Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
1979. március 31. SZABAD FÖLDMŰVES, Szemelvények a CSKP KB elnökségének jelentéséből lésére, szükséges, hogy a műtrágya szállítása tovább növekedjen, és egy hektár mezőgazdasági területre 1985- ben legalább 300 kg tiszta tápanyagot juttathassunk. Nem kevésbé fontosak a növényvédő szerek. Kívánatos megteremteni a feltételeket ezek hazai termelésének további növelésére és nagyobb kezdeményezést kell kifejteni a KGST keretében is. Komoly fogyatékosságok mutatkoznak, amint erre joggal mutatott rá a kongresszus előtti vita is, a védőeszközökkel, gumícipővel, és köpennyel való ellátásban, amelyekre az állattenyésztés és más részlegek dolgozóinak is nagy szükségük van. Elvárjuk, hogy ezt a problémát az illetékes termelő és szállító vállalatok megoldják. Szükséges, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban eszközölt beruházások megfeleljenek a társadalmi érdekeknek. Tehát arra keíf törekedni, hogy a mezőgazdasági beruházásokra szánt eszközöket célszerűen használják fel, hogy azok hozzájáruljanak a problémák megoldásához és a feladatok teljesítéséhez. A beruházásoknak elsősorban is az öntöző-berendezések építését, a takarmányok, a gyümölcs és a zöldségtermesztés- fejlesztését kell szolgálniuk. Továbbá az agrokémiai vállalatok, a nagy kapacitású korszerű raktárak építését, míg az állattenyésztésben elsőrendű feladat a szarvasmarha, főként a tehéntenyésztés fejlesztéséhez szükséges építkezések megvalósítása. Á szarvasmarha istállózását azonban célszerű lesz főként könnyű szerkezetű, olcsó istállók építésével megoldani. A Központi Bizottság elnöksége jelentésének ez a része továbbiakban a tudományos kutatómunkával foglalkozik. nos, és gazdaságilag előnyős — kapa citások létesülnek a gyorsított zöld ' ségtermesztésre. Továbbá szükséges i hogy szakosított mezőgazdasági válla ■ latok és kooperációs társulások a fel dolgozó iparral és kereskedelemme együttműködésben köZös termelési vo nalakat építsenek ki a betakarítá: utáni és piaci kezelésre, valamint kli matizált gyümölcs- és zöldségraktára kát építsenek. 1985-ig az egész köz vetlen fogyasztás csaknem 40 százalékánál el kell érni, hogy a termékek rövid úton kerüljenek a piacra. A nyersanyagforrások mérlegelt növelésével összhangban az élelmezéssel kapcsolatban kitűzött céljainknak kell, hogy megfeleljen az élelmiszeripar fejlődése és termelésének irányzata. Az előzetes mérlegelések szerint a jövő ötéves tervidőszakban egyötöddel megnövekszik termelésének térfogata és a belföldi piacra történő szállításai. Ezért nem nyugodhatunk bele abba, hogy az élelmiszeripar kapacitása lemarad a mezőgazdasági termelés növekedése mögött. Az állattenyésztési termelés előirányzott növekedésének feldolgozása és a termelés jobb hasznosítása elsősorban megköveteli a tej- és a húsipari kapacitások kibővítését. Az új üzemek építése és a meglevők korszerűsítése mellett számítani kell a műszakok számának növelésére is, amelynek hányadosa 1,24 százalékot tesz ki. A hagyományos választék biztosítása és állandó bővítése, valamint a termékfelújítás mellett az élelmiszeriparnak a jövő ötéves tervidőszakban erőteljesebben kell előbbre lépnie a félkész áruk és készételek termelésében mind a közös étkeztetés, mind pedig a háztartások számára. A tömegétkeztetés terén ez lehetővé teszi a munkatermelékenységnek hatszorosára való növelését is az ételek elkészítésénél. Ez nagy könnyítést Jelent a dolgozó nők számára is, emellett jobban hasznosíthatók a nyersanyagok és teljesebb mértékben felhasználható a hulladék. Tökéletesíteni kell a tervszerű irányítás rendszerét, fejleszteni kell az összpontosítást és a szakosítást Előbbre kell lépnünk a csomagolás színvonalában is, ami egyre fontosabt nemcsak a nyersanyagok hasznosításé és felhasználása szempontjából, hanem az élelmiszeripari termékekkel való gazdaságos bánásmód, a tartósság növelése és az árucikkek vonzerejének növelése szempontjából is. Ebben a tekintetben nagy jelentősége van minden olyan intézkedésnek, amely a fogyasztói pazarlás ellen és az eladásnál előforduló spekulációk ellen s a higiénia növelésére irányul. Ezt a célt szolgálja a csomagolt termékek bevezetése a húsiparban, mindenekelőtt a konyhakész és speciálisan feldolgozott adagolt hús árusítása. Ezért kívánatos, hogy az élelmiszeripart a következő ötéves tervidőszakban nagyobb mértékben ellássuk csomagoló gépsorokkal és szükséges göngyöleganyagokkal. Emellett szükséges lesz, hogy a göngyöleggyártók az élelmiszeripari dolgozókkal együtt keressék az utakat ahhoz, hogyan csökkenthető a túlzott behozatali igény a hazai forrásokból származó anyagok nagyobb fokú kihasználáséval és megfelelő feldolgozásával.- A munkaerő-megtakarítás érdekében meg kell kezdeni a raktárgazdálkodás és az anyagmozgatási munkák gépesítésének megoldását is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy fokozatosan tartalékokat kell kialakítani a nyersanyagok, a félkészáruk terén, ami lehetővé teszi a termésben, a fogyasztói keresletben mutatkozó ingadozások kiegyenlítését és a rugalmasabb reagálást a külföldi piacok helyzetére. Az élelmiszer-termelés növelésére nagy összegeket fordítunk s a népgazdaság különféle ágazatai dolgozóinak százezrei tesznek jelentős erőfeszítést ennek érdekéhen. Ezért hatnunk kell a fogyasztóra is, hogy az élelmiszerekkel gazdaságosan bánjon, hogy ne kerüljön sor pazarlásra, az élelmiszerek elértéktelenedésére. hetővé teszi a termelési alapok, a munka és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordított eszközök minél hatékonyabb kihasználását. A termelési feladatok teljesítése, a munka hatékonyságának növelése és minőségének javítása megköveteli a mezőgazdasági üzemek belső irányításának tökéletesítését. Átgondoltan és következetesen kell érvényesíteniük a vállalaton belüli irányításnak és szervezésnek azt a rendszerét, amely az önálló elszámolásra, a hozrascsotra épül, s amely ösztönzi a dolgozókat és a munkakollektívákat a terv teljesítésére, a gazdálkodás szüntelen javítására. Lényegesen javulnia kell az emberekről való gondoskodásnak és az emberekkel való munkának. Gondoskodni kell többek között arról is, hogy rendszeresen tartsanak termelői értekezleteket, készítsenek összehasonlító elemzéseket és az ismereteket használják fel a termelés fejlesztéséi ben. A jelentés további része részletesen foglalkozik a mezőgazdasági dolgozók szakmai képzésének és kezdeményezőkészségének fejlesztésével. Megállapítja többek között, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok az oktatásüggyel közösen kötelesek kiépíteni a műszaki-gazdasági dolgozók továbbképzésének szilárd rendszerét, és szüntelen figyelmet szentelni az összes dolgozó 'szakképzettsége fejlesztésének. Nem kevésbé fontos a dolgozók politikai képzése sem, mivel azoknak nemcsak saját feladataikat kell ismerniük, hanem meg kell érteniük e feladatok fontosságát pártunk agrárpolitikájának megvalósítása szempontjából, hogy még öntudatosáéban törekedjenek feladataik teljesítésére. A dolgozók munkakezdeményezésének fejlesztésével kapcsolatban a jelentés hangsúlyozza, hogy a szocialista munkaverseny sikeres fejlődése szükségessé teszi, hogy a felajánlások kidolgozása során támaszkodjunk az emberek körében végzett szervező munkára. Megengedhetetlen, hogy a felajánlásokat a dolgozók tevékeny részvétele nélkül, csak az üzemek és vállalatok vezetőségének szintjén dolgozzák ki. A tudományos-műszaki vívmányok érvényesítése a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatainak teljesítése egyre nagyobb mértékben függ attói, hogy a többi ágazat hogyan biztosítja anyagi-műszaki szükségleteit, s hogy a mezőgazdaság milyen hatékonyan használja fel ezeket az eszközöket A párt elvárja, hogy a szállító ágazatok a tervező szervekkel együtt felelősségteljesen látnak hozzá a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szükségleteinek kielégítéséhez. Ez feltételezi a szocialista gazdasági integráció lehetőségeinek aktívabb kihasználását is a KGST keretében. Az iparosítási folyamat a mezőgazdasági munkaerők számának csökkenése mellett nem nélkülözheti a nagy teljesítményű és kiváló minőségű gépeket, berendezéseket. A követelmény az, hogy a technika komplex technológiai egységekben kerüljön a mezőgazdaságba. Sürgetőnek tartjuk a komplex gépesítés megoldását a takarmánytermesztésben, a cukorrépa és a kapásnövények termelésében, illetve betakarításában. Ugyanígy biztosítani kell a technikai eszközöket, az agrokémiai termékek kezeléséhez, és alkalmazásához s a további mezőgazdasági munkákhoz úgy, hogy. a nagy teljesítményű traktorokat teljes legalább 160 ezer hektáron kell kiépíteni az öntözőrendszert, 290 ezer hektáron pedig megoldani a talajvíz lecsapolását. A mezőgazdasági gépek üzemképessége céljából meg kell javítani a pótalkatrész-ellátást. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának új technikával, szállítóeszközökkel és más berendezésekkel való erősítése mellett szükséges ennek a bázisnak a lehető leghatékonyabb kihasználását is biztosítani. Főként a mezőgazdaságban kell gondoskodni arról, hogy az emberek felkészültségével párhuzamosan gondoskodva legyen a gépek állapotáról és üzemképességéről is. A technika jobb kihasználása végett tovább kell bővíteni a célszerű kooperációt és gondoskodni kell arról, hogy a nagy teljesítményű gépek több műszakban dolgozhassanak. Gondoskodni kell a gépek, főleg azonban a komplex gépsorok felelősségteljes elosztásáról az összpontosítás és szakosítás folyamatával összhangban, mindenekelőtt a kooperációs társulások gépellátását kell megoldani. Tekintettel a növény és az állattenyésztési termelés előirányzott növemértékben kihasználhassuk. Ugyancsak megfelelő gépeket kell biztosítani a szántás nélküli vetéshez, ami lehetővé teszi a vetés lényeges meggyorsítását, energia-megtakarítását és a föld nedvességtartalmának megőrzését. Az illetékes szerveknek és vállalatoknak intézkedéseket kell tenniük abból a célból, hogy már a hetedik ötéves tervidőszakban biztosítsák a döntő fontosságú gépeket a zöldséges a gyümölcstermesztés részére. Az állattenyésztésben pedig előtérbe lép a gépek szállítása mind az új építkezések, mind pedig a szarvasmarhaistállók korszerűsítése céljából. A mezőgazdasági szállítás és anyagmozgatás megoldása céljából szükséges, hogy a következő ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság legalább 10 ezer célszerűen módosított tehergépkocsit kapjon nyolc tonnán felüli teherbírással, és ehhez megfelelő számú rakodógépet is. Ugyancsak sürgetően szükséges a mezőgazdaságban növelni a repülőgépek felhasználását, hogy 1985-ig repülőgépekkel végezhessék el a trágyázásnak és a vetemények vegyszeres kezelésének legalább egyötödét. A hetedik ötéves tervidőszakban A további előrehaladás céljából újabb módosításokat kell végrehajtani a tervszerű irányítás rendszerében, amelyeknek 1981-ben már érvényesülniük kell. Jelentősen kell fokozni a termelés hatékonyságának növelésére és a munka minőségének javítására gyakorolt hatást. Ez megköveteli, hogy: — csökkentsük az egyes termékek gyártásának rentabilitása közötti különbséget, fokozzuk a szarvasmarhatenyésztés rentabilitását, s ezzel tegyük érdekeltté a vállalatokat a szarvasmarha-tenyésztésben; — javítsuk a mezőgazdasági nyersanyagok minőségét, felhasználásuk szempontjából támogassuk az árdifferenciálást, és erre a célra prémiumokat használjunk fel; — az egyes területek és vállalatok Jövedelmi különbségének kiegyenlítése végett fel kell használni a differenciált járadék eszközeit is; — tökéletesítsük a szubvenciós és dotációs politika elveit, és fokozzuk e politika hatékonyságát; — tegyük egységessé a munkabérezést a mezőgazdaság mindkét szektorában, hogy ezzel felszámoljuk a munkaerő újratermelésére fordított kiadásokban mutatkozó különbséget; — mozdítsuk elő a szemestakarmány-gazdálkodás javítását, felhasználásának csökkentését, mégpedig a felvásárolt takarmányok árának módosításával. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságoknak fontos feladatuk a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának irányítása. Mivel több mezőgazdasági nagyvállalat nem használja ki eléggé a termelés összpontosításának és szakosításának előnyeit, ebből következik, hogy komoly hiba lenne, ha a jelenlegi időszakban a mezőgazdasági üzemek további egyesítésére és nagyobbítására törekednénk. A társadalmi munkamegosztás további elmélyítése céljából — a mezőgazdasági üzemek Jelenlegi nagyságának figyelembe vétele mellett — fejleszteni kell a kooperáció különböző formáit, hogy elérjük a termelés optimális összpontosítását, amely lelj armincnégy évvel ezelőtt egész Magyarországon elhalt■" gattak az ágyúk, átvonult a front s a felszabadult magyar nép hozzáláthatott az újjáépítéshez és a szocializmus alapjainak lerakásához. Az ország romokban hevert, a visszavonuló fasiszta csapatok a felperzselt terület taktikáját folytatták persze tehetetlen dühükben, mert a hadíhelyzeten már semmit sem tudtak változtatni. Így estek a pusztítás áldozatául a budapesti hidak, fontos gyárak a közül a kevés közül, amelyekkel Horthy Magyarországa rendelkezett. A vérzivatar elmúlt. A lakosság a kommunista párt vezetésével nekilátott a romok eltakarításának. Ez volt a honépítö munka kezdete, másként nem is lehetett volna. A párt ereje és befolyása egyre nőtt, mind nagyobb tömegek ismerték fel a párt vezette munkásosztály történelmi küldetését — ez pedig a szocializmus megvalósítása. A reakció megpróbált ellenállni, de a tömegek ereje elsöpörte. Következett a. hároméves terv, az ötéves tervek. Izmosodott, gyarapodott az egykor elmaradt félfeudális, félkapitalísta magyar gazdaság. A néphatalomnak még egy nagy próbatételt kellett kiállnia 1956 ban, amikor a Rákosi-vezetés nagy hibái miatt felüthette fejét az ellenforradalom és nagy pusztítást végzett. A magyar nép a párt egészséges erőinek újjászervezése után a Központi Bizottság vezetésével megtalálta a helyes utat, s a mai Magyarország kiemelkedő helyet foglal el a szocialista országok családjában. Mint a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek során megállapították, céltudatos munka eredményeként 1950. és 1977. között négy és félszeresére emelkedett a nemzeti jövedelem, nyolcszorosára az ipari tér-A magyar nép ünnepel melés és hétszeresére a mezőgazdasági termelés. Minden harmadik család új lakásba költözött. A,tavalyi év is sikerrel zárult, emelkedett a nemzeti jövedelem, az ipari termelés 5,5—6 százalékkal nagyobbodott, a mezőgazdaságban pedig kiváló hozamokat értek el. Búzából például átlag 42,8 mázsát hektáronként. Mi a magyar nép sikereinek erőforrása? A párt vezető szerepének bölcs érvényesítése, a nép áldozatkészséges, hazafias törekvése, s a konkrét tetteket szülő mozgalmak mellett kétségtelenül az a tény, hogy a mai Magyarország a szocialista közösség nagy családjába tartozik, hogy közös nagy barátunkra és testvérünkre, a Szovjetunióra támaszkodhat, tőle vehet példát és meríthet tapasztalatokat. Találóan jellemezte ezt egyik legutóbbi beszédében Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. „Politikánkat nyíltan és következetesen képviseljük. Külpolitikai törekvéseinket népünk helyesli és támogatja, s annak súlyát az egység demonstrálásával és a hazai építőmunka feladatainak eredményes megoldásával oldja meg és növeli. A külpolitikában a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak szövetségeseként lépünk fel, arra törekszünk, hogy tovább erősítsük öszszefogásunkat a szocialista országokkal és szolidaritásunkat a szabadságukért küzdő népekkel, a fejlődő országokkal. A fejlett kapitalista országokkal s— a békés egymás mellett élés elve alapján — rendezett viszonyokra, kölcsönösen előnyös, és gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítésére és fejlesztésére törekszünk.“ Magyarország a szocialista közösség szilárd részeként igen aktívan részt vesz a KGST keretében megvalósuló hatalmas célprogramok kivitelezésében, elsősorban a nyersanyag-, anyag- és energiaellátási kérdés megoldása végett. Részt vesz a Szövetség távolsági gázvezeték építésében; a közelmúltban kapcsolták be az energiarendszerbe a Vinnyica (Szovjetunió) és Albertirsa között megépült -950 kilovolt feszültségű vezetéket. Nagyon fontos szerepe van a két ország gazdasági együttműködésében az alumíniumprogramnak is — az alumínium mind nagyobb teret hódít az építőiparban, a könnyűszerkezetes elemek alkalmazásában. Élénk együttműködés folyik Magyarország és Csehszlovákia között Is. Korunk gigászi építkezésének nevezhetjük a Gabčíkovo—Nagymaros dunai vízműrendszert, mely a két ország közreműködésével teljesen 1991-re Készül el, s óriási népgazdasági jelentősége lesz több szempontból. A hagyományos árucsere mellett Magyarország komplett víztornyokat szállít hazánknak. Magyarország Helsinki szellemében kapitalista vállalatokkal is egyenjogú partneri kapcsolatokat ápol. Így megemlíthetnénk kapcsolatait az olasz Montedison és Olivetti céggel, amerikai, angol, francia, görög és más vállalatokkal. Igen elágazóak gazdasági kapcsolatai a fejlődő országokkal a világ minden részén. Sok sikert kívánunk a felszabadulásának 34. évfordulóját ünneplő testvéri Magyarországnak. Lőrincz László folytatás a 2. oldalról) kármánykeverékek' fogyasztását 3,50—> 3,60 kg-га csökkentsük. A sertéshús minőségének javítása érdekében tovább folytatjuk a hibrid-program megvalósítását úgy, hogy tovább növekedjék, a hússertések hányada a felvásárlás egész mennyiségében. A következő években fokozódnak az igények a növényi eredetű élelmiszerekkel és egyes más mezőgazdasági termékekkel szemben is. A cukorrépánál a földterület 200—220 000 hektárral való stabilizálására számítunk és termesztésének további intenzifikálására. Fokozatosan a cukortartalom szerinti felvásárlásra térünk át. A tervező szerveknek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztériumoknak idejében kell javasolniuk a cukorgyárak feldolgozó kapacitásának megoldását úgy, hogy ne kerüljön sor túl nagy veszteségekre a kampány elhúzódása miatt, és hogy megjavuljon e kapacitások idényen kívüli kihasználása is. A burgonyatermesztésben a mezőgazdasági vállalatoknak, az élelmiszeriparral és a kereskedelemmel együttműködésben, a termés célszerű kihasználásra kell törekedniük. A 7—8. ötéves tervidőszakban háromnégy üzemet kellene felépíteni a burgonya komplex feldolgozására, ami hozzájárulna a raktározásnál keletkező veszteségek lényeges csökkentéséhez és a burgonya magas fokú értékesítéséhez. A zöldségfogyasztásnak 1985-ig egy lakosra számítva 91 kilogrammra, a gyümölcsének 65 kg-ra kellene növekednie. Ez a gyümölcs- és a zöldségtermelés fejlesztési koncepciójának következetes megvalósításával érhető el, valamint a jó minőségű vetőanyag biztosításával és a nélkülözhetetlen anyagi-műszaki feltételek megteremtésével. A gázvezeték kompresszorállomásainál és más hőforrásoknál—1 ahol ez beruházási szempontból hasz-
