Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-28 / 17. szám
тывЗлВк; hagy... Щ a rózsát termelők és kedvelők táborában egyre nagyobb az érdeklődés a „fekete rózsa“ iránt? Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy valódi fekete rózsát még nem termesztettek, nemesítettek ki, de néhány fajtaváltozat színe olyan sötét, hogy feketének is vélhető. A sötétpiros színárnyalat azonban még minden esetben megmaradt. 0 a zöldtrágyázás a házikertekben is sikerrel alkalmazható- Ennek az eljárásnak nemcsak az a célja, hogy növeljük a talaj humusztartalmát, hanem az is, hogy jobb biológiai hatást is érjünk el. A zöld trágyázásra a borsó, a szöszön bükköny, a lóbab, a csillagfürt stb. vagy ezeknek különféle növényi kultúrákkal való kombinálása a legmegfelelőbb. • nem minden uborkafajta alkalmas a fólia alatti termesztésre, hajtatásra? Erre a célra a „Jedinečná“, a „Reforma“ és a „Židovská produkta“ fajták, valamint az új, Fi-es hibridek a legalkalmasabbak. A legnagyobb terméshozam akkor érhető el, ha a hajtásokat függőleges irányban, a részarányosán elhelyezett huzalokon vezetjük. 0 a karfiol nyári termesztésénél nagyon kell ügyelni a megfelelő csapadék biztosítására? Tekintettel arra, hogy a — piaci értékesítés során — a karfiol belsejének hófehér színezetűnek kell lennie, a növekedés, fejlődés utolsó fázisában célszerű a leveleit összekötözni. Ezzel az eljárással ugyanis mérsékelhetjük a napsugarak káros hatását, mert ellenkező esetben a karfiol belseje megsárgulhat: 0 a rózsa új fajtaválasztékában egyre nagyobb figyelmet érdemel a „Mercedes“ fajta? Szép, ovális alakú bimbókat fejleszt, amelyek kinyílásakor gyönyörű, bíborvörös (skarlát) színű virágok jelennek meg. Erre az új fajtára még az jellemző, hogy nagy leveleket és nagy mennyiségű, de kevésbé illatos virágot növeszt. 0 a kertbarátok többsége nem fordít kellő figyelmet a gyümölcsfák megelőző permetezésére, védelmére? Az őszibarackfákat példáid már nem lehet megvédeni akkor, ha a levélfodrosodás megtámadta őket. Ez ellen ugyanis még a rügyfakadás előtt kellett volna védekezni. 0 a házikertekben, kerttelepeken gyakran látni, hogy a tulajdonosok a fiatal gyümölcsfák közötti területen kukoricát, mákot, napraforgót, málnát stb. termesztenek? Azt bizonyára már kevesen tudják, hogy ezek a növények jelentős mennyiségű tápanyagot vonnak el a talajból, s a gyümölcsfáktól egyaránt. (-rn) Teszik fel a kérdést gyakorta a kiskerttulajdönosok. Hasadásra különösen a hónapos retek hajlamos, de előfordul a nyári, őszi és a téli reteknél is. Különösen a hajtatásban tapasztalható a gumók felhasadása. A sok bajlódással termesztett növény Így elveszti piaci értékét, s a sok munka jó része is kárba vész. A retek optimális höigénye 13 C-fok. Magja 2r-3 C-fokon már csírázásnak Indul, magasabb hőmérsékletnél (15—20 C- fok) csírázása meggyorsul. A fiatal növénykék csírázásakor —3 C-fokot, növekedéskor pedig —6 C-fokot is elviselnek rövid ideig. Tehát hidegtürők. Kelés után azonnal csökkentsük a hőmérsékletet 10—12 C- fok körülire. A gumóképződés kezdetétől viszont fokozatosan emelhető a hőmérséklet 15—20 C-fokig. Gyakorlati megfigyelés, hogy a magas hőmérséklet és csekély talajnedvesség a gumó csípős“ ízét, durva jellegét Idézi elő. Sokan a pudvásodást is a magas hőmérsékletnek tulajdonítják. A retek fényigénye a gumóképződés kezdetétől nagy. A megvilágítás időtartamának csökkentése a tenyészidő megnyúlását eredményezi. Kevés fényben a növények megnyúlnak, nagy lombozatot fejlesztenek, a gumó képződése viszszamarad. E jelenség különösen gyenge fényviszonyok, magas a száraz szakasz után adott hirtelen nagy adagú öntözés, a gumó felrepedéséhez vezet. A retek a talajba jutott vizet hirtelen felszívja, az epidermisz és az elsődleges kéreg azonban nem tud olyan gyorsan kép-Miért hasad a retek? hőmérséklet és kellő tápanyagellátottság esetén lép fel. Tartsuk tehát a növényeket igényének megfelelő hőmérsékleten, a természetes megvilágításhoz és az adott fejlettségi szinthez igazodva. A jó minőségű retekterméshez a tenyészidő folyamán elegendő nedvességről kell gondoskodni. A retek a gumóképződés kezdetétől — egyenletes elosztásban — több vizet igényel. A sok víz azonban bujább levélképződésre serkenti a növényt, ami a hajtatásban nem kívánatos, ezért a talaj vízkapacitása a gumöképzödés idején 60—65 százalék között legyen. Az egyenetlen vízellátás. ződni, mint a vízfelvétel mértéke, de kénytelen engedni, tehát „felhasad“. A retek jó minőségű, laza szerkezetű, ^tápanyagkban gazdag, jól megművelt talajt igényel. A mélyművelést különösen nem igényli. A tápanyagok közül egyesek a nitrogént is mint hasadást előidéző tényezőt emlegetik. Valóban, a retek érzékeny rá. Kezdetben segíti a levélzet kifejlődését, túladagolása gyors gumófejlődést és pudvásodást idéz elő. Hasadását, a többi élettényezővel összhangban, a szakszerűtlenül adagolt, víz idézi elő. (Dr. N. M «MattMMggsMiacaMowriiwMMiwwwMiVWBgiwiMianaiOTi TALAJMÜVELÉS TÁPANYAG PÓTLÁS NÖVÉNYVÉDELEM Szinte már ősi tapasztalat, hogy a trágyázott föld jobban terem, mint a trágyázatlan. Ennek ellenére az emberek előtt alig több mint egy évszázada ismeretes, hogy a növények testük felépítéséhez és a termés kialakításához szükséges tápanyagok egyik részét a levegőből, a másik részét pedig a talajból merítik, vízben oldott formában veszik fel. Ha a talajból felvett és a terméssel a területről elvitt, vagy a fatestbe beépült tápanyagukat nem pótoljuk, akkor a talaj termőképessége, s így a termés is fokozatosan csökken. A növények, bokrok a talajból évente jelentős mennyiségű tápanyagot vonnak el. A talajban a tápanyagok mennyisége az említetteken kívül kimosödással, a levegőbe való jutással (a nitrogén), az oldhatatlan vegyületekbe való beépüléssel stb. csökkenhet. A növények gyökér- és egyéb maradványainak szétbomlásával, amelyek a betakarítást követően a talajban maradnak, bizonyos tápanyagmennyiség keletkezhet, de ez korántsem fedezheti az egyes tápanyagok körforgalmában tapasztalható hiányosságokat. A talajból a növények által felvett ásványi elemeket — a nitrogén kivételével — a növények elégetése után a hamuban találhatjuk meg. Ezeket az elemeket gyűjtőnéven hamualkotó részeknek is nevezzük. Ilyen például a kálium (К), a foszfor (P), a magnézium (Mg), a vas (Fej, a kén (S) és még néhány olyan elem, amelyekből nagyon kevés elegendő a növények fejlődéséhez. Az utóbb említettek közül, amelyeket más néven nyomelemeknek is nevezünk, csak a bórt (В), a mangánt (Mn), a rezet (Cu), a cinket (Zn) és a molibdént (Mo) említhetjük. Bár a nővé-A kert trágyázása nyék a talajból még több egyéb elemet is felvesznek, ezek szerepét azonban pontosan még nem ismerjük. Ha a növények átal s egyéb módon a talajból elvont tápanyagokat kellőképpen nem pótoljuk, ez elöbb-utőbb a talaj termőképességének, gyors ütemű leromlásához, csökkenéséhez vezethet. Az ilyen esetben a termés nagyságának csökkenésével is feltétlenül számolni kell. A talaj humusz- és tápanyag-tartalmát nemcsak megtartani, hanem a várható — egyre nagyobb — terméshozamok alakulásához mérten fokozni kell. A szakszerű trágyázás tehát elsősorban a növények, fák, bokrok tápanyagigényétől, másodsorban pedig a talaj tápanyag-tartalmától és a talajtulajdonságoktól függ. A szerves vegyületek (a mi esetünkben a növények) építő elemei közé a szén (C), az oxigén (O) és a hidrogén (H) tartozik. A fehérjék ezen kívül további fontos elemet, a nitrogént (N) is tartalmazzák. A szenet a növények a levelek légzónyílásain keresztül széndioxid formájában veszik fel, amit az atmoszférikus levegő csak 0,03 százalékban tartalmaz. A széndioxid a levelekben fényenergia és a víz részvételével cukrokra, később pedig keményítőre változik. Ezt a folyamatot fotoszintézisnek vagy asszimilációnak nevezzük. Az oxigént a növények egyrészt lélegzés (disszimiláció), másrészt pedig a gyökérrendszer útján veszik fel. A nitrogén — az élet szempontjából legfontosabb elem — a levegőből származik, annak mintegy négyötöd részét alkotja, de a növény közvetlenül felvenni csak a talajból tudja, azt is csak a talajban levő ásványi sók megkötött formában. A nitrogén a növények elégetése után ismét a légkörbe távozik, s lényegében ezért nem marad vissza a hamuban. Az összes ásványi anyagot (tápanyagot) a növények elsősorban a gyökérrendszeren, másodsorban pedig a leveleken keresztül veszik fel. Nemcsak a cukrok, a keményítő, a fehérjék, a zsírok és a vitaminok, hanem egyéb anyagok képződésénél is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. (Folytatjuk.) 1 MUMMivoa«BaaaiűiMaweenMmni4nBawiiawiiwwwiw mm»» Ifj. Baják László mindössze két éve tagja a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége komárnói (Komárom) 1-es számú helyi szervezetének. Ettől az időtől kezdve saját baromfikeltetővel rendelkezik, ahonnan túlnyomó részben az említett helyi szervezet tagjai szerezhetik be a naposcsibéket, de vásárolhatnak itt a környező falvak baromfitenyésztői is. A csirkék keltetéséről és az ezzel kapcsolatos problémákról Baják Katalinnal beszélgettünk, mivel ő veszi át a tojást, kezeli a keltetőgépet és adja el a naposcsibéket. Baják Katalin a következőkről tájékoztatott: — Igen sokan azt hiszik, hogy a csibekeltetés egyszerű dolog, pedig korántsem az, mert számtalan egészségügyi előírás szabályozza. Őszintén mondom, hogy lassan már nem lesz érdemes foglalkozni vele! Például az idén is megkésve indult be a keltető üzemelése, mert hosszú ideig elhúzódott az „A“-tenyészetek kivizsgálása és védőoltása, valamint a keltetőgép állategészségügyi ellenőrzése. A továbbiakban megtudtam, hogy a keltetőgépbe egyszerre háromezer tenyésztojást helyeznek el. Mivel az utókeltető befogadóképessége csupán ezer tojás, ezért a keltetőgépbe minden héten további ezer tojás kerül. Két tyúkfajtá’t keltetnek, mégpedig a nyúhemsírt és a sávos plimUtot. A keltetésre alkalmas tdjásokat a helybeli, törzstenyészettel rendelkező tagoktól vásárolják fel. Ezek a következők: Kondé Gábor, Varga Ferenc, Kondé Erzsébet, id. Baják László, Baják Ilona, Zsigó Vendel, Zsigó Antal, Zsigó Magdolna, Zsigó Ilona, ifj. Baják László és Baják Katalin. Minden tenyésztő egy sorszámot kap, ezzel jelölik meg a keltetőbe kerülő tojásokat. Egy hét eltelte után a tojásokat átvilágítják, s a nem flas tojásokat a tenyésztők visszakapják. A keltetésl idő tartama 21 nap. A tagok vagy a további. igénylők a naposcsibéket az előjegyzés sorrendjében vásárolhatják meg. A tenyésztőktől a tenyésztojásokat a térmékenység, keltetési átlag alapján vásárolják fel. Ha a termékenység eléri a 80 százalékot, a tenyésztő a tojások darabjáért 2 korona 10 fillért, ha csak 60 százalékos, 1 korona 50 fillért kap. Minderről persze pontos nyilvántartást vezetnek. A tojások berakásától kezdve a keltetőgép állandó felügyelet alatt van, mert az átlagos hőmérsékletnek mindig 37,8 C- foknak kell lennie. A tojásokat naponta több alkalommal kálium-permanganátos (hipermangán) és formalinos oldattal permetezik be, s háromóránként forgatják. A kelés időszakában a tojásokat langyos vízzel permetezik, mert elekor a hőmérséklet fokozatosan dúlt, hogy a vihar következtében megrongálódott a transzformátor, s két és fél napos áramszünet volt. Elképzelheti, mennyit dolgoztunk, hogy legalább a minimálisra csökkentsük a veszteségeket. Az volt a szerencsénk, hugy ez nem a kelés időszakában volt, de még így is csak 60 százalékos let! a kelési átlag. Ezt a problémát csak egy agregát beszerzése és f □ □ emelkedik. A kikelt kiscsibéket háromnapos korukban adják el darbonként 5 koronáért. A kikelt kiscsirkék először a neveidébe kerülnek, ahol megfelelő hőmérsklet fogadja őket. Eleségül kukoricadarát kapnak, amit a szervezet vezetőségének kellene biztosítania, de a vezetőség ezzel nem törődik eléggél Az elhullott vagy a hibásan kikelt kiscsirkéket azonnal elégetik, hogy elejét vegyék egy esetleges fertőzésnek. 0 Vajon mi történik akkor, ha megszűnik az áramszolgáltatás? — tettem fel a kérdést Baják Katalinnak. —Erre jobb nem is gondolni — válaszolta. — Tavaly például egy alkalommal előforüzembe helyezése oldhatná meg. 0 Ha az összes költséget, munkát és a kockázatot önök viselik, milyen hasznuk van a keltetésből— A munkát nagy gonddal és körültekintéssel végzem: elsősorban arra tökerszem, hogy a maximális keltetési arányt érjem el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 70 százalékos keltetési átlagnál minden eladott csirke után 1 korona 70 fillért kapok. 0 Mennyi ideig üzemel a keltető és az alatt az idő alatt hány berakásra kerül sor— A csirkék keltetése átlagosan négy-öt hónapon keresztül folyik, s erre az időre rendes munkaviszonyra vagyok bejelentve. Az elmúlt évben például tizenkét alkalommal került sor berakásra. Nagyon megkedveltem ezt a munkát és szeretek bíbelődni ezekkel a gyámoltalan kiscsirkékkel. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk azt, hogy az adminisztrációs munkát is _ Baják Katalin végzi. A tojások átvétele és a kiscsirkék eladása pontos nyilvántartást igényel. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a keltető és a tenyésztők közötti kapcsolat igen jó. Az utóbbi években rohamosan megnövekedett a fajtatiszta naposcsibék iránti kereslet. A tenyésztők ugyanis, rájöttek arra, hogy a fajtatiszta baromfiak tartása nem tartozik éppen a legrosszabb üzletek közé. Még egy dolgot szeretnék elárulni. Baják Katalin nagyon ügyel arra, hogy a keltetőben mindig példás rend, tisztaság legyen. Idegen személynek csak bizonyos formaságok után szabad belépnie. Erre az óvintézkedésre elsősorban azért van szükség, hogy elejét vegyék egy esetleges baromfibetegség behurcolásának. Az elmondottakból tehát megállapíthatjuk, hogy mennyi munkába kerül, amíg a tojásból kikelt csirkék eljutnak a vevőhöz! ANDRtSKIN JŰZSEF, Komárno
