Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-28 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 28 12 A CSKP KB 13. ülésének szellemében NÖVEKVŐ IGÉNYEK, KÖVETELMÉNYEK A mezőgazdasági termelés belüzemi összpontosítása és szakosítása, az ágazati irányítás alkalmazása kedvezően befolyásolja a termelés növekedését és a munkatermelékenységet. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban az elsők között vezették be ezeket az új, tudományos alapokra épített eljárásokat a šamoríni (Somorja) Kék Duna Efsz-ben. Az elmúlt években szerzett tapasztalatokról és a további feladatokról beszélgettünk Pisch László mérnökkel, a szövetkezet elnökével. A mezőgazdasági termelés intenzifikálása, a termelés hatékonyságának növelése elsőrendű feladat — kezdte a beszélgetést az elnök. — Az iparszerű termelési módszerek bevezetése magával hozta a hagyományos munkaszervezés és irányítás megváltoztatását, az ágazati irányítás bevezetését. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a belüzemi munkaszervezés és irányítás dinamikus folyamat, mely állandóan fejlődik. Racionalizációs intézkedéseink kapcsán — az ötödik ötéves terv éveiben elért évi átlagos növekedéssel összehasonlítva — 1978-ban a mezőgazdasági nyerstermelés 13,1, a piaci termelés huszonegy százalékos növekedést ért el, míg a munkatermelékenység 56 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan kedvező feltételek jöttek létre a bővített újratermelés célkitűzéseinek megvalósítása, valamint az életszínvonal tervszerű emelkedése szempontjából. Jó eredményeket érünk el a munkatermelékenység növelésében, viszont tartalékaink vannak még az anyagköltségek és az elért teljesítmények közötti kapcsolatokban. # Konkrétan miben látja ezeket a tartalékokat? — Elsősorban az újratermelési folyamatok szervezésének és irányításának tökéletesítésében. A tudományos alapokra épített irányítás és döntéshozatal, a hiányosságok feltárása és mielőbbi kiküszöbölése megköveteli az automatizációs irányítási rendszer bevezetését Szövetkezetünkben már negyedik éve alkalmazzuk ezt a módszert (az Utóbbi két évben áz egész komplex tevékenységre kiterjesztettük). Az egyes termelési egységek vezetői — növénytermesztés, állattenyésztés és a műszaki szolgáltatások — saját termelési és pénzügyi részlegtervet dolgoztak ki, mely alapul szolgál a belüzemi hozrascsot érvényesítésére a gazdasági központokon belül. Jelenleg gazdaságunkban huszonhat hozrascsot-egységet tartunk számon, melyek irányítása terv szerint történik. Az adatok számítógépekkel történő feldolgozása lehetővé teszi a gazdasági eredmények rendszeres havi értékelését és ellenőrzését, folyamatosan biztosított hiányosságok, a tervtől való eltérések észlelései ELMÉLYÜL A DOLGOZÖK RÉSZVÉTELE AZ IRÄNYlTÄSBAN Az ágazati irányítás lehetővé teszi a dolgozók széles tömegeinek bekapcsolódását az üzem irányításába. Az automatizációs rendszer által feldolgozott információk alapul szolgálnak a komplex elemzésekhez, melyeket nemcsak az egyes szakaszokon, hanem ágazatonként is végzünk, mert ezáltal a dolgozók véleményt nyilváníthatnak, ésszerű javaslataikat pedig realizáljuk. Nem feledkezünk meg a vezetőség és a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosításáról sem, mely a végleges gazdasági eredmények függvénye. Az elmúlt évben például dolgozóink minden száz korona után az év végén 13 —25 korona értékű jutalmazásban részesültek. Abból indulunk ki, hogy az anyagi érdekeltség az egyik fő biztosítéka legyen a tervezett termelésnövekedésnek és a gazdaságos termelésnek. A téli időszakban nagy súlyt helyeztünk arra, hogy minden vezető dolgozó, és a szövetkezet valamennyi tagja megismerkedjen a termelés gazdasági alapelveivel. Mindezt azért tesszük, mert tudatában vagyunk annak, hogy a szövetkezet termeléséről nem a közgazdász dönt, hanem a termelésben alkotóan résztvevő dolgozó. ELŐTÉRBEN A RACIONALIZÄCIÖ Annak érdekében, hogy jobban öszszekapcsoljuk az ökonómiát a termeléssel, ebben az évben változásokat eszközöltünk. Vállalati szinten megszüntettük a munka- és bérelszámoló osztályokat, s létrehoztuk az egyes gazdasági szakaszokon — növénytermesztés, műszaki szolgáltatások — a tervező, elemző és könyvelői beosztásokat. Fő feladat itt a tervek kidolgozása az egyes szakaszok műszakigazdasági elemzése, a költségmegtérítések átértékelése, a pénzügyi mutatók elemzése. Mindebből világosan kitűnik, hogy szerepük mindenekelőtt abban rejlik, hogy időben felhívják a műszaki vezetés figyelmét a hatékony intézkedések megtételére. A számítógéptechnika segítségével havonta figyelemmel kísérjük — egyes részlegeken — a gépek kihasználását. Minden gépnek megvan a terv által meghatározott használhatósági rendszere és költségvetése, melyet maximálisan be kívánunk tartani. Ennek érdekében komplex intézkedéseket vezettünk be, melyek előfeltétele a feladat sikeres megvalósítása. Ennek kapcsán bevezettük a traktorok munkaidőn kívüli műszaki karbantartását, megszigorítottuk a gépek minőségi javításának ellenőrzését, a javítóközpont dolgozóit pedig anyagilag érdekeltté tettük. A gépjavítók és a traktorosok szocialista vállalást tettek a géppark hatékony kihasználása érdekében. A következő években a számítástechnika alapján végezzük a tehén- és sertésállomány technológiai folyamatainak értékelését, valamint a kiválasztott növényfajták termesztését. Ezzel mindenekelőtt a termelési fegyelem betartását követeljük meg a tejtermelésben, az egyes szántóföldi kultúrák termesztésében. A gép ugyanis előre jelzi majd az esetleges eltéréseket: a tápanyag-adagolás, az állategészségügy, a nemesítés, az agrotechnika és egyéb technológiai eljárások területén. Ily módon hatékonyán ellenőrizni tudjuk az önköltségek alakulását a termelési egységeknél, valamint a termelési fegyelem betartását. Tudatában vagyunk annak, hogy az önellátottság biztosítása nemcsak a termelés növelésében jut kifejezésre, hanem a meglevő eszközök ésszerű és gazdaságos kihasználásában is. Ennélfogva az irányító munkában nagy súlyt helyezünk az igényesség és felelősségtudat elmélyítésére, á Vezető beosztású dolgozók állandó jellegű szakmai és politikái továbbképzésére. • Milyen в szövetkezet belüzemi irányításának szerkezete? — A szövetkezet irányítása szerkezetileg hármas szinten valósul meg: vállalat, üzem és üzemrészleg. Azt a célt követi, hogy biztosítva legyen a vállalaton belüli munkamegosztás, s ez hatékonyan segítse elő a mezőgazdasági termelés szakosítását. A szövetkezeten belül három szakágazat létezik: a növénytermesztés, az állattenyésztés és a műszaki szolgáltatások. A növénytermesztés, két részre tagolódik: szántóföldi növények termesztése, mely gyakorlatilag magába foglalja a magvasnövény-, a cukorrépa- és a takarmánytermesztést. A speciális növények termesztése: dohány, gyümölcs, zöldség és a szőlő. Mindkét esetben érvényesülnek a belüzemi hozrazcsot alapelvet, vagyis önálló gazdasági egységként szerepelnek. A szántóföldi kultúrák termesztésében első helyen a kukoricatermesztés áll, melynek vetésterülete tovább bővül, a gabonanemüek és a silókukorica területének rovására. A speciális növények termesztésében előtérbe kerül a szőlőtermesztés, melynek területét 1980-ig 143 hektárra növeljük. A szántóföldi kultúrák és a szőlőtermesztés effajta koncentrációja elősegíti az íparszerü termelési formák és módszerek applikálását, a korszerű technológiai eljárások alkalmazását. Az állattenyésztés központilag van irányítva. A jövőben fontos feladatnak tartjuk a belüzemi szakosítás megvalósítását, a termelési program leszűkítését. Az állattenyésztésnek hat üzeme van, tehát hát hozrascsot egységet képez, melyek fokozatosan megvalósítják a termelés szakosítását. Itt figyelembe vesszük az egyes termelési egységekben koncentrált állatállomány optimális mennyiségét. Szövetkezetünkben a kisegítő termelés és a szolgáltatások központilag vannak irányítva. Négy üzemrészlegünk van: # a növénytermesztés gépparkjának karbantartása és javítása, # az állattenyésztés gépparkjának karbantartása és javítása, # az épületek karbantartására, javítására és berendezésére létrehozott építkezési csoport, ф a gabonanemüek és takarmányfélék termesztése, szárítása, raktározása és tisztítása. Valamennyi üzemrészleg önálló hozrascsot-egységet alkot. AZ információs rendszert a szövetkezet főközgazdásza irányítja. Ez a következő részletekre különül: tervezési és elemzési, munka, bér és szociális gondoskodás, kalkuláció, könyvelés, anyagi-műszaki ellátottság. Magvát az információk automatikus számítógépekkel történő feldolgozása képezi. Az így szerzett adatok alapul szolgálnak a szövetkezet eredményeinek állandó ellenőrzéséhez. A belüzemi irányítás sikerének alapfeltétele az, hogy az irányítási rendszer figyelembe vegye a szövetkezet alapvető termelési, munka, műszaki és szervezési feltételeit. Abból kell kiindulni, hogy az irányítási rendszer nem öncélú tényező, hanem eszköz a termelési feladatok optimális biztosítása érdekében. IGÉNYESSÉG ÉS FELELŐSSÉGTUDAT Az új irányítási rendszer növekvő igényeket támaszt a vezető beosztású dolgozókkal szemben. Ma már nyilvánvaló, hogy egyetlen vezető beosztásban levő szakember sem elégedhet meg a főiskolán szerzett ismeretekkel, állandó önművelésre, politikai és szakmai továbbképzésre van szüksége. A szocialista demokrácia alapelve a kollektív vezetés és a döntéshozás. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden döntést közösen kell meghozni. A gazdasági tervet, a szövetkezet gazdálkodásának fő alapelveit közösen kell eldönteni, azok gyakorlati megvalósítását azonban már individuálisan. Előtérbe kerül a vezető dolgozók felelősségtudatának elmélyítése a rájuk bízott feladatok maradéktalan teljesítéséért. A mezőgazdasági termelés koncentrációja előtérbe helyezi a döntéshozatal eddigi kizárólagos empirikus formájának megváltozását, ugyanakkor áttérést jelent a programozott módszerre. A mezőgazdasági termelés növelése, ahogy azt a CSKP KB 13. plenáris ülése is hangsúlyozta, elképzelhetetlen a tudományos alapokra helyezett irányítás alkalmazása nélkül, mely a tudományos-műszaki haladás velejárója. Az irányítás tudományágazat, mely rendkívül magas igényeket támaszt a vezető dolgozókkal szemben. A dolgozók munkakezdeményezésének és aktivitásának felkarolása, az elvtársi viszony megteremtése a vezetők és beosztottak között a sikerek alappillérét képezi. Az irányítás progresszív formáinak és módszereinek érvényrejuttatása Csakis akkor hozza meg a várt eredményeket, ha a vezető káderek magasfokú szakmai, politikai képzettségről, szocialista rendszerünk iránti elkötelezettségükről tesznek tanúbizonyságot. Szocialista mezőgazdasági termelésünk jelenlegi szakaszában ez törvényszerű követelmény, mely továbbfejlődésünk nélkülözhetetlen záloga. SVINGER ISTVÁN ^ Ж rr тЯ ш w Ш w а* I ■ Megőrzik jo hírnevüket A zöldségtermesztés fokozását elsődleges feladatnak tartják a Veiké KapuSany-i (Nagykapos) Efsz dolgozói. A tavalyi esztendőben állattenyésztésüket bővítették, hogy a mezőgazdaság számára kedvezőtlen év ellenére árutermelési tervüket túlteljesíthessék. Több mint 2 millió 800 ezer koronával növelték tervezett összjövedelmüket. i-ч A kései tavasz kissé megtréfált bennünket — mondta Sánta György mérnök, a szövetkezet kertészetének a vezetője. Ennek ellenére az idei év bizakodással tölti el a kertészet szorgos dolgozóit. A kertészetben volt ezekben a napokban a legtöbb munkáskézre szükség. A napfény hatására gyorsan fejlődő palánták tűzdelése nem várhatott. Sánta György elégedett a munka menetével. Április első hetében 500 ezer paradicsom, 600 ezer káposzta- és kétmillió paprikapalántát sikerült áttüzdelniük. örülnek a jó időnek, mert ezzel behozták a lemaradást. Tavaszi pezsgés uralkodik a száztíz hektáros kertészetben. Ahogy megszikkadt a föld, azonnal megkezdték a hagyma és sárgarépa vetését. Zöldségféléik jó minőségével akarják megtartani hírnevüket. Munkájukat szemlélve ez nem pusztán szándék... (illés) az őszi árpa vetösterületé** nek bővítésében fontos tartalék rejlik. Ez a kérdés már számtalan szakembert foglalkoztatott, mivel ' az elmúlt huszonöt évben hazánkban az őszi árpa vetésterületének részaránya nem haladta meg az egy százalékot. Ugyanakkor Magyarországon őszi árpát az árpa összterületének negyvenegy, az NDK-ban 94 százalékán termesztik. Ugyancsak jelentős területet foglal el a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NSZK-ban és Ausztriában. A termesztés hanyatlásának az volt a fő okozója, hogy az újnemesítésű intenzív tavaszi árpafajták kiszorították az őszi árpát, mivel lényegesen nagyobb termést adtak. A termesztését gátolta az a tény is, hogy fészke volt a gabonalisztharmat fertőzésnek. Tény, hogy a fertőzöttség veszélyét ma is tekintetbe kell venni. Ezért az őszi árpát a tavaszi árpától távolabbra fekvő táblákra kell vetni, be kell tartani a térbeli szigetelést. A fertőzés fokozott csiraszám között mozog. 14 termőkápességü talajokon, valamint a vetés agrotechnikai határidejének kezdetén a legnagyobb hozam a 3,5 millió csíraszámmal érhető el. Kedvezőtlenebb adottságú talajokon és rosszabb elővetemény után 4,5 millió csíraszám szükséges. A túl sűrű növényzet a termés csökkenéséhez vezethet. A jó áttelelésnek alapvető feltétele az idejében végzett vetés. Könnyű talajokon és aszályos időjárás esetében a vetés után végzett talajtömörítés elősegíti a magvak csírázását, valamint a növényzet kelését, gyökerezését, ami végső soron növeli a növényzet fagyálló képességét és regeneráló képességét. Az enyhe, csapadékos ősz gyorsítja a növényzet fejlődését, ami nem kívánatos, mert a téli fagyok a tenyészcsúcsot károsíthatják. A fejlődés lassítására — egyidejűleg a gyökérképződés és a bokrosodás fokozására — ajánlatos a Retacel alkalmazása hektáron-Nagyobb teret az őszi árpának! mértékű fellépésekor egy és öt százalék között növekszik az árpa fehérjetartalma, ami a keményítő-lerakodás rovására megy. Az őszi árpa fajtaválasztéka több újnemesítésű, intenzív, nagy termőképességű fajtával bővült. Ezért a közeljövőben nagyobb figyelmet érdemel az őszi árpa termesztése a feltüntetett hiányosságok ellenére is. Különben ezek valamennyi nö vényfajnál- és fajtánál előfordulhatnak. A termesztés bővítését indokolttá teszi elsősorban az újnemesítésű őszi árpafajták nagy termőképessége és korai érése. Az utóbbi lehetővé teszi a szervezett betakarítást, a betakarítás utáni megfelelő magkezelést és a szalma behordásánák gyors elvégzését. Mivel az őszi árpa után a talaj korán felszabadul, jól előkészíthető az őszi repce vagy a köztes növények alá. Termesztésére az aszályos körzetekben, a könnyű vagy homokos talajokon a kedvezőtlenebb elővetemények után is sor kerülhet. A termesztésben az alábbi külföldi nemesítésű fajtákkal számolhatunk: Miraj — román nemesítésű, intenzív, igen korai fajta. A kukoricatermő, valamint az aszályos répatermő körzetekben kiváló termést ad. Fagyálló, erősen bokrosodó fajta. A szára rövid (80—85 cm), de túlérés esetén a szár és a kalász törésre hajlamos. Ezért fokozott gondot kell fordítani a betakarítás időpontjának helyes megválasztására. A gabona-lisztharmattal szemben közepesen ellenálló. Jól tűri a nagyobb mennyiségű nitrogén adagolását is. De kedvezőtlenül reagál a nehéz, kötött talajokra. HVW-422/73 — NDK-beli, űjnemesítésű, intenzív, közepes növésű, jól bokrosodó, megdőlésre közepesen hajlamos, a gabona-lisztharmatra közepesen érzékeny. Ezermagsúlya és fehérjetartalma aránylag nagy. Tekintettel e fajta univerzális jellegére, természetesen valamennyi, ősziárpa-termesztésre alkalmas, körzetbe ajánlható. Feltehetőleg már az idén sor kerül a termesztésére. A fajtakísérletek eredményei nyomán ígéretesnek mutatkoznak az Ogra, Katja, Kirun és a Vogelsänger früh fajták is. ☆ Az agrotechnikai intézkedések közül az őszi árpa eredményes termesztésének elsődleges feltétele a korai szántás, valamint az optimális időben végzett vetés. A jelenlegi fajták legmegfelelőbb vetési ideje szeptember második és harmadik dekádjára esik. Tehát az őszt árpa vetését még az őszi búza vetése előtt kezdjük. Rasla Földm. 3093 21. 4. A vetés sűrűsége 4—4,5 millió ként egy-két literes mennyiségben a növényzet négy-hat leveles fejlődési szakaszában. Ezáltal a jobb áttelelés és a hektárhozam növelése segíthető elő. A foszfor- és kéliumműtrágya-mennyiséget a búzához hasonlóan állapítjuk meg. A nitrogén mennyisége — a talaj tápanyag-tartalmától és az előveteménytől függően — 70—90 kilogramm között ingadozhat. Könnyű talajokon és gabona után a nitrogén hektáronkénti adagolása 90—100 kilogrammra növelhető. Az őszi árpánál is döntő szerepe van az osztott nitrogéntrágyázásnak. Ajánlatos a nitrogén összmennyiségének egyharmadát még ősszel a talajba juttatni — csupán aszályos körzetekben és kötött talajokon a felét — a többit pedig a növényzet 4., esetleg 6. fejlődési szakaszában. A kései — kalászosodás előtti — nitrogéntrágyázás (hektáronként 15—45 kilogramm menynyiségben) kedvezően befolyásolja a termés alakulását, valamint a szem nitrogéntartalmát. Az őszi árpa termesztésében igen fontos szerepe van a növényvédelemnek. A vetőmagvat porüszög-fertőzés ellen csávázni kell — ha a vetőmag előzőleg nem volt csávázva — Ouinolate V szerrel, tonnánként két kilogrammos mennyiségben. A hópenész-fertőzöttség Voronit Special vagy Fundazol szerekkel való csávázással gátolható meg. A lisztharmat-fertőzés ellen hatásosnak bizonyult a Calixin vagy a Miglo szer alkalmazása, közvetlenül vetés után. Ezek a szerek karbamiddal és DAM 390- nel is kombinálhatók. A szártőbetegség ellen a Fundazol, Bavistin, Kerosal és Toposin készítmények alkalmasak. Az őszi árpa gyomirtására jelenleg több új gyomirtószerrel kísérleteznek. Mivel az őszi árpa vetésére aránylag korán sor kerül, a növényzet már az ősz folyamán elgyomosodhat. Ebben az időszakban — a gyomok összetételétől függően — a Sys 76 M Prop. alkalmazható. A nagy széltippant jól irtják az Eptapur KV és a Lumeton forte 60 WP szerek. A többi gyomok ellen a Basagran, a Sys 76 Prop, Gallinex, esetleg az Amínex és Aniten kombi gyomirtószerek hatásosak. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy az őszi árpa hazánkban is sikeresen termeszthető. Ezért a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb figyelmet kellene fordítani az őszi árpa vetésterületének a bővítésére, nagyobb arányú termesztésére. Csak így érhetjük el azt, hogy a gabonából önellátók legyünk. Štefan Оёкау mérnök