Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-28 / 17. szám

I 1979. április 28. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 JO MUNKAVAL KÖSZÖNTIK MÁJUS ELSEJET Versenygyőztesek A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma, a Mezőgazdasági Dolgo­zók Szakszervezetének Szlovákiai Bi­zottsága és a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének Szlovákiai Bizott­sága közös rendezésében a múlt hét derekán került sor annak a múlt évi szlovákiai versenynek az értékelésére, s győzteseinek megjutalmazására, a­­rnely a gépek és gépi eszközök telje­sítőképességének maximális kihaszná­lására, s idény utáni gondozására, szakszerű tárolására irányult. A Bratislava-Rača-i Csehszlovák—* Szovjet Barátság Efsz korszerű szék­hazának tágas emeleti helyiségébe Szlovákia szinte valamennyi járásából jöttek, a mezőgazdaság műszaki de­rékhadához tartozók legkiválóbbjai, mintegy százhúszan, hogy meghall­gassák Štefan Studenýnak, a MÉM miniszterhelyettesének értékelő be­számolóját. A szlovákiai- aktívaérte­kezleten résztvevők olyan becses ven­dégeket köszönthettek körükben — s szoríthattak kezet velük a győzte­seknek járó értékes jutalmak átvéte­lekor —, mint a Taganrogi Mezőgaz­dasági Gépgyár (Szovjetunió), az NDK bratislaval fókonzulátusa, a Fortschritt Mezőgazdasági gépgyár és a jiőlni AGROSTROJ képviselői. Studený miniszterhelyettes elvtárs mélyrehatóan elemezte a múlt évi szlovákiai verseny eredményeit, nagy­­rabecsülte a legjobbak igyekezetét, követendő példaként említve azokat, ugyanakkor konkrétan mutatott rá a fogyatékosságokra. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a CSKP KB 13. plénumülése, az SZLKP KB legutóbbi ülése, továbbá az Efsz­­ek IX. országos kongresszusa megmu­tatta: a mezőgazdaság dolgozóinak elég erejük, éles eszük, s megfelelő felkészültségük van ahhoz, hogy a 6. ötéves tervidőszak idei és jövő évi igényes feladatait teljesíthessék. Ter­mészetesen. a mezőgazdaságot irányí­tó kerületi, járási szervek, s más köz­ponti szervek az eddiginél több fi* gyeimet fordítsanak a mezőgazdasági technikára, a lehetőségek jobb kiak­názását szorgalmazva az üzemeken belül, s az üzemek, vállalatok közötti jobb, szorosabb együttműködést. Utalt arra, hogy még bátrabban kell áttérni a háromlépcsős gépjaví­tásra, céltudatosabban építeni a diag­nosztikai műhelyeket, jobb minőségű és pontosabb; áttekinthetőbb lehetne az alkatrész-raktárak nyilvántartása több helyütt, lelkiismeretesebben, gazdaságosababan illene bánni az üzemanyaggal, a kenőolajjal; a ter­ményszárító, valamint a lucernalisz­tet, pelletet előállító üzpmek ne lép­jék túl a fűtőanyag-felhasználási nor­mát, követve a CSILIZKÖZ Efsz, illet­ve a Most pri Bratislave-1 (Hidas) szö­vetkezet jó példáját. A gépek teljesítőképességének pél­dás kihasználására vonatkozóan meg­említette: egy járvaszecskázóra az Idénynorma 800 hektár, ezt magasan túlteljesítette a poltári, az oslanyi és más szövetkezet, 1000 hektár fölé ve­rekedve föl magát; ugyanakkor jócs­kán lemaradtak az idénynorma telje­sítésében a bardejovi, a prešovi, a trenčíni, a senícai járás, ahol csak 300 hektárt értek el. A cukorrépa gépi betakarítása pél­dául Nyugat-Szlovákiában 95, Közép- Szlovákiában 83 százalékot mutatott tavaly, míg Kelet-Szlovákiában az 50 százalékot sem érte el. Az utóbbi ke­rületben ezen az áldatlan helyzeten feltétlenül változtatni kell. Ami a komplex gépi brigádokat il­leti, követendő, jó példaként hozta fel a miniszterhelyettes a Malackyi Állami Gazdaságot, amely a másutt is jól alkalmazható újítási-ésszerűsítő javaslatait átadta Nyugat-Szlovákia valamennyi állami gazdaságának, hogy közkinccsé, a népgazdaság ja­vára válhasson, a termelés továbbfej­lesztését segíthesse elő. Az újító­­észszerűsítő mozgalom — más mező­­gazdasági üzemek, így a szövetkeze­tek keretében — így válhat még hat­ványozottabban termelőerővé, sokkal szélesebb körűvé. A főbeszámolót értékes vita, majd a szlovákiai verseny legkiválóbb kom­­bájnosait, gépkezelőit, legpéldásabb üzemet, vállalatait megillető pénz- és tárgyi jutalom átadása követte. Vé­gül a szlovákiai aktívaértekezlet ál­lásfoglalását hagyták jóvá, amely ha­tékonyan befolyásolhatja a mezőgaz­dasági technika teljesítőképességének jobb kihasználását, a gépek, gépi esz­közök élettartamának meghosszabbí­tását, a gépparkok körüli rendtartást, az üzemanyag-, az alkatrész- és fütő­­energia-takarékosságot, lendíthet az újító-ésszerűsítő mozgalmon. (kovács) A Taganrogi Me­zőgazdasági Gép­gyár képviselői gratulálnak Erős Ferencnek, a Mar­­celovái (Marcelhá­za) Efsz kombáj­­nosának a kiváló teljesítmény eléré­séhez (SZK-Б —420 hektár), s átadják neki a tárgyi jutal­mat. Fotó: Nižníková Ott vannak mindenütt... A Dunajská Streda-1 (Dunaszerda­­hely) DUKLA Efsz-ben is kellőképpen levonták a növénytermesztés múlt évi tanulságait, mégpedig az efsz-ek IX. kongresszusa előtt kibocsátott vita­anyag szellemében, s ennek megfele­lően láttak dologhoz ... A CSKP KB 13. plénumülése, s az azt követő „pa­rasztparlament“, vagyis az efsz-ek or­szágos kongresszusa minden eddiginél jobban megvilágította, s tudatosította vezetőkben, szakemberekben, gépke­zelőkben, hogy nem lehet mindent a múlt évi mostoha időjárásra átruház­ni. Ez nem más lenne, mint önáltatás, a növénytermesztésben előforduló hi­bák elkendőzése. — Már az Indulásnál arra töreked­tünk — kezdte tárgyilagos érvelését Farkas Imre mérnök, növénytermesz­tési főágazatvezető —, hogy mindenki tudja, milyen feladatok elvégzése vár rá, a lehető legjobb minőségben, s azzal is tisztában legyen, mit kap az elvégzett munkáért. Tettük ezt azért, hogy eredményesen elkerülhes­sük a tavalyi, közismert buktatókat. Mik voltak ezek a buktatók? A rtiérnök kertelés nélkül feltárta: a cukorrépa-termelésben az utóbbi é­­vekben nem érték el a tervezett ho­zamátlagot. Ebben főképpen az ját­szott közre, hogy olyan helyre került a cukorrépa, ahol annak jelentős ré­sze kiesett az öntözés hatósugarából. — Azt hiszem, a legmeggyőzőbb bizonyíték: amíg az öntözetlen cukor­répa 170—200 mázsával fizetett hek­táronként, a rendszeresen öntözött viszont 500—560 mázsás terméssel honorálta a szakszerű, gondos mun­kát s az öntözést. Nos, a múlt évben 280 hektárnyi területen termesztet-Minőségi munkával tünk cukorrépát, ennek csak a felét öntöztük. Matematikusnak sem kell lenni ahhoz, hogy kiszámítsuk, meny­nyi tonna cukorrépától fosztottuk meg Ily módon önmagunkat, a cukor­gyárat, s mennyivel lett szegényebb a takarmányalapunk... Ez nagy tanul­ság a számunkra, amit drágán fizet­tünk meg. Az idén már az összes cu­korrépa öntözéséhez megteremtettük az előfeltételeket. Beszélgetésünk további részében még hozzáfűzte: csupán Dobrovicei A fajtájú, úgynevezett „koptatott“ vető­magot kaptak, amit Magyarországról kölcsönzött, speciális vetógépekkel vetettek el. A dolgozókat célprémium­mal tették érdekeltté abban, hogy az egyelés után is megmaradjon a hek­táronkénti 110 ezer növényegyed. — Természetesen, azt is figyelembe vesszük, milyen minőségű munkát végeztek a talajelökészitést végző gépkezelők, s mennyire lelkiismerete­sen, szakszerűen öntöz majd az állan­dó öntözőcsoport, Furuc Pál öntözési •technikus szakirányításával. Ügye­lünk arra, hogy nitrogéntúltengés ne következhessek be; s a betakarítási veszteség lehető legkisebbre csök­kentésére törekszünk. A DUKLA-ban a kétezer hektárt is meghaladja a tavasziak vetésterülete: az árpáé, a takarmánykeveréké, a cu­korrépáé, a napraforgóé és a kukori­cáé. A növénytermesztési főágazatve­­zetőt az bosszantja a legjobban, hogy a járásba 27 fajta kukoricahibrid-ve­­tőmag érkezett, s ebből ők tíz fajtát kaptak, amiből eddig csupán négy fajtát termesztettek, a hat fajta vi­szont teljesen ismeretlen. Az a véle­ménye: az egyes hibridfajtákat állan­dósítani kellene, amivel elkerülhetnék a termelési bizonytalanság kellemet­len érzetét, a tapasztalathiányt, az esetleges hozamcsökkenés okozta csa­lódást (kov) A hodejovi (Várgede) ÉPÍTŐ Efsz­­ben sok a fiatal. Mindjárt meg is kérdeztem Kínát Józsefet, a párt­elnököt: talán toborozzák a közösbe a fiatalokat? — A, dehogy! — válaszolta. — Ma­guktól is jönnek, kínálkoznak. Ügy vélem: jól érzik itt magukat, nemcsak a falusiak, hanem a környékbeliek is. De az idegen is hamar megkedveli Gömört, ezt a hepehupás tájat. Tehát jól érzik itt magukat a fia­talok. Miért is ne?! Hiszen mindent megtalálnak a faluban, amire szüksé­gük van. A nemzeti bizottság és a szövetkezet sokrétű támogatását él­vezik: jóvoltukbói működik az ifjúsá­gi klub, a mozi, gondoskodnak a kis­korú gyermekek óvodai férőhelyéről. A közös gazdaság által átfogott fal­vakban jó a közellátás, több élelmi­szer- és hentesüzlet van. Természete­sen a cukrászda és a kocsma sem hiányzik. No és ami a legfontosabb: a fiatalok részére alig győzik építeni a szövetkezeti lakásokat. Eddig ötven fiatal házaspár költözött új házba. A következő lakásegységeket ez év első felében adják át rendeltetésüknek. — Szövetkezetünk felkarolja, külön­féle módon segíti azokat a fiatalokat, akik tanulnak, vagy tanulmányaikat folytatják — újságolta Krnáč elvtárs. — Tesszük ezt azért, mert kellenek a szakképzett, s politikailag is jól fel­készült emberek. Nálunk elég sok a 30—45 év közötti dolgozó. Jelenleg öt mérnökünk van. Am sok az olyan személy is, aki tévúton tanul, tovább gyarapítja szakmai-politikai ismere­teit. Így például a várgedei C e t n e r Dániel Nitrán végezte el a mezőgaz­dasági főiskolát. Több éven át nö­vénytermesztő vnlt, most pedig ő a takarmánytermesztés legfőbb szakirá­nyítója, felelőse. Moron Ján, az üzemgazdász, Mnronová Gabriella jogász, Szekér Arpád, az állatte­nyésztő Košicére (Kassa) jár főisko­lára, Kiss Antal szintén főiskolás. Kovács Katalin bérelszámoló, ta­valy jött a szövetkezetbe. Ügyes dol­gozó. Az érettségivel nem elégedett meg, most a Bratislava! Közgazdasági Egyetemen folytatja tanulmányait — távúton. Szóval sok az olyan fiatal káde­rük, akikkel szerződést kötöttek. E szerződés egyik legfőbb pontja: amel­lett, hogy a szövetkezetben dolgoz­nak, tanulnak is. Az utolsó tanulmá­nyi évben, az arra érdemesek, ösz­­töndfjat kapnak. — Ott vannak mindenütt, ahol a legnagyobb szükség van rájuk —< folytatja a pártelnök. — Természetes, hogy a fiatalok többsége a növény­­termesztésben dolgozik, ami a jobb munkakörülményekkel magyarázható. Ez a termelési főágazat gépesítettebb, s köztudott, hogy a fiatalok nagyon szeretik a gépeket. A legidősebb gé­pészünk, vagy ha úgy tetszik gépke­zelőnk, 45 éves. Az állattenyésztésben a dolgozóink már idősebbek, amibe nem nyugodhatunk bele, bár ezen a szakaszon sincs munkaerőgondunk. Itt aránylag jobb a kereseti lehetőség, s nagyra becsülik azt is, hogy nem kell nap mint nap utazgatniuk. Igen ám, csakhogy a korszerű me­zőgazdasági gépek kezeléséhez, irá­nyításához, gondos karbantartásához érteni kelll Ezért a vezetőségnek az a helyes álláspontja: aki csak teheti, tanuljon. A kilencedik, illetve a nyol­cadik osztályból kikerülő tanulókat — tehát a pályaválasztókat — igye­keznek a közös gazdaság számára megnyerni. Jelenleg öt ilyen fiatallal kötöttek szerződést, akik szaktaninté­zetben tanulnak. Ha az iskolát elvég­zik, szakmunkásként számolnak velük a szövetkezet vezetői. Mert a jó ko­vácsra, hegesztőre, traktorosra, sző­lészre stb. nagy szüksége van a kö­zös gazdaságnak. Mint az eddig elmondottakból is világosan kitűnik, a szövetkezet ve­zetősége szorgalmazza a fiatalok rendszeres tanulását, szakmai-politi­kai művelődését. Ezt segíti elő egyéb­ként a már hagyományos szövetkezeti munkaiskola, az üzemi felnőttoktatás; az ifjúsági klub viszont jobban ser­kenthetne az önművelésre, a szóra­kozva tanulásra, vagyis a különféle szellemi vetélkedő meghonosítására. Köztudott, hogy a fiatalokra vár a „stafétabot“ átvétele, s tovább vitele. Erre azonban sokoldalúan, alaposan fei kell készülniük. Rajtuk, fiatalokon múlik, hogy a szövetkezet által nyúj­tott ilyen lehetőségeket milyen mó­don hasznosítják, értékelik. Tény: a bonyolult szerkezetű gépek, gépsorok kezeléséhez, a mezőgazdasági nagy­üzem szervezéséhez, a gazdálkodás irányításához, vezetéséhez hozzáértő, szakmailag és politikailag alaposan felkészült káderek szükségesek. Ezt kell nekik, fiataloknak is tudatosíta­niuk. Éneikül nincs előrehaladás, to­vábbfejlődés! NAGY TERÉZ Sürget a mezei munka Több mint milliomos reket. Munkahelyével, fizetésével elé­gedett. Azért némi szomorúság is kiérződött a hangjából, amikor meg­említette: három évtizedes munkája után 400 korona jutalmat kapott. A sorok írója nem hivatott arra, hogy felülbírálja a gazdaság intézkedését és határozatát. Ez a vezetőség dolga! Egy azonban lényeges: e derék „mil­liomosokat“, a balesetmentes vezetés legkiválóbbjait járásszerte tisztelik­­becsülik, sőt, a fiatalabb nemzedék soraiból sokan követik. Lám, a jó pél­da is lehet ragadós! Ehhez a nagyszerű sikerhez azon­ban nyllvánvaól, hogy sokkal több kellett, mint a sokat emlegtett so­főrszerencse. Nagyfokú tudatosság, állandó ön­képzés; jó idegállapot és udvariasság nélkül senkit sem támogat a szeren­cse. A sikerben a jó munkahelyi lég­körnek is nagy szerepe van, mert an­nak minden rezdülése kihat a forga­lombiztonságra és a vezetés vala­mennyi mozzanatára. Kívánjuk Štrbka Józsefnek — „Jozs­­kónak“, mert csak így hívják —, hogy érje el a másfélmillió kilomé­tert, balesetmentesen, erőben és egészségben — mindannyiunk és a maga boldogságára. Otvenhét évvel ezelőtt látta meg a napvilágot ŠTRBKA JÖZSEF, az akkori Vág jobb parti nagyközségben, amely ma kisváros. Sokan voltak testvérek, így a Jóska gyerek már tízéves korában napkel­tétől napnyugtáig Kuffner báró répa­földjét mászta, hogy legalább kenyér­ből legyen elegendő, nem Is beszélve a húsról, amit csak jelesebb ünnepe­ken láttak. Node gyorsítsuk meg az Idő forgá­sát! Štrbka József valójában csak 1948-ban lett a szó szoros értelmében munkás, amikor, már nem kellett at­tól tartania, hogy másnap az ispán úr hazakűldi... 1950-ben tett sofórvizsgát, azóta gépjármüveken rója a kilométereket, nem csupán az országutakon, hanem a határi utak hepe-hupáin is. Riportalanyunk ez év elejéig egy­millió-kétszázezer kilométert futott le baleset nélkül. Ez a szám önmagáért beszél. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a legutóbbi évtizedben több mint harminc százalékkal gya­rapodott a gépjárművek száma. A gépjárművek gyarapodásának nem szükségszerűen kell együtt járnia a balesetek szaporodásával. Sajnos, a mindennapok tapasztalatai ellentmon­danak ennek a feltételezésnek. — Miként sikerült balesetmentesen lefutnia 1 200 000 kilométert? — Elsősorban szerencse dolga! De közrejátszik az óvatos vezetés, a nagyfokú higgadtság, a hozzáértés, a szakma végtelen szeretete. A riasztó fekete krónikák soha nem szűnő áradata mindig kiváltja mély megdöbbbenését és fokozott óvatos­ságra inti. — Sajnos — folytatja —, sok autó­vezető erősen agresszív és nem sokat ad a közlekedési szabályokra. Jó, hogy megszületett több felelős személy kezdeményezésére a „Vezess baleset nélküli“ mozgalom: Štrbka József a GabCíkovói (Bós) Állami Gazdaság vrakűiíi (Nyékvár­­kony) özemrészlegének tehergépko­csi-vezetője. Családi élete kiegyensú­lyozott, öt gyerek apja, sőt már uno­kái Is vannak, akik nagyon szeretik a papát. Foglalkozását szereti. Könnyű vele szót érteni. Szereti az egyenes embe-Az Ung vidékére is későn érkezett a tavasz. Az oborí,ni (Abara) szövet­kezetben Üjlaky Géza mérnökkel, fő­növénytermesztővel arról beszélget­tünk többek között, miként halad a tavaszi munka. — A Sásostó-dűlőn április 5-én kezdtük az árpavetést. Urbán Sándor főgépesítő tüzetes talajszemle után Sípos Béla tapasztalt traktorost a ve­tőgép beindítására serkentette, mond­ván: a dologhalogatásnak semmi ér­telme ... — újságolta a főagronómus. Hosszabbított műszakban még aznap tizenöt hektár jól elmunkált földbe hullott az Elgina fajtájú vetőmag. A nevezett traktoros is teljes mér­tékben tisztában volt azzal, hogy mit jelent a jő minőségű vetés. — Tavaly az árpa hektárja 53,8 má­zsás terméssel fizetett. Az idén sem szeretnénk kevesebbet, sőt többre számítunk. Ezért is oly fontos a lelki­­ismeretes, szakszerű, jóminőségű munka — hangsúlyozta Sípos trakto­ros. Persze, rajta kívül még huszonhét traktor térült-fordult, serénykedett a határban, előkészítve a talajt, végez­ve az őszi vetések fejtrágyázását. — Az ősziek kétharmada jól átte­lelt, a többi közepes és gyenge. A ki­pusztult vetés helyére kukorica ke* rül__— jegyezte meg a főagronó­mus, majd azzal folytatta, hogy 60 hektárnyi területen termesztenek az idén cukorrépát. Tavaly sikerült 413 mázsás hozamátlagot elérniük. A ku­korica valamivel gyöngébbre sikere» dett, nagyon közel jártak az ötven mázsához. — Sürget a munka, ami eléggé összetorlódott. Vetni kell a takarmányrépa, a lencse után a ku­koricát, a silókukoricát is. Halad a munka a kertészetben is: fóliasátrakban folyik a palánták elő* nevelése, 85 hektárnyi területre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy késlekedés következett volna be: na* ponta 80 asszony serénykedik a fólia* sátrak alatt, melegágyak körül. Na* gyón kell a fejlett, egészséges, több százezer palánta. Hiszen paradicso­mot huszonegy, káposztát tizenkét hektáron termesztenek. Ezenkívül tíz* hektárnyi lesz az uborkájuk... Csapadék bőven hullott. Most már csak napfényes, meleg idő kellene, hogy az egymásra torlódott, sürgős munkát minél előbb elvégezhessék, a növénytermesztés igényes feladatai teljesítéséhez a lehető legjobb előfel­tételeket teremtve. (illésj K. MOLNÁR FERENC шиша Használjunk ki minden alkalmas percet.,. 1 Eotő: N, Kovács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom