással „orvosság“ a betegségek —bor— hogyan lehet megmenteni az állatot akkor is, amikor a betegségnek telje­sen életképes kóranyaga már az állat szervezetébe került. A műveletet „gyógyoltásnak" nevezi a tudomány. Erre az a tapasztalat vezetett, hogy a fertőzésen egyszer átesett állatok a betegség iránt bizonyos ideig esetleg egész életén át ellenállókká váltak. Dr. Köves János, hajdani egyetemi tanár már félévszázaddal ezelőtt a „Köztelek“ című, az egész világon Is­mert szaklapban az alábbiakat Irta: „A védőoltások által kiváltott im­munitás hatása nem abszolút értékű, mert csak bizonyos feltételek és bizo­nyos mérvű fertőzés ellen védik meg az állatot. A szokásos oltási eljárások csak az általában tapasztalt fertőzés­sel szemben nyújtanak elegendő vé­delmi alapot. Ha azonban az oltott állat már nagyobb mennyiségű fertő­ző anyaggal megtámadott, Így az im­munitás nem elegendő, az állat meg­betegedhet. Egyes betegségeknél (így például a lépfene, a sercegő üszög stb.) megfelelő anyagokkal történő gátló oltásokkal lehet az Immunitást fokozni“. Természetes, hogy a fertőző beteg­ségek élleni védekezésnél nem bízha­tunk mindent a védőoltásról liléivé a pótóltásra. Emellett kötelességünk ár­ra törekédht, hogy a sokat hangéztá­­tott „higiéniai“ kővetelményélmék is eleget tegyünk. Jó Istálló, megfelelő mennyiségű takarmány, Szabad leve­gő, napsugár, általános tisztaság, mind-mind az állat egészségének vé­delmét szolgálja. KMOSKO LÄSZLČ mérnök Újdonságok az istállókban Azok a találmányok, melyek a nit­rát Gustáv Pauer szerzői „konyhájá­ból" származnak, főleg az állatte­nyésztésben érvényesülnek. Ilyen pél­dául a Hedvigov udvari többszintes istálló, amely ezer sertés tartására alkalmas. A korszerű istálló a Pusté Sady-i Egyetértés szövetkezetnek évente 570 ezer korona tiszta jövedel­met hoz. Ugyanez a megoldás több mezőgazdasági üzemben is otthonra talált. Érvényesült egy további találmánya Is. Az egyszintes ketrecek főleg az elhelyezés kapacitását növelik, csök­kentik a beruházási költségeket, s korszerű tartási lehetőségeket bizr tosltanak a szopósmalacok tenyész­téséhez. A Pusté Sady-i Salgoéka farmon va­lósították meg ezt az értékes talál­mányt. Tapasztalataik szerint a több­szintes ketrecek élettartama 20—25 év, ugyanakkor a választott malacok tartásának a költsége háromszáz ko­ronával csökken, örvendetes jelenség, hogy az említett ketrecek gyártása iránt a nyitrai és a Žiar nad Hro­­nom-i Gép- és Traktorállomás is ér­deklődik. Mindkét üzem hajlandó megkezdeni a többlépcsős ketrecek gyártását mind stabil, mind mozgó változatban. Az újdonságok hasznosításával csökken a munkaerő szükséglete, mi­vel az ürülék eltávolítása önsúllyal történik. A befogadóképesség három­száz-négyszáz százalékkal nő. A többszintes ketrecek alkalmazása hasonló előnnyel jár a juhtenyésztés­ben is. A találmány alkalmazásával ötven százalékkal csökken a költség. A mozgatható ketrecek használatával megoldható a juhok elletése, mivel minden anyajuhnak önálló, elkülöní­tett ketrece van. A ketrecek ezen kí­vül fiatal bárányok, szárnyasok, sót prémes állatok tenyésztésére is hasz­nálhatók. A többszintes istállók egész­rostos kivitelben konstrukciós igé­nyesség, nagy beruházási költség és az összetett bonyolult szigetelés miatt sem nálunk, sem másntt nincsenek forgalomban. Ezeket a problémákat megoldja egy újabb találmány a ros­tos trágyahely kialakítása. A tande­­mes izolált rostok lehetővé teszik az almozás nélküli tehén-, borjú-, sertés- és juhtartást. Az eddig használt ros­tok sok esetben károsították az álla­tok patáit és deformálták a végtago­kat. Az izolált rostélyokkal a negatív hatások kiküszöbölhetők. Célszerű továbbra is a körömvédők használata. Ezek főleg a sérült kőrmű állatoknál tesznek nagy szolgálatot. A körömvédőkkel javíthatjuk az álla­tok egészségi állapotát. A technika ésszerű alkalmazása népgazdaságunkat szolgálja, s remél­jük, hogy a találmányok minél előbb alkalmazást nyernek mezőgazdasági üzemeinkben. fduj) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom