Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-07 / 14. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 7. MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Tavaszi tennivalók a Április — május A méhcsaládok népesedése a leggondosabb kezelés mellett is különböző. A méhésznek viszont arra kell törekednie, hogy a föhordásra legalább megközelítően egyenlő családjai legyenek, hogy a kaptárak egyenletesen teljenek meg. Énnek megvalósítására általában azt ajánlják, hogy a méhcsaládokat az akácvirágzás megindulása előtt 8—10 nappal „rendezni“ kell, kiegyenlítéssel, vagy egyesítéssel elő kell készíteni a hordásra. Az egyesítésre valóban ez a legmegfelelőbb időpont, a kiegyenlítést azonban helyesebb már előbb megkezdeni, és részletekben végezni. A gyümölcsfák virágzásának a derekán már meg tudjuk ítélni, melyik családunktól mit remélhetünk. Azokat, amelyek előreláthatóan saját erejükből is termelőképesekké fejlődhetnek, hagyjuk érintetlenül. A feltűnően lemaradókat tekintsük tartalékcsaládoknak. Ezekből erősítsük a közepeseket annyira, hogy népességben utolérhessék, vagy legálább megközelíthessék a kiválókat. A kiegyenlítésre a legjobb módszer az, ha időnként egy-egy fiasításos keretet a rajta ülő méhekkel együtt átakasztunk a tartalékcsaládtól az erősítendőhöz. Hetenként, vagy 8—10 naponként akaszthatunk át egy-egy, összesen 2—4 keretet. Előzőleg mindkét családot, az áthelyezésre szánt keretet pedig külön is, erőteljesen megfüstöljük. Lehetőleg ügyeljünk arra, hogy a beadott idegen keret ne kerüljön közvetlenül az anya mellé. A meglopott családnak az elvett keret helyett adjunk egy petézésre alkalmas tartaléklépet a meghagyott fiasítás mellé. Ha mézkészlete erősen megcsappan, etessünk. A megsegített család nemcsak a kapott néppel és fiasítással gazdálkodik, hanem saját Hasítását is rohamosabban fogja kiterjeszteni. Közben legyen gondunk arra is, hogy a már kifejlődött méhekből minél kevesebb pusztuljon el időnek előtte. A meleg vizű itató, vagy a kijáróban elhelyezett itatok ezt a célt szolgálják elsősorban. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a növényvédelemből eredő mérgezések megelőzésére. Valamilyen méhbetegség legcsekélyebb gyanújának felmerülésekor azonnal kérjük a méhegészségügyi felelős segítségét, s ha kell, küldjünk mintát az illetékes állategészségügyi intézetnek. A ván-Értékelték munkájukat Az úttörőszervezet megalakulásának 30. évfordulója, valamint a Nemzetközi Gyermekév alkalmából a közelmúltban bővített illést tartott a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöksége. A főbeszámolóban Doiíekal elvtárs, a SZISZ KB elnöke tájékoztatta a résztvevőket a SZISZ és az úttörőszervezet, valamint a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek feladatéról és küldetéséről a gyermekek nevelésében. A vita után kitüntették a Nemzeti dorláshoz előírt méhegészségügyl bizonyítványt mielőbb szerezzük be. A gyümölcsfák elvirágzása után a legtöbb helyen alaposan megcsappan, vagy teljesen megszűnik a hordás. Kettőzött figyelemmel kell kísérnünk a fogyasztás alakulását. A hordástalanság könnyen kutatásra, rablásra kényszeríti a családokat. Ezt minden rendelkezésünkre álló módon (a kaptárbontás mellőzése, a kijáró szűkítése, a rablást kezdeményező családok felderítése és bezárása, a szomszédos méhészekkel való együttműködés) meg kell előzni, s ha már bekövetkezett, mielőbb megszüntetni. A gyümölcsfák és az akác virágzása között átlag 2—3 hét telik el. Ebben az időszakban kiadósabb hordást csak a vadgesztenyéről, a repcéről, a bíborheréről, erdős vidéken a galagonyáról, akácosokban esetleg az árvacsalánról remélhetünk — ahol ezek megfelelő tömegben virágzanak. Az ilyen helyekre vándorolni is érdemes. Ahol semmi hordás nincs, ott ilyenkor ajánlatos a kisadagú etetéssel való serkentés, nehogy a fiasítás túlságosan visszaessék. Igaz, hogy egyesek szerint az akác előtt három héttel lerakott petékből kikelő méhekre nincs is szükség, hiszen azok az akácról való gyűjtésben már úgysem vehetnek részt. Ez az érvelés álló méhészetben, ahol az akácvirágzás csupán 6—8 napig tart, talán elfogadható, bár a főhordásban „elkopott“ méhek pótlására ott is szükség van. Azonban a vándorméhészetben a fiasítás korlátozása nem ajánlatos. Két akácra való vándorlással legalább háromhetes hordásra számíthatunk. Tehát az akácvirágzás előtt lerakott petékből kikelő méhek a hordás végén — ha csak a belső munkákban is — már hasznosan közreműködnek. Ezért az anyák korlátozását — ha egyáltalában alkalmazzuk — halaszszuk az akác előtti végleges családrendezés idejére. Ez körülbelül 8—10 nappal a virágzás kezdete előtt esedékes. Legkésőbb a hordás megindulása előtt 4—5 nappal el kell végezni, hogy a méheknek még idejük legyen a megbolygatott fészek helyreállítására, az egyesített családoknak pedig az összeszokásra. A végleges rendezéskor legyünk könyörtelenek a családok megítélésében. Az akácvirágzáskor — az egészen kiváló, fiatal anyák tartalékolására szolgáló családocskákon kívül — csak olyan családoknak van létjogosultságuk, amelyektől a legeld lehető Front szervezeteinek tisztségviselőit és tagjait, akik sokéves munkájukkal érdemet szereztek a gyermekek és az ifjúság nevelésében. A kitüntetettek között találtuk az SZMSZ tagjait is, akik érdemet szereztek az ifjú nemzedék nevelésében s főleg az ifjú méhészek szakköreinek bővítésében. jozef Drnzíknak, az SZMSZ KB elnökének és Ján Krajűáknak, az SZMSZ KB tagjának, az ifjúsági bizottság elnökének Az ifjúság szocialista nevelésében elért érdemeiért emlékérmet adományoztak. Michal Kumančikot, az SZMSZ KB ifjúsági bizottságának tagját az úttörőszervezet fejlesztésében szerzett érdemeiért elismerő oklevéllel jutalmazták. Összegezve elmondhatjuk, hogy az SZMSZ funkcionáriusainak tevékenységét az ifjú nemzedék nevelésében igen pozitívan értékelték. Juraj Ferenbík mérnök Imsz „Talpig fehér nászruhába öltöznek a kertek, Kósza szellők ezerféle illatot kevernek; Tenger virág mézes csókra csábít minden méhet, Hegyen-völgyön lakodalom s vigalom az élet.“ Fotó: tt méhesben legtökéletesebb kihasználását remélhetjük. Ebben az időszakban a termelésre szánt család fészkének zsúfolva kall lennie néppel, fiasitással, mézzel, Virágporral. Az ilyen család közepesen sikerült akácon is meghord egy, a fészekkel egyenlő térfogatú mézkamrát. A méhcsaládok fölerősítését azonban nem szabad eltúlozni. A túl népes család egykettőre megtölti a kaptárját, amikor is idő előtt éretlen mézet kell pergetni, mert különben megtorpan a hordás, ami érzékeny veszteséget okozhat. A családok népesítésének ésszerű felső határa az, ha körülbelül a kaptárbeli összes lépek 2/3-át lepik a méhek a rendezéskor. A kiegyenlítés során meggyengült tartalékcsaládokból egyesítéssel alakítsunk termelő családokat, vagy használjuk fel az egyesítéskor feleslegesekké váló anyák tartalékolására. Ezek képezhetik majd az akác után esedékes szaporításkor az új családok alapját. Az akác előtti időszakban már építtetni is lehet a családokkal. A gyümölcsfák virágzásakor a fészekbövítésre már műlépet is adhatunk. ]ól sikerült hordáson egy-egy családdal 3—4 műlép is kiépíttethető anélkül, hogy az akár a népesedésben, akár a gyűjtésben visszaesést okozna. Helyénvaló az építtető keret használata is. A méhcsaládokban ezekben a hetekben a legelevenebb a herenevelésre való törekvés. Ha nincs herelépjük, akkor bámulatos gyorsasággal építenek be minden üres zugot heresejtekkel. Különösen feltűnő ez az idősebb anyás családoknál. Nemcsak a frissen termelt viaszpikkelyeket dolgozzák fel, hanem a régi lépekből, zugépítményekből is kölcsönöznek építő anyagot. Ez a magyarázata annak, hogy a tavasszal épült „szűzlép“ rendszerint nem fehér, hanem „zsemlye színű“, vagy még annál is barnább. Használjuk ki a méhcsaládoknak ezt a hajlandóságát, adjunk nekik alkalmat herenevelési ösztönük kiélésére. Az építtető keretet ilyenkor bátran tehetjük legszélsőnek, ott is gyorsan kiépül. A bepetézett hereiépet 3—4 naponként ki kell tördelni, hogy a méhek ne pazarolják a mézet a kikelő hereálcák nevelésére. Idejében készítsük elő és szervezzük meg az akácra való vándorlást; szemeljük ki és foglaljuk le a vándortanyát. Vándorláskor maradéktalanul tartsuk be az ide vonatkozó rendeleteket. ( —) „B“ típusú kaptárhoz keretléc eladó. Egy darab 2,— korona. Cím: Bodnár Péter 045 01 Budulov 3 okr. Košice A kaptárakban is pézseg az élet. Fotó: Kontár Gyula A facéliáról Sokat beszéltünk és írtunk már a mesterséges méhlegelőről, de annyit még nem, hogy annak gyakorlati haszna is lett volna. Voltunk ugyan néhányan, akik mindig vetettünk valamilyen mézelő növényt, leginkább facéliát, s még vadvirágban gazdag években is érdemes volt, mert nem kerülték el a méhek. Kevésbé virágos években pedig még rekkenő hőségben is foglalkoztatta a méheket. Helyénvaló volna, ha a méhészszervezetek a szövetkezettől minden tavaszon kérnének olyan területeket, amelyek egyébként kihasználatlanok, s oda facéliát vetnének., A „bugázva“ végzett aratás után a szántóföldön maradó, törékeny és könnyen korhadó szára trágyázást is jelent. Attól nem kell tartani, hogy elpergő magjával elgyomosítja a földet. Az eddigi tapasztalatok szerint — ha ki is kel itt-ott — az utána következő vetett növények között elcsenevészesedik. Vethető takarmánykeverékekbe, például csalamádéval, akkor versenyt nő a vele vetett növénnyel. A facélia idejében végzett aratásával értékes vetőmagot lehet nyerni, melyhez napjainkban sajnos nehéz hozzájutni. Ezért kérem a méhésztársakat, hogy segítsék elő számomra a facélia vetőmagjának a beszerzését. Csizmár Bertalan, a Veiké Kapušany-i Béke Efsz méhésze Idős méhész Demandica (Déménd) legidősebb méhésze Stutika Károly, aki egyben a méhészek helyi szervezetének elnöke is. Ezt a tisztséget 1954-től tölti be. A ma már hetvenegy éves méhész kerek fél évszázada foglalkozik a szorgalmas rovarokkal. — Munkám örömteljesebb, ha látóm, hogy a fiatalok is érdeklődnek 'á szép, hasznos, de sok türelmet követelő foglalkozás iránt. A fiatalok érdeklődését bizonyítja az is, hogy a helyi általános iskolában működik az ifjú méhészek szakköre — mondja lelkesen Károly bácsi, majd hozzáfűzi: — Most őröm méhészkedni, mert a kezdőknek több lehetőségük van arra, hogy méhészkedjenek, mint mikor én kezdtem. Fiatal koromban több mint -harminc méhcsaláddal foglalkoztam, ma már megelégszem a tíz családdal Is. Károly bácsi még elmondta, hogy a faluban összesen 360 méhcsalád van, és büszke arra, hogy a méhcsaládok egészségesek, gondozottak. Károly bácsi szerény ember. Kezdő méhészeknek szívesen ad tanácsot. A Szlovákiai Méhészek Szövetségének Központi Bizottságától munkája elismeréséül dicsérő oklevelet kapott. Csala Sándor A pempötermelésrol Ha azt akarjuk, hogy fáradozásunk ne vesszen kárba, a méz- és virágportermeléssel párhuzamos pempőtermelés érdekében a kis méhesben jó munkát keli végeznünk. Példaként egy kilenc méhcsaládból álló méhest említek. A méheket háromcsaládonként csoportosítom, hogy azok a főhordás alatt szerény pempőtermelést is elérhessenek. Az időjárástól függően, de főleg tavasszal a kaptárakban vagy a szabadban elkezdjük a családok serkentését sörélesztővel vagy tejporral kiegészített invertált cukorszörppel. Az első főhordásig, az akácig, a családok megerősödtek. Az akácméz kipörgetése után elkezdődhetnek az első méhcsoport pempőtermelését előkészítő munkák. Három akkora kaptárt kell készítenünk, hogy azokba csak szabványkeret, vagy többfiókos kaptárkeret férjen. Az anyával a lépet borító méhekkel. A kaptárkát furnérlemezből készítjük, 5 cm-rel magasabbra szabjuk a méhes kereteinél, hogy oda egy etetővályút helyezzünk, a bezárt méhek etetése végett. Ha a lép, amelyen az anya tartózkodik, kevés üres sejtet tartalmaz és az anya nem tudná a petézést folytatni, kiválasztunk egy kevés fiasitást és élelmet tartalmazó lépet. Ilyen esetben az anyát át kell helyeznünk erre a lépre. A műveletet nem kézzel, hanem esetleg két baromfitoll segítségével vagy más módon végezzük. Ha a kaptárka nem elég népes, beseperhetünk ugyanazon család valamelyik lépjéről annyi méhet, hogy a népesség kielégítő legyen. Amint behelyeztük a lépet az anyával és a méhekkel, a keret felső lécére felhelyezzük az etetővályút. A kaptárkákat egy-egy kis keretfedővel csukjuk, azon egy kis lyukat fúrunk, amin át tölcsér segítségével megtöltjük az etetővályút. Tekintettel arra, hogy a családokat a hidegtől védeni kell, a kaptárakat egy széles ládába helyezzük, amelybe az oldalfalak mellé melegítő tömést teszünk. A kaptárakat alul szellőzőnyílásokkal látjuk el, s ezeket rostával fedjük. Hasonlóképpen a közös ládát is ellátjuk szellőztetővei, mert a méhek hat nap alatt, ameddig a pempőtermelés tart, nem rendelkeznek kijáróval. A kantáranként 120—150 gr fehérjével kiegészített cukorszörppel etetünk. A hatnapos anyátlanítás alatt az első három családtól három nap után szedhetünk először pempőt, a bölcsőkbe friss, minél fiatalabb álcákat helyezünk, majd újabb három nap után másodszor szedünk. A hatnapos anyátlanítás után a családoknak visszaadjuk az anyát és az anya által Időközben bepetézett lépeket a méhekkel együtt; reorganizáljuk, a családot. Azután azonnal a második csoporthoz tartozó három családot anyátlanítjuk és az első sorozathoz hasonlóan három, illetve hat nap után szedjük a pempőt. A harmadik csoportba tartozó három családdal folytatva az eljárást kielégítő mennyiségű pempőre teszünk szert. HOGYAN TAROLJUK A PEMPŐT? Ez a nyersanyag igen könnyen romlik és romlott állapotban fogyasztása veszélyes. Ezért okvetlenül mínusz 5 C°-on kell tárolni. A tárolóüveg gyakori kinyitása és a pempő érintkezése a levegővel hátrányosan befolyásolja minőségét. Éppen ezért a nagy üvegből 10—15 gr-ot egy kis sötét sZínű üvegbe teszünk és onnan fogyasztjuk a napi szükségletet, 2 gramm pempőt számítva 100 gramm mézre. A nagy üveget parafinnal lezárva tároljuk. A műanyag lapátocskát, amivel a pempőt naponta kivesszük az üvegből és bekeverjük a mézbe, minden nap le kell forrázni. Ján M. Habrovský :V i
