Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 16. szám
1979. április 21. SZABAD FÖLDMŰVES Szolgáljuk minden erőnkkel a mezőgazdaság továhMeilesztését • (Folytatás a 4. oldalról) A FÖ ÜT: ÖSSZPONTOSÍTÁS ÉS SZAKOSÍTÁS Elvtársak! A VIII. kongresszus óta lényeges előrehaladást értünk el a mezőgazdasági termelés összpontosításában és szakosításában. Eredményeseknek tartjuk azokat az első lépéseket is, amelyek a mezőgazdaság és a feldolgozó Ipar közti integrációs kapcsolatok bővítéséhez vezetnek. Az efsz-ek átlagos földterülete 1970 óta csaknem megnégyszereződött. Ez új helyzetet teremt, amely megkívánja, hogy most figyelmünket az új gazdasági egységek megszilárdítására és stabilizálására összpontosítsuk, hogy minél gyorsabban és mindenütt elérjük az efsz-ek egyesítésével követett célokat, vagyis a mezőgazdásági termelés belterjességének és hatékonyságának fokozását. Tény az, hogy ebben a vonatkozásban néhány nagy szövetkezetben jó eredményeket érnek el. Ezek a szövetkezetek kidolgozták fejlesztésük világos koncepcióját, s termelési, valamint gazdasági eredményeik megnyugtatóak. Ez azonban egyelőre nem általános jelenség. Számos szövetkezetben továbbra is univerzális a termelési struktúra, a munkaszervezés és az irányítás nem felel meg az új feltételeknek, az új egységek irányításának színvonala egyelőre nem jár a szükséges gazdasági előnyökkel és esetenként a nem produktív költségek növekedéséhez vezet. További tények is arról tanúskodnak, hogy ezt a folyamatot még teljes mértékben nem tudják uralni. Az adott szakaszban, amint azt hangsúlyozták a CSKP KB legutóbbi ülésén, feladatunk tehát az, hogy törekedjünk az új termelési egységek fokozatos, céltudatos megszilárdítására, beleértve a tervszerű átépítést, amelynek célja szakosított vállalaton belüli egységek és esetleg nyílt típusú szakosított vállalatok megteremtése. Ezért helyesnek tartjuk, ha nem szervezik a szövetkezetek további egyesítését, s a földtartás, valamint a jelenlegi vállalatok nagyságrendje módosításait csak kivételes és vitathatatlan esetekben hajtják végre. Az új gazdasági egységek megszilárdításának és stabilizálásának folyamata kell hogy átfonódjon a vállalatközi együttműködési és integrációs kapcsolatok további fejlesztésével. Végső soron a közös mezőgazdasági vállalatok és a kooperációs társulások eredményei meggyőznek bennünket ennek az útnak a gazdasági előnyösségéről. Ezek a vállalatok jelenleg 17 százalékkal részesednek a vágósertések, 9 százalékkal a vágóbaromfi és csaknem 46 százalékkal a tojás árutermelésében. Többségükben jó eredményeket érnek el mind a haszon, mind a munkatermelékenység és a gazdaságosság, de főleg a tér mékegységre eső takarmányfogyasztás tekintetében. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok is folytassák ezt az együttműködést és nagyobb részt vállaljanak az ilyen közös vállalatok fejlesztéséből. Persze, ennek feltétele a kölcsönös szervezési és gazdasági kapcsolatok megszilárdítása. A tapasztalatok ugyanis arról tanúskodnak, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok sok esetben kis befolyást gyakorolnak közös vállalataik üzemeltetésére, a pénzeszközök felhasználásának eldöntésére és általában a további fejlesztésre. A járási mezőgazdasági igazgatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk azokat az alapeleveket, amelyekre a közös vállalatok épülnek. A gyors tudományos-műszaki haladás és ezzel kapcsolatban a termelőerők fejlődése arról tanúskodik, hogy a fennálló kooperációs társulásokon belüli együttműködés fejlesztése mellett mindinkább szükséges megszervezni a szélesebb területi egységek, a 20—30 ezer hektárnyi területen gazdálkodó kooperációs társulások együttműködését. Elsősorban törekedjenek a tagvállalatok termelési orientációjának egyeztetésére, a beruházások megoldásának módjára, a költséges gépek és a számítástechnika közös előteremtésére és felhasználására. A földmövesszövetkezetek számának lényeges csökkenése lehetővé teszt a mezőgazdasági és a feldolgozó vállalatok, valamint a kereskedelmi szervezetek közti együttműködés bővítését és kapcsolataik egyszerűsítését. Egyelőre ennek még csak a kezdeteinél tartunk. A legnagyobb az előrehaladás a baromfítermelésben és — jóllehet szórványosan — jó eredményeket értünk el a növénytermesztés egyes ágazataiban is. Egyes járásokban, — főleg a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) —, hozzáfogtak a gyümölcs, a zöldség és más mezőgazdasági termények termelésének, raktározásának és Ipari feldolgozásának szerves összehangolásához. Szakavatott irányítás mellett ez az együttműködés meggyőzően tanúsítja előnyeit. Az állami és a gazdasági szerveknek az összpontosítás, a szakosítás és a vállalatközi kooperáció szervezésében szigorúan Igazodniuk kell az e folyamat sikeres további fejlődését szavatoló elvekhez. Elsősorban az önkéntességnek, az efsz-ek, az állami gazdaságok és a további szervezetek gazdasági önállósága megőrzésének alapelvére, a termelés fejlesztésében a tagvállalatok anyagi érdekeltségére gondolunk. Önmagában az a tény, hogy a földművesszövetkezet manapság már nemcsak egy, hanem több község határát fogja át, megkívánja újra fontolóra venni, hogyan lehetne a lehető legjobban szavatolni a szövetkezeti élet további fejlődését, főként a szövetkezeti tagok részvételét a közös ügyek eldöntésében. A gyakorlat bizonyítja, hogy ez egyáltalában nem könnyű és esetenként előfordul az is, hogy a szövetkezet vezetősége számos fontos kérdésben a szövetkezeti tagok nélkül dönt. A választott szerveknek, az elöljáróságoknak, a revíziós bizottságoknak és a képviseleti testületeknek közel kell állniuk az emberekhez, ismerniük kell nézeteiket, egyszóval eleget kell tenniük a szövetkezeti alapszabályzat szellemének és betűjének. Minden szövetkezeti tagnak éreznie kell, hogy nemcsak tájékoztatják a jelen eredményeiről és a jövő terveiről, hanem a szavára is adnak és 6 részt vesz a döntés folyamatában. AZ Ül FELADATOK MAGASLATÁN Az új feladatok és a nagy termelést egységek más megvilágításba helyezik a vállalaton belüli munkaszervezés, irányítás és tervezés kérdéseit is. Széles körű vita folyik arról, hogy mikor és milyen feltételek mellett térjenek át a területi szervezésről és irányításról az ágazatira. Erre nincs egyértelmű recept. Döntőek a konkrét feltételek, az anyagi-műszaki alap színvonala, a termelés és a tevékenység koncentráltságának foka és nem utolsó sorban az irányitó káderek színvonala, az emberek felkészültsége. Viszont minden esetben az a célunk, hogy a vállalaton belüli tervezés új szervezési formái és módozatai megteremtsék a termelési folyamatok operatív, rugalmas és hatásos irányításának feltételeit, fentről egészen le — a gazdasági vezetéstől egészen az egyes munkahelyek dolgozóiig — világosan meghatározzák a felelősség nagyságát és mértékét. Ez egyben feltétele az önálló elszámolási rendszer teljes érvényesülésének, az olyan kérdések hangsúlyozásának, amilyen a gazdaságosság, a költségek csökkentése, valamint az anyagi ős a pénzeszközök hatékony ráfordítása. Arról van sző, hogy az emberek minden munkahelyen ne csak feladataikat ismerjék, hanem azt is, hogy azokat milyen eszközökkel és milyen gazdasági feltételek között kell teljesíteniük. Csak ebben az esetben lehet hatásosan érdekeltté tenni minden szövetkezeti tagot és munkakollektívát a munka eredményeiben, ösztönzőleg hatni kezdeményezésükre, és arra a törekvésükre, hogy Jól gazdálkodjanak a rájuk bízott eszközökkel . Már az előbbi kongresszuson úgy döntöttünk, hogy nemcsak a munka mennyiségétől, hanem minőségétől függően is mélyrehatóan érvényesíteni kell az érdemek és az ösztönzés alapelvét. A földmüvesszövetkezetekben négy éve kísérletezünk a díjazás egységes rendszerével. Az eredmények általában kedvezőek, s ezért javasoljuk a IX. kongresszusnak, egyezzen bele, hogy ezt a rendszert a 6. ötéves tervidőszak végéig minden efsz-ben bevezessék. Ezzel gyakorlatilag létrejönnek annak feltételei, hogy teljesítsük a CSKP XV. kongresszusának irányelvét: „Fokozatosan érjük el, hogy a mezőgazdaságban az azonos képesítést igénylő munka díjazása lényegében azonos legyen a díjazással a népgazdaság többi ágazatában.