Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-12 / 19. szám

A peronoszpóra ellen tehát megelőző védekezést kell foly­tatni. Lényegében a fertőzést és ennek továbbterjedését kell megakadályozni, mert a megtá­madott részt már nem lehet gyógyítani. A szőlő mindig ál­landó növekedésben van, min nyék kiszorítják a bordódé al­kalmazását. Ezek az anyagok ugyanis könnyebben oldódjak, a permedé könnyebben elké­szíthető, s hutásuk is sok eset­ben jobb a bordódé hatásától. A jelenleg forgalomban levő, s a kiskertészek által is besze A fertőzési folyamat újra is­métlődhet. Nem történhet a­­zonban fertőzés, ha a csapadék idején a hőmérséklet 13 C-fok alatt vagy 30 C-fok felett van. A 35 C-fok feletti forró napo­kon a gomba fonalai a levél belsejében is elpusztulhatnak. A peronoszpóra fejlődésére legkedvezőbb a 20—25 C-fok közötit hőmérséklet és a ködös, esős időjárás. Ilyenkor a fertő­zés rohamosan terjed és olaj­folt nélkül, egyenesen is kivirá­gozhat. A peronoszpóra szaka­szos fejlődéséből következik, hogy a fertőzés egy-egy kedve­ző időpontban fellépő köd vagy eső után hullámosán, rohamo­san lepi el a szőlőt. Leginkább a növekedésben levő fiatal le­veleken történik fertőzés. A fürtök a borsószemnyi nagyság eléréséig könnyen fertőződhet­nek. A peronoszpóra kórképét a gyakorlatban termelők gyakran a szöszösödéssel, a fürtökön pedig a lisztharmattal tévesztik össze. A fürtperonoszpórának a lisztharmattól való megkülön­böztetése azért is fontos, mert ellenük más-más szerekkel kell védekezni. A borsószem nagy­­sugú vagy ennél nagyobb bo­gyón a lisztharmat a bogyó egész felületét bevonja, míg a peronoszpóra esetében legfel­jebb a kocsány körül van fehér kivirágzás. Az ilyen bogyót ket­tévágva — peronoszpóra ese­tén — a belseje barnás, a liszt­harmatnál pedig egészséges, zöld szinti. VÉDEKEZÉS Amint a fentiekből is kitűnik, a peronoszpóra a zöld növényi rész belsejében élősködik, ott pedig már nem tudjuk elpusz­títani. Ezért a védekezést fő­leg arra alapozzuk, hogy a nyári spóráknak nincs védőbu rokjuk, s például a rézzel szemben rendkívül érzékenyek. Leghatásosabban csak azalatt a néhány óra alatt védekezhe­tünk, amíg a konídiumok a víz­ben felpattannak és a nyári spórák csírázásnak indulva még nem hatoltak be a leve­lekbe. A spórák pusztulását leginkább azzal segíthetjük elő, hogy előzőleg már védőszert juttattunk a növényekre. Ebből a vizcseppekben mindig felol­dódik egy kevés, s megöli a csírázó spórákat. dig új részei képződnek, s növényre juttatott védőszerek­ből is lemosódik bizonyos szá­zalék. Ezáltal idővel csökken a védőhutás is, ezért a permete­zéseket rendszeresen ismételni kell. A védekezés tehát állandó feladat és a szőlő rendszeres munkái közé tartozik. Amint a fentiekből is láthatjuk, a pero­noszpóra ellen nem könnyű védekezni és bizonyos gyakor­latra, szakértelemre van szűk ség ahhoz, hogy eltaláljuk a vé­dekezés megfelelő időpontját. Feleslegesen ne pazaroljuk az amúgy is drága védőanyagokat! A védekezés a permetezése ken alapszik, a porozást csak kiegészítésképpen alkalmazzuk. Az első permetezést akkor kezdjük ei, amikor a hajtások 10—15 cm hosszúak és a fent jelzett hőmérsékleti és csapa­dékviszonyok mellett a fertőzés fellépése várható. Az utóbbi időben a rézoxid-klorid és a szerves hatóanyagú készülné a rezhető növényvédoszerekből is­mertetnék néhányat. A pero­noszpóra elleni védekezéshez a Perozin 75 В 0,4 (4 dkg 10 liter víz), a Dithane M-45 0,2—0,3 (2—3 dkg'10 liter víz), a Poli­­ram Combi 0,2—0,3 (2—3 dkg/i 10 liter víz), az Orthophaltan 0,2 (2 dkg/10 liter víz), a Ne­­roxon 50 0,6—0,7 (6—7 dkg; 10 liter víz) és a Kuprikol 50 0,6—0,7 %-os oldatát használ­hatjuk. Nagyon jól bevált a Kuprikol 50 0,3 és a Perozin 75 В 0,2 °/b-os keveréke (3 + 2 dkg/10 liter víz). A fent emlí­tett készítmények közül, ha bármelyiket is használjuk fon­tos, hogy tökéletes porlasztás­sal juttassuk ki az anyagot. Le­hetőleg úgy, hogy a hajtások és a levélzet minden része egyenlő mennyiséget kapjon. Megjegyezném még, hogy a szőlő növényvédelmének az alapja mindig a peronoszpóra elleni védekezés legyen. A töb­­b. goinbabetegség és a kárte­vők elleni hatóanyagot mindig a peronoszpóra ellen használt anyaghoz keverve permetezzük ki a szőlőre. VARGA |ÖZSEF, Búö Gombabetegségek elleni védekezésről (II.) ál GYÜMßlLB“ ^VÍDELME Az ALMAFAKAT a virágzás utáni második-harmadik napon a poloskaszagú almadarázs el­len az Anthio 25 0,15 %-os ol­datával védhetjük meg. Az em­lített készítmény mellett a Bi 58 0,1 vagy a Metation E 50 0,2 %-os töménységű oldatát is használhatjuk. A lisztharmatra érzékeny almafajtákat a Fun­­dazol vagy a Tepsin M 0,075 %-os (1 dkg/15 liter víz) olda­tával védhetjük. E készítmé­nyek helyett a Karathane FN 57 0,1 %-os (1 dkg /10 liter víz) oldata is jó szolgálatot tehet. Nem árt, ha az említett készít­ményekhez az Anthio 25, a Bi 58 vagy a Metation E 50 már említett töménységű olda­tát is hozzákeverjük. A KÖRTEFÁKAT közvetlenül a virágzás után a poloskasza­gú körtegyümölcs-gubacslégy és a többi kártevő ellen az Anthio 25 0,15 vagy a Bi 58 0,1 %-os oldatával védhetjük meg. A körtelevélatkák, a körtegubacs­­atkák, a levélhimlő és a levél­­tetvek elterjedésekor a Pirimor DP 0,075 %-os (1 dkg/15 liter vízj oldatával permetezhetünk. Csapadékos időjárás esetén a körtefákat varasodás ellen a Dithane M 45 0,2 vagy a Fun­­dazol 0,05 %-os (1 dkg 20 liter víz) oldatával védhetjük meg. Az említett készítmények he­lyett az Orthoeid 50 0,3 %-os (3 dkg/10 liter víz) töménységű oldatát is használhatjuk. A SZILVAFAKAT a fekete po­loskaszagú szilvadarázs, a hamvaszöld szilvalevéltetvek és a hernyók kártétele ellen u­­gyancsak az Anthio 25 0,15 vagy a Bi 58 0,1 %-os oldatá­val védekezhetünk. A CSERESZNYE- és a MEGGY­FÁKAT a cseresznye-levéltetvek ellen a Pirimor DP 0,075 vagy a Bi 58 0,1 %-os töménységű oldatával védhetjük meg. A cse­resznyeléggyel megtámadott kultivátorokat a begyűjtés előtt 18 nappal az Anthio 25 0,15 vagy 30 nappal a betakarítás előtt a Metation E 50 0,2 %-os oldatával permetezhetjük. A