Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-12 / 19. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. méius 12, vi V •fog „Egyél, hogy nagyra nőj és erős légy!“ — szól a gyakori figyelmeztetés, hogy ne maradjon semmi a tányérban. Minden gyerek nagy és erős szeretne lenni, de ebbe a biztatásba más is vegyül. Olyan mellékzöngéje van, hogy ezt a kis kellemetlenséget, fiam, mint a főzelék a tányérban igazán érdemes elviselni annak érdeben, hogy mielőbb nagyra nőj. A nógatás eredménye többnyire az, hogy a gyerekben nő az undor, az étel meg nem fogy. Azt hiszem, kár ennyire túlbonyolítani a dolgot. Enni jó, és kész. Finom a fogak alatt harsogó répa, és a szájban elomló tejbegriz, és még sorolhatnánk tovább. De a legjobb ízt is elronthatják a körülmények. Dr. Benjamin Spock: Csecsemőgondozás, gyermeknevelés című könyvéből megtudhatjuk, milyen figyelemre méltó kísérletet végzett dr. Clara Davis a gyerekek étvágyával, ízlésével kapcsolatban. A kísérlet célja az volt, hogy megtudja, mit esznek legszívesebben a kisgyerekek, ha a többféle tápláló étel közül ők maguk választhatnak. Nyolc-tíz hónapos kisbabákkal próbálták ki, akikben még nem alakult ki semmilyen előítélet az egyes ételek iránt, mert addig csak anyatejet kaptak. Most 6—8 tányért tettek minden étkezéskor eléjük, bennük hús, főzelék, tojás, gyümölcs, kenyér, tejbedara. Inni vizet és gyümölcslevet kaptak. Hagyták, hogy belenyúljanak a tányérokba, és csak azt tették a kanálra, ami ízlett. A kísérletből dr. Davis három lényeges dologra 'jött rá. Először is, ezek a gyerekek szépen fejlődtek, egyik sem lett túl kövér vagy túl sovány. Másodszor: minden gyerek ösztönösen úgy válogatta össze az ételeket, hogy — a szakemberek véleménye szerint — rövid idő múlva helyes, sokoldalú étrend alakult ki. Harmadik tapasztalata: étkezésről étkezésre, egyik napról a másikra a gyerekek étvágya sokat változott. Megtörtént, hogy az egyik csak húst evett, négyszer anynyit, mint amennyi a normális adag lett volna. Mégsem hányta ki, és nem fájt utána a hasa. Nagyobb gyerekeken is végeztek hasonló kísérletet és megállapították, hogy a szükséglet alakítja az étvágyat. Az erőltetésnek tehát nincs semmi értelme. Vannak születéstől kezdve kis étvágyú és nagyétkű gyerekek. Persze ettől függetlenül fontos, hogy a szülő tisztában legyen a helyes táplálkozással. Hiába egészségesek a gyerek ösztönei, ha napról napra csak gabonafélék között válogathat, nem fejlődik jól. A legtöbb gyerek nagyon szereti az édességet, és általában többet szeretne enni, mint amennyi egészséges. Rossz szokások még csak erősítik ezt a vágyat. A felnőtt is, ha ideges, cigarettát vesz a szájába, ceruzát rág vagy édességgel vigasztalja magát. Azt viszont nem engedhetjük meg, hogy a cukor a vigasz szerepét játszsza, vagy elvegye a gyerek étvágyát, mielőtt értékes tápanyagokat fogyasztana. Mit tegyünk, hogy ez ne következzék be? 0 Az édesség sohase legyen a nevelés eszköze. Ne jutalmazzunk vele, és ne büntessük az édesség elvonásával. 1 Ha a gyerek hirtelen vált nassolóvá (torkoskodóvá), próbáljuk kideríteni ennek okát. 0 Ne hagyjuk az édességeket elérhető helyen, így nem esnek a gyerekek kísértésbe. ф Próbáljuk meggyőzni a rokonokat és barátokat, hogy a gyerekek iránti szeretetüket másként is ki lehet mutatni, mint cukorkával és csokoládéval. Ha nehéz valamit megkapni, annál inkább vágyunk rá. Ne kelljen órákig könyörögnie a gyereknek, míg kegyeskedünk odanyújtani egy szelet csokit. Az ötévesnek adhatunk például egy kis zacskó édességet azzal, hogy kedve szerint gazdálkodhat vele egész héten. Amilyen korán csak lehet, magyarázzuk el, hogy a cukor árt a fogaknak. Szokják meg, hogy naponta háromszor mossanak fogat, édességet a fő étkezés után adjunk. Este, az ágyban már semmi esetre sem! A fogmosást megszerettetni nem nehéz, de türelem kell ahhoz, hogy rendszeressé váljék. Használjuk ki a gyerek utánzó kedvét, a kétéves, ha minket fogat mosni lát, ő is szeretne. Először fogkrém nélkül adjuk oda a kefét. A hároméves már kaphat fogkrémet is, és mutassuk meg, hogy foghústól lefelé körkörösen mossa a fogát, és a rágási felületet is jól tisztítsa meg. A fogorvosok ijesztő adatokat mondanak a gyerekkori fogszuvasodásról. Ezért mi szülők vagyunk felelősek. M. É. Egy kis darabka szappan Is érték, kár eldobni, még ha morzsányi is. Jól felhasználhatjuk az otthoni kismosásnál, illetőleg az előáztatásnál. Az elvékonyodott szappan-darabot vagdaljuk fel késsel kisebb darabkákra, és szórjuk a mosógépben, áztatólében ázó ruhára — annak meleg vizében felolvad (és úgyis ebben a lében végezzük az első mosást.). Korunk új keletű babonája, hogy mosóport és szappant nem lehet együtt használni, mert — úgymond semlegesítik egymás hatását. De ez tévhit; mosópor és szappan nem gyengíti, hanem erősíti egymás hatását, megkettőzi a mosóhatást — akár géppel, akár kézzel mosunk. Az ingek, blúzok nyakát, gallérját előbb beszappanozzuk, majd körömkefével húzzuk át néhányszor, mielőtt a darabot a mosóvízbe tesszük — tisztább lesz. A hagyományos anyagú ruhák (vászon, karton, puplin stb.) csakúgy, mint a müszálas anyagok, jól bírják az erős mosószereket is, tehát moshatók mosóporban is, szappanosmosóporos lében Is. De az úgynevezett finomtextlliákhoz ne használjunk szappant, még pipereszappant se, mert ezek szála különösen érzékeny a lúgos mosószerekre (és bizonyos mértékben minden szappan, még a pipereszappan is lúgos). Tehát ezeket a holmikat lúgmentes mosószerrel, kézmeleg vízben (30—35 C-fok), dörzsölés nélkül, enyhén nyomkodva szabad csak mosni. Tisztázzuk, melyek ezek az úgynevezett finomtextiliák: gyapjúszövet ruha, gyapjú kötött holmi, tiszta selyem ruhafélék. Egyszer a ló elhatározta, hogy jelmegy a hegyek közé. Ment, mendegélt, találkozott a kakassal. A kakas azt kérdezte: — Hová mégy, te ló? — A hegyek közé. Azt beszélik, hogy ott nagyobbra nő a fii, hideg a víz, a csúcsokon meg hó is van.-— Vigyél magaddal — kérlelte a kakas —, én is szeretnék felmenni a hegyre, nekem is jobb lesz ott. Es ketten mentek tovább, amikor találkoztak a báránnyal. A bárány megkérdezte a lótól: a bárány, meg a farkas — Hová mentek, te ló? — A hegyre megyünk — válaszolt a ló. — Azt beszélik, hogy ott nagyobbra nő a fii, hideg a víz, a csúcsokon meg hó is van. — En is szeretnék felmenni a hegyre — mondta a bárány. —Jól van, gyere velünk — felelt a ló. És hárman mentek tovább. Találkoztak a kisnyúllal. A kisnyúl megkérdezte a lótól: — Hová mentek, te ló? A ló azt felelte: — A hegyek közé megyünk. Azt beszélik, hogy ott nagyobbra nő a fü, hideg a víz, a csúcsokon meg hó is van. — Vigyetek engem is — kérte a kisnyúl. Nekem is jobb lesz a hegyen, hisz idelenn úgyis fölkopik az állam. Es négyen mentek tovább. Elől a ló, a ló után a kakas, a kakas után a bárány, a bárány után a kisnyúl. Csak nappal mendegéltek, éjjel pihentek, már ahogy a vándorok szokták. Hanem egy reggel meglátta ókét egy csorda farkas. A farkasok éhesek voltak, csattogtatták a fogukat, A legfiatalabb előrerohant, egyenesen a lónak. Hanem az felágaskodott, nekiugrott, a melső lábával megkapta a farkas fejét, és leszorította a földre. A bárány meg hátulról csépelni kezdte a szarvával. A kakas, a farkas hegyibe repült, vagdalta a csőrével és kukorékolt. Csak a kisnyúl ijedt meg a fiatal farkastól, az kereket oldott. A farkasból majd kiszorult a pára, mire kiszabadulhatott a ló patája alól, inait is vissza oda, ahol a falka várta. — Fussunk innen, mert mindjárt utólérnekt — kiabálta a fiatal farkas, de meg se állt. A falka megriadt, futott utána. Sokáig szaladtak, amikor a legöregebb farkas felordított. — Pihenjünk, mert nem bírom szusszal! Megálltak, s akkor az egyik megkérdezte: —i Azt mondd meg legalább, mi volt ott az úton és ki kerget bennünket? — Jaj, ne is kérdezd, rettenetest Ahogy kiértem az útra, a ló földnek szorított, bottal ütötték a hátamat, valamivel szúrkáltak és rettenetesen rikoltoztak. A negyedik meg elrohant az emberekhez, hogy ránk hozza őket, meg a kutyákat. Gyertek, jussunk, mert utólérnek! Hát így menekült meg a ló, a kakas, a bárány meg a kisnyúl a farkasfálkátÓU Madárijesztő áll a vetésben, rongyait rázza bálozó szélben. Lármás madárhad röpköd körötte: vállán a szarka pletykál csörögve, kalapján pöttöm ökörszem billeg, hátát csipkedik sármányok, pintyek, lyukas zsebében veréb kapirgál, falábán — kip-kop — kutat a harkály. Madárijesztő, rossz vagy te csősznek! Lásd, a madárnép nem retteg tőled. Madárijesztő, itt semmi dolgod. Gyávák közé menj. rázni a rongyot! ........... ,1 A veszélyes kétszárnyúak — és az ember Szemtelen a légy, átkozott a szúnyog, mondjuk jogosan, hiszen a rovarvilágnak ez a két hírhedt képviselője sok-sok kellemetlenséget okoz. Az állatrendszertan mindkét csoportot (légy és szúnyog) a 85 ezer fajt számláló kétszárnyúak rendszerébe sorolja, utalva rá, hogy a legtöbb rovarral ellentétben csak egy szárnypárjuk van. A csallóközi embert, nem is olyan régen még kibírhatatlanul kínozták az apró „rémek“ — a szúnyogok. A sátorozó turisták a megmondhatói, mennyire pokollá tudják tenni az éjszakát a sátorba betévedt szúnyogok. Világszerte ma is a legveszélyesebb betegségterjesztő rovarok, hiszen ők terjesztik a maláriát és a sárgalázt. Csaknem hihetetlen, de még ma is mintegy 250 millióra becsülik a maláriás betegek számát. Hajdanában a Csallóközben is elég gyakori volt ez a betegség. Am a mocsaras-lápos területek lecsapolásával, a hatásos gyógyszerek elterjedésével gyakorlatilag megszűnt. Ha a malária nem is, a szúnyogok azonban maradtak. A világon mintegy kétezer szúnyogfajból Csallóközben húsz-huszonöt olyan faj él, amely a vérünket szívja. Közülük való a gyötrő szúnyog, de gyakori a dalos és a mocsári szúnyog is. A szúnyogok vizes tenyészhelyüktől akár tíz-tizenöt kilométernyire is elrepülnek. A meleg, szélcsendes idő különösen kedvez a szaporodásuknak. Csípésük bőrgyulladással járó, kellemetlen, tartós viszketegséget okoz. Szúráskor az ingerelt bőrben különböző vegyi anyagok szabadulnak fel. Ez alkalmatlankodó rovar nyálat bocsát a bőr alá, így juttatja a szervezetbe a betegségek esetleges kórokozóit. Csallóköz vegyszeres szúnyogirtása évente mintegy öt-hatmillió koronába kerül a népgazdaságnak. Helyi tüneti védekezésre különféle riasztószereket alkalmazhatunk, például Biolit és Repelent készítményt, bár ezek hatása csak rövid ideig tart. A diófalevél illata is riasztó hatású. XXX Szemtelen, mint a piaci légy! —' mondják a tolakodó, szégyent nem ismerő emberre. If hasonlat valóban találó. A körülöttünk zümmögő legyeknél hajlamosak vagyunk a közöttünk levő, szemmel látható különbséget csupán méretbeli eltérésnek tekinteni, márpedig a légyféléknek mintegy négyezer faja él földünkön. Közvetlen környezetünkben is legalább kétszáz légyfaj a mindennapos. Miután közeli rokonok, valóban nagyon hasonlítanak egymáshoz. A legyek igen gyorsan