Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-20 / 3. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Január 20. A földművesek igyekezetének kiváló segítői a komplex racionalizáló brigádok Ä téli 'kampány szövetkezeteinkben és minden mezőgazdasági üzemben teljes ütemben bontakozott ki. Célja az állattenyésztési, valamint a többi tervezett feladat sikeres teljesítésének előmozdítása. Az akció keretében sikeresen folyik az efsz-ek IX. kongresszusa anyagainak megvitatása. Szövetkezeteinkben a tagság aktívan Kapcsolódik be a termelési és a társadalmi kérdések aprólékos elemezésébé, megtárgyalásába. Földműveseink legfőbb igyekezete h téli kampány során arra irányul, hogy a szokottnál jóval nehezebb feltételek között se csökkenjen a gazdasági állatállomány hasznossága és a kidolgozott időtervvel összhangban eleget tegyenek a mezőgazdasági termékeladás követelményének. Mindenütt fokozott gondot fordítanak a veszteségek elleni ' harcra — legyen bármilyen Jellegű e veszteség —, de egyáltalán nem feledkeznek meg az illető mezőgazdasági üzemben feltárható tartalékok kihasználásáról sem. Egyre inkább előtérbe kerül a dolgozók között kifejtett konkrét és következetes munka, mind szélesebb körű a bevonásuk a felmerülő problémák megoldásába. Egyáltalán nem csekélyek a földműveseinkké ez évben, hatodik ötéves tervidőszakunk negyedik esztendejében, háruló feladatok, s így teljesítésük a legnagyobb igyekezetét követeli meg. Mindehhez hozzá kell számítani az elmúlt, a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen, esztendők okozta termelési lemaradást, hogy a termelésfejlesztés előirányzatát a hatodik ötéves tervidőszak végéig maradéktalanul teljesíthessük, tiszta számlával léphessünk tovább. Ez évben a mezőgazdasági nyerstermelést 5,7 százalékkal, ezen belül a növénytermesztés térfogatát 9,9, az állattenyésztését pedig 2,2 százalékkal kell növelni. A mezőgazdaság árutermelésében 7,5 százalékos növekedést feltételez a terv, ebből a növénytermesztés 14,2 és az állattenyésztés 4,9 százalékos növekedését kell elérnünk. Az említett feladatok teljesítését nagy mértékben elősegítő jelentős tényezők egyike a mezőgazdasági dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének széles körű kibontakoztatása. Jelentősége mindenekelőtt az emberek képességeinek és tapasztalatának céltudatos felhasználása a hétköznapi Ш Ш flg SZFSZ feladatok teljesítésében, valamint az is, hogy egyben kialakítják a kedvező, szocialista kapcsolatokat a dolgozók között társadalmunkban. A munkakezdeményezés és aktivitás fejlesztésében a legjelentősebb szerepkört a szocialista versengés fejlett formái, a szocialista brigádok, a komplex racionalizáló brigádok, a százezresek mozgalma, az újító és feltaláló mozgalom töltik be. Nemrég Bratislavában szlovákiai konferencián találkoztak a mezőgazdasági üzemekben alakult és tevékenykedő komplex racionalizáló brigádok vezetői. E nagy jelentőségű esemény kapcsán illő néhány szót szólni a dolgozók versengésének, munkaversenyének a fejlett formájáról, valamint közelebbről venni szemügyre, mennyiben segítenek teljesíteni a mezőgazdaság egyre igényesebb feladatait. A komplex racionalizáló brigádok olyan munkaközösségek, amelyek igyekeznek szorosabb egységbe kovácsolni a kétkezi dolgozók gyakorlati tudását, ismereteit és tapasztalatait, valamint a tudományos kutatóintézetek, szakiskolák dolgozóinak, mérnököknek, technikusoknak, az irányító szervek és szervezetek képviselőinek elméleti-szakmai tudását. Ezzel a dolgozók nagyobb részvételét segítik elő a termelés irányításában és bevonják őket a műszaki fejlesztés folyamaté,ba, a termelés hatékonyságának növelésébe. " Jelenleg Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben közel háromszázötven komplex racionalizáló brigád tevékenykedik. Munkájuk nyomán — mivel éppen ezt a célt tűzték ki — egyre célszerűbb és hatékonyabb lesz a termelés, csökken a fizikailag megerőltető munkák részaránya. A termelés korszerűsítése és ésszerűbb megszervezése által jelentős anyag- és költségmegtakarítást érnek el mezőgazdasági üzemeink milliós nagyságrendben. Jól összehangolt munkájukkal nagyon sok igényes termelési problémát oldottak meg, ami szintén a közösség, egész társadalmunk javát szolgálja. A mezőgazdaságban ténykedő komplex racionalizáló brigádok tagjai továbbra is azon igyekeznek — amint azt küldötteik által szlovákiai konferenciájukon kinyilvánították —, hogy a legnagyobb mértékben elősegítsék népgazdaságunk hatodik ötéves tervéből a mezőgazdaságra háruló feladatok sikeres teljesítését. Ezért tevékenységük alapját a termelésben, az anyagfogyasztásban, az energiagazdálkodásban, a költáégmerltésben és a munkaidő célszerű kihasználásában rejtőző tartalékok feltárása és kihasználása képezi a jövőben is. Munkájukat a földalap helyes kihasználására, a gabona nagy hektárhozamainak elérésére, a kellő takarmány és zöldségmennyiség kitermelésére, az abraktakarmány gazdaságos felhasználására és a termények veszteségmentes betakarítására összpontosítják. Az állattenyésztés terén a komplex racionalizáló brigádok tagjai a gazdasági állatok hasznossága növelésére és a munkatermelékenység fokozására irányítják figyelmüket, hogy a termelési folyamatok még célszerűbb gépesítése által a nehéz fizikai munkát az állattenyésztésből is ki lehessen iktatni. JOZEF PROKEŠ mérnök BESZÉLGETÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL Az egészség megóvásáért Az utóbbi időben országszerte sóik sző esik a környezetvédelemről. így van ez a kelet-szlovákiai kerületben is, ahol az illetékesek járásonként foglalkoznak a környezetvédelem időszerű kérdéseivel. A közelmúltban a košicei (Kassa) járásban is környezetvédelmi napot tartottak. Ez alkalomból beszélgettem ANNA ŠVECOVÄ mérnöknővel, az SZFSZ járási bizottságának titkárával és tőle mindenekelőtt az iránt érdeklődtem, hol tart ma a kassai járás a környezetvédelem kérdésében. — Mik a járás területének legfőbb károsítói? — Járásunkban megtalálható — kisebb-nagyobb mértékben — minden károsító, ami a civilizációval jár. Növekszik a kemizálás, s az urbanizálódás előrehaladása szintén a környezetrontó tényezők közé sorolható. Ha ezek ellen előre nem készülünk fel, akkor később nehéz dolgunk lesz. De szólhatnánk a természeti ártalmakról is, ilyen a szél, amely nagy gondot okoz a mezőgazdasági termelésben ugyanúgy, mint a településeken. — Szél mindig volt és lesz is. — Ez igaz. Pusztításába, ártalmának csökkentésébe azonban beleszólhat és beleszól az ember. A nagyarányú erdűirtás következtében szabad utat engedtek a szél pusztításának, jelentős területek mikroklímája változott meg. A csupasz területen a szél kiszárítja, tönkreteszi és . elhordja a talajt. A széljárta területen nemcsak a vízhiány sanyargatja a növényzetet, hanem legalább ilyen káros a homokverés is. A sérült növény sohasem adhat olyan terméshozamot, amelyre különben képes lenne. — Az eddig elmondottak egyértelműen a meglevő fasorok védelme, illetve a járás további fásítása mellett szólnak. _ A mezőgazdasági üzemek nagy teljesítményű gépekkel rendelkeznek, ezért alakítjuk ki az optimális táblanagyságokat. De a már kialakított táblák szélére, érdemes volna fasorokat ültetni. A fasorok megtörik, csökkentik a szél erejét, szabályozzák, kiegyensúlyozottabbá teszik a talaj és a levegő hőmésrékletét, növelik a levegő nedvességtartalmát, csökkentik a párolgást. A fasorok befolyásolják a csapadékelosztást, felfogják a havat. — Az urbanizálódás ellen mi a kifogása? — Kifogásom egyáltalán nincsen, de a gyors városiasodással, a lakótelepek építésével egyáltalán nem tart lépést a zöldövezetek megteremtése. A szél nemcsak a határból hoz homokot, hanem a városon belül is bőven van utánpótlása. A szél által szállított por káros az egészségre is. Az egyes települések parkosítása jobb is lehetne. Az urbanizálódás egyéb környezeti ártalmai közül további a levegő szennyezése, a másik a zajártalom. Csúcsidőben a gépkocsik termelte, hihetetlen mennyiségű, gáz rakódik le az utak mentén. Az ilyen környezet mindenkire, de különösen a gyermekekre veszélyes. Kassán is ma már nem csupán a csúcsforgalomban, hanem bármikor megállapíthatjuk a nagyarányú légszennyezettséget. — A veszélyt ismerjük, érezzük, de mit tehetünk a civilizáció ártalmai ellen a modern világban? — Első helyen