védekezést egy hét elteltével célszerű megismételni. A cilin­­drosporiózis előfordulásakor a Dithane M 45 0,2 vagy a Fun­­dazol 0,075 %-os oldatát hasz­nálhatjuk. Az ŐSZI- és a KAJSZ1BA­­RACKFAKAT, valamint a többi CSONTHÉJASOKAT a klaszte­­rospőriumos levéllyukasodás el­len a Dithane M 45 0,2 %-os oldatával védhetjük meg. A RIBISZKÉT a ribiszke pszeudopezizás levélfoltossága ellen a Dithane M 45 0,3 %-os (3 dkg Ili liter víz) oldalával permetezhetjük. A KÖSZMÉTÉT az amerikai lisztharmat ellen a Fundazol vagy a Topsin M 0,075 %-os oldatával védhetjük. A ribiszke pszeudopezizás levélfultossága előfordulásakor a már említett Dithane M 45 0,3 %-os tö­ménységű oldatát használhat­juk. A küszniétearaszuló na­gyobb mértékű előfordulásakor a Metation E 50 1),2, a levél­­tetvek elszaporodásakor pedig a Pirimor DP 0,075 %-os (1 dkg'10 liter víz) oldatával vé­dekezhetünk. A MALNABOKRO­­KAT a málnalevél­­tetvek kártétele el­len a Pirimor DP 0,075 (1 dkg/15 li­ter víz) vagy az Anthio 25 0,15 szá­zalékos töménysé­gű oldatával véd­hetjük. A nagy és a kis máinabo­­gár elszaporodása­kor a Soldep 0,15 %-os (15 ml/10 li­ter víz) oldatát használhatjuk. A permetezést a vi­rágzás után célsze­rű megismételni. A SZAMÓCÁT — virágzás után — a szürkepenész ellen a Polybarit 1 vagy az Euparen 0,25 %-os (2,5 dkg/10 liter víz) tömény­ségű oldatával per­metezhetjük. A ke­zelést egy hét el­teltével megismé­telhetjük. KRAMPL ŠTEFAN, Bratislava Fotó: KuCsera 1 Arra a kérdésre, hogy mi jellemző a dunaszerda­­helyi járás kertbarátaira, a kö­vetkezőképpen téliét felelni: ■ A termelés nagyon tagolt, a felkínált áru nehezen fogad ható el egységesnek, sok he­lyen kell gyűjteni, hogy szá­mottevő mennyiség legyen — mindez hátrányos. ■ A kertbarátok is tudnak számolni. Csak azt a növényi kultúrát akarják termelni, ami gazdaságos, s ebbe nehezen hagynak beleszólni — mindez hátrányos. ■ A tagság termelése nehe­zen áttekinthető, nincs aki elő­re biztosan tudná, mikor mi lesz áru — ez szintén tiátrá nyos. ■ A kertbarátok megterme­lik a sok kézi erőt igénylő zöldségféléket, s elkészítik hét­fő reggelre vagy a kívánt nap­ra, — mindez előnyős . .. Talán ezeket és még sok más hasonló körülményt latolgatnak a felvásárló partnerek, amikor a helyi szervezetekkel szerző dést kőinek. Az utóbbi három év folyamán ugyanis nagyban megváltozott a kertbarátok ál­tal felkínált árumennyiség fel­vásárlása. Időközben a Szövet? ség Bratislavai Kertészeti Szol­gáltató Vállalata is kiterjesztet­te hatáskörét a járás területé­re. Kezdetben merész elképze­lésekről, feladatokról volt szó, azunnban ez a vállalat jó né­hány helyi szervezetnek csaló­dást okozott! Pozitívumként lehet kiemelni azt, hogy a felkínált árut hely­ből elszállítják, bizonyos száza­lékot adnak az áru után, hely­ben és hamar fizetnek. Az el­gondolás kezdetben jó voll, de talán — több küldött szavaiból is Ítélve — más emberekkel és alaposabb felkészültséggel kel­lett volna indulni! Az, hogy a szervezet tagjai szinte hangya­­módra előkészítették az árut, s az sok esetben ott ment tönk­re a szemük láttára, sokakat megbotránkoztatott, látva a másik oldalon a nemtörődöm­séget, hanyagságot. A múlt év­ben például a kertészeti szol­gáltató vállalat tizenhat helyi szervezettel kötött szerződést, s az eredmény: két helyi szer­vezet megszűnése és több mint a fele szervezet átpártolása egyéb felvásárlóhoz ... Szeretném megjegyezni azt is, hogy több helyi szervezet részére területileg és a jő meg­értés, együttműködés szempont­jából már néhány éven át ked­vező partner a ZELENINA ve­zérigazgatóságának dióspatonyi (Orechová Potôŕi) kirendeltsé­ge. Lehetőségük az áru elhelye­zése szempontjából a legjpobb és elég göngyöleggel rendel­keznek. Problémát okoz viszont az, hogy kis tételeknél nehéz az áru gyűjtése, s néha a pénz is soká ér a termelőhöz! Ápri­lis 10-én Csöllei elvtárs, az em­lített kirendeltség igazgatója a helyi alapszervezetek részére értekezletet hívott össze, ame­lyen közzétette, hogy az idén a szervezeteknek — gondoskodá sí címen — uz áru értékéből 2 százalékot biztosítanak. Ez a példa, reméljük, azt bizonyítja, hogy végre a felvásárló szerve zetek, vállalatok között is egészséges versengés indult meg. Jó lenne, ha a ZELENINA példáját a Dunaszerdahelyi AGROFRIGOR Közös Mezőgaz­dasági Vállalat is követné, a mely az idén először kötött áruértékesítési szerződést öt helyi szervezettel. A járásban az elmúlt választ­mányi időszakban a kertbará­tok száma hétszázhúsz, fővel, az alapszervezetek száma pedig nyolccal gyarapodott. Űj szer­vezetek a következő községek­ben alakultak: Kútniky (He­­gyéte), Padáü (Padány), Palko­­viéovo (Szap), Rohovce (Szar­va), Dolný Bar (Albár), Vyd­­rany (Hodos), Medveďov (Med­ve) és Šamorín (Somorja). Az említett időszakban a duna­­vojkai (Vu)ka nad Dunajom) és egy somorjai helyi szervezet szűnt meg. A statisztikai kimutatások szerint a járásban mintegy hu­­szonkétezer kert található. A kerttulajdonosok szervezettsége azonban mindössze 15 százalé­kot tesz ki! Ebből arra követ­keztethetünk, hogy még további nagy lehetőséegk vannak a tagtoborzásra. Ennek érdeké­ben a másik oldalon azonban számos anyagi, szervezési és egyéb problémát, feltételt kell megoldani, mert a beszervezen­­dők részéről elég gyakori kér­dés: „Vajon mit kapunk a 20 korona tagsági dij ellené­ben?Tavaly a tagság bir­tokában levő — bejelentett — földterület közel 317 hektár volt. A szervezett kertbarátok szánta ugyanakkor elérte a 3225 főt, ebből 218 nő, s 267 en kerttelepen gazdálkodnak. Pozitívumként emelhető ki az is, hogy a kertbarátok tavaly közel 10 ezer 200 gyümölcsfát és bokrot, 1850 díszfát és dísz­cserjét, valamint háromezeröt­száz szűlooltványt ültettek ki. Kétszáznegyvenkét tag kapcso­lódott be a nemzeti bizottsá­gok és a nemzeti front közös munkájába. Eredményesnek mondható a helyi szervezetek közötti versengés is, melynek során a kertbarátok a mező­gazdasági betakarítási csúcs munkák idején 7765, a „Z“- és egyéb akciók keretében pedig 5b ezer 166 óra társadalmi munkát végeztek. A helyi alapszervezetek te­vékenységét értékelve leszögez­hetjük, hogy nagy évi forga­lommal, valamint jó megalapo­zottsággal és vezetéssel a dióspatonyi, a kisudvarnoki (Maié Dvorníky), a madi, az alistáli (Hroboiiovo), a nyáras­­di (Topofníky) és a csallóköz­­kürti (Ohrady) szervezeteknél találkozhatunk. Az eredmények mögött olyan embereket lehet találni, mint Tánczos Dénes, A1 inási Frigyes, Madary Károly, Nagy Henrich, Csicsai László, Csicsai Gyula, Hegedűs Sándor slb. Mint ahogy azt a tanács­kozáson is leszögezték, ma a gondos vezetőnek nemcsak jó üzletembernek, de szakember­nek is kell lennie. Az előbb említettek közül mindannyian rendelkeznek ilyen tulajdonsá­gokkal ... Az SZGYKSZ járási bizottsága plénumának tagjai kimutatást készítettek a járás faállomá­nyáról és a gyümölcstermelés­ről. Ennek alapján a járásban 273 ezer fa található, ebből csak mintegy 105 ezer van a szervezeti tagok birtokáhau. A járás szervezett kertbarátai­nál például harmincnégyezer almufát tartanak nyilván. A járásban egy lakosra számítva átlagosan 2,5 fa, ebből 1,6 al­mafa, illetve egy szőlőtőke jut. Л kertbarátok évente átlagosan ezerharminc tonna gyümölcsöt termelnek, ami egy lakosra számítva kilenc kilogrammnak felel meg. A helyi alapszervezetek éle­tében már hosszú évek során a kiállítási tevékenység is na­gyon fontos szerepet tölt be. Tavaly például már hatodízben rendezték meg a „CSALLÓKÖZ CYÜMÖLCSE“ járási zöldség-, gyümölcs- és virágkiállítást. Az alapszervezetek versengéséből a dunaszerdahelyi került ki győztesen. A második helyen a nagymegyeri (Calovo), a har­madikon pedig a madi alap­szervezet végzett. Még átütőbbek azok a sike­rek, amelyeket az országos me­zőgazdasági kiállításokon (AG­ROKOMPLEX, ÉLTETŐ FÖLD, CSEHORSZÁG KERTJE) értek el. Tavaly például az SZGYKSZ KB által odaítélt negyvenöt aranyéremből a járás kertbará­tai húszat, a 37 ezüstéremből tizenkilencet, az 57 bronzérem­ből pedig huszonnégyet szerez­tek meg. Mind az alapszerveze­tek, mind pedig a járási bizott­ságok versengéséből a duna­­szerdahelyi került ki győztesen. Nagyon nehéz volna az orszá­gos kiállításokon való részvé­telt nevek szerint értékelni, de a leggyakrabban előforduló ne­vek a következők: Rehák Lász­ló, Nagy józsef, Simon Zoltán, Kovács jenő és Dr. Kubík (Du­­naszerdaliely), Sidó Ferenc, Krascsenits István, Zeines Má­ria és jandura Ignác (Baka), Bernát Róbert és Tánczos Dé­nes (Dióspatony), Kovács Ká­roly, Kovács Géza és Zakál Gé­za (Calovo). Összefoglalva az elmondotta­kat megállapíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi járásban a kertbarát mozgalom a még elő­forduló nehézségek és problé­mák ellenére is széles körben kibontakozóit. A helyi alapszer­vezetek, a kertbarátok sokol­dalú és sok kézi erőt igénylő munkájukkal, tevékenységükkel sokat tettek és tesznek az élet­környezet szebbé tétele, a la­kosság jobb zöldség- és gyü­mölcsellátása érdekében. BARA LÁSZLÓ A lakosság zöldség­es gifiinMcseliatását is szolgáljak (II.) -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom