Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-26 / 21. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. május 26. HARCOSTÁRSAK a szocialista építésben A CSEHSZLOVÁK NŰSZÖVETSÉG KONGRESSZUSA Ötéves munkájának eredményeit ér­tékelte és a szocializmus építésében mint a párt segítőtársára váró továb­bi igényes feladatokat elemezte a Csehszlovák Nőszövetség kongresszu­sa, mely a hónap derekán Prágában tanácskozott. Pártunk központi bizott­ságának, a szövetségi kormánynak és a Nemzeti Front Központi Bizottságá­nak küldöttségét Alois Indra, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke ve­zette. A díszvendégek soraiban helyet foglalt Valentyina Tyereskova—Nyikn­­lajeva, a Nemzetközi Demokratikus nőszövetség alelnöke, a Szovjet Nő­szövetség elnöke, az első női űrrepü­lő, valamint Ha Thi Que, a Vietnami Nőszövetség elnöke. Maria Kabrhelová, a CSKP Központi Bizottsága' Titkárságának tagja, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke értékelő beszá­molójában kiemelte, hogy a XV. párt­­kongresszus határozatainak céltuda­tos teljesítése folyamatában minden téren fokozódott a Nőszövetség akti­vitása, emelkedett tekintélye a társa­dalomban, a Nemzeti Frontban és a nemzetközi demokratikus nőmozga­lomban. A szervezet korösszetételében megfiatalodott. A nők széles körű ér­vényesülésének legbiztosabb alapja a népgazdaság, melyben a szakemberek 49,3 százaléka nő. Az utóbbi években a lányoknak nem egészen 7 százaléka az alapiskola elvégzése után közvet­lenül beilleszkedik a munkafolyamat­ba. A nők nagyobb számban és na­gyobb szakképzettséggel vesznek részt a termelés és a munkahelyek közvetlen irányításában. Mind töb­ben vesznek részt az ésszerűsítésben és újításban. A beszámoló külön kiemelte, hogy a Csehszlovák Nőszövetséget különö­sen erős kötelékek fűzik a mezőgaz­daságban dolgozó nőkhöz, a falu éle­téhez és munkájához. A mezőgazda­ságra váró igényes feladatok nagyobb követelményeket támasztanak a Nő­szövetség munkájával szemben is, szükségessé teszik az elmélyültebb, ..konkrét együttműködést a Szövetke­zeti Földművesek . Szövetségével. A Nőszövetség nyolcezer alapszervezete, vagyis az összes alapszervezet 77 szá­zaléka községekben működik, a me­zőgazdaságban dolgozó nők 30 száza­léka nőszövetségi tag. A beszámoló büszkén mérlegelte a nók közéleti szereplését. A különböző szintű nemzeti bizottságok képviselői­nek 29,5 százaléka nő. További 250 ezer nő a nemzeti bizottságok egyes albizottságaiban tevékenykedik, 2032 elnöki, alelnöki vagy titkári tisztsé­get tölt be. A szövetség taglétszáma legutóbbi kongresszusa óta 350 ezerrel gyara­podott. A szövetség tevékenységének homlokterébe mindinkább a lakóte­lepi tevékenység kerül. A beszámoló rámutatott a nőszövet­ség szervezeteinek tevékenységében előadódó problémákra, majd nem­zetközi kérdésekkel, főként a leszere­lésért vívott küzdelemmel foglalko­zott. Számot adott arról, hogyan ké­szül a Csehszlovák Nőszövetség a szeptemberi moszkvai világkonferen­ciára, mely a gyermekek helyzetével foglalkozik majd. Nagy érdeklődés kísérte Alois Indra elvtársnak, a párt- és kormánykül­döttség vezetőjének felszólalását. Eb­ben hangoztatta, hogy a csehszlová­kiai nők folytajták az előző nemze­dékek munkásságát, becsülettel telje­sítik hagyatékukat. Számukra a haza nem üres szólam. Hazafiságukat, hű­ségüket a szocializmushoz elsősorban tetteikkel bizonyítják. Ma már termé­szetesnek tűnik, hogy a nők az ösz­­szes munkahelyen hozzájárulnak tár­sadalmunk anyagi javainak gyarapí­tásához, részt vesznek az új nemze­dékek oktatásában és nevelésében, polgártársaink egészségügyi ellátásá­ban. A CSKP Központi Bizottsága, a kormány és a Nemzeti Front szervei nagyra értékelik a nőknek az ipari üzemekben, a közlekedésben, a keres­kedelemben, a szolgáltatásokban, a földeken és az istállókban, a tervező- és kutatóintézetekben, a hivatalokban, iskolákban, rendelőintézetekben és kórházakban kifejtett munkásságát, azt, hogy tudásukkal és munkájukkal hozzájárulnak társadalmi feladataink teljesítéséhez. Indra elvtárs a nők felé fordulva hangsúlyozta: — Élettapasztalataik és az a tény, hogy a bevásárlás, a kü­lönféle szolgáltatások terén éppen önök találkoznak a lelkiismeretlen munka következményeivel, a rossz árukkal és szolgáltatásokkal, ösztö­nözze önöket arra, hogy küzdjenek a felelőtlenség, a rendetlenség ellen, minden munka jó minőségéért. A szónok kifejtette a nőkről és gyermekekről való állami gondosko­dás alakulását, a nők közéleti tevé­kenységének kibontakozását, a szocia­lista demokrácia megnyilvunlását és fejlődését életünkben, majd kormá­nyunk békepolitikáját ecsetelte. Han­goztatta: — A csehszlovák nők éle­tükkel, munkájukkal tanúsítják inter­nacionalizmusukat. Szivüket és gon­dolataikat áthatja leghívebb barátunk, a Szovjetunió szeretete. Asszonyaink és lányaink a szövetséges szocialista országok nőivel, a világ haladó gon­dolkodású nőivel karöltve együtt ha­ladnak. Tántorithatatlanul állnak a vietnami, laoszi és kambodzsai nők és anyák oldalán, nem feledkeznek meg chilei, nicaraguai és más latin-ame­rikai szenvedő társnőikről. Aggódva figyelik a tőkés országokban élő test­véreik sorsát. Asszonyaink támogatják a szabadságukért, teljes politikai és gazdasági függetlenségükért küzdő népeket. Beszéde végén Indra elvtárs köszö­netét mondott a nőknek eddigi öntu­datos tevékenységükért, a párt és a Nemzeti Front politikájának aktív tá­mogatásáért. Hangoztatta: — A jövő­ben is számítunk támogatásukra és segítségükre. Arra kérjük önöket, hogy a többi dolgozóval együtt járul­janak hozzá ahhoz, hogy országunk becsülettel helytálljon a békeharcban, járuljanak hozzá a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi országával való szilárd szövetségünk, szeretett hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásához. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, köztársasági elnök a kongresszus alkalmából ki­tüntetéseket adományozott a nőmoz­galom aktív részvevőinek. Munkaér­demrendet kapott Božena Holečková, a Cseh Nőszövetség Központi Bizott­ságának tiszteletbeli alelnöke. Az épí­tésben szerzett érdemekért kitüntetést kapta Božena PSuriková, az Ostí nad Labem-1 Állami Gazdaság juhgondo­­zója, 32 személyt pedig A kiváló mun­káért kitüntetéssel jutalmaztak. A kongresszus kétnapos gazdag vi­ta után az új vezetőség megválasztá­sával és határozathozatallal befejezte munkáját. A szövetség új központi bi­zottságának alakuló ülésén Marie Kabrhelovát isrhét elnökké választot­ták. Elena Liťvajová és jarmila Ma­­lecká a KB alenöke, Milada Pospíšiio­­vá és Olga Vacková pedig a KB tit­kára lett. Gusta Fučíkovát a szövet­ség tiszteletbeli elnökévé választot­ták. Megválasztották továbbá a 17 tagú. elnökséget és a hattagú titkár­ságot. A Központi Revíziós Bizottság elnökévé Štefánia Strmenovát válasz­tották. A kongresszus levélben biztosította a CSKP Központi Bizottságát, hogy a párt vezetésével a nők hozzájárulnak hazánk felvirágoztatásához, e cél szolgálatába állítják minden erejüket, képességüket, tudásukat és egész szí­vüket. A dicső évforduló jegyében IDEOLÓGIAI ÉRTEKEZLET A SZLOVÄK TANÄCSKÖZTÄRSASÄGRÖL A közelmúltban Prešovban ideoló­giai értekezletet rendeztek a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának kö­zelgő 60. évfordulója alkalmából. A konferenciát a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának propaganda és agitációs osztálya, a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának Marxiz­mus—Leninizmus Intézete, a kelet­­szlovákiai kerületi pártbizottság, a prešovi járási pártbizottság és Szlo­vák Tanácsköztársaság Múzeum ren­dezte. Az értekezleten jelen volt Jan Főj tí к, a CSKP Központi Bizottsá­gának titkára, Vasil Bejda, a CSKP Központi Bizottsága propagan­da és agitációs osztályának vezetője és más vendégek, továbbá kárpát­ukrajnai és magyarországi előadók, valamint veterán vöröskatonák. A konferencián Ľudovít Pezlár elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsá­gának titkára mondott beszédet. Han­goztatta, hogy a Szlovák Tanácsköz­társaság kikiáltása óta eltelt hat év­tized azt bizonyítja: ez a forradalmi tett már előjele volt azoknak a mély­reható társadalmi változásoknak, ame­lyek megteremtették dolgozóink régi vágyának, a nemzeti és társadalmi szabadság kivívásának forradalmi al­ternatíváját. Ez a törekvés adta meg népeink legújabb kori történelmének fő tartalmát. A Szlovák Tanácsköztár­saság jelentőségét akkor tudjuk he­lyesen értelmezni, ha a XX. század legfontosabb eseményéből, a mai civi­lizáció fő pilléréből, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomból indulunk ki. A történelmi eseményeket ecsetelve a szónok megállapította: — A Magyar Tanácsköztársaság 1919 márciusi ki­kiáltása nagy visszhangra talált a csehszlovákiai proletariátus osztály­öntudatos köreiben, főként Szlovákiá­ban. Minden nehézség és tévedés el­lenére a Magyar Tanácsköztársaság 133 napja úgy került be a történe­lembe, mint a magyar munkásosztály­nak és szövetségeseinek jelentős hoz­zájárulása ahhoz a nemzetközi harc­hoz, amelyet az emberiség haladó erői a szocializmus győzelméért vív­tak. Jellemző, hogy a proletár köztár­saság elsősorban külföldi fegyveres beavatkozás következtében bukott meg. Lenin nagy figyelemmel kísérte a Magyar Tanácsköztársaságot, nagy­ra értékelte vívmányait, gondosan ta­nulmányozta és mélyenszántóan ele­mezte tapasztalatait. Az 1919. június 16-án a prešov! népgyűlésen kikiáltott Szlovák Ta­nácsköztársaság, mint „Kelet-Szlová­­kia proletariátusa“ csatlakozott a pro­letárok világforradalmához. Nyilatko­zata egyebek között megállapította, hogy az újonnan alakult Szlovák Ta­nácsköztársaság természetes szövetsé­geseit látja a dicső testvérállamok­ban, az Oroszországi és a Magyar Tanácsköztársaságban, s a nemzetközi proletariátus, a mindinkább megnyil­vánuló munkásinternacionálé védelme alá helyezi magát. A kétnapos értekezlet gazdag vita és értékes hozzászólások után fejezte be munkáját. Együttes erővel Elénk