szaporodnak. A peterakástól az ivarérett légy megjelenéséig csupán nyolc-tíz nap telik el. A szárnyrakapott legyek hosszabb-rövidebb távolságra szétrepülnek, rászállnak mindenre, ami útjukba esik és ahol falánk étvágyukat csillapíthatják, eközben kisebb-nagyobb mértékben mindent megfertőznek. A nyári bélfertőzéseket terjesztő legyek közül legveszedelmesebbek az úgynevezett árnyékszéklegyek. Kikelési helyüktől mintegy 300—400 méternyire repülnek. Nagyobb területet járnak be a csavargó természetű dongólegyek. Igen veszélyesek még a döglegyek, a kockás húslegyek, a kékdongók. Ezek előszeretettel látogatják a piacokat, az élelmiszer- a tej- és húskiméréseket, gyümölcsüzleteket. Közegészségügyi szempontból azok a legyek a legveszedelmesebbek, amelyek az emberi ürülékből táplálkoznak. Megszűnne, vagy jelentősen csökkenne tehát a veszély, ha az egész országban, zárt, légymentes árnyékszékek lennének. Mindent el kelf követni azért, hogy a legyeket irtsuk, s kártevésüket a legkisebbre csökkentsük. K. Molnár Ferenc Konyharuhatartó Nagyobb fakanál nyelébe a kanál domború részével azonos síkban négy kárpitosszöget verünk. A szögek álljanak ki a nyélből úgy, hogy a konyharuha, fogókesztyű, stb. ráakaszható legyen. Ugyancsak kárpitosszög a figura szeme. Fül, farkinca, sapka, haj, kendő: felragaszott színes műbőr-darabkák, ha szükséges, kartonpapírral merevítve. Szájat és orrot temperával festünk. A szögek hátul kiálló részét lekalapáljuk, két kisszög segítségével akasztózsinórt erősítünk a kanál hátsó felére. A fakanalat színtelen lakkal bekenjük, s kész a mutatós, vidám konyharuha-tartó. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része, zárt betűk: d,; n, t, ü, n. 10. Becézett Ferenc. 11. Város Franciaországban. 12. Férfinév. 13. Olajfa. 15. összevissza üget. 17. Arany franciául. 18. Tiltőszó. 18a. U. L. 20. Göngyölegsúly. 22. Sertéslak. 24. Korunk hatalmas energiaforrása. 26. Bízik valamiben. 28. Végnélküli zene. 30. Község a lévai járásban. 32. Velence államfője a középkorban. 33........ e, Belga-Kongo mai neve. 35. Ázsiai nép. 37. Nem egészen sötét. 38. Kezdet nélkül szurkol. 40. Izmos. 42. Vereség kezdete. 43. Rajongva szeret. 45. Magyar város. 47. Ha ugyan szlovákul. 49. Az ima vége. 51. Átkarol. 53. Szovjet tehergépkocsi-márka. 55. Erősen kíván. 57. ... Ervin Kisch. 59. Folyó az NSZK- ban. 61. Verdi opera. 63. Véredénye. 64. Német hang. 66........vidi viel. 68. Papírmérték. 69. Nem halt meg. .71. Panasz sző. 73. Színvonal. 75. Eszes. FÜGGŐLEGES: 1. Nem egészen meleg. 2. Szivárvány. 3. Kozmetikai cikk-márka. 4. Igekötő. 5. Kukac. 6. Végnélküli motto. 7. Magyar németül. 2. Kicsinyítő képző. 9. Állami illeték. 10. Az idézet második része, zárt betűk: k, k, g, ny, s, e. 14. Motorgépkocsi. 16. Származik. 19. Paripája. 21. Ján .... Komenský. 23. Shakespeare király. 25. Tenger olaszul. 27. övezet. 29. ... Lauda, osztrák autóversenyző. 31. Iker helyragok . 34. Olasz város. 36. Hangszer. 39. Buddhista pap. 41. Nem egészen selejt. 44. Kisebb súlyegység. 46. Monda. 48. Gyakori magyar családnév. 50. Együgyű. 52. Papagáj név. 54. Szemével észlel. 56. Trend betűi. 58. Híres. 60. Gabonanemű. 62. Sem, se szlovákul. 65. Az első bárkás. 67. Söntés. 70. A mélybe. 72. Károly Gábor. 74. A csehszlovák repülőgépek jelzése. Beküldendő a vízszintes 1, és függőleges 10. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 16. számú keresztrejtvényének helyes megfejtése: Karoljuk fel mindenütt a dolgozók kezdeményezőkészségét! Könyvet nyertek (sorsolás útján): Borka Gyula, Zemné (Szímő), Túró István, Zbrojníky (Fegyvernek), Vencel Aranka, Boí (Boly). /
