Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-09 / 23. szám
trágyázása (VII.) TalájmOvelés .. NÖVÉNYVÉDELEM A KOBALT a káliumhoz hasonlóan nem mozgčkony elem. Kis mennyiségben fontos alkotórésze a talajnak. A levelek képesek felvenni, azonban továbbszállítani már nem. Feltételezhetően a gyökerekből a hajtásokba a transzpirációs árammal mozog, ezért a levélszéleken és a levélcsúcsokon halmozódik fel. A kobaltfelesleg toxikus hatása valószínűleg abban kereshető, hogy más létfontosságú nehézfémet kiszorít a fiziológiai reakciókból. A kobalt kis koncentrációban különböző mikroorganizmusok molekuláris nitrogénkötéséhez nélkülözhetetlen. A magasabb rendű növényeknél szükségessége azonban még nem teljes mértékben bizonyított. A SZELÉN a biogén elemek között a változó mikroelemek csoportjába tartozik. A szelénre jellemző, hogy a fehérjékbe kén helyett beépülhet. A keresztesvirágúakra, a hüvelyesekre és a fészkesekre kis koncentrációban pozitív hatást gyakorol. Nagy mennyiségben A kert azonban káros hatású, főleg növekedésgátló és klorózist (levélsárgulást) idéz elő. A magvakban jelentős mértékben feldúsulhat. A csüdfű (Astragulus) nemzetség fajai részére valószínűleg esszenciális elem. Ezek ugyanis kedvelik a magas szeléntartalmú talajokat. A növények magas szeléntartalma egyébként káros az állati szervezetre. A talaj szulfát-tartalmának emelésével a szelén felvétele csökkenthető. Az ALUMÍNIUM szintén a talaj fontos alkotórésze. A talujoldat alumínium-koncentrációja a gyengén savas és neutrális pH-tartományban, különösen normális mennyiségű kalcium jelenlétében nagyon kicsi. A kis mennyiségű alumínium ugyanakkor jó hatással van a növény növekedésére, de nem esszenciális. Savanyú talajokban a felvehető alumínium mennyisége megnő, ami a növény foszfát-háztartását károsan befolyásolja, mivel alumíniumfoszfát formájában kicsapódik. Különösen a hajtásrész válik foszfát-szegénnyé. A savanyú talajok toxikus hatása általában nem annyira a magasabb hidrogén-ion koncentrációjára vezethető vissza, mint inkább a megnövekedett alumíniumtartalomra. A VANÄD1UM a biogén elemek közé tartozó, változó fémes elem. Egyes élőlények számára viszonylag nagy mennyiségben szükséges. Á talaj vanádium-tartalina a nitrogén biológiai fixálásában játszik fontos szerepet. A JÖD (I) az állandó mikroelemek csoportjába tartozik. Elemi állapotban a természetben csupán egyes hőforrások vizében található kis mennyiségben. jodidok formájában főleg ásványvizekben fordul elő. A növényi anyag jódtartalma általában alacsony. A magasabb rendű növényeket a talaj 6 ppm-es jódtartalma már károsítja. A jodid felvételének sebessége kisebb, mint a klór és a bróm esetében, de jóval felülmúlja ď fluór felvételét. A felvett jodid egy része szinte azonnal szerves vegyületekbe épül be. A TITÄN (Ti) másodlagos biogén elem. A növények életfolyamataira serkentőleg hat. Csak bizonyos növényi fajokban mutatható ki. A növények ezen kívül még sok elemet is felvesznek, ezek szerepe azonban még nem teljes mértékben bizonyított. Többnyire mint serkontőanyagok működnek a növényekben. Mind a tulajban, mind a növényben viszonylog kevés van belőlük, de ez a kevés is sok esetben létfontosságú szerepet tölt be. Ezekből ugyunis olyan kevésre van szükségük a növényeknek, hogy szinte már a nyomuk is elegendő. Hiányuk és bőségük fejlődési rendellenességeket okozhat a növényi és az állati szervezetben egyaránt. Az eddig elmondottakból lényegében arra következtethetünk, hogy a talaj termőereje csökkenésének megakadályozása érdekében a növények által kivont tápanyagokat pótolni kell. Mivel a pótlás, tehát a trágyázás mértékét a talaj adott időben fennálló tápanyagállapota határozza meg, talajvizsgálat nélkül nem lehel reális Javaslatot tenni. Akár trágyáztak a kertben, akár nem, a talaj tápanyag-állapota lehet kedvezőtlen, de lehet igen kedvező is. A rendszeresen és erősen trágyázott kertek esetében a további trágyázás esetleg felesleges is lehet! (I. L. B.) U elena Bulkovával és Klau ** dia Plačková mérnöknővel, a Szlovákiai Gyiimölcsészek és Kiskortészek Szövetsége Rohnvcei (Szarva) Helyi Szervezetének titkárnőiével, illetve elnöknőjével a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás kertbarátainak járási konferenciáján találkoztam. Mindketten a Rohovcei Állami Gazdaságban dolgoznak. Nemrégiben az AC irodaházában a szervezet titkárnőjével beszélgettem. vei, másrészt pedig az említeti növényi kultúrák növényvédelmi kérdéseivel foglalkoztak. Nem véletlenül választották ezt a két témakört. Ugyanis a községben — a nem tálságosan nagy házikertekben — éppen a gyümölcsfélék és a szőlő termesztése dominál. A szakelőadásokon diafilmeket vetítettek, ami nagyban fokozta az érdeklődést és az előadások színvonalát. A tagok körében a fólia alatti zöldségtermesztés is tera felelősségteljes munkát. A tagok így a közeljövőben is kénytelenek a ZELENINA úszuri (Kvetoslavov) kirendeltségére hordani az értékesítésre szánt áruféleséget. Azzal számolnak, hogy az elkövetkező évre a Bratislavai Kertészeti Szolgáltató Vállalattal kötnek adásvételi szerződést. Május második felében taggyűlés keretében összegezték a tagság igényeit (műtrágya, vegyszerek, facsemeték Szarván, a közel ezer lakost számláló községben — Iván Lászlónak, az SZGYKSZ járási Bizottsága titkárának és Borbély Lászlóné tanítónőnek a kezdeményezésére — csak az idén, január végén alakult meg az SZGYKSZ helyi szervezete. A szervezetnek jelenleg harmincegy tagja van. A titkárnő elmondotta, hogy a tagok egyelőre túlsúlyban saját szükségletükre termelnek. A kertbarátok által felkínált gyümölcs- és zöldségmennyiség nagyobb mértékű értékesítésével a szervezeti élet megalapozása után számolnak. A szervezet vezetősége — a megalakulást követően — elsőrendű feladatként tartotta és tartja számon a tagság szaktudásának szüntelen fokozását. Ebből eredően Csiba Sándor mérnöknek, a Dunaszerdahelyi Agrokémiai Központ dolgozójának, az SZGYKSZ Járási Bizottsága plénumtagjának közreműködésével két szakelőadást tartottak. Ezeken egyrészt a gyümölcsfélék és a szőlő metszéséélvonalban jed. Fólia alatt jelenleg túlsúlyban paprikát termelnek. Korábban néhányan fejes saláta termesztésével is kísérletezlek. Tekintettel arra, hogy a helyi szervezet csak az idén alakult, a kertbarátok által felkináll gyümölcs- és zöldségmennyiség (egyelőre nem nagy tételekről van szó) értékesítésére nem kötöttek adásvételi szerződést. Ezt az a tény is hátráltatja, hogy a szervezet egyelőre nem rendelkezik saját raktárhelyiséggel. Ugyanez mondható el a felvásárlóval kapcsolatban is. Senki sem akarja elvállalni ezt stb.) az 1380-as évre. A csoportos megrendeléseket a már említett kertészeti szolgáltató vállalathoz juttatták. Egyébként — a tagok igényeinek kielégítése érdekében — az idén már 350 kilogramm Ultetőburgonyát szereztek be. A tagság zöme az idén — a gyümölcsfélék közűi — főleg a kajszi- és az őszibarack, illetve az alma nagyobb mértékű értékesítésével számol. A szervezet vezetősége és tagsága március végén borkóstolóval egybekötött zöldség- és gyümölcskiállítást rendezett, amely iránt nagy volt az érdeklődés. Annak ellenére, bogy a helyi szervezet alig öt hónappal ezelőtt alakult, a kertbarátok máris értékes kötelezettségvállalást tettek. Többek között a kultúrház építésénél háromszáz, a faluszépítési akciók keretében pedig ötszáz óra társadalmi munka elvégzését vállalták. Idei inunkatervökben egy további szakelőadás megrendezésével számolnak, nmelyen főleg környezetszépitési kérdésekkel foglalkoznak majd. Szeptemberben vagy augusztusban zöldség- és gylimölcskiállítást rendeznek. Abban az esetben, ha az idén ismét megrendezik a „CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE“ járási zöldség-, gyöinölcs- és virágkiállítást, szeretnék elérni, hogy minél több tag képviselje termékeikkel a fiatal helyi szervezetet. Az említetteken kívül szeretnének ellátogatni a Modrai Szüreti Ünnepségekre, októberben pedig forrásban levő szőlőmust-kóstolót szeretnének rendezni. Bízunk abban, hogy a fiatal szervezet tagsága és vezetősége valúraváltja az igényes célkitűzéseket. Annak érdekében azonban, hogy a kertbarát mozgalom a környékbeli községek színvonalára emelkedjen, még sok teendő vár a szervezet vezetőségére és tagságára. BARA LÁSZLÓ Qrvos barátom említette a ^ múltkoriban: „Nem külföldi szaksajtóból idézem —habár rengeteget írnak erről —, saját tapasztalataimmal támaszthatom alá azt, hogy a kert — orvosság. Nem tabletta, nem injekció, mégis hatásos. A mozgás, a szervezet kedvező oxigénfelvétele mellett másban is megvan az ereje: a teremtő, alkotókedv kiteljesülésében, a lelki egyensúly fenntartásában.“ A szakember véleményét kétségbe vonni nen^t illik, ezzel kapcsolatban mégis megkérdeztem egy „illetékest“, egy hetven éves kiskertószt. Így vélekedett: — jónéhány évvel ezelőtt súlyosan megbetegedtem. Állapotom válságos volt, kezelőorvosom — nyilván a jó szándék vezérelte őt — eltiltott mindennemű fizikai munkától. Nap ról-napra gyengültem, lassanlassan a minden emberben kialakult élethez való ragaszkodás is elhagyott. Betegállományba helyeztek. Aztán egyszer kimentem a kertbe, később mindig gyakrabban tartózkodtam ott. Napról-napra javult az egészségi állapotom ... Novák György vrakuűai (Vereknye) kiskertész szavait — azt hiszem — saját tapasztalataival még nagyon sok ember alátámaszthatná. Mikor Gyuri bácsival beszélgettem, a fenntiekkel kapcsolatban csak rövidén szólt. Mikor aztán a kert s— az idős ember hobbija' — Jött szóba, hosszasan, nagynagy lelkesedéssel beszélt: — Az utolsó három év tavasza alaposan megtréfált bennünket. Hát tessék, itt van ez az év is. Én már 1924 óta kertészkedem, de még olyan nein történt, hogy május elején ne metéljük le a szépen megnőtt salátafejeket. Hasonlóképpen van ez a többi zöldséggel is. Ezerkilencszáznegyvenhélben például majdnem egy hónappal korábban palántáztuk ki a paradicsomot, a paprikát. Ehhez persze nemcsak a lótrágya, de az egyenletesebb időjárás is hozzájárult. # A tavaszi fagyok Gyuri bácsi kertjében nagy kárt okoztak? — Igen. Persze nem minden zöldségnél, meg aztán a teljesen kifagyott palántákat időben tudtam pótolni. A jó fekvésű vereknyei kertben a tulajdonossal sétára Indultunk. Először a fakeretes, üveggel borított melegágy mellett álltunk meg: — Saját termésű magból csak keveset vetek, javarészét a Se mexnél vásárolom. A fajtaválaszték aránylag jó, mégis volna egy üzenetem a vállalat címére: jó lenne, ba a használati utasítás mellett feltüntetnék azt is, liugy körülbelül hány százalékban kel ki a mag. Sajnos, nem egyszer „fölmegy a pompa“ emiatt. Mert ugye, ha ismerem a jelzett százalékot, ennek megfelelő sűrűséggel ültetem a magot. A melegágyak mellett egy középnagyságú „üvegház-szerűség“ helyezkedett el. Ennek küldetését Gyuri bácsi így magyarázta: — Ennek a vasvázas növényháznak a tetűrészét üveggel, az oldalát pedig fóliával borítottam. Talán azért nem látott másutt ilyet, mert ez az én „találmányom“. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy az üveg alatt termesztett zöldség szebb, ízletesebb. Elég költséges egy ilyen üvegliáz megépítése, „bosszú távun“ olcsóbb és sokkal praktikusabb, mint a fóliasátor. Tavasszal csupán egy órányi munkámba telik az egy és félméteres fólia kihúzása. # Egy kiskertésznek miért fontos, hogy jó minőségű, első osztályú zöldséget termesszen? — Én azt hiszem, hogy a kistermelőnek, aki portékáját kiviszi a piacra, a jó minőséget szem előtt kell tartania. Én személy szerint becsületbeli kérdésnek tartom ezt: jól járok én is, mert el tudom adni az árut, és jól jár a vásárió is, aki központilag meghatározott áron friss, szép zöldséget vásárolhat. A már erős paprikapalánták megcsodálása után tovább sétá* lünk. Közben egy táska üdítőitallal a kezében megérkezik Novák néni is. # A férje említette, szívesen böngészi a zöldségtermesztéssel foglalkozó szakkönyveket. — Igen. Ha ilyen könyvel olvasok, már az első oldalakon „kiérzem“, hogy a szerző maga is kertészkedik-e, vagy csak másoktól, szakkönyvekből „gyűjtötte“ össze a tudományát. Bizony akadnak néha pontatlanságok is, melyeken a gyakorlott kiskertésznek fennakad a szeme. Persze sok újdonságot is találunk ezekben a könyvecskékben__ Ennek hallatára Gyuri bácsi szeme is felvillant, s gyorsan hozzátette: — Képzelje el, hetven éves létemre még én- is hajlok az újra. tme a bizonyíték. Az idős férfi gyors mozdulattal •mutatott a fóliasátorra, melyben az uborkapalánták mellé ritka háló volt kifeszítve. — A vejem, aki a feleségemen kívül a legdnlgnsabb segítőtársam — említette. Papa, jól erősítsük fel a hálót, nehogy a nagy súly alatt leszakadjon. Persze ez még a jövő zenéje, de ha beválik, jövőre az uborkát már csakis így termesztjük. A tizenhat tagú Novák család szombat-vasárnap összejön a kertben, s ahogy ezt az idős házaspár említette, itt érzik magukat a legjobban. Gyuri bácsi, meg a felesége — amint tapasztaltam — elégedett emberek. S a jelek szerint azok is elégedettek lehetnek, akiknek az asztalára a Novákék termelte zöldség kerül. KALITA GABOR Nyugdíjas korban is aktívan 1 Gyuri bácsi üveggel, fóliával kombinált növényházában szépen fejlődik a bab. Ugye megnyugtató, ha a családi házak kertjében nem gyón** hanem zöldség és gyümölcs terem. (A szerző felvételei);
