Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. március 91. Értékes vállalás A téli hónapokban viszonylag kevés a munka a mezőgazdasági üzemekben. Ilyenkor kerül sor a továbbképző tanfolyamokra és persze az eredményeket, a munkaszervezési problémákat s az elkövetkező év feladatait alaposan megvitató termelési értekezletekre. E tanácskozások alkalmával a szövetkezetek kilencedik kongresszusára készülő szövetkezeti parasztság élénk vitában fejtette ki véleményét, útmutató, irányadó javaslatokat tett arra nézve, hogyan lehetne többet, jobbat és gazdaságosabban termelni. Nincs ez máshogy a kameničnái (Keszegfalu) Steiner Gábor Efsz-ben sem. Az üzemi pártszervezet és a szövetkezet vezetőségének irányításával az egyes ágazatokban dolgozók csoportonként értékelték a hatodik ötéves terv harmadik évében elért eredményeiket s megvitatták a jövő feladatait. A múlt évben a szövetkezet csak 93,64 százalékra teljesítette a mezőgazdasági nyerstermelés tervét. Az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység értéke így mindössze 96 700 korona volt. Már ezek a számok is mutatják, milyen kedvezőtlen hatása volt a kimondottan száraz évnek. A gazdaság mégis egyike volt azon szövetkezeteknek, amelyek a múlt nyáron búzából több mint 60 mázsát takarítottak be egy hektárról. Az állattenyésztésben dolgozók a nyerstermelési tervet túlteljesítették, s közben 1678 mázsa erőtakarmányt takarítottak meg. Most még a múlt évinél is igényesebb feladatok előtt állnak a Steiner Gábor szövetkezet tagjai. A megnövekedett feladatokat csak közös erőfeszítéssel lehet teljesíteni vagy túlszárnyalni. Ennek a közös tagjai is tudatában vannak, s azért megfelelő gondot fordítottak a szocialista versenymozgalom fellendítésére. Mindezekből kiindulva a kameničnái Steiner Gábor Efsz tagjai a mezőgazdaság szocializálásának 30. évfordulója és az efsz-ek IX. kongresszusa alkalmából 702 670 korona értékű szocialista kötelezettségvállalást fogadtak el a zárszámadó közgyűlésen. A közgyűlést megelőzően — a már említett termelési tanácskozásokon — minden csoport külön foglalkozott a saját munkaszakaszán megvalósítható, kedvező hatású változtatások lehetőségével. Így például zöldpaprikából azzal érnek el terven felüli termést, hogy az egyes fóliasátrakat egyéni szocialista védnökség alá vették a munkacsoport tagjai. A növénytermesztésben a legnagyobb értékű kötelezettségvállalásnak — 75 ezer korona — az agrotechnikai határidők pontosabb betartásával, megfelelő fajtaösszetétellel, a lehető legkisebb begyűjtési és raktározási veszteséggel, vagyis a gabona hektárhozamának növelésével akarnak eleget tenni. A szocialista kötelezettségvállalás több hús és takarmány kitermelésére is kiterjed. Az üzemi kötelezettségvállalásnak majdnem a felét, 309 400 koronát, a múlt évi tapasztalatokból kiindulva, ismét a szemestakarmány-fogyasztás csökkentésével szeretnék elérni. Itt is az állatgondozók egyéni felelősségvállalására, jobb munkájára, gondosságára alapoznak. Hogy nemcsak a két legfőbb ágazaton belül — a növénytermesztésben és az állattenyésztésben — törekszenek a tartalékok maximális kihasználására, azt a kötelezettségvállalás további tételei bizonyítják. Az anyagköltségeket — beleértve a személyautók és traktorok üzemanyag-fogyasztását is — több mint hatvanezer koronával ígérik csökkenteni. Az építkezési csoport a tervezettnél korábban bocsátja a termelés rendelkezésére a befejezés előtt álló istállót, javítóműhelyt és vállalta, hogy a fialoveci (Megyercs) részlegen központi tejházat épít, amely eredetileg nem szerepelt a tervben. A munkahely tisztántartására, csinosítására is gondoltak. Háromezerötszáz óra társadalmi munkát vállaltak e célból. Egyetlen szövetkezetét sem lehet a falutól, a falu életétől elválasztani. Ki segítsen a választási program teljesítésében, ha nem a szövetkezet? Valószínű, hogy a kameničnái szövetkezetesek is így gondolkodnak, mert a kollektív kötelezettségvállalásban huszonötezer korona érték képviseli a helyi nemzeti bizottságoknak Ígért segítséget. —era— ♦J* *J* *j> «£♦ «£♦ *2* *2* *2* *2» «J* *2* *2* *2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *2* *2* *2* *1* *2* *1* *1* *** *2* •»* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* Sokoldalú gondoskodás sal van az emberre. Milyen intézkedéseket tettek a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében? — tettem fel a kérdést VARGA TIBOR mérnöknek, a földművesszővetkezet közgazdászának. — A szövetkezetek az elmúlt harminc év alatt átalakultak. Ezt az átalakulást a beruházási alapok segítették elő — kezdi a beszélgetést a fiatal üzemgazdász. — így volt ez a mi szövetkezetünkben is. A termelés fejlesztése mellett fokozott figyelmet szenteltünk a munkakörnyezet javításának. Szövetkezetünk csupán a múlt évben, saját erőforrásokból, több mint hatmillió koronát fordított beruházásokra. Ezek a beruházások két célt szolgáltak. Egyrészt a termelés bővítését, vagyis a korszerű termelés megalapozását, másrészt a munkakörnyezet javítását. — A munkakörnyezet javítását szövetkezetünk vezetősége továbbra is fontos feladatának tekinti. Igyekszünk ®zocialista mezőgazdaságunk har• mine év alatt teljesen megváltozott.. Társadalmunk egyetlen szakaszán sem tapasztalható olyan nagyarányú fejlődés, mint amilyenen a mezőgazdaság ment át az elmúlt évtizedekben. Ma a földművelés tudományos alapokon történik. S ami a legfontosabb: óriási fejlődés tapasztalható a munkakörnyezet javítása, a mezőgazdasági dolgozókról való sokoldalú gondoskodás terén. Az imelyi (Imeľ] Csehszlovák—> Szovjet Barátság Efsz nem tartozik a komáromi járás legnagyobb gazdaságai közé. Négyszázhatvanegy tagja ezerhatszázhuszonegy hektár szántóterületen gazdálkodik. Mindjárt hozzátehetem, hogy jól. A múlt évben 33 632 000 koronát tett ki a szövetkezet össztermelése, ami jó irányitó munkára és a szövetkezeti dolgozók jó munkájára enged következtetni. A szövetkezet vezetősége rendkívül nagy gondot fordít a dolgozók munkakörülményeinek a javítására. így a helyes. Számukra egyáltalán nem mindegy, hogy a dolgozó milyen környezetben tölti napjait, végzi munkáját. A jó munkakörnyezet nagy hatásjó feltételeket teremteni az együttéléshez, együttdolgozáshoz. Számunkra sem mindegy, hogy tagtársunk milyen környezetben, milyen körülmények között dolgozik. Milyen érzésekkel távozik munkahelyéről, miképpen tölti szabad napjait... Ezért e tekintetben az idén is jelentős beruházásokat valósítunk meg. Befejeztük a hármas számú telep korszerűsítését, a tejház és a gabonaraktár építését, korszerű gépeket vásároltunk. Kiépítettük és portalanítottuk az egyes telepekhez vezető utakaf. Jelenleg egy hidroglóbusz épül, amely majd az ivóvizet biztosítja. Ügy vélem, a felsoroltakhoz nem kell magyarázat. Valamennyi létesítmény az embernek, az értékek létrehozójának, kulturáltabb munkakörülményeit biztosítja. A szövetkezet irányítóinak az a véleménye, hogy a szövetkezeti tagságról való gondoskodás nem csupán a munkakörülmények javításából áll, hanem abból is, hogy a korszerű létesítményeket gazdaságosan ki is tudják használni. Ennek érdekében növelik a dolgozók szakmai-politikai képzettségét Is. E gazdaság vezetői azt is fontosnak tartják, hogy ne csak a termelő kapacitások kerüljenek közelebb az emberhez, hanem szociális és kulturális igényeinek is eleget kell tenni. Ennek érdekében a patincei (PatJ üdü lőközpontban egy üdülöház építését kezdték el, melyet a szövetkezett dolgozók rendelkezésére bocsátják. Ezen kívül a dohányszárltót szociális helyiséggé alakítják át. Ugyanis a dohányt új technológiával termesztik, minek következtében a régi szárító fölöslegessé vált, de átalakításával hasznossá teszik. Reméljük, hogy e sokoldalú gondoskodást jó eredményekkel hálálják meg a szövetkezet tagjai. Mert a jó eredmények biztosítják a feltételeket a tagság sokoldalú gondoskodására. Kolozsi Ernő Varga Tibor mérnök, az Imelyi Efsz közgazdásza. (Fotó: id. Paál Gyula) Mindenre kiterjedő ellenőrzés A szövetkezeti törvény és az alapszabályzat értelmében az efsz-ekben a belső ellenőrzést bizottságok tagjai végzik. Az Ipeľský Sokolec-i (Ipolyszakállas) Csehszlovák-Magyar Barátság Efsz ellenőrző bizottsága a napokban adott számot a múlt évben végzett munkájáról. TORMA KÁLMÁN, a bizottság elnöke, értékelő beszámolójában megjegyezte, hogy tevékenységük jelentős részét a házi- és munkarend, valamint az egyéb jogszabályok betartásának az ellenőrzésére fordították. Gondoskodtak a szövetkezeti vagyon védelméről. Tavaly huszonhét esetben javasoltak büntetést, néhány alkalommal megrovásban részesítették a törvénysértőket, tizenhárom esetben pedig pénzbüntetést szabtak ki. A jövőt illetően erélyesebben lépnek majd fel mindenekelőtt a gépesítés területén, ahol az el nem végzett karbantartások miatt esetleg további károk keletkezhetnek a gépeken. Rendszeresen figyelemmel kísérték a munkarend és a munkafegyelem betartását. Annák ellenére, hogy ezen a téren némi jvaulás történt, akad még bőven javítanivaló. A legszembetűnőbb hiányosságok a gépesítés szakaszán mutatkoztak és ennek róható fel, hogy sok esetben nem teljesítették a napi műszaki normát. Megállapították, hogy a jutalmazási rendszer és a premizálás nem minden esetben hat ki a munkateljesítmény növekedésére. Ebből kiindulva az idén felülvizsgálják a jutalmazási módszereket, s ezeket módosítják, A takarmányalappal való gazdálkodást is figyelemmel kísérték mind a tömeg-, mind a szemes takarmányoknál. Az abraktakarmányok felhasználása a kiadott normákon belül van. Javult a helyzet a szalmakazlak és silógödrök rendben tartása terén is. Az ellenőrző bizottság tavaly tizenkét alkalommal ülésezett és számos ellenőrzést hajtott végre a növénytermesztés, a gépesítés, az állattenyésztés és a pénzügyi gazdálkodás terén. Képességeikhez mérten Igyekeztek minél jobban megfelelni megbízatásuknak. Észrevételeiket nyomban tolmácsolták a szövetkezet vezetőségének, mely a feltárt hibákat azonnal orvosolta. Mind a tagság, mind a járási szervek elégedettek az ellenőrző bizottság munkájával. Az idén is minden tőlük telhetőt megtesznek a további gazdasági felemelkedés érdekében (Abel) M EFSZ-EK Dt KONGRESSZUSA & Jelentős esemény jegyében Az efsz-ek megalakulásának 30. évfordulója, valamint az efsz-ek IX. kongresszusa olyan jelentős esemény, amely gondolkodásra kényszeríti az embert. Tudjuk honnan Indultunk, milyen erőfeszítések árán jutottunk a jelenlegi szintre, de azt is tudjuk, „hol szorít a cipő“, milyenek a célkitűzések az elkövetkezendő időszakban. Ennek kapcsán a közelmúltban Domonkos Lászlóval, a Hraničná pri Hornáde-i (Határfalva — Kašice-vldčki járás) Csehszlovák-^Szovjet Barátság Efsz főgépesítő-helyettesével az efsz-ek IX. kongresszusénak vitaanyagával kapcsolatos kérdésekről és problémákról vitatkoztunk. Bevezetőben elmondhatom, hogy DOMONKOS LÄSZLÖ több mint negyed százada dolgozik a szocialista mezőgazdaságban. A korábbi években a gép- és traktorállomáson dolgozott, több mint húsz éve pedig a földművesszövetkezetben. Volt ő traktorista, csoportvezető. Jelenleg az egyesült gazdaság főgépesítőjének helyettese; az Abaújszínai Hnb végrehajtó bizottságának tagja. — A szövetkezetek IX. kongresszusa bizonyos határkő a mezőgazdaság fejlődésében — kezdte a beszélgetést a nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező mezőgazdász. Mint mondotta, szövetkezetükben Is sok még a még nem oldott kérdés. A fogyatékosságok eltávolításával lehet növelni a termelés színvonalát, az állatok hasznosságát, hatékonyabbá tenni a termelést. Ehhez azonban a társadalom sokoldalú támogatására van szükség. Domonkos Lászlóval a vitaanyag kapcsán azt is fejtegettük, miképpen lehetne meggyőzni a fiatalokat, hogy a mezőgazdasági közép- és főiskolát végző szakemberek elsősorban a mezőgazdaságban dolgozzanak. Számtalan példa igazolja, hogy a mezőgazdasági mérnökök az iparban, építkezésen, kereskedelemben azaz a népgazdaság más ágazatában dolgoznak. A' másik igen fontos és égető probléma az évről évre Ismétlődő alkatrész- és pótalkatrészhiány. Nehéz lenne összegezni azt az időveszteséget, fáradságot, anyagi és egyéb kiadásokat, a megtett kilométereket, amit az anyagbeszerzők tesznek csak azért, hogy a szükséges pótalkatrészeket beszerezzék. Fáradozásuk sok esetben eredménytelen. Vitánk tárgyát képezte a munkaidő is. Ugyanis a szabad szombat, vasárnap az egyéb ágazatokban dolgozók számára kellemes időtöltést jelent. Am a mezőgazdasági dolgozók számára — különösen az állattenyésztésben egyelőre csak fogalom. Nem vitás, hogy már vannak szövetkezetek, ahol ezt a problémát megoldották, de számuk nagyon kevés. Véleményem szerint ebben az esetben országos méretű intézkedésekre van szükség. Gondolok itt a korszerű, nagyüzemi termelési módszerek bevezetésére, jó munkakörnyezet kialakítására, szociális helyiségek építésére, tehát olyan munkai és életfeltételek megteremtésén, amelyek vonzzák a fiatalokat a mezőgazdaságba. — Nem utolsó sorban foglalkoztat a jutalmazások aránytalansága. Például az egyik állami gazdaság traktorosa ugyanolyan géppel dolgozik, mint a szomszédos szövetkezet traktorosa. Napi teljesítményük egyforma. Különbség a fizetésben, a jutalmazásban van. Az egyik 3500, a másik 3000, a mi szövetkezetünk traktorosa pedig 2500 koronát keres. Ez az aránytalanság abban az esetben lenne helyes és indokolt, ha különbség volna a gépekben, a területben, a munka minőségében. Am egyforma munka esetében ilyen különbségeknek nem szabadna előfordulniuk. De ezt a normák szabják. Vannak ugyan államilag megállapított, illetve előirányzott normák, amelyeket minden üzem úgy módosíthat, ahogy az az adott körülményeknek legjobban megfelel, vagy aszerint, milyen az üzem gazdasági helyzete. Nem helyes azonban, ha a határfalvai földművesszövetkezet traktorosa hátrányba kerül a perín-hími efsz, vagy a Valaliky Állami Gazdaság traktoristájával szemben, ugyanazon mennyiségű és minőségű munka elvégzésekor. Bízunk abban, hogy a kiadott vitaanyag megtárgyalása után a hozzászólások és javaslatok segítenek a problémák megoldásában. Iván Sándor A közösségért Bankó István elvtárs élete szorosan egybekapcsolódik a szocialista mezőgazdaság építésével. Részt vett a mezőgazdaság kollektivizálásában, felvirágoztatásában úttörő szerepet vállalt. Harminc évvel ezelőtt, egészen fiatalon, szervező-meggyőző munkát végzett, ami nem volt könnyű feladat abban az Időben. Hiszen nem volt egy olyan gazdaság, amelyiket példaként lehetett volna felhozni a kis- és középparasztoknak. De a kommunisták bíztak a párt akkori céltudatos politikájában, érezték eszméik igazát. Érveik meggyőzőek voltak. Ezt azok az eredmények Is bizonyítják, amelyeket a földművesszövetkezetek harminc év alatt elértek. Bankó István az elmúlt három évtizedben vezető tisztséget töltött be. Jelenleg a Nový Život-i (Oj Élet) Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz elnöke. Olyan ember, kommunista és vezető, aki a szövetkezet irányításában betartotta a szövetkezeti demokrácia, valamint a kollektív vezetés és személyi felelősség elvét. Vezetése alatt szövetkezetük a dunaszerdahelyi járás élenjáró gazdaságai közé került. Jó termelési eredményeik azzal is magyarázhatóak, hogy a szövetkezet vezetősége a tudományos kutatás legújabb módszereit Igyekezett a gyakorlatban alkalmazni, meghonosítani. A Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz a járás legjobb tejtermelő gazdasága, de országos viszonylatban is előkelő helyet foglal el. Például a tavalyi évet, ötezer literes tehenenkénti fejési átlaggal zárta. Hasonló jó eredményeket értek el a növénytermesztés szakaszán is. Míg a szövetkezet megalakulásakor a gabonafélék hektárhozama 15—20 métermázsa között ingadozott, addig az utóbbi években az átlagtermés meghaladta az ötven mázsát. A jól működő szövetkezet biztós megélhetést nyújt dolgozóinak, hiszen a múlt évi havi átlagkereset meghaladta a kétezerhatszáz koronát. — Szövetkezetünk dolgozói kiváló munkasikerekkel ünnepelhetik szocialista mezőgazdaságunk harmincéves évfordulóját. Szocialista kötelezettségvállalással köszöntik az efsz-ek IX. kongresszusát — jegyezte meg beszélgetésünk közben Bankó elvtárs. — Minket, alapító tagokat különös örömmel tölt el az a tudat, hogy a szövetkezeti mozgalom ma már bevésődött az emberek tudatába, pozitívan hat gondolkodásukra. Öröm végigmenni községeink utcáin, léptennyomon a fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Mindez a fiatalok számára természetes. Am legyen, de ahhoz, hogy jobban megismerjék jelenünket, ismerniük kel al múltat is, azt, honnan indultunk, mert csak így kaphatnak reális képet a megtett útról. Ezért elfoglaltságom mellett is szakítok időt a krónika írására. Hiszen a fiataloknak csupán beszélni a húsz-harminc évvel ezelőtti történelemről nem elég, hiteles adatokra is szükség van. Az összegyűjtött anyag nagy segítséget nyújt az agitációs munkákban is, különösen egy-egy választási időszak eredményeinek szemléltetésében. A tartalmas és formás szövetkezeti krónikát lapozva, melynek szerzője Bankó elvtárs, élethűen tárulnak elém a szövetkezet első aratásáról, csépléséről, az elhagyott állattartó telepekről készült felvételek. Minden sornak megvan a maga hitelessége, értéke, s így megtudhatjuk, hogy az eltelt harminc év milyen gyökeres változást hozott falvainkon. Svinger István VWWWWWA/WWWWWW\AA/V4AA/WWWW