újra és nyomatékkai a zöldfelület növelését, a fák, a cserjék nagyobb méretű kiültetését említeném. A lakóépület, a munkahely és az úttest közötti fák, bokrok hihetetlen mennyiségű port és egyéb szennyeződést kötnek le, ugyanakkor megtörik, csökkentik a zajt is. — Járásszerte sokan panaszkodnak néhány intézményre, amelyek szó szerint rontják a levegőt. Mi erről a véleménye? — A hőerőmű, a vasgyár, a cementgyár és a magnezitüzem nemcsak a levegőt rontja, de ezek a gyárak a mezőgazdaság számára is jelentős károkat okoznak. Ezt jól megfigyelhetjük a frissen hullott havon. Egyébként társadalmunk az ilyen üzemeket — kártétel esetén — komoly pénzbüntetéssel bírságolja. — A környezetvédelem egyik fontos területe a vizek tisztaságának megőrzése is. — A tiszta víz környezetünket gazdagító nagy kincsünk. A szennyezett viszont nemcsak ivóvizgondokat okozhat,hanem tönkreteheti a vizek élővilágát, öntözhetetlenné teheti a földeket. Ipari üzemeink szennyvize fürdésre alkalmatlanná teheti folyóinkat, tavainkat. Ezért vizeink védelme az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapott. A gyárak környezetszenynyezését mérik, ellenőrzik, a szabálytalanságot büntetik is. Ennek ellenére javítanivaló itt is akad. Kevésbé ellenőrizhető a mezőgazdasági üzemek és a lakótelepek által előidézett szennyezés. A mezőgazdasági termelésben mindenütt meg kell valósítani, hogy a vegyszerekből — műtrágyából, növényvédőszerből — csak annyit használjanak, amennyi a termeléshez okvetlenül szükséges. Az elhasznált göngyölegeket ne dobálják szét folyóvizeink medrében, tavak, átmenti árkok környékén, mert ezek a legtöményebb szennyező források. A vízvezetékkel rendelkező községekben a szennyvízlevezető csatornák nem épültek meg, s régi, már nem használt ásott kutakba öntik a szintetikusmosószerekkel szenpyezett vizet. Ezek a szerek évekig nem bomlanak el, vándorolnak a talajban, így egész települések környékén mérgezik a talajvizet. Szükségesnek tartom elmondani, hogy a járásunkban ötvenkilenc községben a lakosok kutakból szerzik az ivóvizet. Sajnos, csupán hat községben találták a bigiénikusok megfelelőnek, használatra alkalmasnak a kutak ivóvizét, a többi községben a kutak szennyezettek! — ön tagja a járási környezetvédelmi bizottságnak. Az SZFSZ járási bizottsága milyen tevékenységet fejt ki a környezetvédelem terén? — Kezdeményezzük az élet- és munkakörnyezet állandó javítását, amire járásunk szövetkezetei évente már több mint 1,2 millió koronát költenek. Kezdeményezzük továbbá a gazdasági udvarok fásítását. Észrevételeinket eljuttatjuk a szövetkezetek vezetőihez. Igyekszünk meggyőzni az embereket a fenyegető veszélyről. Különösen fontos az ifjúság ilyen irányú nevelése. Kicsi korban kell megszerettetni a növényeket, az erdők madarait, állatait, a minket körülvevő természetet, amit úvnunk kell. ILLÉS BERTALAN Egy asszonyról, parázsfényben Rövidfen úgy kezdődött a történet, hogy a tizenkét éves leányka megégette kezét édesapja műhelyében, aki uradalmi kovács volt Wiener Verten lovag gombai birtokain. A tüzes vas akkor sebhelyet égetett Fehér Zdenka kezére. A vas izzása úgy maradt emlékezetében, hogy a fájdalmat okozó égetéséből egy eszmét melegítő máglya lett. Igazságtevéssel felérő véletlen, hogy a régi uradalmi műhely felszereléseiből 1951-ben Csallóközcsütörtökön (Štvrtok n/Ostrove) gépesítést szövetkezet alakult. Volt cselédek jöttek, önérzetes, jókedvű, szorgalmat gyakorló és jövőről beszélő emberek. A régi földnyúzók — az új örökösök — azonnal szót értettek egymással. Az akkor huszonkét éves Zdenka a gépállomás első traktoroslánya lett. A szántás és a vetés aránylag könnyűnek bizonyult számára. De emberséggel termővé tenni a parlagot — amely ekkor már nem a telekkönyvi, hanem a tudati birtokállományhoz tartozott —, az gyakran próbára tette a fiatal lány jövőbe vetett hitét. — Az én lányom bizony nem megy a gépállomásra, mert ott rossz hírbe keveredik — mondogatták a maradi szülők, amikor társakat toborozott a brigádjába, ö azonban becsületességével, fedhetetlenségével nem adott okot szemrehányásra sem a szülőknek, sem a munkatársainak. — Sok őszi estét töltöttem a traktor nyergében a kietlen mezőn, mert létszükséglet volt a munka. Sürgős és fontos, akinek végeztem — emlékezik vissza halk szavakkal Fehér elvtársnö. Mellőle! néhányan kifulladtak azok közül, akik türelmetlen hevességgel, ám a kelleténél kevesebb tűzzel és szeretettel rontottak neki az átalakításra váró életnek. Fehér Zdenka tudatában viszont az égető vas melegítő fénnyé alakult át. Hű maradt azokhoz, akik a nagyobb kenyér, a nagyobb tudós, a gazdagabb, tartalmasabb élet akaratát vitték a közösbe. Huszonnégy éves korában férjhez ment és Somorjára (5amorin) költözött. Részt vett a helyt szövetkezet megalakításában, s az efsz első kombájnját ő vezette az érett búzamezőre. A hajdani traktoroslány rövidesen elsajátította a politikai és társadalmi ismeretek egyre bővülő tudásanyagát s a szövetkezett eszmébe vetett hite egyre növekedett. Politikai képzettségének, közéleti jártasságának köszönve, hosszú éveken keresztül a Nemzetgyűlés, később a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjeként, s a Nőszövetség országos vezetőségi tagjaként tevékenykedett. Fehér Zdenkát aggályok nélkül emelhetjük a jelkép rangjára. Számára az osztályhűség, a kétkezi dolgozókkal való azonosulás mindig és minden körülmények között természetes jelenség volt. A termelésben és a közéletben kifejtett sokéves munkáját több elismerő oklevél és kitüntetés bizonyítja. Megkapta ,,Az építésben szerzett érdemekért' kitüntetést, a párt ötvenéves fennállására kiadott emlékérmet, valamint több tömegszervezet elismerő oklevelét. — Tenni az emberekért — ma Is ezt vallja Fehér elvtársnő, olyan melegséggel, melytől ma is parázsfényben izzik a volt traktoroslány érdemi portréja. Csiba László Baráti, elvtársi légkört alakítanak ki Ha valaki belép a Pieta nemzeti vállalat ipolysági (Šahy) üzemének kapuján, példás rend fogadja. Ez azt bizonyltja, hogy az itt dolgozók szívügyüknek tartják a munkakörnyezet csinosítását, szebbé tételét. Egy kis kiváncsiskodás után megtudjuk, hogy a szocialista brigádok aktívan, kiveszik részüket a társadalmi munkából, s ennek kapcsán nem feledkeznek meg üzemük állandó szépítéséről sem. A legtevékenyebb szocialista brigádok egyike a Kurie Gizella vezette munkacsoport, mely a napokban értékelte a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére Nem feledkeznek meg a munkaképtelen és a beteg munkatársaik látogatásáról sem. Barátságot kötöttek az ipolysági általános iskola diákjaival, s védnökséget vállaltak az ipolybéli (Bielovce) gyermekotthpn fölött, melynek lakóit nemrégeh meg is látogatták. Alighogy kiértékelték az elmúlt évet, máris az 1979-es év feladatairól beszélnek. Ezekről Kajtor Pálné (a felvételen az álló sorban balról a második), a munkabrigád egyik tagja elmondta, hogy az 1979-es évi tevékenységüket az SZNF 35. évfordulója jegyében fejtük ki. Munkájuk minőségét tovább javítják, s a termelés havi meny-1978-ban tett szocialista vállalásának teljesítését. Örömmel állapították meg, hogy feladataikkal maradéktalanul megbirkóztak. A munka minőségi követelményeinek 100,3 százalékra tettek eleget. Az üzemi termelés keretén belül 281, a munkakörnyezet szebbé tétele érdekében 88, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején pedig 62 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Ezenfelül gyógynövényeket gyűjtöttek, térítésmentesen adtak vért, s bekapcsolódtak a Zenit ifjúsági versenymozgalomba. Kultúrpolitikai téren is tevékenykednek. A barátsági hónap folyamán a brigád fpgjai hozzátartozóikkal együtt több szovjet filmet közösen tekintettek meg. nyiségét is növelik. Társadalmi munkában 150 órát dolgoznak le munkakörnyezetük szebbé tétele érdekében, s mindemellett segítséget nyújtanak a környékbeli mezőgazdasági üzemeknek is. Méltóképpen szeretnék kivenni részüket a nemzetközi gyermekév rendezvénysorozataiból, többek között az általános iskola diákjaival együtt tekintenek meg néhány filmet. Persze számos egyéb nemes és szép célkitűzés is fémjelzi a szocialista brigád lelkes tagjainak kezdeményezését. Fő feladataik egyikének tartják a jövőben a dolgozók közti baráti, elvtársi légkör kialakítását és szüntelen fejlesztését. Abel Gábor
