Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-26 / 21. szám

1979. május 29.

.SZABAD FÖLDMŰVES,

3

Tanácskozott a Varsói Szerződés

külügyminiszteri bizottsága

PROGRAMJAVASLAT AZ EURÖPAI KATONAI ENYHÜLÉS ELŐMOZDÍTÁSÁRA

Budapest a múlt héten fontos esemény színhelye volt. Abban az időben, amikor a szocialista testvérországok megemlékeztek a védelmi jellegű Varsói Szerződés megalakulásának 24. évfordulójáról és Magyarország területén megkezdődött a Pajzs ’79 hadgyakorlat, a magyar fővárosban kétnapos ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága.

A bizottság ülésén Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügyminisztere vett részt. Az ülésről kiadott közlemény szerint a külügyminiszteri bizottság a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének megbízásából véleménycserét folytatott az európai biztonsággal és együttműködéssel, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről. Ennek során áttekintette a Politikai Tanácskozó Testület 1978. november 23-án Moszkvában elfogadott nyilatkozatában kijelölt feladatok megvalósítását szolgáló intézkedéseket. A miniszterek kiemelték, hogy a nemzetközi események alakulása teljes egészében igazolta a nyilatkozat Időszerűségét és javaslatainak jelentőségét. Ezek a jelenkor alapvető problémáinak, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelés megvalósításának, a háborús konfliktusok és feszültséggócok felszámolásának a megoldásában, a nemzetközi enyhülés elmélyítésében a tényleges, előrelépést szolgálják.

A miniszterek kinyilvánították az ülésen képviselt államok határozott szándékát, hogy szorosan együttműködve más békeszerető országokkal, demokratikus és haladó erőkkel, továbbra is e javaslatok gyakorlati megvalósítására törekszenek.

Az ülés részvevői áttekintették az európai béke és biztonság megszilárdításával kapcsolatos leghalaszthatatlanabb feladatokat. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi körülmények között fontos előrelépés lenne, és teljes egészében megfelelne az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának, ha valamennyi aláíró állam szerződést kötne arról, hogy elsőként nem alkalmaz egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket. E szerződés megkötése lényegesen megerősítené az erőszakról és az erőszakkal történő fenyegetésről való lemondás elve megtartásának politikai és jogi alapját Európában, fokozná érvényesülésének hatékonyságát, s újabb biztosítékokat teremtene az európai földrészen a háborús konfliktusok kirobbanása ellen.

A közlemény kidomborítja, hogy jelenleg érettek a feltételek arra is, hogy az államok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket kiszélesítsék, és konkrét lépéseket tegyenek az európai katonai enyhülés útján, az összeurópai értekezlet záróokmányának szellemében. Az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy előzetesen bejelentik az e térségben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az ugyanezen körzetben tervezett nagyszabású légi hadgyakorlatokat és az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli haditengerészeti gyakorlatokat. Készek megállapodni, hogy ne bővítsék az európai katonai-politikai csoportosulásokat, hogy korlátozzák a hadgyakorlatok szintjét, és hogy kiterjesszék a bizalomerősítő intézkedéseket a Földközi-tenger térségére is. Készek a leggyobb figyelemmel megvizsgálni más javaslatokat is, amelyek a bizalom

erősítésére és a katonai enyhülésre irányulnak az államok között.

A feladat az, hogy már a legközelebbi jövőben kezdődjék meg mindezeknek a gyakorlati intézkedéseknek a megvitatása és egyeztetése. Politikai szintű konferencia összehívását javasolják az összes európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. Célszerűnek tartanák, ha erre az értekezletre már 1979-ben sor kerülne.

A miniszterek elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon nincs érdemi előrehaladás. Megállapították, hogy a szocialista országok az 1978. június 8-i javaslataikban reális választ adtak a tárgyalások kulcskérdéseire, széleskörűen figyelembe vették a tárgyalások többi részvevőjének elképzelését, s ezzel elősegítették az álláspontok jelentős közeledését. A NATO tagállamai azonban már csaknem egy éve nem adnak érdemi választ e konstruktív javaslatokra. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a bécsi tárgyalások sikeres és gyors előrehaladásához szükség van a nyugati részvevők jóakaratának kinyilvánítására is.

A miniszterek megállapították azt is, hogy a NATO által az utóbbi időben a fegyverkezési hajsza fokozására tett újabb lépések szöges ellentétben állnak az enyhüléssel és annak elmélyítésével. Ezért az ülésen képviselt államok felhívják a NATO tagállamait, hogy az európai országok biztonsága érdekében ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek az európai helyzet romlásához és a katonai feszültség fokozódásához vezethetnek, mondjanak le a fegyverkezési hajsza növelésére irányuló intézkedésekről, lépjenek határozottan a katonai enyhülés és a leszerelés útjára.

A miniszterek megerősítették államaik azon álláspontját, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői 1980-as madridi találkozójának hozzá kell járulnia az európai enyhülés és biztonság megerősítéséhez, valamint az összeurópai együttműködés kiszélesítéséhez. A Varsói Szerződés tagállamai készek hozzájárulni a találkozó sikeres lebonyolításához. Szükségesnek tartják a madridi találkozó alapos és gondos előkészítését. A találkozó sikere szempontjából nagy jelentőségű lenne a javasolt katonai enyhülés kérdéseivel foglalkozó összeurópai konferencia konstruktiv előkészítése és eredményes munkája.

A miniszterek kormányaik nevében kifejezték, hogy szükség van a fegyverkezési verseny megszüntetésére, valamint a leszerelésre, s egyöntetűen állást foglaltak: maximálisan meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket abból a célból, hogy mielőbb gyakorlati megállapodások jöjjenek létre az alábbiakat illetően:

— a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai szerződés megkötése és hatályba léptetése, valamint áttérés a csökkentésükről folytatandó tárgyalások következő szakaszára;

— valamennyi nukleáris fegyverfajta gyártásának megszüntetésére, és a készletek fokozatos, teljes felszámolását eredményező csökkentésére vonatkozó tárgyalások időpontja és lefolytatásának módja;

— a nukleáris fegyverek alkalmazásának örök időkre szóló betiltása, ezzel egyidejűleg minden állam lemondása az erőszakról vagy az azzal való fenyegetésről az egymás közötti kapcsolatokban;

— szerződés megkötése a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános

betiltásáról;

—! a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonsága szavatolásnak erősítését szolgáló intézkedések megtétele, beleértve a nukleáris fegyverek alkalmazásáról való lemondást a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államokkal, valamint azon államokkal szemben, amelyek területén nincs ilyen fegyver, továbbá kötelezettségvállalás arra nézve, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvereket azoknak az államoknak a területén, ahol jelenleg nincs ilyen fegyver.

Az ülés részvevői újból megerősítették, hogy országaik határozottan fellépnek a legjelentősebb katonai és gazdasági potenciállal rendelkező államok katonai kiadásainak csökkentéséért. Indítványozzák, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a csökkentés konkrét ‘mértékéről, első lépésként a következő három évre, vagy más, .mindenki számára elfogadható kezdeti időszakra. Fellépnek a haderők és a fegyverzet növelése ellen más államok területén. Síkraszállnak a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodások megkötése mellett, továbbá a^ért, hogy újabb, nemzetközi méretekben megvalósuló erőfeszítésekre kerüljön sor az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása, a külföldi csapatoknak más államok területéről való kivonása, nukleáris fegyvermentes övezetek és a béke övezeteinek megteremtése céljából a világ különböző térségeiben, többek között Európában.

Emlékeztetnek arra, hogy készek a Varsói Szerződés Szervezetének az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével történő egyidejű felosztására, és első lépésként katonai szervezeteik felszámolására, a katonai tevékenység csökkentésével kezdve.

A külügyminszterek megállapították, hogy az utóbbi időben újabb kísérletek történnek a nemzetközi enyhülés folyamatának megállítására, új háborús tűzfészkek létrehozására, a szocialista országokkal szembeni ellenséges kampányok kibontakoztatására, a népek közötti ellenségeskedés szítására. Fölöttébb veszélyes az újfasiszta és neonáci szervezetek és áramlatok tevékenységének megélénkülése is néhány országban. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy mindezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve, ha a békeszerető államok és népek megfelelő éberséget tanúsítanák, kellő módon visszaverik az ilyen kísérleteket, és jelentősen fokozzák tevékenységüket a tartós békéért vívott harcban Európában és világszerte.

Az ülésen képviselt államok felhívást intéztek minden államhoz, hogy egymás közötti kapcsolataikat az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott elvek — a szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása; tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi épsége; a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartósa; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az államok közötti együttműködés; a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése — alapján alakítsák. Az ülésen képviselt szocialista államok a jövőben is ugyanúgy, mint eddig, következetesen és töretlenül tevékenykednek a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért.

Ülésezett a KGST

Végrehajtó Bizottsága

Ä műit héten Moszkvában megtartóttá 90. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnökhelyettesei vettek részt. A végrehajtó bizottság munkájában a KGST és a jugoszláv kormány vonatkozó megállapodása alapján Jugoszlávia képviselője is részt vett. Ebben részt vett még Nyikolaj Fagyejev, a KGST titkára is.

Az ülésen Konsztantyin Katusev, a

Szovjetunió állandó képviselője efnö« költ. Áttekintették a KGST munkájának időszerű kérdéseit, a hosszú távú együttműködési célprogramok végrehajtását és az újabb programokat, előkészítették a KGST XXXIII. ülésszakát. A Végrehajtó Bizottság ezen beszámolót terjeszt elő a KGST 30 éves fennállásának tapasztalatairól, az eddig elért eredményekről, a szocialista országok közötti gazdasági in-» tegráció elmélyítésének további irány* vonaláról.

Biztonságunk védőpajzsa

A VARSÓI SZERZŐDÉS EGYSÉGEINEK EREDMÉNYES HADGYAKORLATA

A Varsói Szerződés tagállamainak kijelölt katonai egységei és törzsei május 12-től 19-ig Pajzs ’79 fedőnéven hadgyakorlatot tartottak a Magyar Népköztársaság területén. A hadgyakorlaton a bolgár, a csehszlovák, a magyar és a szovjet hadsereg törzsei és alakulatai, valamint a román néphadsereg törzsei vettek részt. A hadgyakorlatot Czinege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere irányította.

A hadgyakorlaton jelen voltak a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és vezérkari főnöke is.

A hadgyakorlat Igazolta, hogy tovább emelkedett a tábornokok, tisztek és a csapatok harcászati felkészítésének színvonala. A gyakorlat hozzájárult a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei közötti együttműködés további tökéletesedéséhez, fegyverbarátságuk elmélyüléséhez.

Szovjet-jugoszláv csúcstárgyalások

LEONYID BREZSNYEVET MEGHÍVTAK JUGOSZLÁVIÁBA

Joszip Broz Tito, a JKSZ Központi Bizottságának elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke a múlt héten Moszkvába látogatott és tárgyalásokat folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével és más szovjet vezetőkkel.

A megbeszéléseken áttekintették a szovjet—jugoszláv kapcsolatok helyzetét és fejlődését. Tito hangsúlyozta, hogy a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok elmélyítése megfelel a két ország és nép érdekeinek. Kifejezték azt a határozott szándékukat, hogy legfelsőbb szinten bővítik az együttműködést és a kapcsolatokat. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a két párt együttműködésének.

Hangoztatták, hogy egyes külpolitikai kérdések eltérő megítélése ellenére a szovjet-jugoszláv kapcsolatokban a legfőbb az, hogy mindkét ország a békére, az enyhülésre, minden ország és nép függetlenségére és társadalmi haladására törekszik. Korunk legégetőbb kérdésével, a leszereléssel kapcsolatban megállapították, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia az enyhülés elmélyítésére és kiterjesztésére, továbbá arra törekszik, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés egészítse ki, a válságokat békés eszközökkel, tárgyalások útján rendezzék, az egyenjogsúág és szuverenitás elvei alapján.

Joszip Broz Tito hivatalos baráti látogatásra hívta meg Jugoszláviába Leonyid Brezsnyevet.

A nemzetközi együttműködés jegyében

Jozef Lenártnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pártmunkásküldöttség járt Dániában az ottani kommunista párt meghívására. A két testvérpárt képviselői eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzetről, a kommunista és munkásmozgalom további fejlődéséről és a kölcsönös együttműködés kérdéseiről.

Megállapították, hogy mindenekelőtt a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a kommunista és munkáspártok, az összes haladó és békeerők békepolitikája folytán nagy haladás történt a háborús veszély elhárításáért, a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó harcban. A felek kifejezték azt a szándékukat, hogy következetesen harcolni fognak az imperialista

Külpolitikai kommentárunk

Jó irányban

reakciós körök befolyása ellen. Min* denképpen támogatni fogják a fegyverkezési hajsza megfékezésére és az egyetemes leszerelés kivívására tett lépéseket.

A két párt képviselői határozottan elítélték a Kínai Népköztársaság vietnami agresszióját, valamint az izraeli —egyiptomi kül ön-békeszerződést. Szolidaritásukról és tevékeny támogatásukről biztosították a nemzeti és társadalmi felszabadulásért és a társadalml haladásért küzdő népeket. Annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy tovább erősítik és mélyítik pártjaink hagyományos barátságát és együttműködését a marxizmus—leni* nizmus és a proletár internacionalizmus szellemében. A Dán KP küldöttsége meghívást kapott csehszlovákiai látogatásra.

szomszédunkban a munkanélküliség alig éri el a két százalékot, s ezt normális állapotnak tekintik. Másrészt a gazdasági növekedés elérte a stabil

2 százalékot, s a nyugati világot általában sujtő infláció sem lépte túl a

3 és fél százalékot. Ezek olyan aktívák, amelyekkel bármely kormánypárt nyugodtan vonulhat a választási csatéba.

Az osztrák politika, Illetve a szocialista párti politika aktíváiról szólva pedig elég utalnunk az utóbbi időben hazánk és Ausztria között kialakult kapcsolatokra, a jószomszédság ápolásában elért ereményekre, amelyek magas rangú politikai személyiségek, legutóbb például Kirchschläger szövetségi elnök látogatásakor is igazolást nyertek. Hasonló pozitív szellemben alakultak a szovjet—osztrák kapcsolatok is, különösen gazdasági, kereskedelmi és kulturális téren. Ebben Helsinki szelleme is testet ölt.

Örvendetes tény, hogy a választási győzelem után Kreisky kancellár első sajtókonferenciáján e pozitív politika folytatása mellett kötelezte el magát, sőt, Ausztria már most készül a helsinki záróokmányt aláírt országok jövő évi madridi találkozójára, amelyen >— a belgrádihoz hasonlóan megvizsgálják a záróokmány érvényesítésében elért eredményeket.

te-ln—t

О

Le az apartheidrendszerrel!

(A Daily World karikatúrája}

Ausztriában lezajlottak a parlamenti választások és a már hét éve kormányzó Szocialista Párt megerősítette pozícióit. Erre még azok sem számítottak, akik Kreisky szocialistáinak szurkoltak odahaza, mert az atomerőmű kérdésében megejtett népszavazás, valamint egyes tartományi választások eredményeiből az tűnt ki, hogy meggyengült a kormányzó párt tekintélye. A választás végeredményei most rácáfoltak az előzetes feltevésekre, aggodalmakra. Ezek szerint a szocialisták kapták a szavazatok 51,16 százalékát, az ellenzéki néppártiak a szavazatok 41,81, a neofasiszta szélsőjobboldali szabadságpártiak pedig 6,01 százalékát. Így aztán a szocialisták 95, a néppártiak 77, a szabadságpártiak pedig 11 mandátummal rendelkeznek a parlamentben. Megvan tehát az abszolút szocialista parlamenti többség.

Természetesen, az ausztriai választások kimenetele folytán senki se ringassa magát illúziókban az Osztrák Szocialista Párt természetét illetően.

Jellegzetes jobboldalt szocialista pár ez, a reformista-revizionista hagyó mányok folytatója, viszont Kreiskj féle vezetősége reálpolitikájával, fő ként Ausztria és a szocialista orszá gok közötti jó viszony megteremtésé re irányuló politikájával, a kis semle ges országban a nemzetközi feszült ség enyhítése, a leszerelés, a béke és biztonság megteremtése és szavatoló sa érdekében kifejtett aktív külpolitikai tevékenységével sikerült öregbíts nie tekintélyét, s ma már Ausztria az európai rendezés egyik tevékeny előmozdítója.

Egyes nyugati lapvélemények az osztrák szocialisták választási sikerét „Kreisky győzelmeként“ tüntetik fel. Enyhe túlzás, de van benne valami igazság. Tény az, hogy a kancellár nagyon népszerű, nemcsak otthon, hanem külföldön is nagy tekintélynek örvend. Azt tartják, nincs még egy ilyen erőteljes politikai egyénisége Ausztriának. Ez igaz, de azt is látnunk kell, milyen „hozománnyal“ vett részt a Szocialista Párt a választásokon. Más nyugati, köztük szociáldemokrata kormányokkal szemben azzal büszkélkedhetett, hogy megoldotta a foglalkoztatottság problémáját, mert