Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-31 / 13. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. március 91. Értékes vállalás A téli hónapokban viszonylag ke­vés a munka a mezőgazdasági üze­mekben. Ilyenkor kerül sor a tovább­képző tanfolyamokra és persze az eredményeket, a munkaszervezési problémákat s az elkövetkező év fel­adatait alaposan megvitató termelési értekezletekre. E tanácskozások al­kalmával a szövetkezetek kilencedik kongresszusára készülő szövetkezeti parasztság élénk vitában fejtette ki véleményét, útmutató, irányadó javas­latokat tett arra nézve, hogyan lehet­ne többet, jobbat és gazdaságosabban termelni. Nincs ez máshogy a kameničnái (Keszegfalu) Steiner Gábor Efsz-ben sem. Az üzemi pártszervezet és a szö­vetkezet vezetőségének irányításával az egyes ágazatokban dolgozók cso­portonként értékelték a hatodik öt­éves terv harmadik évében elért eredményeiket s megvitatták a jövő feladatait. A múlt évben a szövetkezet csak 93,64 százalékra teljesítette a mező­­gazdasági nyerstermelés tervét. Az egy dolgozóra jutó munkatermelé­kenység értéke így mindössze 96 700 korona volt. Már ezek a számok is mutatják, milyen kedvezőtlen hatása volt a kimondottan száraz évnek. A gazdaság mégis egyike volt azon szö­vetkezeteknek, amelyek a múlt nyá­ron búzából több mint 60 mázsát ta­karítottak be egy hektárról. Az állat­tenyésztésben dolgozók a nyersterme­lési tervet túlteljesítették, s közben 1678 mázsa erőtakarmányt takarítot­tak meg. Most még a múlt évinél is igénye­sebb feladatok előtt állnak a Steiner Gábor szövetkezet tagjai. A megnöve­kedett feladatokat csak közös erőfe­szítéssel lehet teljesíteni vagy túl­szárnyalni. Ennek a közös tagjai is tudatában vannak, s azért megfelelő gondot fordítottak a szocialista ver­senymozgalom fellendítésére. Mindezekből kiindulva a kamenič­­nái Steiner Gábor Efsz tagjai a mező­­gazdaság szocializálásának 30. évfor­dulója és az efsz-ek IX. kongresszusa alkalmából 702 670 korona értékű szocialista kötelezettségvállalást fo­gadtak el a zárszámadó közgyűlésen. A közgyűlést megelőzően — a már említett termelési tanácskozásokon — minden csoport külön foglalkozott a saját munkaszakaszán megvalósítható, kedvező hatású változtatások lehető­ségével. Így például zöldpaprikából azzal érnek el terven felüli termést, hogy az egyes fóliasátrakat egyéni szocialista védnökség alá vették a munkacsoport tagjai. A növényter­mesztésben a legnagyobb értékű kö­telezettségvállalásnak — 75 ezer ko­rona — az agrotechnikai határidők pontosabb betartásával, megfelelő fajtaösszetétellel, a lehető legkisebb begyűjtési és raktározási veszteség­gel, vagyis a gabona hektárhozamá­nak növelésével akarnak eleget tenni. A szocialista kötelezettségvállalás több hús és takarmány kitermelésére is kiterjed. Az üzemi kötelezettségvállalásnak majdnem a felét, 309 400 koronát, a múlt évi tapasztalatokból kiindulva, ismét a szemestakarmány-fogyasztás csökkentésével szeretnék elérni. Itt is az állatgondozók egyéni felelősség­­vállalására, jobb munkájára, gondos­ságára alapoznak. Hogy nemcsak a két legfőbb ága­zaton belül — a növénytermesztésben és az állattenyésztésben — töreksze­nek a tartalékok maximális kihasz­nálására, azt a kötelezettségvállalás további tételei bizonyítják. Az anyagköltségeket — beleértve a személyautók és traktorok üzem­anyag-fogyasztását is — több mint hatvanezer koronával ígérik csökken­teni. Az építkezési csoport a tervezett­nél korábban bocsátja a termelés rendelkezésére a befejezés előtt álló istállót, javítóműhelyt és vállalta, hogy a fialoveci (Megyercs) részlegen központi tejházat épít, amely eredeti­leg nem szerepelt a tervben. A mun­kahely tisztántartására, csinosítására is gondoltak. Háromezerötszáz óra társadalmi munkát vállaltak e célból. Egyetlen szövetkezetét sem lehet a falutól, a falu életétől elválasztani. Ki segítsen a választási program tel­jesítésében, ha nem a szövetkezet? Valószínű, hogy a kameničnái szövet­­kezetesek is így gondolkodnak, mert a kollektív kötelezettségvállalásban huszonötezer korona érték képviseli a helyi nemzeti bizottságoknak Ígért segítséget. —era— ♦J* *J* *j> «£♦ «£♦ *2* *2* *2* *2» «J* *2* *2* *2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *2* *2* *2* *1* *2* *1* *1* *** *2* •»* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* Sokoldalú gondoskodás sal van az emberre. Milyen intézke­déseket tettek a dolgozók munkakö­rülményeinek javítása érdekében? — tettem fel a kérdést VARGA TIBOR mérnöknek, a földművesszővetkezet közgazdászának. — A szövetkezetek az elmúlt har­minc év alatt átalakultak. Ezt az át­alakulást a beruházási alapok segí­tették elő — kezdi a beszélgetést a fiatal üzemgazdász. — így volt ez a mi szövetkezetünkben is. A termelés fejlesztése mellett fokozott figyelmet szenteltünk a munkakörnyezet javítá­sának. Szövetkezetünk csupán a múlt évben, saját erőforrásokból, több mint hatmillió koronát fordított beruházá­sokra. Ezek a beruházások két célt szolgáltak. Egyrészt a termelés bőví­tését, vagyis a korszerű termelés megalapozását, másrészt a munka­­környezet javítását. — A munkakörnyezet javítását szö­vetkezetünk vezetősége továbbra is fontos feladatának tekinti. Igyekszünk ®zocialista mezőgazdaságunk har­­• mine év alatt teljesen megvál­tozott.. Társadalmunk egyetlen szaka­szán sem tapasztalható olyan nagy­arányú fejlődés, mint amilyenen a mezőgazdaság ment át az elmúlt év­tizedekben. Ma a földművelés tudo­mányos alapokon történik. S ami a legfontosabb: óriási fejlődés tapasz­talható a munkakörnyezet javítása, a mezőgazdasági dolgozókról való sok­oldalú gondoskodás terén. Az imelyi (Imeľ] Csehszlovák—> Szovjet Barátság Efsz nem tartozik a komáromi járás legnagyobb gazdasá­gai közé. Négyszázhatvanegy tagja ezerhatszázhuszonegy hektár szántó­­területen gazdálkodik. Mindjárt hoz­­zátehetem, hogy jól. A múlt évben 33 632 000 koronát tett ki a szövetke­zet össztermelése, ami jó irányitó munkára és a szövetkezeti dolgozók jó munkájára enged következtetni. A szövetkezet vezetősége rendkívül nagy gondot fordít a dolgozók mun­kakörülményeinek a javítására. így a helyes. Számukra egyáltalán nem mindegy, hogy a dolgozó milyen kör­nyezetben tölti napjait, végzi munká­ját. A jó munkakörnyezet nagy hatás­jó feltételeket teremteni az együtt­éléshez, együttdolgozáshoz. Számunk­ra sem mindegy, hogy tagtársunk mi­lyen környezetben, milyen körülmé­nyek között dolgozik. Milyen érzések­kel távozik munkahelyéről, miképpen tölti szabad napjait... Ezért e tekin­tetben az idén is jelentős beruházá­sokat valósítunk meg. Befejeztük a hármas számú telep korszerűsítését, a tejház és a gabonaraktár építését, korszerű gépeket vásároltunk. Kiépí­tettük és portalanítottuk az egyes te­lepekhez vezető utakaf. Jelenleg egy hidroglóbusz épül, amely majd az ivó­vizet biztosítja. Ügy vélem, a felsoroltakhoz nem kell magyarázat. Valamennyi létesít­mény az embernek, az értékek létre­hozójának, kulturáltabb munkakörül­ményeit biztosítja. A szövetkezet irá­nyítóinak az a véleménye, hogy a szövetkezeti tagságról való gondosko­dás nem csupán a munkakörülmé­nyek javításából áll, hanem abból is, hogy a korszerű létesítményeket gaz­daságosan ki is tudják használni. En­nek érdekében növelik a dolgozók szakmai-politikai képzettségét Is. E gazdaság vezetői azt is fontosnak tartják, hogy ne csak a termelő ka­pacitások kerüljenek közelebb az em­berhez, hanem szociális és kulturális igényeinek is eleget kell tenni. En­nek érdekében a patincei (PatJ üdü lőközpontban egy üdülöház építését kezdték el, melyet a szövetkezett dol­gozók rendelkezésére bocsátják. Ezen kívül a dohányszárltót szociális helyi­séggé alakítják át. Ugyanis a dohányt új technológiával termesztik, minek következtében a régi szárító fölösle­gessé vált, de átalakításával hasznos­sá teszik. Reméljük, hogy e sokoldalú gon­doskodást jó eredményekkel hálálják meg a szövetkezet tagjai. Mert a jó eredmények biztosítják a feltételeket a tagság sokoldalú gondoskodására. Kolozsi Ernő Varga Tibor mérnök, az Imelyi Efsz közgazdásza. (Fotó: id. Paál Gyula) Mindenre kiterjedő ellenőrzés A szövetkezeti törvény és az alapszabályzat értelmé­ben az efsz-ekben a belső ellenőrzést bizottságok tagjai végzik. Az Ipeľský Sokolec-i (Ipolyszakállas) Csehszlo­vák-Magyar Barátság Efsz ellenőrző bizottsága a na­pokban adott számot a múlt évben végzett munkájáról. TORMA KÁLMÁN, a bizottság elnöke, értékelő beszámo­lójában megjegyezte, hogy tevékenységük jelentős ré­szét a házi- és munkarend, valamint az egyéb jogszabá­lyok betartásának az ellenőrzésére fordították. Gondos­kodtak a szövetkezeti vagyon védelméről. Tavaly hu­szonhét esetben javasoltak büntetést, néhány alkalom­mal megrovásban részesítették a törvénysértőket, tizen­három esetben pedig pénzbüntetést szabtak ki. A jövőt illetően erélyesebben lépnek majd fel mindenekelőtt a gépesítés területén, ahol az el nem végzett karbantartá­sok miatt esetleg további károk keletkezhetnek a gépe­ken. Rendszeresen figyelemmel kísérték a munkarend és a munkafegyelem betartását. Annák ellenére, hogy ezen a téren némi jvaulás történt, akad még bőven javítani­való. A legszembetűnőbb hiányosságok a gépesítés sza­kaszán mutatkoztak és ennek róható fel, hogy sok eset­ben nem teljesítették a napi műszaki normát. Megállapították, hogy a jutalmazási rendszer és a premizálás nem minden esetben hat ki a munkateljesít­mény növekedésére. Ebből kiindulva az idén felülvizs­gálják a jutalmazási módszereket, s ezeket módosítják, A takarmányalappal való gazdálkodást is figyelemmel kísérték mind a tömeg-, mind a szemes takarmányoknál. Az abraktakarmányok felhasználása a kiadott normá­kon belül van. Javult a helyzet a szalmakazlak és siló­gödrök rendben tartása terén is. Az ellenőrző bizottság tavaly tizenkét alkalommal ülésezett és számos ellenőrzést hajtott végre a növény­­termesztés, a gépesítés, az állattenyésztés és a pénzügyi gazdálkodás terén. Képességeikhez mérten Igyekeztek minél jobban megfelelni megbízatásuknak. Észrevételei­ket nyomban tolmácsolták a szövetkezet vezetőségének, mely a feltárt hibákat azonnal orvosolta. Mind a tagság, mind a járási szervek elégedettek az ellenőrző bizottság munkájával. Az idén is minden tőlük telhetőt megtesz­nek a további gazdasági felemelkedés érdekében (Abel) M EFSZ-EK Dt KONGRESSZUSA & Jelentős esemény jegyében Az efsz-ek megalakulásának 30. év­fordulója, valamint az efsz-ek IX. kongresszusa olyan jelentős esemény, amely gondolkodásra kényszeríti az embert. Tudjuk honnan Indultunk, mi­lyen erőfeszítések árán jutottunk a jelenlegi szintre, de azt is tudjuk, „hol szorít a cipő“, milyenek a célki­tűzések az elkövetkezendő időszak­ban. Ennek kapcsán a közelmúltban Domonkos Lászlóval, a Hraničná pri Hornáde-i (Határfalva — Kašice-vldč­­ki járás) Csehszlovák-^Szovjet Barát­ság Efsz főgépesítő-helyettesével az efsz-ek IX. kongresszusénak vitaanya­gával kapcsolatos kérdésekről és problémákról vitatkoztunk. Bevezetőben elmondhatom, hogy DOMONKOS LÄSZLÖ több mint ne­gyed százada dolgozik a szocialista mezőgazdaságban. A korábbi években a gép- és traktorállomáson dolgozott, több mint húsz éve pedig a földmű­vesszövetkezetben. Volt ő traktorista, csoportvezető. Jelenleg az egyesült gazdaság főgépesítőjének helyettese; az Abaújszínai Hnb végrehajtó bizott­ságának tagja. — A szövetkezetek IX. kongresszu­sa bizonyos határkő a mezőgazdaság fejlődésében — kezdte a beszélgetést a nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező mezőgazdász. Mint mondot­ta, szövetkezetükben Is sok még a még nem oldott kérdés. A fogyaté­kosságok eltávolításával lehet növelni a termelés színvonalát, az állatok hasznosságát, hatékonyabbá tenni a termelést. Ehhez azonban a társada­lom sokoldalú támogatására van szükség. Domonkos Lászlóval a vitaanyag kapcsán azt is fejtegettük, miképpen lehetne meggyőzni a fiatalokat, hogy a mezőgazdasági közép- és főiskolát végző szakemberek elsősorban a me­zőgazdaságban dolgozzanak. Számta­lan példa igazolja, hogy a mezőgazda­­sági mérnökök az iparban, építkezé­sen, kereskedelemben azaz a népgaz­daság más ágazatában dolgoznak. A' másik igen fontos és égető prob­léma az évről évre Ismétlődő alkat­rész- és pótalkatrészhiány. Nehéz lenne összegezni azt az idővesztesé­get, fáradságot, anyagi és egyéb ki­adásokat, a megtett kilométereket, amit az anyagbeszerzők tesznek csak azért, hogy a szükséges pótalkatré­szeket beszerezzék. Fáradozásuk sok esetben eredménytelen. Vitánk tárgyát képezte a munkaidő is. Ugyanis a szabad szombat, vasár­nap az egyéb ágazatokban dolgozók számára kellemes időtöltést jelent. Am a mezőgazdasági dolgozók szá­mára — különösen az állattenyésztés­ben egyelőre csak fogalom. Nem vi­tás, hogy már vannak szövetkezetek, ahol ezt a problémát megoldották, de számuk nagyon kevés. Véleményem szerint ebben az esetben országos méretű intézkedésekre van szükség. Gondolok itt a korszerű, nagyüzemi termelési módszerek bevezetésére, jó munkakörnyezet kialakítására, szociá­lis helyiségek építésére, tehát olyan munkai és életfeltételek megteremté­sén, amelyek vonzzák a fiatalokat a mezőgazdaságba. — Nem utolsó sorban foglalkoztat a jutalmazások aránytalansága. Pél­dául az egyik állami gazdaság trak­torosa ugyanolyan géppel dolgozik, mint a szomszédos szövetkezet trak­torosa. Napi teljesítményük egyforma. Különbség a fizetésben, a jutalmazás­ban van. Az egyik 3500, a másik 3000, a mi szövetkezetünk traktorosa pedig 2500 koronát keres. Ez az arányta­lanság abban az esetben lenne helyes és indokolt, ha különbség volna a gépekben, a területben, a munka mi­nőségében. Am egyforma munka ese­tében ilyen különbségeknek nem sza­badna előfordulniuk. De ezt a nor­mák szabják. Vannak ugyan államilag megállapított, illetve előirányzott nor­mák, amelyeket minden üzem úgy módosíthat, ahogy az az adott körül­ményeknek legjobban megfelel, vagy aszerint, milyen az üzem gazdasági helyzete. Nem helyes azonban, ha a határfalvai földművesszövetkezet trak­torosa hátrányba kerül a perín-hími efsz, vagy a Valaliky Állami Gazda­ság traktoristájával szemben, ugyan­azon mennyiségű és minőségű munka elvégzésekor. Bízunk abban, hogy a kiadott vita­anyag megtárgyalása után a hozzá­szólások és javaslatok segítenek a problémák megoldásában. Iván Sándor A közösségért Bankó István elvtárs élete szoro­san egybekapcso­lódik a szocialista mezőgazdaság épí­tésével. Részt vett a mezőgazdaság kollektivizálásában, felvirágoztatásá­ban úttörő szere­pet vállalt. Har­minc évvel ezelőtt, egészen fiatalon, szervező-meggyőző munkát végzett, ami nem volt könnyű feladat abban az Időben. Hiszen nem volt egy olyan gazdaság, amelyiket példaként lehe­tett volna felhozni a kis- és közép­parasztoknak. De a kommunisták bíz­tak a párt akkori céltudatos politiká­jában, érezték eszméik igazát. Érveik meggyőzőek voltak. Ezt azok az ered­mények Is bizonyítják, amelyeket a földművesszövetkezetek harminc év alatt elértek. Bankó István az elmúlt három év­tizedben vezető tisztséget töltött be. Jelenleg a Nový Život-i (Oj Élet) Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz elnöke. Olyan ember, kommunista és vezető, aki a szövetkezet irányításá­ban betartotta a szövetkezeti demok­rácia, valamint a kollektív vezetés és személyi felelősség elvét. Vezetése alatt szövetkezetük a dunaszerdahelyi járás élenjáró gazdaságai közé ke­rült. Jó termelési eredményeik azzal is magyarázhatóak, hogy a szövetke­zet vezetősége a tudományos kutatás legújabb módszereit Igyekezett a gya­korlatban alkalmazni, meghonosítani. A Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz a járás legjobb tejtermelő gazdasága, de országos viszonylatban is előkelő helyet foglal el. Például a tavalyi évet, ötezer literes tehenenkénti fejési átlaggal zárta. Hasonló jó eredménye­ket értek el a növénytermesztés sza­kaszán is. Míg a szövetkezet megala­kulásakor a gabonafélék hektárhoza­ma 15—20 métermázsa között ingado­zott, addig az utóbbi években az át­lagtermés meghaladta az ötven má­zsát. A jól működő szövetkezet biztós megélhetést nyújt dolgozóinak, hiszen a múlt évi havi átlagkereset megha­ladta a kétezerhatszáz koronát. — Szövetkezetünk dolgozói kiváló munkasikerekkel ünnepelhetik szocia­lista mezőgazdaságunk harmincéves évfordulóját. Szocialista kötelezettség­vállalással köszöntik az efsz-ek IX. kongresszusát — jegyezte meg beszél­getésünk közben Bankó elvtárs. — Minket, alapító tagokat különös örömmel tölt el az a tudat, hogy a szövetkezeti mozgalom ma már bevé­sődött az emberek tudatába, pozitívan hat gondolkodásukra. Öröm végig­menni községeink utcáin, lépten­­nyomon a fejlődésnek lehetünk szem­tanúi. Mindez a fiatalok számára ter­mészetes. Am legyen, de ahhoz, hogy jobban megismerjék jelenünket, is­merniük kel al múltat is, azt, honnan indultunk, mert csak így kaphatnak reális képet a megtett útról. Ezért elfoglaltságom mellett is szakítok időt a krónika írására. Hiszen a fia­taloknak csupán beszélni a húsz-har­minc évvel ezelőtti történelemről nem elég, hiteles adatokra is szükség van. Az összegyűjtött anyag nagy se­gítséget nyújt az agitációs munkák­ban is, különösen egy-egy választási időszak eredményeinek szemléltetésé­ben. A tartalmas és formás szövetkezeti krónikát lapozva, melynek szerzője Bankó elvtárs, élethűen tárulnak elém a szövetkezet első aratásáról, csépléséről, az elhagyott állattartó telepekről készült felvételek. Minden sornak megvan a maga hitelessége, értéke, s így megtudhatjuk, hogy az eltelt harminc év milyen gyökeres változást hozott falvainkon. Svinger István VWWWWWA/WWWWWW\AA/V4AA/WWWW

Next

/
Oldalképek
Tartalom