Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-07 / 14. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 7, A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságának mérföldkövei >|<^^швтш^na—■irrn m—и—ааии—в nf.iü 11 и,. .»imnniľ'i 1 11——апаш———Ди——————————ивмишч 11 111 11111 1111 ||чггД-Az elért eredmények az agronómial munka fejlettségét igazolják. A néhai földhözragadt szegényparasztok a nagy terméshozamok igazi mestereivé váltak. A termelés növekedését lénye­gesen befolyásolta és befolyásolja a tudományos vívmányok és ismeretek széles körű gyakorlati alkalmazása, valamint a kiváló minőségű biológiai anyag. Kerületünk gabonatermesztésé­ben forradalmi változást az intenzív, nagyhozamú szovjet búzák felhaszná­lása hozott. A tudósokkal, a kolho­zokkal és szovhozokkal, elsősorban a szaratovi terület mezőgazdasági üze­meivel kiépített szoros együttműkö­désnek köszönhetjük, hogy gabonából a terméshozam növekvő irányzatot mutat. A nyugat-szlovákiai kerület él­helyet foglal el a CSKP XV. kongresz­­szusán kitűzött gabonaprogram meg­oldásában, hogy önellátók lehessünk gabonából. A jobb agrotechnika és az értéke­seb biológiai anyag mellett lényege­sen javult a mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki bázisa. Míg az 1948— 1950-es években hektáronként ötven kilogramm tiszta tápanyagot használ­tunk fel, a hetvenes években ez már háromszáz kilogrammra, tehát hat­szorosára növekedett. Egyre nagyobb mértékben alkal­mazzuk a vegyszeres növényvédelem, a talaj megművelésének és ápolásé­nak korszerű technikáját. A növény­Az utóbbi években a tejtermelést is sikerült színvonalasabbá tennünk. Ez részben annak köszönhető, hogy számos gazdaságban megértették az ésszerű legelő- és takarmánygazdálkodás fontosságát. Fotók: Kovács (2) és Kádek (2) Fejlett szocialista társadalmunk szerves részét képezi a szocialista alapokon épült nagyüzemi mező­­gazdasági termelés, amely ki tudja elégíteni az élelmiszerek iránt egyre növekvő igényeket és elegendő nyers­anyaggal látja el az élelmiszer- és feldolgozó ipart. Mezőgazdaságunk fejlődésében tör­ténelmi fordulópontot jelentett a CSKP IX. kongresszusa. Határozatai a lenini szövetkezeti terv alapján fel­épített szocialista mezőgazdaság ta­pasztalataiból indultak ki. A kong­resszus két igényes feladatot tűzött ki: a falvak szocialista átépítésének megvalósítását és a mezőgazdasági termelés, fokozásának elérését. A kitűzött feladatok valóra váltása nehéz volt A maihoz mérten semmi­nemű közvetlen tapasztalattal nem rendelkeztünk. E nehéz helyzetben nagy segítségünkre volt a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió önzetlen támogatása és az, hogy me­ríthettünk tapasztalataikból. A kom­munisták, s a pártonkívüllek sorából toborzott lelkes agitátorok százai a fejlett munkásosztállyal együttműköd­ve nagy lendülettel és optimizmussal kezdtek e komoly feladat megoldásá­hoz. Valóság lett, hogy a születő szö­vetkezeti nagyüzemi termelőegysége­ket mezőgazdasági gépekkel, műtrá­gyával, üzemanyaggal, építőanyaggal látták el. Az sem ment ritkaságszám­ba, hogy az ipari üzemek dolgozót a földekre mentek dolgozni, vagy állat­­tenyésztési munkákat végeztek. Ezzel Csehszlovákia Kommunista Pártja po­litikájának helyességébe vetett szilárd meggyőződésüket fejezték ki. Ma, amikor szocialista mezőgazda­ságunk létének 30. évfordulójáról em­lékezünk meg, joggal lehetünk büsz­kék mezőgazdasági termelésünk ered-Htján dig a želiezovceí (Zseliz) járásban Túrán (Tőre), továbbá Bratíslava-Vi­­nohradyban, a nyitrai járásban Dolné Krškanyban (Alsókereskény), a Zlaté Moravce-i (Arany osmarót) járásban Nemčiňanyban, a senicai járásban Martinban, a Dunajská Streda-i (Du­­naszerdahely) járásban Horná Potőö­­ban (Felsőpatony) és még több he­lyen. A kollektivizálás folyamata és ké­sőbb a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés kialakítása lénye­gesen befolyásolta a növénytermesz­tés és az állattenyésztés eredményeit. A beruházások, az építkezések üteme felgyorsult, nagyot fejlődött a terme­lési technológia, a gépesítés, s ami a legfontosabb, növekedett és növekszik a földművesek életszínvonala. E téren alapvető változás következett be fal­­vainkon. Ma már nincs különbség a város és a falu között. A fejlődés igen gyors ütemű volt. Mai falvainkat a korszerű, minden igényt kielégítő egyéni építkezés és a lakosság ellá­tását, szükségleteit szolgáló létesít­mények széles hálózata jellemzi. Az sem ritkaság, hogy egyes kapitalista országokból érkező küldöttségek, de a közel fél évszázaddal ezelőtt kül­földre kivándorolt és most hazaláto­gató volt honfitársaink is nagy cso­dálattal értékelik a falvainkon végbe­ment változást. AGROMÖMIAI FEJLETTSÉG Ezek azonban megmásíthatatlan té­nyek. Kommunista pártunk történelmi IX. kongresszusától a CSKP XV. kong­resszusáig és napjaink életét átszövő megfontolt politikájának sikeres és következetes megvalósításának ered­ményeként könyvelhetjük el. Ma már a répaföldeken is a korszerű gépek végzik el a munka nehezét. ményelre és az elért színvonalra. Nem feledkezünk meg arról, hogy e törté­nelmi átalakulás élvonalában a jelen­legi nyugat-szlovákiai kerület (ame­lyet a volt nitrai és bratislavai kerü­letek összevonásával alakítottak ki) földművesei álltak. E közigazgatási kerület hazánk mezőgazdasága leg­produktívabb vidékeinek egyike. Je­lenlegi területeink alakultak meg 1948 második felében, majd 1949-ben az első földművesszövetkezetek éspe-Növény 1946 1956 mázsa/hektár 1960 1965 1970 1975 1978 búza 14,5 22,9 22,1 27,1 32,2 45,5 52,2 sörárpa 10,6 21,2 27,2 24,1 32,3 41,4 40,1 szemes kukorica 17,8 21,7 32,4 29,5 42,8 60,5 44,2 cukorrépa 200,3 346,7 322,2 395,0 382,4 290,0 termesztésben értük el a munka ter­melékenységének legnagyobb növeke­dését. A mélyebb elemzés azt mutat­ja, hogy a zöldség-, a dohány- és a gyümölcstermesztés kivételével az élő munkát gépekkel tudtuk helyettesí­teni a növénytermesztésben. MEGFONTOLTSÁG es Áldozatkészség Az állattenyésztésben még jelentő­sebb forradalmi változást értünk el az állatállomány összpontosításét és hasznosságának fokozását tekintve. Érthető, hogy a gazdasági állatok Összpontosítását a kezdet kezdetén az A mezőgazdaság termelési viszo­nyainak megváltozása alapozta meg a termelőerők gyors fejlődésének, a nagyüzemi technológia széles körű alkalmazásának lehetőségét. Mindez a mezőgazdasági termelés hatékony­ságának növelését segítette elő. Ezt az elért eredmények meggyőzően bi­zonyítják. E fejlődést a legfontosabb növé­nyek hektárhozamainak alakulása mutatja szembetűnően: ▲ A mezőgazdasági repülőgépek könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a tápanyagpótlást és a növény­­védelmet. istállók kapacitása szabta meg. To­vábbi istállók építésével teremtettük meg a nagyüzemi állattenyésztés alapjait és újabb gazdasági közpon­tok születtek. Nagyságukat az akkori gazdasági körzet, község területe szabta meg. Ennek az volt a követ­kezménye, hogy egyes szövetkezetek­ben a gazdasági körzet igen külön­böző volt, éspedig háromszáztól két­ezer hektárig terjedő. A termelési központokat univerzáli­san az összes gazdasági állat befoga­dására létesítették gabona- és takar­mányraktárakkal és más szükséges berendezésekkel. Aránylag gyorsan sikerült a gazdasági épületek tipizá­lását megoldani. Az elsők között em­líthetnénk a „K“ és a „T“ típusú te­­hénistállókat kilencvennégytől száz­két állat befogadására, a 40—60 férő­helyes borjúistállókat, a 250—500 fé­rőhelyes sertéshizlaldát, a 250—500 tojóra méretezett baromfiólakat és a 25—50 vagon tárolására alkalmas magtárakat. Kevesebb figyelmet for­dítottunk a szarvasmarha nevelését és hizlalását szolgáló épületekre, mi­vel e célra a már meglevő istállókat használtuk fel. E problémák és nehézségek ellené­re a növénytermesztés rohamos fejlő-A korszerű állattartó telepeken kulturáltabb körülmények között dolgoznak az állatgondozók ◄ dése, a korszerű épületekbe fektetett milliós beruházások, de különöskép­pen a tudományos ismeretek párosu­­lása a megfontoltsággal és az áldo­zatkészséggel, amelyet az állatte­nyésztés dolgozói mutattak fel, ko­moly változást hozott, jelentős fejlő­dést a gazdasági állatok állományát és az állattenyésztési termékek mennyi­ségét illetően. A céltudatos munka eredménye évente megmutatkozott a gazdasági állatok egyre növekvő hasznosságá­ban. Például a fejőstehenek hasznos­sága 1952 óta ezerháromszázötvenki­­lenc literrel növekedett és napjaink­ban eléri az átlagos háromezer-há­­romszázötvenöt litert. A borjúelvá­lasztás aránya nyolcvanról 95,5 da­rabra növekedett száz tehéntől. A ma­lacelválasztásban elértük a kocánkén­­ti tizenhét szopósmalacot. így sorol­hatnánk példákon azt az eredményt, amelyet elértünk a harminc év előtt lerakott alapokon. A KÉPZETTSÉG NÖVEKEDÉSE Kerületünkben a mezőgazdaság szo­cialista átépítésnek egész időszakát nemcsak az üzemek gazdasági erejé­nek dinamikus növekedése, a legfon­tosabb szociális kérdések megoldása, hanem a dolgozók képzettségi szint­jében elért sikerek is jellemzik. Míg 1963-ban egy főiskolát végzett szak­emberre 2052 hektár mezőgazdasági földterület és egy középiskolai vég­zettségű szakemberre háromszázöt­­venhét hektár jutott, napjainkban ez az arány háromszázötven illetve száz­öt hektárra csökkent. Ma szövetkeze­teinkben és állami gazdaságainkban 2346 főiskolai végzettségű és 7740 tel­jes középiskolai végzettséggel rendel­kező szakember dolgozik. A mezőgaz­daságban foglalkoztatott 124 ezer 500 dolgozó közül 22 ezer 500 szakmai képesítéssel rendelkezik. A káderek nevelésében elért pozitív eredmények, valamint a szakemberek számának növekedése azonban még mindig nem elegendő. A termelés új, igényes feladatai, a mezőgazdasági üzemek összpontosításának és szako­sításának folyamata megköveteli, hogy a mezőgazdasági termelés minden ágazatában és az irányításban tovább növeljük a képzettségi szintet. Mező­­gazdasági társadalmunk figyelmének középpontjában éppen ez a kérdés áll. A szövetkezetek számának fokoza­tos csökkentése az irányító és szerve­ző munka további minőségi javítását követeli meg. A szövetkezetek legna­gyobb számát 1961-ben jegyezhettük fel, ekkor 885 szövetkezet volt, szá­muk 1970-ben 795-re, 1975-ben már 396-ra csökkent és az elmúlt évben a nyugat-szlovákiai kerületben 251 szö­vetkezet működött. Ezzel szemben a szövetkezetek földterülete az 1961-es év 791 hektárjáról napjainkig 2 ezer 800 hektárra növekedett. Ez önmagá­ban nagy lehetőségeket tár fel a sza­kosítás megoldására a növénytermesz­tésben és az állattenyésztésben. A szakosítás napjaink egyik időszerű kérdéseként alapvető fontosságú a mezőgazdasági termelés hatékonysá­gának további növelésében. Megvaló­sítása feltétlenül megköveteli, hogy a termelésben a műszaki fejlesztést he­lyezzük előtérbe, a technika előtt vi­szont előnyben részesítsük a tudo­mány és a képzettség fejlesztését. Szocialista mezőgazdaságunk 30 éves fejlődése a nyugat-szlovákiai ke­rületben is meggyőzően bizonyítja, hogy a dinamikus és arányos fejlődés nem a véletlen szüleménye, hanem az állandóan ható termelési-gazdasági és társadalmi-politikai tényezők ered­ménye. Ez biztosítja, hogy továbbra is fenntarthassuk és fokozhassuk di­namikus fejlődésünk ütemét. A nyu­gat-szlovákia! kerület földművesei jól felkészültek feladataik teljesítésére és eltökélt szándékuk, hogy szocia­lista mezőgazdasági termelésünk to­vábbfejlesztésének útján továbbra is az élvonalban haladjanak mindnyá­junk jóléte érdekében. JAKOMfb ALCAVER mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom