Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-09 / 23. szám

/ Szamócatelepítési tudnivalók A termeszlőhely megválasztá­sa. A szamóca termesztésére fcölönösen a Jó szerkezetű, a humuszban gazdag és az opti­mális vízgazdálkodású talajok felelnek meg. A magas altalaj­víz, az erősen savanyú, illetve lúgos talajok károsak. A nagy mésztartalom ugyanakkor klo­­rózist (levélsárgulás) okozhat. A sikeres termesztés egyik el­engedhetetlen feltétele a nap­fényes, kevésbé árnyékos ter­ra esztőh el у . Talajelőkészítés. A telepítés előtti talajelőkészítés nagyon fontos művelet. Közvetlenül a telepítés előtt nem tanácsos Istállótrágyát adagolni. Helyet­te inkább érett komposztot használjunk. A komposztot a­­zonban célszerű tápelemekkel (főleg káliummal, foszforral és magnéziummal) gazdagított tő­zeggel kiegészíteni. A nitrogén­trágyázásnak szintén nagy je­lentősége van, mert az esetle­ges túltrágyázással nagyban elősegíthetjük a szürkepenész elterjedését. Ez utóbbival kü­lönösen a csapadékos, nedves nyári hónapokban a sűrű nö­vényzet és a nehéz, kötött ta­lajok esetében kell számolni. Kiültetés előtt a talajt célszerű tömöríteni, mert a porhanyós talajba ültetett szamóca *a tél folyamán gyakran kifagy. Elővetcmény. A szamócát leg­célszerűbb takarmányborsó, bükköny, borsó és lóbab után termeszteni. Kevésbé megfelelő elővetemény a burgonya, mert ez is terjeszti a veszélyes pe­nész- és gombabetegségeket, így például a barnarothadást, a burgonyavész, a verticilliumos hervadást, a fuzáriózist stb., amelyek főleg a gyökérrendszer elhalását okozzák. Ha ellenben a talajt Nematin vagy Basamid készítménnyel fertőtlenítjük, a szamócát ugyanazon a terüle­ten egymás után is termeszt­hetjük. A külföldön nagy siker­rel használatos Di-Trapex ké­szítményt hazánkban sajnos még nem forgalmazzák. Alaptrégyázás. Erre a célra — a telepítés előtti évben — érett istállótrágyát vagy kom­posztot használhatunk. Az álta­lánosan használt ipari trágyá­kon kívül a tény észidő folya­mán a Fragarin speciális trá­gyaféleség adagolása is jó szol­gálatot tesz. Ez a trágyaféleség ugyanis mikroelemeket, oldott formában pedig vasat (keláto­­kat) is tartalmaz. A kiültetés ideje nagyban be­folyásolja a termés nagyságát. Legjobb termést a korai nyári (július-augusztus) ültetéssel ér­hetünk el, de csakis abban az esetben, ha jő minőségű szamó­capalántákat használunk. Mi­vel a szamóca szaporításáért felelős vállalatok ebben az idő­szakban rendszerint nem ren­delkeznek kellő mennyiséggel, ezért a kora tavaszi ültetés is ajánlható. Külföldön a szamő­­capalánták hiányát hütött növé­nyekkel (Frigó) oldják meg, a­melyelt az éghajlati tényezőktől függően kora tavasztól nyárig ültethetők ki. A szamócánál is érvényesül a rövid- vagy a hosszúnappalos ritmus. A kora tavaszi ültetés általában a ter­mésnagyság csökkenését és a begyűjtés elhúzódását eredmé­nyezi, de ugyanakkor a szamó­caatkák sokkal kisebb kárt okoznak, mint a nyári ültetés során, amikor a gyökérhajtások nagy mennyiségű szívó imágót, illetve lárvát tartalmaznak. A szamécapalánták előkészí­tése sok esetben hőgyógykeze­lésből (termoterápia) áll. En­nek során a palántákat 37,5 C- fok hőmérsékletnek teszik ki, a­­mely a külföldön alkalmazott eljárásokkal kombinálva nagy előrehaladást jelenthet a víru­sos- és gombabetegségek ellen. Vírus nélküli szamócapalánták manapság már csakis az úgy­nevezett merisztematikus (osz­tódásra képes sejtekből álló szövet) fajták útján szerezhetők be. A szamóca kártevői ellen a nálunk használatos vegyszerek mellett a „Gerbera-módszeren“ alapuló hőgyőgykezelés is al­kalmazható. Ennek során az ül­tetésre szánt növényeket elő­ször 18, utána 10 percig 46,1 C-fok hőmérsékletű fürdőbe he­lyezik, majd hideg vízzel leöb­lítik. Ezt a módszert több európai országban alkalmazzák, s tegyük hozzá, sikerrel. A szamóca sor- és tőtávolsága szintén jelentősen befolyásol­hatja a termés nagyságát. A sű-Fotó: Bara rű ültetést csak rövidebb ideig célszerű meghagyni, ezért a növények számát az elkövet­kező évben a felére kell csök­kenteni. Ez történhet egy soron belül vagy pedig minden máso­dik sort kell eltávolítani. Erre különösen az asszimilációs ha­tás érvényesülése érdekében van szükség, ami szintén hoz­zájárul a termésnagyság alaku­lásához. A szamócát ezért leg­célszerűbb 50X25X30 cm-es kö­tésben kiültetni. A sűrífbb ülte­tést a „Marysa“, a „Surprise des Halles“, a „Zefýr“, a „Re­na“, az „Anita“, a „Rabunda“ és a „Senga Pantagruclla“, a ritkábbat pedig az erősen nö­vekedő kultivárok, így a „Sen­ga Sengana“, az „Ostara“, a „Red Gauntlet“, a „Seligra“, a „Hummi Gento“ és a „Mária“ fajták igénylik. Ültetés. Ez történhet ágyásba vagy fekete színű fólia haszná­latával. Nyáron célszerű azt a módszert alkalmazni, melynek során a gödörbe öntünk vizet és a palántát csak ennek fel­szívódása után ültetjük ki. A palánták felszíni öntözése — a kiültetést követően — nem ta­nácsos, mert a nedvesség nap­fényes időben gyorsan elpáro­log. A palánták gyökerét kiül­tetés élőt célszerű agyagos pép­be mártani, mert különben meggyökeresedéskor nehezen tudnának áthatolni a megkemé­nyedett rétegen. A palántákat olyan mélyen ültessük, hogy a gyökérnyak a talaj felszínével egy vonalba essen. Inkább ki­sebb lapátot használjunk, mint ültetőfát. Az ültetés helyessé­géről úgy győződhetünk meg, hogy a növényt a leveleinél fogva felfelé húzzuk: akkor szakszerű az ültetés, ha a nö­vényt a leveleinél fogva nem tudjuk kihúzni./ A meggyökere­­sedés után célszerű a palánták tövéhez kevés földet húzni, ne­hogy a felső gyökerek elszárad­janak. Az átlagos éghajlati fel­tételek közepette a palánták jól áttelelnek, nem szükséges a fagyok elleni takarás . Az elkövetkező év tavaszán a szamócaültetvény talaját por-Fotó: Mails hanyítani kell. Az elszáradt, öreg leveleket célszerű eltávo­lítani, mert ezek gátolják a vi­rágbimbók megkülönböztetését. A levelek szakszerű szaggatá­sára, eltávolítására is ügyel­jünk, mert ellenkező esetben megkönnyíthetjük a szürkepe­nésznek a növényekbe hatolá­sát és elterjedését. Tíz négyzet­­méter területre számítva 30 ammóniumszulfátot és 25 dkg Cereritet használhatunk. Az ön­tözést a Mikrola (egy kanálnyi mennyiséget egy vödör vízben feloldva) lombtrágya alkalma­zásával kombinálva, áprilistól kell megkezdeni. A virágzás előtt és a terméskötődés után a már említett Fragarin speciá­lis trágyaféleséget használhat­juk. Növényvédelem. Elsősorban a megelőzésen alapszik. Szürke­penész ellen a virágzás kezde­téig, de legfeljebb három alka­lommal az Euoparen 0,2, a ltsztharmat ellen pedig a Fun­­dazol 0,05 %-os töménységű oldatát használhatjuk. Ott, ahol a hőgyógykezelést nem alkal­mazzák, a szamócaatkák ellen a Diazinon vagy a Thiodan 0,15 °/o-os oldatával a bimbóképző­dés idején védekezhetünk. A kis és nagy szamóca-gyökéror­­mányos ellen tavasszal a Meli­­pax, a kártevők lárvái ellen pe­dig — még az ültetést megelő­zően •— a Mocap 10 G készít­ményt használhatjuk. Prof. JOSEF PEIKER, Zahrádkár, 5/1979 ■Jja a Szlovákiai Kisállatte­­■■ nyésztők Szövetségének Vydranyi (Hodos) Helyi Szer­vezete szóba kerül, szinte kivé­tel nélkül mindenki megemlíti Angyal Sándorné nevét, aki immár hetedik éve a pénztár­noki tisztséget tölti be. Az ál­latbarátok körében szerzett népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szervezet egyik legrégibb, de főként leg­aktívabb tagja, aki önzetlenül és készségesen intézi a szerve­zet ügyes-bajos dolgait, a rá­szorulókon segít, tanácsot ad, s mindenről tájékozódott, ami a szervezet életében történik. Ért­hető, hogy amikor a szervezet tevékenysége és az idei tervek felől érdeklődtem, az utam egyenesen hozzá vezetett. den tekintetben igényes í—- A- tenyészetű baromfiállományt, erre az évre több szakelőadást terveztek. Ezeken megismerte­tik majd a kisállattenyésztőket az alapvető állategészségügyi kérdésekkel, a szakszerű etetési és tartási módszerekkel stb. Fokozott figyelmet fordítanak a fiataloknak az állatbarát-moz­galomba való bevonására. Egy­részt azért, hogy legyen után­pótlás, másrészt pedig, hogy a fiatalokkal is megkedveltessék e hasznos és nemes kedvtelést, amelynek jelentős nevelő szere­pe is van. Ezért az idén tervbe vették az „Ifjú állattenyésztők Klubjáénak megalakítását. kapcsolatuk van. Angyal Sán­dorné megemlítette, hogy az idén kétezerháromszáz nyúl fel­vásárlására kötöttek szerződést. A szerződéses nyúlhizlalásra negyvenötén jelentkeztek. Közü­lük a legnagyobb mennyiségű nyúlhús eladására — hat má­zsára — Csóno Vilmos, Vavro­­víő František és Kázmér Sándor vállalkozott. Am a szerződéses sertéshizla­lásra alig akadt vállalkozó. Az érdeklődők kevésnek találták a megszabott és felkínált erőta­karmány mennyiségét s úgy vé­lekedtek, hogy a hizlalás nem kifizetődő. Ezt máshol is gyak­ran és többen hangoztatják. TunaiM, hagy... Beszéd közben szóba került a Életünkben rendszeressé vált, szerződéses hizlalás kérdése is. hogy mindig és mindenütt szá- Itt meg kell jegyezni, hogy bár mólunk. Számoljuk a havi ke-Kifizetődő-e a szerződéses sertéshizlalás? A szervezet a hatvanas évek elején alakult. Köszönve az ál­latbarátmozgalom széles körű népszerűsítésének, a kiváló szervezésnek, ma a szervezet százhetvenkét tagot számlál — ami a község lakosságának több mint tizenöt százaléka — és a dunaszerdahelyi járásban a legjobbak közé tartozik. A tagok főképpen baromfi- és nyúltenyésztéssel foglalkoznak. De akadnak olyanok is — bár kevesen —, akik kedvtelésüket lelik a galambok és az egzoti­kus madarak tenyésztésében. Angyal Sándorné elmondotta, hogy az idén elsőrendű felada­tuk a baromfiak A-tenyészeté­­nek fellendítése. Tavaly a köz­ségben tizenkét A-tenyészet volt, s ezt lényegesen bővíteni akarják. A nagy hasznosságú fajták bevezetésével fokozato­san kicserélik a nem egy eset­ben beteges, leromlott állomá­nyokat, s így gazdaságosabbá teszik a baromfitenyésztést az állatbarátok körében. Abból a célból, hogy a kisállattenyész­tők megfelelő szaktudással gon­dozzák a rájuk bízott — min­az erről szóló rendelet március elején került nyilvánosságra, az illetékes szervek aránylag von­tatottan tájékoztatták az érde­kelteket. Március vége felé a nitrai BRANKO vállalat Írásban értesítette a szervezeteket a szerződéses nyúlhizlalás lehe­tőségéről. Igaz, a hnb-t is tájé­koztatták az illetékesek a szer­ződéses sertéshizlalásról, de meglehetősen szűkszavúan. Nem adtak például információt ar­ról, miképpen és hol lehet vá­lasztott malacot beszerezni. Per­sze, azóta hosszú idő telt el és meglehet, hogy a szűkös infor­mációt kibővítették. A hnb az alapszervezet köz­reműködésével tájékoztatta a lakosságot a szerződéses hizla­lás feltételeiről. Nagyobb ará­nyú érdeklődést csupán a nyúl­hizlalás iránt tanúsítottak. A helyi szervezet kisállattenyész­tői már régóta foglalkoznak nyúltenyésztéssel, s igen jó eredménnyel. Az elmúlt eszten­dőben csaknem ezerhatszázöt­­ven nyulat — súlyban negyven­öt mázsát — adtak el a nitrai BRANKO-nak, amellyel igen jó ■ a termesztőberendezésekre minden évben új fóliából ké­szült palástot kell tenni? A je­lenlegi fóliaminőség mellett nem szabad használt takaróval próbálkozni, mert lényegesen nő a szélkártétel veszélye. Töb­ben szinte minden évben kísér­leteznek a használt palástok­kal, aminek rendszerint kudarc, csalódás a vége. Ф a želešicei (Brno mellett) nemesítő' állomás dolgozói több mint ötven rózsafajta kombiná­ciós keresztezésével foglalkoz­nak? Eddigi munkájuk sikeres­nek mondható, hiszen már húsz új fajtát engedélyeztek közter­mesztésre. Különösen a kék szí­nű „Ametyst“ fajta örvend nagy népszerűségnek, de a többi fajta is keresett. ■ a kettős takarású fólia­sátrak használata során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az alsó és felső takarókat egyformán feszesen kell tar­tani? • a gyümölcsfák gyökér­rendszere rendkívül nagy? A kutatók például egy tízéves al­mafa esetében tizenhat kilomé­ter' hosszúságnak megfelelő gyökérrendszert mértek meg. A gyökerek jelentős része 40 cm-es mélységben helyezkedett el, s a korona átlójánál három­szor nagyobb területet ölelt fel. ■ a fóliasátrak szellőztetése­kor — főleg szeles időben —: mindig a létesítménynek a szél­iránnyal ellenkező végét kell felnyitni először? • a Harmavit cseppfolyós, több tápelemet tartalmazó lombtrúgya? Nagyon jó ered­ménnyel alkalmazható a gyü­mölcsfák, a szőlő, a zöldség­félék, a szamóca és a dísznövé­nyek esetében. Többek között 30 százalék NPK-hatóanyagot, nyomelemeket és növekedést serkentő anyagokat tartalmaz, amelyek nemcsak a levelek, de a gyökerek fejlődésére is ked­vező hatással vannak. ■ a fóliasátrakat sok helyütt még mindig túl magasra építik, pedig a széllel szemben1 kevés­bé ellenállók? • a „Jonathán“ almafajtát nálunk az „Idared“ fajta he­lyettesíti? Elsősorban a hegy­aljai termelési körzetben elter­jedt. Bőven termő fajta. A ter­mésre jellemző, hogy hosszú ideig (egészen májusig) tárol­ható. Nem ritkaság az sem, hogy a kertbarátok a különbö­ző gyüinölcskiállításokon még az előző évi termeléssel vesz­nek részt. ■ az őszibarackfa-csemeték őszi ültetése nem hatékony, mert a fácskák jelentős hánya­­da elszárad? Célszerűbb a ta­^ vaszi ültetést választani. Fontos Hodoson egyelőre nem honosul! kérdés a fajtaösszetétel helyes meg a szerződéses sertéshizla- megválasztása is. lás. Fotó: <—blm— (—m) resetünket, a háztartási költ­ségvetést stb., de legfőképpen a mellékjövedelem mérlegét, így helyes. De vajon amikor a számokat papírra vetjük, tekin­tetbe vesszük-e azokat az érté­keket, amelyek naponta a hul­ladékba, a szemétkosárba ke­rülnek, holott valamiképpen még hasznosítani lehetne őket? Ha figyelembe vesszük a gyak­ran számottevő konyhai vagy egyéb etetésre alkalmas — hulladéknak, esetleg mezőgaz­dasági termékeknek a haszno­sítási lehetőségét — hiszen nem is olyan régen háztájin ter­mesztett kukoricán, burgonyán stb., hizlalták a sertéseket —, akkor talán a szerződéses ser­téshizlalás gazdaságosságának mérlege kedvezőbben alakulna. Igaz, a sok munkával, fárado­zással járó vállalkozás nem a gyors meggazdagodást célozza, de egy kis )6 akarat, lelemé­nyesség és ésszerű etetés mel­lett mégis hozna valamit a konyhára. A szerződéses hizla­lás alapvető és elsődleges célja, hogy a közérdeket, a Jobb ellá­tást szolgálja. Ezért igen cél­szerű lenne, ha a kerületi, já­rási szervek, de főleg a hnb-ok, a kisállattenyésztők és kisker­­tészkedők helyi szervezetei, de a földművesszövetkezetek is jobban népszerűsítenék a szer­ződéses hizlalást, s persze tá­mogatnák a vállalkozókat. Klamarcsik Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom