Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-26 / 21. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. május 26. REJTETT MILLIÁRDOK Védjük egészségünket, életünket! A nádszegi szövetkezet tűzoltói minden évben részt vesznek a járási tűzoltó versenyen. (A szerző felvétele) Életünk velejárója a tudományosműszaki forradalom vívmányainak a gyakorlatban való érvényesítése. Sajnos, a tudomány és a technika adta vívmányokat nem minden esetben használjuk ki ésszerűen népgazdaságunk fejlesztésére: az erőket és eszközöket nem összpontosítjuk a legfontosabb teendőkre és problémákra. Ez az egyik oka annak, hogy nem érjük el a szükséges termelési költség-megtakarítást holott a gazdaságosságnak kellene jellemeznie minden munkahely tevékenységét. Sajnos, ezen a téren sem érünk el olyan eredményeket, amilyeneket szeretnénk. Sok tüzelőanyagot, energiát és nyersanyagot pazarolunk el fölöslegesen. A keletkezett veszteségek, amelyeket esetenként szinte észre sem veszünk, jelentősek, és szemben állnak a gazdaságosság alapelveivel. S ebben rejlenek azok a milliárdok, amelyekkel növelhetnénk a nemzeti jövedelmet. A mezőgazdasági üzemek összpontosítása, a szakosítás, valamint a gépesítés gyorsütemű fejlődése következtében egyre több nyersanyag, fűtőanyag és energia felhasználására kerül sor. Ennek egyik következménye, hogy egy egységnyi termékre jutó fajlagos tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagfogyasztás meghaladja a világon elért átlagot. Tehát nem véletlen, hogy a CSKP KB energia-takarékosságra vonatkozó határozata figyelmeztette a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek az üzemanyag és energia gazdaságos felhasználásának. A határozat értelmében járásonként komoly intézkedéseket tettek, melyek következtében eredményeik is mutatkoznak. Az élenjáró üzemek bizonyítják, hogy van mód a takarékoskodásra! Legutóbb a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járásban néztünk körül. Arra voltunk kíváncsiak, mikén értelmezik a járási szervek ezt a fontos népgazdasági érdeket, ugyanakkor mit tettek a mezőgazdasági üzemekben a fűtőanyag- és energi-takarékosság érdekében. Az ókori görög költő, Pindaros házának felirata „Légy az, aki vagy! — a kulturált, többre és jobbra törekvő Ifjú életének egyik jelmondatává vált. A sokéves emberi tapasztalatokból leszűrt felhívást juttatták eszünkbe azok a szakmai vetélkedők, melyeket az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma mellett működő nevelési és továbbképző intézet rendezett Hurbanovón (Űgyalla) és Šamorlnban (Somorja). Amint Aresta Jaroslav a járási mezőgazdasági igazgatóság energetikusa elmondotta, a fűtőanyag és energiatakarékosságra intő határozatokat a járási szervek komolyan vették s az elsők között megtárgyalták. A cél elérése érdekében a járási szervek illetékes dolgozói széleskörű takarékossági kampányt kezdeményeztek. Az elmúlt időszakban a járási mezőgazdasági igazgatóság, az energetikai üzem vezetői takarékossággal kapcsolatos aktívaértekezleteket tartottak, ahol a kinevezett energia-takarékossági felelősek is részt vettek. Ezeken az aktívaértekezleteken aprólékosan megbeszélték a legfontosabb tennivalókat, vagyis azt, hogyan lehetne elérni, hogy a járásban a fogyasztásnál az államilag megszabott normát ne lépjék túl. Ezért a gyakorlatban megvalósítandó intézkedéseket pontokba foglalták, s a körlevelet eljuttatták minden mezőgazdasági üzembe. Első intézkedéseik közé tartozott, hogy szinte minden gazdaságban egy dolgozót kineveztek az energetikusi tisztség betöltésére. Továbbá: a hőszabályozó villanymelegltők helyes használatára hívták fel az illetékesek figyelmét; továbá, hogy a közvilágítást a lehető legkisebbre csökkentsék; a villanyáramra működő szecskavágókat önjáró szecskavágókkal helyettesítsék. Az olyan áramfogyasztókkal kapcsolatban, amelyek a lakosság élelmiszer-szükségletét hivatottak szolgálni — habár tettek kivételeket — intézkedéseket foganatosítottak, melyek következtében a legkisebb áramfogyasztással biztosítják a folyamatos élelmiszer-ellátást. A takarékosságra figyelmeztető irányelveket legtöbb mezőgazdasági üzemben komolyan vették. Részletes végrehajtási tervet dolgoztak ki s a takarékosságról az energetikusok naponta küldtek jelentést. Ezekből a jelentésekből az derül ki, hogy a nehézségek ellenére is az intézkedések eredménnyel jártak: a múlt évben három százalékos energia-megtakarítást értek el járási viszonylatban, míg a fűtőanyag-megtakarításnál elérték az államilag megszabott normát, azaz voltak. A legnagyobb jutalom ugyanis az a tudásbeli gyarapodás, amit a vetélkedőn a résztvevők szereztek. A többi amit a legjobb helyezést elértek kaptak, az csak egy kis ráadás volt. XXX A Somorjén rendezett kerületi szintű ügyességi- és szántóversenyen tizenegy szaktanintézet, illetve mezőgazdasági szakiskola képviseltette magát. két és fél százalékot. Dicséret illeti a Hrnčianské Zalužany-i földművesszövetkezet dolgozóit, akik az MGF típusú szárítóberendezést ésszerűen használták ki. Rendszeresen mérték a szecskázandó nyersanyag nedvességtartalmát és a szárító működési paramétereit. Ennek következtében egy tonna szárítmány kitermelésénél 0,082 tonna üzemanyagot (gázolaj) takarítottak meg, vagyis a múlt idényben 37,5 tonna üzemanyagot, melynek pénzben kifejezett értéke elérte a negyvenötezer koronát. Jelentős megtakarítás volt észlelhető január első felében. A csökkentett közvilágítással a tervezett napi 831 kilowattóra helyett 4155 kilowattot takarítottak meg. A villanyáramra működő szecskavágók helyettesítésével pedig 2455 kilowattóra energiát. Január tizenötödikéig 21180 kilowattóra villanyáramot takarítottak meg a járásban. Az energia-gondok enyhítéséhez nagyban hozzájárult a Bátkai Állami Gazdaság, ahol az említett időszakban 1448, és a klenovcei földművesszövetkezet, ahol 927 kilowattóra villanyáramot takarítottak meg naponta. E- zenkívül szép eredmények születtek a göinöri és a rimaszombati földművesszövetkezetben is. Felmerül a kérdés: Miért olyan nehéz a takarékoskodás? Mert beszerzési gondokkal küzdenek a vezetők. Amint értesültem, csak nagy utánjárással sikerült beszerezniük nagykapacitású villanymelegítőket. Ezekből mindmáig kevés van. A helyzet javítása érdekében jó lenne, ha a kiskapacitású bojlerokat kicserélhetnék. Ezáltal lehetővé válna az éjszakai árammal történő vízmelegítés, ami lényeges energia-megtakarításhoz vezetne. Ezt a járási szervek szem előtt tartják és a jövőben igyekeznek enyhíteni a gondokon. De ugyanúgy továbra is fontosnak tartják az ellenőrzést, amelyet a kinevezett energetikusok végeznek. Az eddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy a funkcióban levő dolgozók többsége nem teljesíti úgy feladatát, mint ahogy azt kellene. A fenti példák bizonyítják, hogy érdemes az irányelveket betartani, a rendszabályokhoz igazodni. Ezenkívül javítással, karbantartással is sok üzemanyag és energia takarítható meg. Különösen akkor, ha azon is törjük a fejünket, mit lehetne könynyebben, egyszerűbben megoldani. A nemtörődömség sokszor népgazdasági kárt jelent, melyet a tartalékok feltárásával és kihasználásával kell fokozatosan pótolni. gazdasági Szaktanintézet csapata nyerte, az ipolysági és a komáromi szaktanintézetek csapatai előtt. A szántóverseny fiatal résztvevői gyakorlati és elméleti szinten bizonyították rátermettségüket s ez a vetélkedő szakmai hozzáértésük erőpróbája volt. \ —csiba— Szocialista társadalmunkban az irányításnak, a szervezésnek alapvető eszköze a tervgazdálkodás. A tervfeladatok valóraváltásáért személyesen felel az üzem, a vállalat vezetősége. Ám olyan esetek is előfordulnak, melyekkel a tervezésben előre nem számolhatnak, ezek viszont kihatnak a tervfeladatok teljesítésére. — Például sérülések, betegségek, munkabalesetek stb. A Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon a múlt évi eredmények elemzéséből kiderült, hogy betegségek következtében 8396 mezőgazdasági dolgozó egy vagy több napon át munkaképtelen volt, ami ugyan az előbbi évhez viszonyítva százötvenkilenc esettel kevesebb, de még így is számottevő, tekintettel arra, hogy a járásban összesen 13 ezer 137 mezőgazdasági dolgozó van. Tavaly a járásban 1187 mezőgazdasági dolgozót ért baleset — ami ötvennéggyel több mint 1977-ben — ebből 455 a munkahelyen- történt. A balesetek, megbetegedések következtében a kiesés több mint egy millió hatszázezer munkaóra volt, ami érzékenyen érintette a mezőgazdasági termelést. Veszteségnek számít az is, hogy azoknak a dolgozóknak, akiket a baleset munkahelyükön ért a mezőgazdasági üzemek 657 ezer korona kárpótlást fizettek ki. Sajnos, a múlt év sem telt el halálos kimenetelű baleset nélkül. A járásban négy szövetkezeti tag halálos balesetet szenvedett. A Králové pri Senc-i (Királyfa) Efsz-ben Takács Gyula, az építkezési csoport dolgozója egy borjúnevelde vasszerkezetének felépítésén dolgozott, ahol a majdnem négy méter magas tetőn faléceket erősített a tető szerkezetéhez. Munka közben megcsúszott, leesett és huszonnyolc éves korában életét vesztette. Bagyura István a Veľký Grob-i (Nagygurab) Oj Élet szövetkezet sertésgondozója a délutáni órákban fémből készített kádban takarmányt kevert, miközben beleesett a kádba, ahol holtan találták. A vérében azonban 2,15 ezrelék alkoholt állapítottak meg. Két halálos baleset történt a trstícei (Nádszeg) szövetkezetben is. A tizenhét éves Lakatos Béla menet közben a traktor pótkocsijára akart ugrani, de leesett és a kerekek alá került. Kórházba szállítása után meg' halt. A másik esetben egy éjjeliőr gázmérgezésben halt meg. Sajnos, a munkából eredő betegségek is előfordultak. Egy dolgozó tébécét, kettő pedig ragályos bőrbetegséget kapott. Mindezt elkerülhették volna, ha következetesen betartják až egészségvédelmi, higiéniai szabályokat. Az utóbbi esetet a fertőtlenítés hiánya idézte elő. A járási mezőgazdasági igazgatóság egyidejűleg elemezte a múlt év tűzkárait is, amelyek szerencsére évrőlévre csökkennek. Tavaly a mezőgazdasági üzemekben összesen nyolc tüzeset történt és ötvenhét ezpr korona kárt okozott. A legnagyobb kár a szenckirályfai szövetkezetben keletkezett, ahol gyerekek játék közben felgyújtottak egy szalmakazalt. Ennek következtében 850 mázsa szalma veszett kárba, 13 ezer 600 korona értékben. Az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek egyre jobban felkészülnek a tűzvész megelőzésére. A fokozottabb védelem érdekében huszonnégy gazdaságban saját tűzoltó csoportot létesítettek. Tagjai minden év tavaszán részt vesznek a járási tűzoltó versenyen, amelyet a járási mezőgazdasági igazgatóság és a SZFSZ járási bizottsága rendez. Krajcsüvics Ferdinánd NAGY TERÉZ LÉGY AZ, AKI VAGY! XXX Az Úgyallán rendezett szakmai vetélkedőn a Szlovák Szocialista Köztársaság kilenc mezőgazdasági szaktanintézetének és szakközépiskolájának huszonhét tanulója versenyzett. A rendező szaktanintézet igazgatója Homola József mérnök és főmestere Dunai Imre elmondották, hogy a szlovákiai verseny célja a fiatal gépjavítók rátermettségének, találékonyságának és szaktudásának felmérése volt. Különben is a jó gépjavítónak nemcsak a hiba megtalálása — hanem az észlelt hiba eltávolítása, az esetlegesen meghibásodott alkatrész pótlása is feladata. A verseny öt kategóriából állt: ívhegesztés, esztergályozás, kézi megmunkálás, a motorok szelepbeállítása, és a csatlakozó kábelek összeszerelése. A háromnapos verseny résztvevői fáradtan, de annál izgatottabban várták az eredményhirdetést. Az első helyet Milan Hollý, a Holíči Mezőgazdasági Szaktanintézet tanulója szerezte meg. Második Kristóf János, a Michalovcei (Nagymihály) Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója lett. A harmadik helyen Eperjesi János, a Medzevi Mezőgazdasági Szakiskola tanulója lett. Az összetett csapatversenyt — háromtagú csapatok versenyeztek — a Sabinovi Mezőgazdasági Szakiskola csapata -nyerte, megelőzve a holiči szaktanintézet, valamint a buzitkai szaktanintézet csapatait. Véleményünk a nagyszerűen megrendezett szakmai vetélkedőről azonban az, hogy ennek csak nyertesei A szántóversenyen négy követel' ménynek — szántás minősége, a barázda egyenessége, a barázdaormok kialakítása, és az eke szántó mélységének a beállítása — kellett a versenyzőknek megfelelnie. Az ügyességi versenyben két kategóriában —- pótkocsis traktorral való tolatás, rakodógép kezelése >— folyt a vetélkedés. Álverseny céljáról Petrilla Ctibor mérnöknek a helyi szaktanintézet igazgatójának a véleményét kértük ki. — Kellő felkészültség nélkül az ember képtelen helyesen alkalmazni a műszaki vívmányok adta előnyöket. Ezért a szaktanintézetekben és a mezőgazdasági szakiskolákban is elengedhetetlen a szakképzettség színvoftalának növelése, a szakmai hozzáértés bővítése, az ember gondolkozásmódjának minőségi fokozása. A vázolt célok elérését elősegítő formák megválasztása a szervezés és mozgósítás ma már össztársadalmi feladat, amely fokozott követelményeket ró elsősorban az iskolákat irányító szervekre. Az ügyességi és a hasonló tematikájú versenyeken a célt nem a kevesekkel szemben támasztott követelmények, hanem a mezőgazdasági technikát felhasználók gyakorlati és elméleti tudásszintjének emelése határozza meg. Az ügyességi- és szántóverseny egyéni győztese Varga László a Šahy-i (Ipolyság) Mezőgazdasági Szakiskola tanulója lett, megelőzve Pavlakovský Lubomírt a Dvory nad Žitavov-i (Udvard) és Borsányi Józsefet a Komárnoi (Komárom) Mezőgazdasági Szaktanintézet tanulóit. A csapatversenyt az Udvradi Mező-Szakemberek a mezőgazdaságban Ügy szokták mondani, hogy az istálló elé kitett hidegvizes vödörtől indultunk, és a melegvizes zuhanyozóval ellátott öltözőig jutottunk el. Habár ez korántsem fedi a valóságot a fejlődés határozottan az utóbbi irányban halad. A kosicet (Kassa) járás mezőgazdasági üzemeiben szinte minden munkahelyen' — ahol erre lehetőség volt e- öltözőket létesítettek. De sok helyen melegvizes bojlerek is találhatók. Egyre több szövetkezetben válik természetessé, hogy a dolgozó bent hagyja a munkaruháját, használja a zuhanyt, vagyis ugyanaz a helyzet, mint az ipari üzemekben. Falun azonban egy érthetetlennek. tűnő jelenséggel találkozunk. Széltében-hosszában panaszkodunk, hogy a fiatalok nem akarnak mezőgazdasági pályát választani. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek többségében az átlagéletkor fokozatosan csökken. Tehát fiatalodik a gárda. A jelenséget akkor értjük meg, ha figyelembe veszszük, hogy a dolgozók huszonkét százaléka ipari jellegű tevékenységet végez, szerelő karbantartó stb. Az ipari jellegű munkára pedig akad jelentkező bőven. Általános gyakorlat, hogy az alapiskola elvégzése után a falusi fiatalok a legközelebbi városban ipari szakmát tanulnak s ezt egy ideig ipari üzemben végzik. Azután megúnják az ingázást és inkább otthon a szövetkezetben, vagy az állami gazdaságban vállalnak ugyanennyi pénzért szakmunkát. Ez ma a szövetkezetek alapja. A košicei járás mezőgazdasági üzemeiben a dolgozók huszonöt százaléka szakképzett, ami igen kevésnek mondható. Nagyon kedvezőtlen a helyzet az állattenyésztésben, mivel csupán a dolgozók nyolc százalékának van képesítése. A gondozóknak nemcsak a technológiához és a gépekhez kell érteniük, hanem az állatokhoz is. Komoly bajokat okozhat ha például egy baromfigondozó csak azt tudja, hogy mikor kell az állatokat etetni, de nem tudja, hogy milyen takarmányra hogyan reagálnak, nem ismeri fel a betegségeket. A mai mezőgazdasági termelésben nélkülözhetetlenek a jól képzett szakemberek. A košicei járás mezőgazdaságaiban százötven mérnök és hatszáz középkáder dőlgozlk. Ez a létszám elegendő is lenne, ha egyenletesen oszlana el. A szakemberre ott van a legnagyobb szükség ahol mostoha viszonyok között gazdálkodnak. Oda azonban nem jelentkezik senki, gyakran még az sem, akinek ott ringott a bölcsője. Mit lehet itt tenni? Sokan a meggyőzés mellett kardoskodnak. Hangoztatva, hogy a meggyőzés eszközeit még korántsem merítettük ki. Igen... A legjárhatóbb út szerintünk is a meggyőzés. Nemcsak a szakemberek területileg jobb, ésszerűbb elhelyezése, hanem a pályaválasztó fiatalok döntésének befolyásolása szempontjából is. Mert nem a kombájn, hanem az ember arat. Akik a mezőgazdaságot hivatásuknak választották évről évre jobb eredményeket érnek el, miközben maguk sem élnek rosszul. Bizonyára hasznos lenne, ha meggyőződésüket, tapasztalataikat jobban népszerűsítenék. így szélesebb körből nőhetne fel azok tábora, akik ezt a szakmát majd tíz-húsz év múlva is vállalják. ILLÉS BERTALAN
