Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-07 / 14. szám

1979. április 7. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Teljesítik a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat (Folytatás az 1. oldalról) ennek a módját és tudnak cukorré­pát Is termelni. Még a kedvezőtlen­nek nevezett években is, mint pél­dául tavaly, amikor négyszáznegyven­hat mázsás hektárhozamot értek el. Nem öntözéssel, hanem öntözés nél­kül! Mert ez a szövetkezet még nem dicsekedhet azzal, hogy a szántójának jelentékeny részét öntözheti. Végeredményben tehát arról van szó, hogy a Lúcsi Efsz — a gondosan létrehozott takarmányalap következ­tében — nem szorul rá arra, hogy erötakarmányért vagy tömegtakarmá­nyokért mások ajtaján kopogtasson, tehát az állattenyésztési termelés in­tenzitását a saját takarmánybázisában rejlő lehetőségek nyomán fokozza. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődé­sét, főleg azonban a tejhozam növe­kedését kedvezően befolyásolta az ál­lomány felújításával párhuzamosan folytatott szelektálás, vagyis az, hogy a szlovák-tarka tehenek közül csak azokat hagyták meg, amelyek az állo­mány hatvan százalékát kitevő fekete­lapály és szlovák-tarka keresztezésé­ből származó tehenekkel a termelés­ben lépést tudnak tartani. A keresz­tezett állomány egyébként nagyhasz­núnak bizonyult. A legtöbb tehén már az első laktációban húsz-huszonöt liter tejet ad naponta. Az persze igaz, hogy az említett keresztezésből származó tehenek nem minden mező­­gazdasági üzemben ilyen nagy hasz­­núak, mert nem mindenhol teremtik meg a keresztezett egyedekben rejlő Jó tulajdonságok optimális kihaszná­lásának feltételeit. Lúcson tehát nemcsak az állomány­fejlesztés vezetett a nagyszerű ered­ményekhez, hanem a már említett jó minőségű takarmánybázis és nem utolsó sorban az emberek, az állat­­gondozók becsületes, szakértelmet és áldozatkészséget is tükröző helytállá­sa. A gondozók, akik egyben fejők is, a tehenek hasznosság szerinti, tehát egyedi takarmányozását „szentírás­nak“ veszik, ami párosul a pontosság­gal, a tisztasággal. S tiltakoznak min­den olyan szervezési intézkedések el­len —, amely az állatok megszokott életrendjének módosítását eredmé­nyezné. Tiltakoznak bizony gyakran annak ellenére is, hogy a szervezeti intézkedések a gondozók munka- és életkörülményeinek javulását szolgál­nák. A lúcsi szövetkezet állattenyészté­séről — a már említett eredmények ismeretében — csak dicsérőleg lehet szólni. A beavatottak azonban azt ál­lítják, hogy még itt is vannak tarta­lékok. S ezek a tartalékok az embe­rek hozzáállásában tapasztalható el­térésekben és egyben abban tükrö­ződnek, hogy néhány tehéngondozó évi keresete hat-nyolcezer koronával is kisebb, mint másoké. Az anyaser­tések gondozásában és a malacneve­lésben is találhatók „szépséghibák“. S ezek a hibák nem i$ lehetnek ki­csinyek, mert a lúcsi szövetkezet ma­lacszaporulata alatta van a járási át­lagnak. S ezért az utóbbi években — a hústermelés tervszerű növelését csak malacvásárlással tudta biztosíta­ni. Tény, ha a sertéshizlalásnak ezt a felgyorsított tempóját tartani akarják, vagyis ha évente négyezerötszáz ser­tést akarnak értékesíteni, akkor anyánként évi átlagban legaláb 18— 19 malacot kell nevelni. Meggyőződésem, hogy az nem szo­rul különösebb bizonyításra, hogy ez a szövetkezet nemcsak az állatte­nyésztési termelés, hanem a növény­­termesztés szakaszán is teljesíti az ötéves termelési és áruértékesítési tervét. Még íikkor is, ha az időjárás nem lesz kedvezőbb az utolsó három év átlagánál. Ha jobb, vagyis a mező­­gazdasági termelésre valóban kedvező időjárás lesz az idén és a jövő esz­tendőben, akkor a hatodik ötéves tervidőszak végéig minden bizonnyal a növénytermesztésben és értékesítés­ben is túlszárnyalja a tervét. Ez a magáról ritkán hallató, tehát szerénykedő szövetkezet minden év­ben igényes terveket tűz maga elé. A múlt évi termelési terve is eléggé túlfeszítettnek tűnt. Mégis a mező­­gazdasági össztermelés tervét 108 százalékra, az árutermelési tervét pe­dig 107 százalékra teljesítette. Egy hektár mezőgazdasági területre szá­mítva 26 ezer 275 korona értékű össz­termelést ért el, árutermelést, illetve bevételt pedig 22 ezer 957 koronát. Ha tehát kiindulunk abból, hogy ez a szövetkezet sem szőlő-, sem zöld­ség-, sem pedig gyümölcstermesztést nem folytat, akkor nagyra tudjuk ér­tékelni azokat az eredményeket, ame­lyek elérése még az említett belter­jes növényeket nagyban termelő gaz­daságoknak is dicsőségére válna. Nagyon érdekes és tanulságos kö­vetkeztetést vonhatunk le akkor is, ha a Lúcsi Efsz-ben a munkatermelé­kenységet vizsgáljuk. Mint tudjuk, a munkatermelékenység növekedését két fő tényező befolyásolja. Egyik a termelés korszerűsítése, a másik pe­dig a termékek mennyiségének növe­kedése,-be ezt nem kíséri a munka­idő mennyiségének arányos növeke­dése. A Lúcsi Efsz-ben a növénytermesz­tési munkák gépesítésének színvonala lényegében hasonló, mint a legtöbb mezőgazdasági üzemben. Az állatte­nyésztés azonban régi, tehát korsze­rűtlen technológiai berendezésű épü­letekben folyik. Mindez arra hagy következtetni, hogy ebben a szövetke­zetben nem a termelési, illetve a munkafolyamatok korszerűsítése ját­szik fő szerepet az egy átlagdolgozóra jutó évi termelési érték alakulásában, hanem a hektárhozamok, a tejhozam és a kitermelendő hús mennyiségének gyorsütemű növekedése. Tehát a ter­melésnövekedés volt a múlt esztendő­ben az a tényező, amely az 1977. évi­hez viszonyítva 7 százalékos növeke­dést eredményezett a dolgozók évi összteljesítményének értékében. Az egy átlagdolgozéra jutó 181 ezer 321 korona termelési érték, amely jóval több, mint nagyon sok korszerű ser­téshizlaldával és modern tehénistálló­val rendelkező mezőgazdasági üzem­ben, vagy a különböző korszerű gép­sorokkal rendelkező egyesített mező­­gazdasági üzemekben, meggyőzően bizonyítja azt is, hogy a mezőgazda­­sági termelés hatékonyságának és a munkatermelékenység színvonalának alakulása elsősorban a termelés leg­főbb tényezőin, vagyis az emberek leleményességén, szakavatottságán, hozzáállásán múlik. Az esetleges félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kívánom azt is, hogy a Lúcsi Efsz nem zárkózik el a termelési és a munkafolyamatok kor­szerűsítésétől. De az biztos, hogy a fennállásának harminc esztendeje alatt még egyszer sem tülekedett álla­mi szubvencióért, tehát a termelés korszerűsítését — addig takaródz, míg a takaród ér alapon — saját ere­jéből szorgalmazta. S mivel a fejlesz­téshez szükséges anyagi eszközök év­ről évre növekedtek — csak a múlt évi gazdálkodást hétmllliókétszázhat­­vanezer korona tiszta haszonnal zár­ta —, így módjában állt elsősorban is a termelés növekedésére nagyon ki­ható korszerűsítést bevezetni. Így ke­rült sor a lucernaszárító és granuláló építésével járó hatmillió koronás be­ruházásra, s így épült fel — tizenhat­­millió korona beruházással — az öt­száz férőhelyes korszerű tehénistálló is, amely a közeljövőben mentesíti a gondozókat az aránylag nehéz fizikai munka nagy részétől, és nyilván hoz­zájárul a munkatermelékenység to­vábbi növekedéséhez is. A termelés növelésével és feljeszté­­sével járó bonyolult problémák meg­oldása mellett a lúcsi szövetkezet szívügyének tartja a község fejleszté­­tését, a kulturális és a sportélet, va­lamint az emberről való sokrétű gon­doskodás javítását is. Lényegében a szövetkezetnek köszönhető, hogy a községnek van egy impozáns kultúr­­háza. Ugyanis ezt a kultúrházat a szövetkezet építőcsoportja készítette és a beruházási eszközök ötven szá­zalékát a szövetkezet fedezte. A szö­vetkezeti tagokról való sokrétű gon­doskodás pedig egyrészt a munkakör­nyezet szépítésében és a munkahelyen való tisztálkodás lehetőségeinek meg­teremtésében, másrészt pedig abban fejeződik ki, hogy hazai és külföldi kirándulásokra, a szövetkezeti tagok és gyermekeik üdültetésére évente több mint százhatvanezer koronát fordítanak. PATHÖ KAROLY Ä cseppfolyós műtrágyák alkalmazása Hazánkban az elmúlt évtizedben jelentősen növeke­dett a műtrágya-szükséglet. Mezőgazdaságunk évente hétmillió tonna műtrágyát használ fel. A műtrágyafo­gyasztás növekedésével párhuzamosan problémák me­rültek fel a szállítással, raktározással és a hasznosítás­sal. A rossz raktározási lehetőségek következtében a műtrágyáknál nagy a veszteség. Hosszabb tartamú rak­tározásnál pedig a műtrágya megkeményedik, összeáll és csak nagyobb munkával lehet újból eredeti állapotba hozni. A műtrágyák hasznosításánál is problémák merülnek fel, mivel a jelenlegi műtrágyaszórókkal az egyenletes szétszórást — tehát az egyenletes tápanyagelosztást — nehéz biztosítani. A Központi Kutató és Ellenőrző Állo­más (UKSUP) felmérései alapján a szilárd műtrágyák alkalmazásánál 60—100 százalékos az egyenlőtlenség, míg a cseppfolyós műtrágyáknál az egyenlőtlenség mindössze 10—15 százalékos. XXX Az állattenyésztés modernizálásával párhuzamosan csökken a szerves trágya kitermelése, ami ahhoz vezet, hogy egyes növények alá nem tudjuk biztosítani azt a szervestrágya-szükségletet, ami a növénynek megfelel. Ez a talaj humusztartalmának a csökkenéséhez vezet. Szövetkezetünkben — Mierovói (Béke) Efsz — a felső rolt problémákat a cseppfolyós műtrágyák alkalmazása val igyekszünk megoldani. A raktározást három darab negyven köbméteres tartályban végezzük, ahol a mű­trágyák minőségüknek megfelelően vannak raktározva. A tápanyag koncentrációt a talaj tápanyagtartalma — a felvehető foszfor és kálium, valamint a növény szük­séglete — szerint állítjuk össze. A műtrágya keverését húsz köbcentiméteres tartályban végezzük, melyből szin­tén tartállyal szállítjuk ki a permetezőkhöz. A keverést és a ciszterna megtöltését szivattyúk segít ségével végezzük. Cseppfolyós műtrágyák applikálásával az alábbi követelményeket biztosítjuk: ф Növeljük -i talaj biológiai potenciálját. О Csökkentjük a munkaerő- és gépszükségletet. • Növeljük a műtrágyák egyenletes szétszórását. Megfigyeléseink szerint a felaprózott kukoricakóró — Fostimmal (8 százalékos nitrogént és 24 százalékos foszfort tartalmaz) és DAM 390-es műtrágyakeverékkel permemeteztük — megpuhult és jobban be lehetett szántani a talajba. A szerves anyag felbomlása is fel­gyorsult, ami intenzív mikrobiális működéshez vezetett. A folyamat pozitívan hozzájárult a talaj humusztartal­mának a növeléséhez. A cseppfolyós műtrágyák alkalmazása kevesebb mun­kaerőt és energiát igényel. Ezt igazolják az alábbi fel­méréseink is. Az összköltség a granulált műtrágyáknál tonnánként 82, egy tonna tiszta tápanyagra számítva pedig 189 koronát tett ki. Cseppfolyós műtrágyáknál az összköltség 43, a tiszta tápanyag értéke pedig 135 ko­ronára csökkent. Munkaidő-szükséglet granulált műtrá­gyák alkalmazásánál 1,5 órát igényelt: ebből 0,64 a traktor, 0,88 óra pedig a manuális munkaóra száma. Cseppfolyós műtrágyáknál egy hektár területre számítva a munkaidő-szükséglet 0,64 órára csökkent, a kézi mun­kaerő teljes kiküszöbölésével. További előnye a cseppfolyós műtrágyáknak az, hogy a vegyszerezést, gyomirtást, valamint a műtrágya-ada­golást — a búza gyomtalanítását és a nitrációt, kukori­cánál pedig a Zeazin applikálását DAM 390-es műtrá gyávái — egy munkamenetbe lehet sűríteni. XXX Ahhoz, hogy a cseppfolyós műtrágyáknál elérjük az egy hektárra számított tápanyagmennyiséget, szükség­szerűvé válik, a permetezőn a nyomás beállítása, a dűznik gyakori cseréje és a gyorsaság korrigálása: mi­vel a cseppfolyós műtrágyák átfolyó sebessége húsz szá­zalékkal lassúbb, mint a vízé. A cseppfolyós műtrágyák alkalmazása mind népgaz­dasági, mind pedig agronómiái szempontból előnyös. Felhasználásuk a növénytermesztés kemizálásában alap­vető fordulatot jelent s a korszerű mezőgazdaság ele­mévé válik. Veszprémi Imre mérnök A palántanevelés szorgos mesterei a svodíni (Szőgyén) szövetkezetben. Fotók: Kádek (2) Matis, Bara ▲ Készül a tápkocka a jurovái (Dercsika) székhellyel gazdálko­dó Barátság Efsz ker­tészetében. ◄ Bédi Mihály, a Vei­ké Zálužie-i Efsz dol­gozója, vetőgépbe szórja a magot. Csattognak a met­szőollók a Gbelcei (Köbölkút) Efsz gyü­mölcsösében. W Tavafzlefen Üde zöld búzaföldek, simára munkált vetőágyak. Az özönvizes téli hőna­pokat rendhagyóan enyhe március követte. Kevés volt az olyan nap, ami­kor nem lehetett szántani, trágyát szórni, vagy éppen szőlőt és gyümölcs­fát metszeni. Ami az időszerű munkákat illeti, nincs - lemaradás, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és dolgozóinak dicséretére. A tavaszvárás nem volt gond nélküli. Az emberpróbáló késő őszi hóna­pokban bizony kimerültek, megrokkantak a hű segítőtársak, a traktorok és a munkagépek. Jó részük alapos felújításra szorult az újabb bevetés előtt. A szerelők gondos munkáját, leleményességét dicséri, hogy a gépek kijavítva vagy felújítva rajtoltak. A tavasz, a napfény, a párázó föld, a cirógató langyos levegő és az em­ber, a mezőre, gyümölcsösökbe és a kertészetekbe kiözönlő embersokaság együttes alkotása. A kikelet mindenütt jelenlevő, magától beköszöntő és csodás, de a tavasz az emberrel, a munkával kapcsolatos. Ezt bizonyítják felvételeink is, melyeket a tavaszlesen készítettünk. —cs—

Next

/
Oldalképek
Tartalom