Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 12. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. máreíus 24. Gyümölcsöző tanácskozások (Folytatás az 1. oldalról) a hétmillió koronát. Befejező aktus­ként megjutalmazták a szövetkezetek példás dolgozóit és megválasztották a küldötteket a szövetkezetek IX. kong­resszusára. Illés Bertalan Száznyolcvanegy küldött részvételé­vel az SZLKP járási bizottságának nagytermében tartották meg a DUNAJSKÁ STREDA-1 (DUNASZERDAHELY) Járás egységes földművesszövetkeze­teinek járási konferenciáját. A ta­nácskozáson Túron mérnök, a Szlovák Állami Tervhivatal alelnöke, Algayer mérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője és HuCko elvtárs, az SZFSZ Központi Bizottságának titkára vett részt. Bartos András mérnök, a jmi igaz­gatója beszámolójában méltatta a já­rás mezőgazdasági termelésének az elmúlt harminc esztendőben tapasz­talt rohamos fejlődését. Részletesen kitért az efsz-ek VIII. kongresszusa éta eltelt időszakban elért kimagasló eredmények méltatására, a hatodik ötéves tervidőszak első három évében elért eredmények értékelésére és az 1979—1980-as évek igényes feladatai­nak ismertetésére. „Járásunkban az efsz-ek VIII. kong­resszusának időszakában, tehát 1972- ben — mondotta — már megalapo­zott volt az évelő takarmányok ter­mesztésére épülő fehérjeprogram, a szovjet búzafajtákra és a helyi agro­technikai rendszerekre támaszkodó gabonaprogram és megtörténtek az első lépések a kukoricaprogram ki­dolgozására. Az állattenyésztési ter­melésben megkezdődött a biológiai,, nemesítési program megvalósítása, már álltak a baromfitenyésztés gyár­szerű üzemegységei és megkezdődött a mezőgazdasági termelés összponto­sítása és a belüzemi szakosítás alap­­feltételeinek a kidolgozása. Ez abban az időben Szlovákia többi járásával szemben igen jelentős időelőnyt je­lentett és nem kis része volt abban, hogy járásunk mezőgazdasága a leg­több termelési és gazdasági mutató­ban országos méretben is az élvonal­ban helyezkedett eL“ 1972-től a járás mezőgazdasági üze­meiben jelentős mértékben növeked­tek a terméshozamok, s ugyanez mondható el a gazdasági állatok hasznosságáról is. A bruttó mezőgaz­dasági termelés 40,5, az árutermelés pedig 58,4 százalékkal növekedett. A búza terméshozama 1972 és 1978 között 4,46 tonnáról 5,97-re, a tehe­nek évi tejelékenysége pedig 3372 literről 3831-re növekedett. A jml ve­zetője beszámolójában részletesen ki­tért a termelésben rejlő tartalékok, A Csllizköz Efsz 1974-ben két ki­sebb szövetkezet egyesülésével jött létre, s ma a Dunajská Streda-i (Du­­naszerdahely) járás legnagyobb me­zőgazdasági üzemeinek egyike, mely 5477 hektáron gazdálkodik. Nagy fel­adatokkal kell megbirkóznia s ezek­ről tanácskoztak a szövetkezet kom­munistái a pártalapszervezetek érté­kelő taggyűlésén. Megállapították, hogy a szövetkezet a pártszervezet Irányításával az eredmények útján halad. Az alapszervezetekben fokozó­dott a tagok aktivitása, szilárdult a pártfegyelem, tovább mélyül a párt vezető szerepe. A januári és februári taggyűlések alkalmul szolgáltak arra, hogy minden párttag és tagjelölt el­mondja véleményét, s ezt igen nagyra becsülték. A pártcsoportvezetők is megtették észrevételeiket, s javaslatot is előterjesztettek a mindenütt fellel­hető tartalékok kihasználására. A szo­cialista munkabrigádok vezetői újabb vállalásokat jelentettek be. A brigá­dok száma a szövetkezetben már el­érte a 28-at, ebből 18 kollektíva bronzérmes. Tavalyi vállalásaikat 4 107 437 koronára túlteljesítették. A kommunisták tanácskozásukon büszkén mérlegelhették a gazdasági, politikai és ideológia feladatok sike­res teljesítését. Gazdasági sikereik a céltudatos irányító és tömegpolitikaí munkának, az agrotechnikai ismere­tek szakszerű érvényesítésének, a kommunisták és a pártonkivüliek jó együttműködésének köszönhetők. Me­zőgazdasági teljes termelési tervüket 122 millió 459 ezer koronára teljesí­tették, jó minőségű takarmánnyal lát­ták el az állatállományt, s ezzel az állattenyésztési feladatok teljesítését is elősegítették. Az alapszervezetek értékelő taggyű­lésein és az üzemi plenáris ülésen örömmel állapították meg, hogy a po­litikai nevelésben, a kádermunkában és a tagsági alap fejlesztésében ma­gas színvonalat értek el. A termelés­ben dolgozó több fiatalt, főként nőt vettek fel a párttá. Több fiatalt mező­termelésfejlesztési lehetőségek ismer­tetésére. Tánczos Tibor elvtárs, az SZFSZ JB elnöke többek között a mezőgazda­­sági üzemekben kibontakozó szocia­lista brigádmozgalomről, a szövetke­zeti dolgozókról való szociális gon­doskodásról, a földművesek kulturális és életszínvonalának emelkedéséről, valamint a járási bizottság eddigi munkájáról beszélt. A konferencián kitüntettek tizen­négy alapító tagot, szervezőt, a ter­melésben élen járt, manapság már többségben nyugállományban levő személyt. A járási konferencia kül­döttei jóváhagyták a vitaanyaggal kapcsolatos javaslatok és hozzászólá­sok összegezéséről szóló jelentést, va­lamint a járás mezőgazdasági üzemei­nek az SZNF 35. évfordulója és az efsz-ek IX. kongresszusa tiszteletére tett, közel 23 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalásait. A küldöttek a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az irányítás és a szervezés szakaszán értékes ha­tározati javaslatot fogadtak el. (bara) A MÉG JOBB EREDMÉNYEKÉRT Az efsz-ek galántai járási konferen­ciáját Dúfala Emil mérnök, az SZFSZ JB elnöke nyitotta meg, aki meleg szeretettel üdvözölte a konferencia valamennyi résztvevőjét, köztük az olyan kedves vendégeket, mint Ignác Janák, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára, az SZLKP KB Elnökségének tagja, Ja­­romir Algayer, a kml Igazgatója, vala­mint más párt-, állami szervek, tár­sadalmi és tömegszervezetek képvise­lőit. Ezek után Macák Demián mérnök, a jml igazgatója, hasonlította ősze a VIII. és a IX. efsz-kongresszus közötti eredményeket, érzékeltette ezt a fej­lődést, amelyet a szövetkezetek ezen Idő alatt elértek. Beszámolójában kü­lön szólt a múlt évi tervfeladatok tel­jesítésének körülményeiről, továbbá az idei és a jövő évi célkitűzéseket Ismertette nagy vonalakban, amelyek az eddigieknél is igényesebbek, feszí­tettebbek. Valóban a járás szövetkezeteiben a két kongresszus közötti időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítot­tak a mezőgazdasági termelés dina­mikus fejlesztésére, különös tekintet­tel a XV. pártkongresszus, az SZLKP KB-plénumülések határozataira, ame­lyeket lebontottak a járás mezőgazda­sága és élelmiszeripara sajátos viszo­nyaira. A termelőerők összpontosítá­sával, a termelés szakosításával pél­dául elérték, hogy a mezőgazdasági gazdasági főiskolára és szaktaninté­zetbe küldtek tanulni. Tánczos Tibor elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke hangsúlyozta, most az értékelések után a legfőbb követelmény, hogy a gazdasági és szociális feladatok meg­valósítására összpontosítsuk az egész párt, a vezetők, a csoportok figyel­mét. A szövetkezet tagsága, párttagok és pártonkivüliek egyaránt teljesen e­­gyetértenek pártunk irányvonalával, s ennek érvényesítésén munkálkod­nak. A pártmunka tökéletesítése vé­gett elhatározták, hogy nyolcra növe­lik az alapszervezetek számát. Külön alapszervezet működik majd a szapi és nyáradl részlegen, hogy így Is le­hetővé váljék az irányitó és szervező munka tökéletesítése. Erre igen nagy szükség van, mert termelési felada­taik tavalyihoz képest nagyobbak és igényesebbek. A Csilizköz Efsz-nek mind a 250 kommunistája átérzi azt a nagy fele­lősséget, amely most, az értékelő tag­gyűlések után a határozatok végre­hajtásáért rájuk hárul. A pártpolitika terén továbbra is a párt vezető sze­repének elmélyítésére, a tagsági alap javítására, a pártmunka lenini elvei­nek érvényesítésére, céltudatos nevelő munkára és a feladatok pontos telje­sítésére fognak törekedni. KRASCSENICS GÉZA ’Ar "Ar Ünnep volt az értékelő taggyűlés napja Vojníce (Bátorkeszl) életében. A község kommunistái közül 107-en az efsz pártalapszervezetében tevé­kenykednek, tehát közös felelősséget viselnek a szövetkezet és a falu éle­tének fellendítéséért. A bíráló igényességű beszámoló tü­körképét adta az alapszervezet mun­kájának és a kommunisták aktivitásá­nak. A múlthoz képest javulásról szá­molhattak be a taggyűléseken való részvétel terén — általában 93 száza­lékos volt a jelenlét, a nyári csúcs­­munkák idején azonban csak 80—82 százalékos. nyerstermelés 1970—1978 között 43,8 az árutermelés pedig 59,3 százalék­kal növekedett. Habár az állami alapokba az elmúlt gazdasági évben — az 1970-es évhez viszonyítva —- több tízezer tonna ga­bonával, több ezer tonna hússal, s csaknem’kétszázmillió liter tejjel ad­tak többet, a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében maximá­lis erőfeszítéseiket kell tenni — főleg az állattenyésztésben! — az anyagi­műszaki előfeltételek megteremtésé­hez (korszerű, nagy kapacitású ter­melőközpontok, állattenyésztő telepek létesítése), s halogatást nem tűr az állattenyésztés további szakosítása sem, melyhez a szervezési előkészüle­teket, a szakemberképzést már ha most megkezdenék, akkor sem volna korai... A növénytermesztésben a legna­gyobb figyelmet a cukorrépa, a kuko­rica és az évelő szántóföldi takarmá­nyok termesztésére, hozamnövelésére fordítják. Nem véletlen, hogy az idén a legjobb szövetkezetek — köztük a šoporňai, a Salai, a žihareci — ön­tözött területen 100, öntözetlenen pe­dig 70 mázsa hozamátlag elérését tűzték célul kukoricából, s 500 má­zsát cukorrépából. A járás szövetke­zeteinek ésszerűen kell hasznosíta­niuk minden talpalatnyi földet; ter­mékennyé tenni a gyönge termőké­pességűt. S természetesen, a nagy hektárhozamok elérésére kell töre­kedni: a 80 mázsa lucernaszéna le­gyen a követelmény, s az évelő takar­mányok termőterülete érje el legalább a szántó 15 százalékát. Nagyon helyénvaló az a törekvés, hogy a szövetkezetekben minden ed­diginél jobban tartsák be az állatállo­mány létszámtervét — tehát a terv­fegyelmet —, hogy ezáltal biztosítani tudják az állam iránti kötelezettsé­geik teljesítéséhez az előfeltételeket. Rendszeres figyelmet fordítanak a szocilista munkaversenyre, a szocia­lista brígádmozgalom, az ésszerűsítő- és újítőmozgalom továbbfejlesztésére, a kötelezettségvállalások még követ­kezetesebb teljesítésére — az SZNF 35. és a mezőgazdaság szocialista át­építése 30. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeik értéke megha­ladja a húszmillió koronát —, tovább javítják a munka- és életkörnyezetet, a művelődési és kulturális tevékeny­séget, a szociális gondoskodást, a szo­ciális-kulturális bizottságok munkáját. A konferencia gazdag vitával a leg­jobb egyének, kollektívák, szervek, szervezetek kitüntetésével, a kong­resszusi küldöttek, s határozati javas­lat egyöntetű jóváhagyásával zárult. (kov) Az üzemi pártszervezet a falusival karöltve három alkalommal rendezett nyilvános pártgyűlést — a Februári Győzelem 30. évfordulójának megün­neplésére, a választási program telje­sítésének értékelésére, valamint a csehszlovák—szovjet barátsági hónap kezdetekor. Az ideológiai munka te­rén is együttműködött a falusi párt­­szervezettel, melyre elsősorban hárul a tömegszervezetek munkájának irá­nyítása. Megállapították, hogy a jövő­ben többet és többször kell foglalkoz­niuk a ifjúsági szervezet problémái­val. A taggyűlésen értékelték az egyes pártcsoportok munkáját is. A legjobb eredményt tavaly is Brúder Dezső pártcsoportja érte el — ebbe a cso­portba a nyugdíjasok tömörültek, akik feladataikat, egészségi állapotuknak megfelelően, mindig példásan teljesí­tik. A taggyűlésen értékelték a kom­munisták munkáját, mellyel elősegí­tették a mezőgazdasági termelés egyes szakaszai feladatainak a telje­sítését. Mozgósító, példamutató mun­kát végeztek. A szövetkezetben min­denki tudatosítja, hogy a jobb szocia­lista holnapért dolgozik. Ennek a tu­datában a kommunisták ösztönzésére a gazdaság dolgozói újabb felajánláso­kat tettek a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a szövetkezetek megalakulása 30. évfordulójának tiszteletére. Válla­lásaik értéke 897 ezer korona. Meg­fogadták, hogy a rejtett tartalékok felhasználásával, az újítók és felta­lálók mozgalmának felkarolásával to­vább fokozzák a munka hatékonysá­gát. A tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésével is hozzájárulnak a hatodik ötéves terv 4. éve Igényesebb feladatainak teljesítéséhez. A gyűlé­sén a kommunisták figyelmének kö­zéppontjában a gazdasági-termelési folyamatot előrevivő politikai munka volt. Az elvszerű bírálat, a problémák őszinte feltárása, a pártmunka javítá­sa ösztönzést ad a további feladatok sikeres teljesítésére. MIRIAK FERENC DICSÉRŐ ÉS BIRÄLÜ SZAVAK hangzottak el a lévicel (Léva) járás egységes földművesszövetkezeteinek járási konferenciáján, amelyen Stani­slav Ježeik, a CSKP KB osztályvezető­jének jelenlétében Milan Smolka méri­­nök, a járási mezőgazdasági Igazgató­ság vezetője értékelte az efsz-ek Vili. kongresszusa óta elért eredményeket. Elmondotta, hogy az elmúlt idő­szakban a Járás mezőgazdasága sokat fejlődött. Jelentős plőrehaladás tör­tént a termelés összpontosításában és szakosításában. Az anyagi-műszaki alap gyors ütemben bővült és a ter­melés fejlesztésére kedvező feltételek alakultak. Az utóbbi három esztendő­ben fokozott gondot fordítottak a ta­lajjavító munkálatokra is. A növény­termesztés szakaszán a legnagyobb sikert a gabonaprogram megvalósítá­sában érték el. A búza átlaghozama harmincnégy mázsáról ötvenegy má­zsára növekedett. De árpából és ku­koricából is jóval nagyobb termést értek el, mint hét évvel ezelőtt. Az olajosnövények és a hüvelyesek vetési területe bővült, de egyidejűleg az át­laghozamuk is növekedett. Azonban több ágazatban nem sikerült a fel­adatokat teljesíteni. Az objektív té­nyezőkön kívül szubjektív okok is ta­lálhatók. Ezt a hasonló feltételek mellett gazdálkodó üzemek igen elté­rő eredményei bizonyítják. Jelentős tartalékok rejlenek főleg a tömegta­­takarmányok termesztésében, ahol fo­kozott gondot kell fordítani a vetési terület betartására, a hozamok növe­lésére, a betakarítási veszteségek csökkentésére és a tartósítási techno­lógia tökéletesítésére. Felhívta a fi­gyelmet az intenzív legelők létesítésé­ben rejlő lehetőségekre is. Rámutatott arra, hogy az állatte­nyésztési termelés is jelentősen fej­lődött. A kapacitások bővítésével ro­hamosan növekedett az állatállomány. Három év alatt a szarvasmarha állo­mánya 5300, a sertéseké pedig 21 ezer 700 darabbal bővült. Lassúbb ütemben javult az állatok hasznossága. Bár a tavalyi évben elérték a tehenenkénti háromezerötvenkilenc liter fejésí átla­got, ez az eredmény még mindig к К sebb a kerületi átlagnál. A járás szövetkezeti földművesei a termelés fokozására huszonegymillió 739 ezer korona értékű felajánlási tettek. —iklam— Hosszú idő után hazánkba látoga­tott a szomszéd Osztrák Köztársaság elnöke. A látogatását megelőzően in­terjúk, nyilatkozatok jelentek meg lapjainkban, s kapcsolataink alakulá­sát, jő irányú fejlődését vázolták. Dr. RUDOLF KIRCHSCHLÄGER oszt­­rők szövetségi elnök hivatalos láto­gatásáról közös közleményt adtak ki, mely szerint vendéglátójával, GUSTAV HUSÄK köztársasági elnökkel eszme­cserét folytatott kölcsönös kapcsola­taink jelenlegi helyzetéről és idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Az oszt­rák elnök kíséretének egyes tagjai is tárgyalásokat folytattak csehszlovák partnereikkel. Az államfők elégedetten állapítot­ták meg, hogy államaink kapcsolatai pozitívan fejlődnek és minden terüle­ten bővülnek. Ezzel kapcsolatban ki­emelték a helsinki záróokmány vala­mennyi rendelkezése komplex érvé­nyesítésének jelentőségét. Pozitívan értékelték a csehszlovák—osztrák ál­talános vegyes bizottság tevékenysé­gét is. Megállapították, hogy tovább érvé­nyesül a gazdasági kapcsolatok pozi­tív irányzata. Főként a kereskedelmi forgalom irányzata bontakozik ki, de meggyőződésüket fejezték ki, hogy még sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a két ország gazdaságában. Kapcsola­taink elmélyítését elősegítené egy hosszabb távú program. Állást foglaltak a kulturális, tudo­mányos és iskolaügyi kapcsolatok in­tenzívebbé tétele mellett, mert ez hozzájárni országaink lakosainak jobb kölcsönös megismeréséhez, elősegíti a jószomszédi kapcsolatok fejlődését. A két fél egyetértett abban, hogy a hu­manitárius kérdéseket továbbra is az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának valameny­­nyi rendelkezésével összhangban fog­ják megoldani. Megvitatták az utas­­forgalom kérdéseit és leszögezték, hogy megvizsgálják az idegenforga­lom fejlesztésének további lehetősé­geit. A megbeszélések során előtérbe ke rttitek a jelenlegi nemzetközi halyzet kérdései, főként az európai kérdések. A felek hangsúlyozták a nemzetközi feszültség további enyhítésének jelen­tőségét. Azt várják, hogy az 1980. évi madridi találkozó is gyakorlati módon hozzájárul az európai biztonság és együttműködés kérdéseiben való to­vábbi előrehaladáshoz, s főként a ka­tonai enyhülést és a leszerelést se-A MEGTETT ÜT ÉS A JÖVŐ A CSKP IX. kongresszusa megal^ pozta a mezőgazdaság szocializálását. A kongresszus határozata a rožfiavai (Rozsnyó) járásban is nagy vissz­hangra talált és 1970-ben befejeződött ebben a járásban is a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A harminc évvel ezelőtt történt ese­ményeket elevenítették fel a minap a szövetkezetek járási konferenciáján, ahol Peter Dobrota mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője részletesen Ismertette a járás mező­­gazdaságának fejlődését. Többek kö­zött elmondotta, hogy az 1970-ben nyilvántartott 60 efsz helyett ma mindössze 14 efsz gazdálkodik átlago­san 2330 hektárnyi földterületen. A jmi Igazgatója a pozitív eredmények mellett beszélt azokról a hiányossá­gokról, melyek fékezik a közös gaz­daságok fejlődését. Az állattenyésztés fejlődését nehezíti az a tény, hogy a járásban nyilvántartott- 96 állatte­nyésztési telep közül csak 34 van szakosítva. Ebben a járásban 1970-től 5383 hektárral csőikként a földalap, melyből 2255 hektár volt a szántó­föld. A járás gyors ütemű iparosítása komoly problémát okoz a mezőgazda­ságnak. Főleg a cementgyár, vasérc­feldolgozó üzem és a magnezit üzem idéz elő felbecsülhetetlen károkat, hi­szen 7871 hektár területen szennyez­nek. A Sajó és a többi folyók áradása szintén nagy károkat okoz a mező­­gazdaságnak. A hatodik ötéves tervidőszakra meghatározott feladataink teljesítését az elmúlt két év szeszélyes időjárása lényegesen nehezítette. Nem sikerült teljesíteniük a gabonatermesztési programot, a kiesés több mint 12 ezer 359 tonna. Ennek ellenére igyekeznek megbirkózni a rájuk váró még igé­nyesebb feladatokkal. Az „Egy millió tonna terményt a köztársaságnak“ ke­rületi felhívásra az idén 35 ezer 300 tonna szemes terményt kell kitermel­nie a járásnak és nem kevesebb mint 35 mázsás átlagos hektárhozamot kell elérniük. A 6. ötéves tervidőszak hát­ralevő éveiben szellemi és anyagi rá­fordítással tovább növelik a terme­lést, a tervfeladatok teljesítésén kívül be akarják hozni azt a lemaradást, amelyet az elmúlt három esztendőben az időjárás okozott. (lílés) gíti elő. Mindkét ország lehetőségei­hez és erejéhez mérten hozzájárul e politika megvalósításához. Nézetük szerint az Osztrák Köztársaság örökös semlegessége és erre épülő semleges­ség! politikája az európai béke és biztonság érdekét szolgálja. Az általános és teljes leszerelésről is eszmecserét folytattak. Egyetértet­tek abban, hogy katonai területre is ki kell terjeszteni az enyhülési folya­matot. Ezért nagy jelentőséget tulaj­donítanak a SALT—II. szovjet—ameri­kai egyezmény aláírásának, mert sze­rintük ez nagy mértékben hozzájárul világviszonylatban a katonai szemben­állás veszélyének enyhítéséhez, to­vábbá a nemzetközi biztonság erősí­téséhez. A két államfő állást foglalt a tö­megpusztító fegyverek teljes és tartós betiltása mellett. Teljes egyetértésü­ket fejezték ki az ENSZ-közgyülés rendkívüli leszerelésügyi ülésszaká­nak eredményeivel, s hangoztatták, hogy megvalósításukhoz készek kon­struktívan hozzájárulni. Ugyanakkor síkraszálltak a leszerelési világkon­ferencia mielőbbi összehívására vala­mennyi állam részvételével. Egyértel­műen leszögezték, hegy a haderő- és fegyverzetcsökkentési megállapodás jelentősen hozzájárulna az európai béke és biztonság megszilárdulásá­hoz, valamennyi részt vevő állam biz­tonságának tiszteletben tartása alak­ján. A két fél aggodalommal nyilatko­zott a közel-keleti fejleményekről, és egyetértett abban, hogy a tartós és igazságos béke csakis a közel-keleti problémák komplex megoldásával ér­hető el, valamennyi érdekelt fél, köz­te a palesztinai arab nép részvételé­vel is. , Állást foglaltak a ciprusi kérdésnek a vonatkozó ENSZ-határozatok alap­ján, a szuverenitás, a függetlenség, a területi sérthetetlenség teljes tiszte­letben tartásával, a két nemzeti kö­zösség jogainak és érdekeinek tiszte­letben tartásával történő megoldása mellett. A két államfő a világ más részein kialakult helyzetet is megvitatta. Egy­értelműen kidomborították az ENSZ pótolhatatlan szerepét a nemzetközi feszültség enyhítésében, á világbéke megszilárdításában, a népek biztonsá­gának erősítésében. A megbeszélések konstruktív, tárgyszerű szellemben folytak. Az osztrák szövetségi elnök ausztriai látogatásra hívta meg köz­társasági elnökünket. Figyelmüket a feladatok megoldására összpontosítlák A kipróbált úton

Next

/
Oldalképek
Tartalom