“ OTTHONRA LELNEK A MEZŐGAZDASÁGBAN Nagymértékben az emberek sokoldalú felkészültségétől függ, milyen ütemben valósítjuk meg a mezőgazdaság fejlesztésének céljait, hogyan mélyítjük el Ipari jellegét. Emlékezzünk vissza, milyen volt a helyzet hét évvel ezelőtt, az efsz-ek VIII. kongresszusa idején. A szövetkezetekből és általában a mezőgazdaságból az emberek elszállingóztak. Sok helyütt komoly munkaerőhiány lépett fel, különösképpen elégtelen volt a fiatalok utánpótlása. S milyen a helyzet ma? Persze nem szabad idealizálnunk, de a VIII. kongresszus óta jelentős változás következett be. A mezőgazdaságba fiatalok, szakemberek jöttek, jelentősen stabilizálódtak a munkakollektívák és kisebb lett a munkaerő-vándorlás. Egyszóval a mezőgazdaság vonzó ágazat. Márpedig ez nagy, pozitív változás. Ez a kommunista párt politikájának nagy sikere. Míg 1960-ban az efsz-ekben 1000 állandó dolgozó közül csak egy volt főiskolai végzettségű, addig tavaly már több mint tizenhárom. A teljes középiskolai végzettségű dolgozók száma több mint megtlzenegvszereződött. Az állattenyésztés és a növénytermesztés vezetőinek 37 százaléka főiskolai képesítésű. Helyes az, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége figyelmet fordít a szakképzett emberek felkészítésére, elhelyezésére és általában a kihasználásukra. A dolgozók szakmai és politikai színvonala, a munkához való cselekvő és alkotó hozzáállásuk a jobb eredmények elérésének és az életben nap nap után előforduló akadályok leküzdésének hatásos útja. Becsüljük azt, hogy életünk más területeihez hasonlóan, a munkakezdeményezésnek és a munkaversenynek a mezőgazdaságban is széles az alapja. Főleg a szocialista munkabrígádok, amellett, hogy törekednek a termelés növelésére, mind nagyobb mértékben összehangoltan képviselik az alapvetőt — a kiváló minőséget és a magas fokú gazdaságosságot. Az emberek kezdeményezése általunk nagyrabecsült, komoly érték. Ezért a döntő fontosságú feladatokra kell Irányítanunk, egyidejűleg megteremtve teljes és hatásos érvényesülésének feltételeit. E tekintetben fontos szerepe van a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, amely a tapasztalatok szerint sok jó eredményt ért el a szövetkezeti tagok munkakezdeményezésének fejlesztésében, sőt a nevelésben és oktatásban, s főképp a szövetkezeti dolgozókról és a családtagjaikról történő gondoskodásban. A jövőben azonban szükséges, hogy eredményesebben járuljon hozzá a párt gazdaságpolitikájának megvalósításához éppúgy, mint a szövetkezeti élet fejlesztéséhez, a szövetkezeti demokrácia elmélyítéséhez. Szövetkezeteink sikeres fejlődése elősegíti a falu sokoldalú felvirágzását is. Az efsz-ek nemzeti bizottságokkal, a Nemzeti Front szervezeteivel és a lakossággal valő együttműködésének eredménye a több száz példás község. Öröm látni arculatukat, rendezettségüket, a szép munka- és életkörnyezetet Ebben is kifejezésre jut, mennnyire hasznos társítani az eszközöket az önsegélyes akciókra és cselekvőén támogatni a nemzeti bizottságokat a falu további felvirágzását célzó Igyekezetükben. Ezt folytatni kell, mivel a falvakon még sok minden kell ahhoz, hogy az emberek valóban elégedetten éljenek és dolgozzanak. HASZNÁLJUK KI AZ ÜJ LEHETŐSÉGEKET Elvtársakl A vállalati irányítás tökéletesítése szoros kapcsolatban áll a mezőgazdaság tervezésének és pénzellátásának egész rendszerével. Ezt Is összhangba kell hoznunk az új feltételekkel. A mezőgazdasági üzemek tevékenységében ily módon is ki kell emelni a termelés gyors fellendítésének és különösképpen az újratermelési folyamat minőségi vetületeinek orientációját. A jelenlegi előkészítő munkálatok célja az irányítás minden szintjén tökéletesíteni a terv kimunkálását, belső összefüggéseit, s ezáltal célja a terv teljesítésének hatásosabb ellenőrzése Is. A terv aktívan hasson az egyes szövetkezetek indokolatlan termelési és gazdasági különbségeinek megszüntetésére. Mindanyian jól tudjuk, hogy milyen gyönge pontja! vannak a szállítói-megrendelői kapcsolatoknak. Ezért pontosabban kívánjuk körülhatárolni a szakágak és a vállalatok gesztori felelősséget az anyagi-műszaki ellátásért, és el kell mélyíteni ezeknek a kapcsolatoknak a gazdasági tartalmát. Hosszú lejáratú szerződések megkötésére kell áttérni ott, ahol ez megfelelőnek bizonyul és lehetséges. Ezzel összefüggésben szeretnénk felülvizsgálni a szövetkezetek és az állami gazdaságok általi gép- és gépiberendezés-vásárlás beruházási limitjei eddigi alkalmazásának célszerűségét is. A kongresszust megelőző vita megerősítette a gazdasági eszközök rendszere módosításának Igényét is. A párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésével összhangban intézkedéseket dolgozunk ki, amelyeknek célja a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés jövedelmezőségének nagyobb támogatása. A felvásárlási árak tervbe vett emelése része az olyan termelési és gazdasági intézkedések komplexumának, amelyeket a marhahús- és a tejtermelésben kell megvalósítanunk, hogy ezen a területen nagyobb legyen az előrelépés. Továbbá differenciált árakkal és prémiumokkal is hatni kívánunk a mezőgazdasági termények és nyersanyagok minőségének javítására és a koncentrált takarmánnyal való jobb gazdálkodásra. Előkészítjük a differenciált pótdljaknak, a földadónak a módosítását és a további eszközöket, amelyekkel jobban akarjuk biztosítani a szükséges újratermelési költségek megtérülését, a rosszabb termelési felételek között is. A CSKP legutóbbi ülésének határozataival összhangban javaslatot dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy a társadalombiztosítás, a költségeinek részleges megtérítését szolgáló szövetkezeti hozzájárulás révén elérje a népgazdaság többi ágazatának szintjét. Ezzel egyldőben érvénybe lépne az új szövetkezeti nyugdíjasok öregségi és rokkantsági járadéka meghatározásának új, az eddiginél előnyösebb módja. Ez a változtatás kiküszöböli a szövetkezeti tagok és a népgazdaság többi dolgozója járadékbiztosítási szintje közti utolsó különbséget Is. A gazdasági eszközök tökéletesítését célzó munkát úgy készítjük elő, hogy az új elrendezés érvénybe léphessen a következő ötéves tervidőszak elején, miközben a szarvasmarha-tenyésztést ösztönző egyes ármódosítások már a jövő év elején hatályba lépnének. A kongresszus előtti vitában számos bíráló észrevétel hangzott el a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztériumok, a mezőgazdasági igazgatóságok, valamint az egyéb mezőgazdasági szolgáltató szervezetek elmére is. Ezekben az irányító láncszemekben számításba kell venni az utóbbi években mezőgazdaságunkban végbement változásokat. Meggyőződésünk, hogy a miniszterek, a mezőgazdasági igazgatóságok és más szervezetek igazgatói, valamint az irányító szféra dolgozóinak egész kollektívája konkrét következtetéseket von le a párt Központi Bizottságának tanácskozásából, a szövetkezeti tagok jogos bírálatából és ennek a kongresszusnak a határozataiból is. A NÉP ÉRDEKEIT TARTJUK SZEM ELŐTT Elvtársak, tisztelt barátaim 1 A tudomány példátlan felfedezéseinek és a forradalmi társadalmi változásoknak Idejében élünk. Az emberek behatoltak a világűrbe és nagy igyekezetei fejtenek ki az energetikai és az élelmiszerprobléma megoldására. Az emberiség mind nagyobb hányada dönt a viszonyok új, szociális szempontból igazságosabb elrendezése mellett. A szocializmus a világ népeinek legvonzóbb métája lett. Általában elmélyült annak tudata, hogy az emberiség életének egyetlen ésszerű alternatívája a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikája és politikai, valamint katonai területen is a tartós enyhülés. A szocialista államok az utóbbi időben új békejavaslatokat terjesztettek elő. Ezeket magába foglalja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozata, valamint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének beszéde is. Népeink átélték a két világháború borzalmait. Ezért mélyen érdekeltek vagyunk a békés fejlődésben nemcsak a mi földrészünkön, hanem a többi földrészen is. Népünk legsajátosabb érdekeivel összhangban, cselekvőén együttműködünk a forradalmi és békeszerető erőkkel abban a törekvésben, hogy hozzájáruljunk azoknak a nagy céloknak eléréséhez, amelyekért oly sikeresen harcol legközelebbi barátunk és szövetségesünk — a Szovjetunió. Ennek az útnak szemmel látható sikerei tükröződnek az egész világ dolgozóinak és haladó nyilvánosságának hatalmas támogatásában. Ennek mély jelentősége van főlég az utóbbi időszak számos fejleményével kapcsolatban, amelyek arról tanúskodnak, hogy a békés fejlődés nincs az ínyére a világ összes erőinek. Kína agressziója Vietnam és Laosz ellen, az arab nép alapvető érdekeinek elárulása, az Imperialista körök további kísérleteivel egyetemben világosan bizonyltja a kedvező Irányú nemzetközi fejlődés visszafordítására, új háborús tűzfészkek szítására és arra irányuló törekvését, hogy a világot Ismét visszataszítsák a bizonytalanság és a hidegháború időszakába. Határozottan szembeszegülünk ezekkel a reakciós erőkkel és a jövőben Is elszántan támogatni fogjuk azokat, akik nemzeti szabadságra és függetlenségre törekednek, s akik harcolnak az imperialista körök minden olyan kísérlete ellen, hogy viszszafordítsák a történelmi fejlődés kerekét. Nemzeteink hagyományainak, az Igazságosság és a jog iránti mély érzékének megfelel az, hogy a társadalmi fejlődés kérdéseit a világ fejlődésével összhangban oldjuk meg, amely egyértelműen a szocializmus és a béke ügye javára alakul. Elvtársak, tisztelt vendégekl Büszkék vagyunk arra, hogy a ml országunknak, munkásainknak és földműveseinknek a mezőgazdaság történelmi átépítése folyamatában nyert tapasztalatai is meggyőzően bizonyítják a lenini szövetkezeti terv egyetemes érvényét. Ennek az útnak helyességét szemléltetően tanúsítják főleg az elmúlt tíz esztendőben, a CSKP új vezetőségével — élen Gustáv Husák elvtárssal, a CSKP KB főtitkárával, a CSSZSZK elnökével — elért jelentős eredmények. Ezek nagymértékben köszönhetőek éppen a szövetkezeti földműveseknek, egységes földművesszövetkezeteinknek. Az elérttel azonban nem elégedünk meg. A további munkában abból indulunk ki, hogy mind nagyobbak a lehetőségeink és növekednek a társadalom igényei, valamint szükségletei Is. Erélyesebben kell tökéletesítenünk az irányítást minden szinten és keresnünk kell a belső tartalékok főihasználásának új, hatékonyabb módjait. A mezőgazdaság számára is napjaink parancsa a következetes irányvétel a termelés minőségi vetületeire, mivel itt Is célunk a lényegesen nagyobb teljesítőképesség, belterjesség és hatékonyság. Meggyőződésünk, a szövetkezeti földművesek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményekkel fejezzék be a 6. ötéves tervidőszak hátralevő két évét és így hozzájáruljanak szocialista társadalmunk további fellendülése szilárd alapjának megteremtéséhez. Engedjék meg, tisztelt elvtársak, kifejeznem azt a szilárd meggyőződést, hogy ezen a megbízható úton szocialista társadalmunk, kommunista pártunk önökben, az efsz-tagok nagy családjában úgy, mint eddig minden esetben, szilárd támaszra talál, s a jövő esztendőkben Is minden erejüket és képességüket latba vetik népünk nyugodt és boldog élete, gyönyörű hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további felvirágzása érdekében.
