Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-19 / 20. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES w 1979. május 19. Merre tart a szovjet mezőgépipar? Interjú BORISZ PETUHOVVAL, a Szovjetunió traktor- és mezőgépgyártási miniszterhelyettesével A mezőgazdaság műszaki bázisának felújítása minden országban fontos kérdés. Hogyan oldják meg ezt a Szovjetunióban — erről nyilatkozott az APN tudósítójának Borisz Petuhov traktor- és mezőgápgyártási miniszterhelyettes. # Mi a minisztérium jelenlegi tevékenységének fő iránya? — Iparágunk tevékenységét a mostani ötéves tervidőszakban az egyes gépek tervezéséről a komplett, valamennyi termelési folyamat gépesítését lehetővé tevő rendszerekre való áttérés jellemzi — beleértve a legfontosabb és legmunkaigényesebb kultúrák művelését, betakarítását és az ezt követő munkákat is. — Ezen a területen az egyik alapvető irány a különböző teljesítményű traktoroknak az éghajlati és természeti viszonyokhoz alkalmazkodó géprendszerekkel való felszerelése. Ezen kívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a traktorpark felújításának is, hiszen ez a földművelés alapvető erőgépe. A gyakorlatban is beigazolódott, hogy a traktorok egységesítése fontos kérdés. Ezért a jövőben is minden teljesítmény-osztályban fenntartunk egy bázismodellt, amelyre a különféle módosított típusokat építjük. Az utóbbiak száma nőni fbg, miközben a bázismodellekét a minimálisra csökkentjük. — Továbbra is a traktorok teljesítményének növelése irányában haladunk. A Szovjetunió és a többi KGST- ország mezőgazdasági nagyüzemei örömmel fogadták a T—150K és a К—701 jelzésű traktorokat, amelyek teljesítménye 150, illetve 300 lőerő. E család a közeljövőben bővülni fog. A leningrádi Kirov traktorgyár például K—710 jelzéssel egy 500 lóerős traktort próbál ki. % Néha azt halljuk az agrárszakemberektől, hogy a nagyteljesítményű technika rombolja a talaj szerkezetét. Mit tud erről mondani? — Valóban, a nagy teljesítményű troktorok, miközben tömörítik a talajt, felborítják annak víz- és légháztartását, valamint mikrobiológiai egyensúlyát is. Mivel a nagy teljesítményű agrotechnika sokféle feladat optimális idő alatti végrehajtását teszi lehetővé és kevesebb gépkezelőt igényel, a Szovjetunióban és külföldön is mind szélesebb körű alkalmazásra talál. % A kerekes traktorok teljesítményének növekedésével a talajra nehezedő fajlagos nyomás is fokozódik. Csökkentésén világszerte dolgoznak a szakemberek. Széles profilú és kettős gumiabroncsok alkalmazásával már értek el e területen bizonyos eredményeket. Térjünk vissza az új technikai eszközök gyártásához. Mivel szándékoznak megörvendeztetni a traktorgyártók a felhasználókat? — E területen több irányú munka folyik: elvileg új gépeket hoznak létre, modernizálják a meglevő típusokat és fokozzák üzemeltetésük gazdaságosságát, növelik a megbízhatóságot, és az élettartamot. A Lipecki Traktorgyárban például LTZ—145 jelzéssel egy igen perspektivikus gépet hoztak létre. Ez a gép a megfelelő külfqldi típusokkal szemben egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik: energiaellátottságát, fajlagos fémigényét és univerzalitását illetően. Ez a traktor megfelelő munkagépekkel — egy munkamenetben vetéselőkészítést, vetést és műtrágyázást is tud végezni. Ezzel a munkatermelékenység kétháromszorosára nő. — jelentős mértékben javulnak az új és a modernizált traktorokon dolgozók munkakörülményéi — csökken a vibráció, van belső szellőzés, jó a zajszigetelés, szabályozható a vezetőfülke hőmérséklete és a gép irányítását különféle mechanizmusok segítik. # Mi várható a traktorok mellett, mint mezőgép újdonság? — Sok új gépet bocsátunk ki. A Moszkva melletti Ljuberciben megkezdték egy önjáró rendfelszedő fűkasza — a KPSZ—5G — gyártását. Legfontosabb paramétereit tekintve megüti a legjobb külföldi típusok színvonalát. A gépen alkalmazott hidraulikus transzmisszió lehetővé teszi a motolla forgási sebességének folyamatos szabályozását. Ilyen szerkezetet most alkalmaznak első ízben a mezőgazdaságban. — A múlt nyáron kezdték meg a KSZK—4-es önjáró burgonyakombájn hivatalos próbaüzemeltetését. Termelékenysége a sorozatban gyártott vontatott gép három-négyszerese. Számos, elvileg új gépen is dolgoznak — ilyen például a vetőgép-kultivátor, a hatsoros burgonyaültető és az aktív elemekkel ellátott többféle eke is. Egyidejűleg több munkafázist elvégezni képes kombinált aggregátokat is gyártásba vesznek. — Nagy figyelmet fordítanak a különféle éghajlati, talajviszonyokhoz alkalmazkodó gépek gyártására Is. Az ország nem fekete főldű zónái számára, például speciális, a nagy nedvességtartalmú gabonát is hatékonyan betakarítani képes kombájnt gyártunk. Egyébként, amióta a gabona terméshozama meghaladja a hektáronkénti harminc mázsát, a Kolosz és a Nyiva típusú kombájnok már „kezdenek kifulladni“. — Most dolgozzák ki egy új, termelékenyebb, másodpercenként tizenkét kilogramm áteresztő képességű kombájn konstrukcióját (szemben a mostaniak 5—7 kilogrammos kapacitásával). Ez a gép elvileg különbözni fog a jelenlegiektől — mind általános elrendezését, mind egy sor részegységének konstrukcióját illetően. — Ezzel egyidőben folyik a Nyiva, a Kolosz és a Szibirják kombájnok modernizálása. Mintapéldányok már most is vannak e gépekből. # Űn az Agromas nemzetközi társaság igazgató tanácsának helyettes elnöke. Mi e társaság szerepe a KGST-országok számára készülő új mezőgazdasági gépek létrehozásában? — Mint ismeretes, az Agromasnak Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia tagja. Ezen országok szakemberei közös erőfeszítésével lehetőség nyílt a gépkonstrukcíók kidolgozásában megfigyelhető párhuzamosság jelentős részének kiküszöbölésére, a nomenklatúra szűkítésére és a sorozatnagyság növelésére. Az Agromas gyakorlata azt mutatja, hogy a közös Á jövő állattartását alapozzák TAKARÉKOSSÁG — HATÉKONYSÁG A trebiíovi járásban az állatsűrűség megkétszerezhető. Ez a járási mezőgazdasági igazgatóság szakembereinek egyöntetű véleménye. Biztosított ebhez a rét és a legelő, s megteremthető a takarmányalap is. Sajnos, ez csak látszatra ilyen egyszerű. Több körülménynek kell ahhoz kedvezően alakulnia, hogy meg is valósuljon. XXX Állattenyésztésünk kulcskérdése a takarmánygazdálkodás, mely a szakszerű fajtamegválasztás és haszonkeresztezés és nem utolsó sorban a hasznosságnövelés alapjául szolgál. A takarmánygazdálkodás időszerű és hasznos példáival a Veľké Kapukany-i (Nagykapos) Béke Efsz-ben találkoztunk. 1. A nagykaposi szövetkezet ötezerhatszáznyolcvanöt hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, melyből négyezeregyszáz hektár a szántó, a többi rét és legelő. Eredményeit teil kintve a jől gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik. — Hat kis szövetkezet egyesülésével nemcsak a mezőgazdasági földterület nagyobbodott — kezdte a beszélgetést Galgóczy Tibor elnök —, hanem ezzel arányosan az állatlétszám is növekedett. Ma már háromezerötszáznyolcvanhat szarvasmarhát, ötezerhatszázötvenhat sertést, hatvanezer baromfit és ezerötszáz juhot tartunk. A nagykaposi szövetkezteben az elmúlt években milliókat kellett takarmányvásárlásra költeni. Ez negatívan hatott a pénzgazdálkodásukra s az állati termékek önköltségi árának alakulására is. XXX —- Azt már elértük, hogy a tejtermelésünkben 1976 óta — az évi tehenenként! hozam ezernyolcszázhatvan literről feétezerhatszázra növekedett. Az idén legfőbb célkitűzésünk az, hogy elérjük a kétezernyolcszáz literes átlaghozamot — említette az elnök, majd folytatta. Ezerkétszázhuszonkllenc tehenünk van. Ebből sajnos, sok a kishasznú tehén. Törvényszerűen csak csere révén, illetve selejtezéssel javulhat az állomány. Ez pedig idő kérdése, mely nem megy egyik napról a másikra. Távlati terveink szerint csak 1980-ban jutunk egyenesbe. XXX A szövetkezet elnöke a továbbiakban elmondotta, hogy a takarmányalap biztosítása a múlt években nagy gondot okozott. Különösen a kora tavaszi időszakban voltak takarmányozási problémáik. Ehhez hozzájárult az is, hogy a szántóterület alig húsz százalékán termesztettek takarmánynövényeket. Például 1977-ben az évelő takarmányfélék vetésterülete alig érte el a négyszáz hektárt. Í976-ban külön takarmányprogramot dolgoztak ki, melyben előtérbe helyezték a takarmánynövények vetésterületének növelését. Tavaly már a szántóterület huszonnégy százalékán termesztettek takarmányféléket, s huszonötezerötszáz tonna takarmányt — szénában számítva — biztosítottak. így az évi fejésl átlag a szövetkezetben egy év alatt hatszáz literrel növekedett. A talajjavítás és az intenzív szántóföldi legelők bővítése azt eredményezte, hogy a takarmányalapot sikerült biztosítaniuk. Idén a szarvasmarha-állományukat háromszázzal bővítik, s célul tűzték ki a takarmányok minőségi javítását is. Legfőbb lehetőséget a rétek és a legelők maximális hasznosításában látják. Feljavítják az erdős legelőket, ugyanakkor rendezik a vizenyős réteket is, ahol szakaszos legeltetést valósítanak meg. Az ésszerű takarmányalap biztosításánál, valamint az észszerű fehérjegazdálkodásnál nagy hasznát veszik a szárítóberendezésnek. Az idén négyszáz tonna takarmányliszt előállítását tervezik. XXX Az alapvető intézkedéseken kívül szükségesnek tartják a betakarítás ésszerűbb megszervezését s a menynyiségí és minőségi veszteség kiküszöbölését. Beszélgetésünk folyamán megtudtam azt is, hogy az idén a takarmányalap további minőségi javításával szeretnék fokozni az állatok hasznosságál s csökkenteni az abraktakarmány felhasználását. Erre a Megkezdődött a lucerna betakarítása. Több szövetkezetben takarmánylisztnek dolgozzék fel a fehérjedús takarmánynövényt, s úgy hasznosítják. Fotó: bor, tt konstrukciók mintegy harmadára csökkentik a költségeket. — Az előző ötéves tervidőszakban az Agromas keretében működő szakemberek létrehozták a paradicsom, a káposzta, a sárgarépa, a hagyma, a szőlő betakarítására és ezt követő kezelésére képes gépek első generációját. E gépeket kiemelkedő mutatók jellemzi. A KGST-országokban dolgozó KG—1 szőlőkombájn például lehetővé tette az ipari nyersanyagként betakarított szőlő szüretelésénél a munkatermelékenység húszszoros fokozását. Tudjuk, hogy a KGST-országok e területen folytatott együttműködése nem szorítkozik az Agromas kereteire. — Valóban. Ezen kívül két- és sokoldalú alapon is folyik baráti együttműködés a mezőgépgyártásban. Ezek is érezhető eredményeket hoznak. — A cukorrépa egyeléséhez nyújt nagy segítséget a KSZA—2,7 típusú automatikus cukorrépaegyelő gép, amelyet szovjet, bolgár és csehszlovák szakemberek hoztak létre. E „gondolkodó“ gép elektronikája segítségével kikeresi és levágja a sorban található fölösleges palántákat és csak annyi növényt hagy meg, amennyi az agrotechnikai követelmények szerint szükséges. Ez a gép ötven ember mezei munkáját végzi el. Szovjet és magyar szakemberek együttműködéséből is született egy sor elsőosztályú gép. Közéjük tartozik a KSZK—100-as önjáró silóbetakarító, amely a legmodernebb technológiai követelményeket is kielégíti és lehetővé teszi a kukoricatermés legésszerűbb hasznosítását. Szintén e két ország szakembereinek közös munkáját dicséri a KSZKU—6 hatsoros önjáró kukoricakombájn, amely 2—2,5-szer fokozza a munkatermelékenységet és jelentős mértékben csökkenti a betakarításnál a szemveszteséget. Szovjet és lengyel szakemberek burgonyabetakarítőgépek részegységeinek egységesítésével, valamint traktorok üzemanyagrendszerének fejlesztésével és gyártásuk technológiájának tökéletesítésével foglalkoznak. Szovjet és csehszlovák kollégáik a Szovjetunióban már gyártott, illetve kibocsátásra kerülő mezőgazdasági gépek hidraulikus áttételeinek megszerkesztésén dolgoznak. Iparágunkban évről évre mind hatékonyabb lesz a kooperáció. NYIKOLAJ OSZIPOV APN Talajjavítással a gazdagabb termésért A Košice-vidéke járás húsz szövetkezetének háromezernyolcvanhárom, két állami gazdaságnak pedig ötezerhétszázhatvanhét hektár az átlagos mezőgazdasági területe. A szántóterület 60,7 százalékán szemeseket, 22,7 százalékán pedig takarmányokat termesztenek. A járás gazdaságai háromezernyolcszáz hektáron termelnek őszírepcét, de nagy feladatok hárulnak a zöldségtermesztésre is. A szemesek Idei terve 135 ezer 960 tonnát Irányoz elő, ami huszonhatezerhatszázkilencvenegy tonnával több a tavalyi valóságnál. A cukorrépa termelési terve a tavalyihoz viszonyítva tizennégyezernégyszázharminckét tonnával emelkedett. A növénytermeléssel párhuzamosan az állattenyésztésre is nagy feladatok hárulnak. A meghatározott célok érdekében összpontosított figyelmet fordítanak a talajjavításra. Az ötéves terv eltelt három éve alatt ezerötszázhetvenkét hektáron végezték el a vízlecsapolást, melyet az Idén további nyolcszázhuszonkilenc hektáron folytatnak elsősorban a Valaliky Állami Gazdaságban a Bídovcei (Magyarbőd) és a Ruskovi Efsz-ekben. A termőtalaj összetételének javítására 20,4 millió koronát fordítanak. A szántóterület huszonöt százalékán elvégezték a szervestrágyázást, tizenhatezer hektáron pedig a meszezést. Idén a beruházási költségek — a gépeken és berendezéseken kívül — 9,3 százalékkal emelkednek, ami 93,7 millió koronának felel meg. »i A természetes és a szántóföldi legelők ésszerű kihasználása enyhíti a takarmánytermesztési gondokat és hatékonyan hozzájárul a tejtermelésben kitűzött fejlesztési feladatok sikeres teljesítéséhez. nagykaposi szövetkezetben minden előfeltétel adott. A tömegtakarmányok között fontos helyet foglalnak el a tiszta kultúrában vetett pillangósok és a siló kukorica. XXX — A terv szerint az idén összesen harmincezer tonna takarmányt kell termelnünk — mondotta Galgóczy Tibor. Többek között tizenháromezer tonna silót. S a célnak megfelelően száztizenkilenc hektár silókukoricái vetettünk. A biológiai vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a tiszta kultúrában vetett nyolcszázhetven hektár lucerna jól áttelelt és szépen fejlődik. Tehál bőven jut belőle zöldetetésre, szénának, lisztnek. Növeljük a takarmányrépa vetésterületét is. A felsorolt takarmányokon kívül nagyobb gondot fordítunk a melléktermékek hasznosítására; ezer tonna leveles cukorrépafej, s háromezer tonna répaszelet lesilőzását tervezzük. A kukoricaszárből háromszáz tonna lisztet akarunk készíteni. XXX Tóbiás Zoltán főállattenyésztő két éve Irányítja az efsz állattenyésztését. — Egyetértek az elnökkel. Én is úgy gondolom, hogy 1980 végére érünk egyenesbe. • Vajon milyen feltételek kellenek ehhez? — Képzett szakemberek —- mondja a főállattenyésztó. Az állattenyésztés szigorú technológiai fegyelmet követel. Tehát csak képzett szakmunkásokkal oldhatjuk meg a jövő feladatait. XXX Az előforduló hiányosságok ellenére vannak pozitív eredmények is. Száz férőhelyes borjaztató Istállót létesítettek egy régi istálló átépítésével. Van eéy háromszázharminchat férőhelyes korszerű borjúneveldéjük, ahol a kiválasztott üszőket gondozzák. Eredménynek könyveljük el, hogy sikerült kétszáz tehenet törzskönyveztetni. Például míg 1977-ben kétmilliőharmincezer liter tejet értékesítettek, az Idén azonos létszámú állatállománytól hárommillió liter tejet adnak a felvásárló üzemnek, húsból pedig nem kevesebb mint ezerötszáz tonnát. További feladatuk a munkafegyelem megszilárdítása. Ez elválaszthatatlanul összefügg az állattenyésztés eredményességével. Nagy felelősséget tulajdonítanak az állategészségügyi helyzet javításának Is. A több és tisztább tej s a borjúelhullás csökkentése, mind-mind öszszefügg a telepek jelenlegi állategészségügyi állapotával, azok rendjével és tisztaságával. Emberi dolgok ezek, mint az Is, hogy növelni szükséges a szakképzett tehenészek számát, s a szakembereknek még pontosabban, lelkismeretesebben kell végezniük feladataikat. Illés Bertalan
