Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-28 / 17. szám
A begónia, mint szobanövény A begóniának a trópikus vidékeken négyszáznál is több faja ismeretes. Kétségtelenül a legszebb és leghál ősabb szobanövények egyike. Egyik-másik faja, melynek szinte festőién szép levelei vannak, különböző, ragyogó színben pompázik. Ezek az úgynevezett királybegóniák. A műkertészek kivált ötven évvel ezelőtt kedvelték, elhanyagolni, s inkább a gyönyörű, virágdísszel ékeskedő gumós begóniákat részesítik előnyben. Ausztráliát kivéve a forró égöv minden vidékén honos a megóniának egyik vagy másik faja, a legszebbek azonban Amerikának és Afrikának az egyenlítőhöz közel eső tartományaiban díszlenek, ahol egyesek csodaszép színárnyalatú leveleket hajtanak. Ezeknek a díszes leveleknek már a formája is szokatlan: többékevésbé aránytalan, szélesen ívelt, szív alakű, teleszórva élénk, színes foltokkal, melyek sokszor fényben tündökölnek. A begóniák nagyobb része a száraz kórósnövényekhez tartozik, bár néhányat a félcserjék közé számítunk, noha fás részük nagyon kevés. Az utóbb említettek nagyon bokrosán fejlődnek, s több évig élnek. Általában valamennyi faj hoszszabb életű és nem évelő növény, amely minden évben elhal, mert kiélte korát. A nálunk leginkább kedvelt és ismeretes faj a királybegónia (Begonia rex), amely Kelet-Indiából került hozzánk. Mint valamennyi rokona, ez is kedveli a meleget, amelynek azonban nem szabad száraznak lennie, mert otthonában, a nedvesen forró levegőjű dzsungelekben hozzászokott a párás, meleg környezethez. Ahhoz, hogy teljes díszét kifejthesse, elsőrendű, úgynevezett erdei földet kíván, s ezen felül a közvetlen napsugaraktól is óvni kell. A királybegőnia megfelelő és gondos ápolás mellett hatal-Jól működő szervezet A pázsit és a díszfák nagyban növelik a középületek esztétikai hatását. Fotó: Varsányi Milyen gondok fékezik még a szervezet munkáját? — Probléma — úgy mint másutt — nálunk is akad bőven. Persze amit helyileg is meg tudunk oldani, nem tekintjük gondnak. Például lassan sikerül „áttörnünk a falat“ a fajtatisztaság területén. Némelyik tagunk sokáig idegenkedett a fajtatiszta állatok tartásától, mondván, ezek érzékenyesebbek a betegségekre. A fő problémát a központ részéről történő takarmányellátás okozza, amely egyáltalán nem mondható folyamatosnak. Van, amikor megkapjuk a kért mennyiséget, van, amikor nem. A múlt évben a nyulak számára a tápszert leküldték, az apróállatok számára a magot, a kölest nem. Aki tehát több állatot tart, annak bizony a takarmány pótlása nagy gondot jelent. Egy másik probléma, amiről beszélni szeretnék, a következő: azt hiszem, nemcsak a mi szervezetünk ütközik akadályokba akkor, ha például broiler csirkéket szeretne megfelelő mennyiségben vásárolni. Az ivánkai és a sókszelőcei baromfitenyésztő üzemek csak akkor adnak el csibéket, ha többlet mutatkozik. Tavaly egy tagunkra' csak tíz darab jutott, ami nagyon kevés, többre lenne szükség. Tehát nem kellene elgondolkozni azon, hogy ezek az állami vállalatok jó munkájukkal a kisáilattenyésztőket is támogatnák? Ugyanis nem egyszer halljuk, hogy ezek a vállalatok helyszűke miatt (épülethiány) nem növelhetik a termelést. Ezen a ponton nem szabadna megtorpanni, s a tartalékok kihasználásához kellene nyálni: egy falusi szervezeti tag udvara például nem tíz — száz tyúkot is elbír. S ha ezt sok-sok udvarral szorozzuk be, a végeredmény számottevő népgazdasági haszon. A vezekényl kisállattenyésztők helyi szervezetének- tagjai lelkes emberek. Ezt bizonyítják a taggyűlések is, melyeken sokszor többen is megjelennek, mint amennyi a tervezett létszám. Jó az együttműködés a helyi nemzeti bizottsággal, mely a lehetőségekhez mérten támogatja a kisállattenyésztőket. Ez a segitőszándék természetesen viszonzásra talál. A műit évben például szocialista kötelezettségvállalás keretén belül a tagok sok-sok brigádórát dolgoztak le a vendéglátó központ építésénél, részt vettek a faluszépítésben. A kisállattenyésztők vállalásukat 106 százalékra teljesítették. Pavlovié László elnök szervezőkészsége, a tagok aktivitása figyelemre méltő. Az itteni kisállattenyésztők megértették: a célszerű, szervezett kisállattenyésztés nem magánérdek, hanem — ha átvitt értelemben is — közérdeket szolgál. KALITA GÁBOR Az aranyfácánok az „állatbirodalom“ büszkeségei. (A szerző felvételei) pavlovié László háza Vor zokanyban (Vezekény) a legutolsó épület. Az utolsó, de esztétikai viszonylatban és korszerűségben mérve :■— azt hiszem — a legelső. A ház mögötti részt tipikus falusi udvar övezi, mely talán csak abban tér el a szokványostól, hogy itt több a háziállat, s különlegesek is találhatók. AZ ÜJ-ZÉLANDITÖL AZ aranyfAcAnig MOO A házigazda jogosan büszke birodalmára. Allatszeretét szavai is kifejezik: — Valóban igaz az állítás: az egész életre szóló kedvtelés már a gyermekkorban kezdődik. Így voltam ezzel én is. Galambtartással kezdtem — rengeteg gyönyörű galambom volt —, aztán fokozatosan áttértem más állatok tartására. Nyulakkal például a mai napig is foglalkozom. A körülmények később úgy hozták, hogy kőművesnek tanultam ki, s hoszszabb ideig ebben a szakmában dolgoztam. Aztán adódott egy helybeli munkalehetőség is, melyet szíves-örömest elfunyörködni szeret a fácánban, mint azt lelőni. Persze a fácánhús sem megvetendő. Nemcsak az udvaron, de benn az emeletes épület pincéjében is tart Pavlovié László állatokat. — A kanári madaraimat leköltöztettük a pincébe, mert bizony amilyen szépek, olyan nagy ricsajt csapnak éjjelente. Egy másik helyiségben brojlerek hadserege. — Ezek húsfajták. Saját szükségletünkre tartjuk. A tojástermelésre csak akkor állunk rá, ha átszervezzük az állományt. Hogy az említett átszervezés jó úton halad, arról magam Is meggyőződhettem. Az udvaron már tető alatt van a nevelőház, ami kényelmes otthont nyújt majd a háziállatoknak. GONDOK, ÜRÖMÖK, EREDMÉNYEK Pavlovié László egyik kedvencével gadtam. Már évek óta a szövetkezet tehenészetében dolgozom. Azért választottam ezt a munkakört, mert kedvelem az állatokat, értek a nyelvükön. Pavlovié László végigvezet a birodalmán. Először egy ketrecnél állunk meg, ahol új-zélandi, fajtatiszta nyulak tanyáznak. — Korábban több nyúlfajtát tartottam, többek között morvái kék, francia ezüst és csincsilla fajtát. Már csak az újzélandival foglalkozom, mert véleményem szerint hústermelésre ez a legkifizetődőbb. Érdekes megoldású, nagyobb méretű ketrecben tartott galambokra leszek figyelmes. A kingekböl, s pávagalambokból nincs sok, de a gazda biztosan örömét leli bennük. A ketrec mellett valamivel nagyobb madarak, arany és ezüst fácánok találhatók. A gazda elárulja, hogy a helyi vadásztársaságnak is tagja, de inkább gyö-Pavlovié Lászlóról nemcsak mint kisállattenyésztőről lehet érdemben beszélni. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Vezekényi Helyi Szervezetének elnöki posztját tölti be, ami a maradék szabad idejét is leköti. A száztagú helyi szervezet nem tekint vissza nagy múltra *— 1973-ban alakult >—, de munkájában évről évre fejlődés észlelhető. Pavlovié László elnök így beszél tevékenységükről: — Szervezetünk tagjai — úgy látszik, a régi jé tapasztalatokra támaszkodva — leginkább nyúl- és baromfitenyésztéssel foglalkoznak. A legtöbben az új-zélandi nyúlfajtát tenyésztik, aminek megvan az eredménye: a BRANKO felvásárló vállalatnak évente kb. 1500 jó súlyban levő nyulat adunk el. A baromfiakból főleg a hemsír, amrok, szöszex fajtákat tenyésztjük. A tojáseladás aránylag gördülékeny, a tallósi és a helyi szervezetnek adunk el tojást, mert ezek keltetéssel is foglalkoznak. Természetesen a szükséges tenyészanyagot — kiscsibéket — ezektől a szervezetektől kapjuk. Bár már intézkedéseket hoztunk annak érdekében, hogy más állatfajták tenyésztésével is foglalkozzanak a tagok, komolyabb eredményeket még nem értünk el. Az emberek tartózkodnak — tapasztalatuk hiánya miatt •— a kevésbé elterjedt háziállatok tenyésztésétől. A kert, a kertészkedés ős- idők óta az emberi élet szoros " tartozéka. Mindig az embei . közvetlen szükségleteinek a . napi kielégítését jelentő tér t mékek előállítását szolgálta, — " amellett kiegészítő jövedelem forrás és egyidejűleg kellemes . kedvtelés is. A komár női (Ко- márom) járásban a kertészke > dés már szervezett formákat ’ öltő mozgalommá vált, amely ( keretében a kerttulajdonosol i bővíthetik szakismereteiket és ■ gazdag tapasztalatokat szerez hetnek. A Szlovákiai Gyümölcsészei más díszbokorrá fejlődhet, és akkor igazi büszkesége, királynője a szobakertészeknek. Pompás levelei gyönyörű színekben játszanak, a festő palettájához hasonlítanak. Viszont nincs az a festő, aki oly fényes színeket tudna keverni, mint amilyenek a királybegónia gyönyörű levelein ragyognak. Leveleit ezüstös sávok szegélyezik, s ugyancsak ilyen érces fényű foltok csillognak elszórva a levél lapján Is. A királybegóniának méltó párj a Begonia metallica, — amelynek már latin neve Is mutatja, hogy szintén érces fénnyel ragyog. Ennek igazán szép rajza van: világoszőld alapja barnán márványozott, tehát a leggyönyörűbb bronzfényben ragyog, míg egyik sajátos fajváltozata — a Begónia imperialis — az antik bronzszobrok nemes patinájára emlékeztet smaragdzöld csillogásával. Kivált ez a három gyönyörű faj az, amelyet az európai műkertészek termesztenek. Természetesen, ennek a három kiváló fajtának a keresztezésével már tömérdek fajtaváltozatot hoztak létre. A begónia, mint dísznövény, könnyen ápolható, teleltetése éppen olyan, mint a georgináé. Magról is szaporítható, bár inkább dugványozással szaporítják, mert ez sokkal egyszerűbb és gyorsabb. A begónia leveleinek ugyanis van egy igen furcsa, érdekes és ritka tulajdonsága. Ha ugyanis a leveleket lemetszik és nedves iszapba helyezik, miután a levélereket több helyen megsebesítették, minden ilyen sebből új növényke sarjadzik, • amelyek azután leválaszthatók és mint bujtványok ültethetek. A virágos begóniák, melyeknek nagy része jókora gumót is termeszt, nem kívánják annyira a meleget, mint a leveles begóniák. Ezek ugyanis a dél-amerikai országokban vadon tenyésző fajtákból származnak, de a műkertészek vagy harminc évig folytatott mesterséges keresztezés útján olyan remek példányokat varázsoltak elő az egyszerű formákból, amilyenekről a legmerészebb fantázia se mert volna álmodni. Különösen a duplavirágú fajváltozatok gyönyörűek, s újabban csaknem teljesen kiszorították a leveles begóniákat. Míg nálunk a begóniákat mint dísznövényeket kedvelik, addig őshazájukban a benszülöttek egyéb hasznukat is veszik. A gyökértörzs ugyanis — különösen egyes dél-amerikai fajokon — igen keserű, összehúzó ízű, ezért belső vérzéseknél vagy lázállapot ellen használják. Állítólag izzasztó hatása is van, némely fajok hashajtó hatásúak, mások meggyógyítják a skorbutot, egyes ázsiai fajok leveleit mint főzeléket fogyasztják stb. A virágos begónia egy része kora nyáron virágzik. Ezalatt bő öntözést igényel. A télen virágzó fajokat megfelelő melegen kell tartani. JÄN M. HABROVSKÝ I- és Kiskertészek Szövetségének s Príbetai (Perbele) Helyi Szerr vezete is a mozgalom szerves a részét képezi. A 197 tagú szer- vezet munkáját Rancsó Béla- elnök irányítja. Találkozásnnk- kor elmondotta, hogy a szers vezeten belül a gyümölcsészek- és a zöldségtermelők szakcsoi- portja működik. Mindkét csot port hasznos, eredményes muny kát végez. A szervezet vezetőit sége a szakcsoportok részére s időszakonként szakmai és poli:- tikal előadásokat szervez, ami nagyban hozzájárul a tagság к szakismereteinek bővítéséhez. A zöldségtermelők részére ki- Z váló magtermelőktől rendelnek magvakat. Hasonlóan a gyümölcsészek részére facsemetéket. Gondoskodnak a különféle vegyszerek és műtrágyák beszerzéséről is. Sajnos, a szállítók közül néhányan megfeledkeznek a megrendelt áruról, s ennek bizony a szervezet látja a kárát. Szerencsére ez csak ritkán fordul elő. A tagok többsége már a fólia alatti zöldségtermesztéssel is foglalkozik. A termelők közül sokan panaszkodtak, hogy nehéz megfelelő fóliát beszerezni. tgy a szervezet vezetősége úgy döntött, hogy a jövőben a fóliát is megvásárolják a kistermelők részére. Korábban gyakran előfordult, hogy a házikertekben nehéz munkával kitermelt gyümölcs-és zöldségfelesleg kárba veszett, mert a községben nem volt felvásárló központ. A szorgos kiskertészek társadalmi munkában rendbe hozták az elhanyagolt, régi malom épületét. Itt történik majd a felvásárlás. Sajnos, néha az is előfordul, hogy a felvásárló vállalat még a szerződés ellenére sem vásárolja fel a kínált zöldségmennyiséget! így történt ez a tavaszi salátával, t ősszel a fokhagymával. Ez a kistermelőket kissé lehangolta. .A szervezet vezetősége és a tagság az ifjú kertbarátok neveléséről sem feledkezik meg. Fenntartják és a jövőben tovább bővítik kapcsolataikat a helyi általános iskola mellett működő szakcsoporttal. Á tanulók részére szakelőadásokat és gyakorlati bemutatókat is szerveznek. Tudatosítják, hogy a kerti munka és a kertek az élő természet szeretetére és a íizikai munka megbecsülésére nevelnek. Az idén a tagság vállalta, hogy 1130 tonna gyümölcsöt és zöldséget adnak a közellátásnak. Főleg paprikát, berakd ni való uborkát, s jónéhányan a majoránna termesztésével is megpróbálkoznak. A kertbarátok mindemellett a község fejlesztéséhez és szépítéséhez is nagyban hozzájárulnak. MISAK RUDOLF, Pribeta