tevékenységet fejt ki a * Vöröskereszt Caloveci (Me­­gyercs) Helyi Szervezete. Ebben nagy érdeme van agilis elnökének, Németh Júliának. A 160 tagú szer­vezet mindenekelőtt a véradás népszerűsítésében végez érdemdús propagandamunkát. Tavaly 31-en, az idén már 33-an jelentkeztek vér-, adásra. Oláh János a Jánský-érmet Az emberért Is elnyerte. Веке Eleonóra már 11- szer, Kapusznyák Mária pedig tíz­szer adott vért. Mind többen van­nak köztük az ingyenes véradók. A vöröskeresztes tagok szerve­zeti feladataik teljesítése mellett a faluszépítésí akciókba is bekap­csolódtak. Szinte versengenek, ki­nek díszesebb a házatája, környe­­zéte. Egyébként a Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 35. évfordu­lójának tiszteletére vállalták 350 óra társadalmi munka elvégzését. Adott szavukat becsülettel bevált­ják. ANDRISKIN JÓZSEF A Dunajská Streda-i {Dunaszerda­­hely} OSVIT kisipari szövetkezet párt­­alapszervezdte az üzemvezetőséggel és a pártonkívüli dolgozókkal együt­tesen valósítja meg а XV. kongresz­­szus, valamint a központi bizottsági ülések határozatait. Ezzel kapcsolat­ban határozottan érvényesül a párt vezető szerepe, amelyet a párttagok céltudatos tevékenysége, tervszerű munkája biztosít. Ennek eredménye­képpen az üzem dolgozói Is nagyobb kezdeményezőkészséget tanúsítanak, s ez a hatékonyság..és ».'termelékeny­ség fokozódásában is meghyttvánul. Az alapszervezet taggyűlése külön kidomborította azt a tényt, hogy erő­södik a közösségi szellem^ javult a munkafegyelem s minimálisra csök­kent azok száma, akik nem teljesítik maradéktalanul feladataikat. A tag­ság körében nagyobb az érdeklődés a párt gazdaságpolitikájának tanul­mányozása lránt, s a tagok és tag­jelöltek azzal is jó példát mutatnak a pártonkívülieknek, hogy a terme­lésben, a gyakorlatban kamatoztatják elméleti ismereteiket, s természete­sen, termelési feladataikat kifogásta­lanul teljesítik. Pozitívum az Is, hogy szorosabb a kommunisták kapcsolata a tömegszervezetekkel ás a szocialis­ta munkabrigádokkal, s ezeken ke­resztül is érvényesítik a párt vezető szerepét. A pártbizottság beszámolójában Lu­kács Béla pártelnök joggal domborí­totta ki a tagok és tagjelöltek lelki­­ismeretes munkáját, mert példájukat követve a szövetkezet — zömében csökkent munkaképességű — dolgozói jelentős értékeket alkottak. Hiszen 40 millió 834 ezer koronás teljes terme­lési tervüket 41 millió 53 ezer koro­nára teljesítették; 509 ezer koronával szárnyalták túl árutermelési tervüket; 1 millió 253 ezer korona értékben pe­dig exportfeladataikat Is. Eladási tervüket 41 millió 517 ezer koronára, vagyis 102,3 százalékra tel­jesítették. Ezekben az eredményekben a szocialista brigádmozgajom hatása Is Visszatükröződik. S nem kis része van bennük az emelkedő színvonalú pártoktatásnak, melybe tíz párton­­kívülít is bevontak. A párttagok és tagjelöltek most konkrét pártmegbizatást kaptak, ami­vel a pártmunka általános színvona­lának emelésére, a párt vezető szere­pének érvényesítésére törekszenek, mert ez a fő feltétele az idei gazda­sági feladatok teljesítésének. Ezeket pedig Ilyen adatok jellemzik: 43 mil­lió 567 ezer korona értékű teljés termelési terv, 43 millió 940 ezer ko­rona értékű árutermelési terv, 11 mil­lió 836 ezer korona belpiaci értékesí­tést terv, és 32 millió 104 ezer ko­rona értéket képviselő exportterv. KRASCSENICS GÉZA A gyermek és a szocializmus A szocializmusban a társadalom alapjának tekintjük a családot, ezért a szocialista társadalom mindent megtesz a családalapítás és fenntartás anyagi feltételeinek meg­teremtésére, hogy a család élete har­monikus, zavarmentes legyen. A történelemben egyetlen társadal­mi rendszer sem tudott létrehozni olyan intézményt, amely teljesen pó­tolni tudta volna a családot, illetve annak nevelési rendeltetését. A csa­lád és a családi nevelés a civilizált társadalomban továbbra Is fontos sze­repet játszik. Kiindulópont a társadal­mi élet megértéséhez, a hozzá való alkalmazkodáshoz. A család a szocia­lizmusban sem veszíti el küldetését, sőt nevelő szerepe nemesedik a meg­változott társadalmi viszonyok kö­zött. Ezért a CSKP a szocializmus épí­tésének egész időszakában foganato­sított politikai, szociális és gazdasági intézkedéseivel kedvező feltételeket teremtett a családi nevelés magas színvonalú érvényesülésére. A párt és a szocialista állam gyakorlati lépései bizonyítják, hogy a szocialista társa­dalom nagy jelentőséget tulajdonít a családnak — az érzelmi és értelmi nevelés alapvető eszközének. Egy cseppet sem kétséges, hogy szocialista társadalmi rendszerünk minden törekvésének homlokterében elsősorban a család áll. Ezt azért Is kidomborítjuk, mert világszerte még napjainkban is a gyermekek tízmilliói állnak az éhhalál szélén. A kapitaliz­mus, mely annyira kérkedik az „egyé­ni szabadság“ biztosításával, minimá­lis összegeket fordít a család anyagi feltételeinek megteremtésére. A tőke uralma és a proflthajsza a gyerme­kek százezreit kényszeríti, hogy tanu­lás helyett a felnőttek helyébe iépje­­nek Az ENSZ az idén meghirdette a nemzetközi gyermekévet. Világszerte gyűjtéseket, különféle akciókat ren­deznek az éhező gyermekek segíté­sére. Miért? Hisz azt mondjuk, a gyermek az emberiség legnagyobb kincse, jövője. így is van ez, de csak a szocializmusban. Az egész világon azonban még nem érvényesül ez a nemes elv. Ott, ahol a tőke az úr, bizony sokszor szükség van rá, hogy gyűjtéseket rendezzenek a felnövő nemzedék javára, valamelyest enyhít­senek a kizsákmányoló társadalmi vi­szonyok szörnyűségein ott, ahol mll­­liárdokat költenek fegyverkezésre. Az Imperializmus azonban másutt Is érezteti negatív hatását. A világ gyermekeinek háromnegyed része a fejlődő országokban él, ahol minden percben mintegy kétszáz gyermek látja meg a napvilágot. Közülük töb­ben mint negyvenen nem érik meg első életévüket. Akik pedig megérik, minden kétszáz közül több mint szá­zan nem részesülnek rendes orvosi ellátásban. Lehet-e ennél nagyobb vád az imperializmussal és a neoko­­lonializmussal szemben? A kizsákmányoló rendszerekkel el­lentétben, szocialista társadalmunk minduntalan törődik a családdal, és a felnövő nemzedék számára olyan feltételeket teremt, hogy a család szociális rendeltetése mellett eleget tehessen elsőrendű kötelességének, a nevelésnek. Társadalmunk nem cse­kély összegeket áldoz a gyermekgon­dozásra. Csupán a hatodik ötéves terv első három évében 158 ezer gyermek részesült óvodai elhelyezésben, a tervben előirányzottnál 64 ezerrel több. A családnak és a gyermekek­nek nyújtott társadalmi segítség 1067 és 1977 között több mint 78 százalék­kal bővült és megközelítette a 30 milliárd koronát, s a felhasználható nemzeti jövedelemnek több mint 7 százalékát tette ki. Társadalmunk törődése a családdal már a gyermek megszületése előtt kezdődik. Hiszen a szocialista állam sokoldalú ingyenes gondoskodásával veszi körül a leendő anyát. A Munka­törvénykönyv tiltja olyan munka vé­geztetését terhes nővel, amely árthat­na neki és magzatának. Az anya ke­resetében így. bekövetkezett változást az állam egyenlíti ki. E célra 1977- ben az állam 24 millió koronát fize­tett ki (1970-ben csak tíz és fél mil­liót). A gyermek születésével kapcsolatos rendkívüli kiadások tetemes részét az állam vállalja. Ez az összeg 1948-hoz képest a négyszeresére halmozódott, s egy gyerekre számítva eléri a két­ezer koronát. Az állam 1977-ben több mint félmilllárd koronát fizetett ki ilyen célra. Meg kell említenünk, hogy a legfejlettebb tőkés államok közül csak Svédország, Nagy-Britán­­nia, az NSZK és Ausztria nyújt anya­gi segítséget gyermek születésekor. A rendszeres családi pótlék a. szo­cialista társadalmi rendszer vívmá­nya. Csehszlovákiában 1945-ben vezet­ték be, s akkor ez az összeg egy gyermekre számítva havi harminc ko­rona volt. Azóta hét akalommal emel­tük fel a családi pótlékot. Ennek évi összege együttvéve eléri a 9 milliárd koronát. Ha tekintetbe vesszük a csa­ládfőnek nyújtott adókedvezményt Is, kiderül, hogy egy 2500 koronás havi átlagbérű 25 éves férfi családjának tiszta bevétele egy gyermek születése­kor 290, a második gyermek születé­sekor további 340, a harmadik és minden további gyermek születésekor pedig 450 koronával nő. Egý négy­gyermekes család esetében a gyara­podás 1480 korona, vagyis az átlagos havibér 60 százaléka. 1948 óta hét ízben hosszabbították meg az anyasági szabadságot az ere­deti 18 hétről a mai 26—35 hétfe. Az anyák ez alatt az idő alatt átlagos keresetük 90 százalékát kapják anva­­sági segélyként, s az e célra kifize­tett évi összeg megközelíti a három­­milliárd koronát. A fizetett anyasági szabadság kimerítése után a gazda­sági szervezet további fizetetten sza­badságot köteles adni az anyának, ha kéri ezt, míg a gyermek be nem tölti második életévét. Az ellátatlan gyermekek számától és korától függően havi 500—1200 ko­ronás anyasági segélyre tarthat igényt bizonyos feltételek mellett az anya akkor is, ha korábban nem volt al­kalmazásban. Jelenleg több mint 200 ezer anya él ezzel a lehetőséggel, vagyis az erre jogosultak 85 száza­léka. Az anyáról és gyermekről való gon­doskodás összehasonlításában nagyon szembetűnően megmutatkozik a szó­­dialista és a tőkés társadalom közötti különbség. A fejlett tőkés országok közül csak Svédországban létezik 28 hetes anyasági szabadság, Franciaor­szágban, Belgiumban, az NSZK-ban csupán 14 hét, a szomszéd Ausztriá­ban pedig mindössze 12 hét az anya­sági szabadság.' Képtelenség néhány sorban felso­rolni azokat a vívmányokat, amelye­ket csakis a szocialista társadalmi rendszer tud biztosítani a családnak, az anyának és gyermekének. Azt akarjuk, hogy gyermekeink békében és jólétben nőjenek fel. Köztársasági elnökünk, Gustáv Husák elvtárs ezt újévi beszédében így fejezte ki: „Örü­lünk annak, hogy a fiatal nemzedék békében él és nem ismeri a háború borzalmait.“ A szocialista országok a jövőben Is megtesznek mindent a béke és a szociális jólét megteremté­séért, pék VENDEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom