Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-03 / 9. szám

1 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. március 3. Ä nevelés fontos feladat Mint a legtöbb Járás sportjában, úgy a komárnőiban (Komárom) is a labdarúgás szerepel az első helyen. A különböző sportok túlnyomó több­ségében nagyon szép eredmények szü­letnek, de a legaktívabb tevékenysé­get a labdarúgó-szakosztályok fejtik ki. A hétről hétre lebonyolításra ke­rülő mérkőzések a szurkolók nagy tömegeit mozgatják meg, úgyszólván mágnesként vonzzák az embereket a sportpályákra. Az alábbi írásomban egy lgep fon­tos problémáról szeretnék szólni, mégpedig a játékosok nevelésének kérdéséről. Szükségesnek tartom meg­említeni, hogy a sportszervezetekben ennek az alapvetően fontos problé­mának nem szentelnek olyan figyel­met, mint amilyet megérdemelne. A sportszerű viselkedést sok esetben háttérbe szorítja a klubérdek, a ked­vező helyezés elérése, mindenáron! Az ilyen jelenség azután visszatükrö­ződik a fegyelmi bizottság jegyző­könyvében is. Bátran merem állítani, hogy az utóbbi években, az utóbbi időszakban nagyon sokat tettünk sportolóink ne­velése érdekében, de még mindig nem elegetl Sajnos, a nevelés szaka­szán elért eddigi eredményekkel egy­általán nem lehetünk elégedettek. Ugyanis tudatosítanunk kellene, hogy a nevelés állandóan ismétlődő folya­mat és döntő szerepet tölt be a spor­tolók fellépésében, viselkedésében, fő­leg az ifjúság körében. Éppen ezért, ehhez a munkához teljes felkészült­séggel kell hozzáállni. Igen sok függ a helyes nevelési forma, módszer megválasztásától, amelynek mindig alkalmasnak, a helyi adottságoknak megfelelőnek, konkrétnak, érdekes­nek, élőnek és vonzónak kell lenni. Sajnos, a komáromi járásban a neve­lői munka színvonala nem éri el a ' kívánt szintet — már említettem —, mert háttérbe szorítja ezt a klubér­dek. Hangsúlyozni szeretném, hogy a sport elválaszthatatlan, szerves részét képezi a kommunista nevelésnek, a munkához való helyes viszonynak, va­lamint szocialista hazánk védelmének. A testnevelés és a sport fontos kül­detést tölt be a társadalmi kapcsola­tok helyes kialakításban, a népek és nemzetek közötti kapcsolatok megte­remtésében. A nevelés a közösségek kialakításának, a nemes vetélkedés nek az eszköze, mely kitartásra, az erős jellemű ember nevelésére, a rá­termettségre, az ügyes, az akadályo kát valamint az élet megpróbáltatá­sait leküzdeni tudó ember formálásá­ra hivatott. Mindnyájan tudjuk, hogy a termelő­­eszközök fejlődésével teljesen meg­változott az emberek életmódja is. A termelőeszközök jelenlegi foka, a gé­pesítés és automatizálás sokoldalú fejlődése mentesítette az embereket a nehéz, fárasztó fizikai munkától, a gépjárműhálózat széles körű alkalma­zása pedig korlátozza a gyaloglást és a gyakori mozgást: Az emberek ké­nyelmesen élnek, a fiatalok nincsenek rákényszerítve a fokozottabb mozgás­ra, pedig a testnek szüksége van a mozgásra, a friss levegőn való tartóz­kodásra. Éppen ezt teszi lehetővé a rendszeres sportolás, a szervezett testnevelői tevékenység. A testnevelési szervekre az a na­gyon igényes feladat hárul, hogy mi­nél nagyobb tömegeket, főleg fiata­lokat, nyerjenek meg a testnevelés számára és bekapcsolják őket a rend­szeres sportolásba. A sportolók neve­lése azonban nemcsak a sportszerve­zetek vezetőinek feladata, hanem el­sősorban az edzőiké, mivel ők állnak legközelebb a sportolókhoz' és ezért éppen ők tehetnek legtöbbet ezen a szakaszon. Azokban a sportszerveze­tekben, amelyekben a vezetőség és az edző felelősségteljesen értelmezi és kellő hozzáállással végzi a nevelői munkát, ahol a fiatalokat áthatja a sport iránti szeretet, igen hamar je­lentkeznek a jó eredmények is. Az elkövetkező tavaszi bajnoki idény tükrözi majd, hogy mit tettünk a nevelő tevékenység terén a téli idő­szakban. Andriskin József a labdarúgás A Horná Potôň-i (Felsőpatony) sportszervezet már több mint negy­ven éve tevékenykedik. Az illetékesek szerint a járásban a legjobb szerveze­tek között emlegetik a felsőpatonyit. Mint az évzáró közgyűlés beszámoló­jából is kiderült, ez főleg a labdarú­gásra vonatkozik, hiszen más sport­ágak nemigen vannak a faluban. A labdarúgók valóban jól szerepel­nek, hiszen az 1977—78-as bajnoki idényben elsők lettek az első В osz­tályban és ebben az évadban már az első A osztályban rúgják a bőrt, ki­sebb- nagyobb sikerrel. Az őszi rajt valóban nem a legjobban sikerült, és mindössze tizenhárom pontot gyűjtött össze a csapat és a gólarány is pasz­­szív. Remélhetőleg a tavaszi rajt jobb lesz és a labdarúgók helytállnak a középmezőnyben. Zsemlye Károly, a sportszervezet elnöke, beszámolójában köszönetét fejezte ki a helyi efsz vezetőségének a sokrétű segítségért. Farkas Sándor A hagyományokhoz hűen Zsúfolásig megtelt a kultúrház Izsán, a CSEMADOK helyi szervezeté­nek évzáróján. A helyi szervezetnek 180 tagja van, de legalább mégegy­­szer annyian hallgatták meg a szer­vezet életéről szóló beszámolót. A he­lyi szervezet munkáját az elmúlt év­ben 13 tagú vezetőség Irányította, amely havonta rendszeresen ülésezett. Megtárgyalta és végrehajtotta a fel­sőbb szervek által előirányzottakat és a saját munkatervéből eredő felada­tokat. A helyi szervezet mintegy tíz tagja rendszeresen, a szavalők és a táncosok pedig alkalomszerűen közre­működtek a helyi nemzeti bizottság mellett működő polgári ügyek testü­letének munkájában, jő volt az együttműködés a többi tömegszerve­zettel Is, főleg a helyi népművelési otthon vezetőségével. A CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége fontos feladatának tartotta a tagságot a szo­cialista hazafiasságra, proletár nem­zetköziségre nevelni. Tavaly jő munkát végzett a helyi szervezet „Búzavirág" elnevezésű tánccsoportja Is, Tóth Ferenc irányí­tása mellett. A Zselízl Országos Nép­­művészeti Fesztiválon is jól szerepel­tek. Felvonultak az országos arató­ünnepélyen is, ahol a járás ajándékát a tánccsoport tagjai adták át Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek. A CSEMADOK a Nőszövetséggel kö­zösen rendezte meg a nagy érdeklő­dést kiváltó népművészeti kiállítást, ahol az ügyes kezű izsai asszonyok kézimunkáin kívül kiállították a szín­pompás izsai népviseletet Is. A Kova­­csics Lajos bácsi által készített, vesz­­szőből, illetve szalmából font kosa­rak és más használati tárgyak is na­gyon érdekelték a látogatókat. A helyi szervezet vezetősége sokat tett azért is, hogy több előfizetője le; gyen a Hétnek és bővítse a tagság létszámát. Továbbra is az a cél, hogy a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére egyre több fiatal lépjen szülei nyomdokába, s folytassa azt a nemes munkát, ame­lyet apái, nagyapái három évtizeddel ezelőtt megkezdték. A gyűlés után színvonalas műsor­nak tapsolhattak a jelenlevők. A CSEMADOK-szervezét kultúrcsoportján kívül nagy sikerrel szerepelt az után­pótlás, a helyi Iskola táncsoportja. Kurucz Nándorné Példamutató szervezet A CSEMADOK Filakovské Kováőov­­ce-i (Fülekkovácsi) Helyi Szervezete a luőenecl (Losonc) járás legkisebb­jei közé tartozik. Kovácsi lakosainak a száma alig 300, mégis negyven ú) tagot szerzett az utóbbi hetekben, így a tagság létszáma nyolcvan-kettőre növekedett. Az évzáró közgyűlésen kiderült, hogy a szervezet énekesei és a női éneklőcsoport szerepelt a legsikere­sebben. De a ctterazenekar sem kel­tett csalódást. Az évzárón a CSEMADOK-szervézet élére új elnök került, Illésné Molnár Erzsébet személyében, aki már ez ideig is eredményes munkát végzett. A szervezet már ebben az évben jól sikerült Petőfi-emlékestet rendezett, amelyen az Irodalmi színpad sikere­sen szerepelt. Legközelebb szavalóver­senyt rendeznek az ifjúsági klubban, márciusban pedig megemlékeznek a CSEMADOK fennállásának 30. évfor­dulójáról. V': A város küldöttsége a kikötőben fogadta a turista­­csoportunkat. VHMIS íiln;i miTntén dás, a lökésgátlók még tömörebb, ru­galmasabb anyagból készülnek, az Ülések textilborításúak, és fejtámlá­sak. A fürge kocsi sebességmutatója tizenhat másodperc alatt száz kilomé­tert jelez. A turistacsoportunk a délutáni órákban a ma már félmilliós város fő­terén levő művelődési otthonban ta­lálkozott a város és a dolgozók kép­viselőivel. A nagy terem zsúfolásig megtelt, s a baráti találkozó azzal kezdődött, hogy egy félórás technikai­lag kiválóan előkészített színvonalas filmet vetítettek a városról, a vízierő­műről, s főleg a rövid idő alatt világ­hírűvé vált volgai autógyárról. Bemu­tatták a hatalmas szerelőcsarnokokat, az autók összerakását, az üzemi ét­kezdét, vagyis azt, hogyan élnek a dolgozók az autógyárban. A sokszínű, hatalmas üzemből egymás után gurul­tak ki a kész kocsik, s száguldottak a félkör alakú autópályán. Több szín­ben csillogtak a próbaúton, s amikor a szakértők azt mondták, hogy bevál­tak a kocsik, azok eljutnak a szélró­zsa minden irányába, a világ minden tájára, hogy öregbítsék a szovjet au­tógyártás hírnevét. A filmbemutatót rövid magyarázat követte, majd sor került a hivatalos, baráti eszmecserére, amelyet színvo­nalas kultúrműsor követett. Nem akartam elhinni, hogy nem hivatásos együttes lépett fel a sokszínű műsor­ban. A Volga menti népviselet tündö­költ, de a művészien kidolgozott tán­cok is elragadtatóak voltak. Az egé­szen fiatalokból álló zenekar, a szóló számok újból és újból tapsra késztet­ték a baráti találkozó résztvevőit. Kü­lönösen a Gyermekaltató című tánc­kompozíció és a Szaratovi dalok arat­tak óriási sikert. A városi művelődési ház együttese sokat gyakorol, s mint ahogyan azt a szovjet elnöke mondta: „Mindent elkövetünk, hogy a fiatalok a népművészetben is méltóképpen képviseljék a fiatal Togliattit.“ Valóban „ifjú“ a város, hiszen az átlagéletkor nem haladja meg a hu­szonnyolc évet. A hatalmas ország minden részéből sereglettek ide fiata­lok, hogy részt vegyenek az autógyár építésében, s a legtöbbjük most az óriásüzem dolgozója. Érthetően sok a gyerek a városban. Ezt csak akkor tudjuk meg, amikor véget ért a baráti találkozó, s a mű­­vedődési otthon előtt megrohamozott egy ezrednyi gyermeksereg a jelvé­nyekért. Ők is hoztak cserébe, de mint mondták, ők a csehszlovák ba­rátaik jelvényével szeretnék bővíteni gyűjteményüket. A meleg, baráti búcsú sokáig tar­tott. Nekünk mennünk kellett. Várt a Maxim Gorkij hajó karcsú, fehér tes­te, s alig szálltunk fel, megszólalt a hajókürt, s máris továbbsiklott az esthajnal fényében csillogó víztenge­ren. TÖTH DEZSŰ Togliatti. Aki ismeri a munkásmoz­galom közelmúlt történetét, tudja honnan ered a név, s a sz.ovjet em­berek mélyen tisztelik az olasz párt­vezért, akiről a hajdani Szlovropolt nevezték el. Nemcsak a név, hanem a régi település is eltűnt az óriási ki­terjedésű kujbisevi víztárolóban. Ez a hatalmas 6509 négyzetkilométer terü­letű víztároló az ötvenes években épült az erőművel együtt. Ezen a részen már jelentősen vál­tozik a Volga mente. Eltűnnek a szin­te terméketlen partvidékek, s festői szép tájak szegélyezik a folyamot, jobboldalról a Zsiguli hegy állja út­ját a Volgának és a hatalmas folyó is kénytelen kitérni a tölgyesekkel, fenyvesekkel borított kiemelkedő hegyvonulat elől... Ebben a festői, szép környezetben épült egy óriás gyár, ahonnan kifut­nak a Zsiguli, Lada kocsik. A neve nemcsak Szovjetunióban, hanem vi­lágszerte ismert, s boldog aki tulaj­donosa lehet a gyár termékének. Az autógyár rekordidő alatt épült fel. Technológiai, termelékenységi, munkaszervezettségi, irányítási szín­vonalat tekintve, világszínvonalon van. A sok változatban készülő Zsiguli- Lada gépkocsikat mintegy negyven országba exportálják, s az óriási autógyár sok tízezres kollektívája munkájának mindenütt őszinte elis­merést szereznek. A ma már közel félmilliós Togliatti hatalmas üzeme több mint ötszáz hektáros területen épült. A gyár hat különböző rendeltetésű nagyüzem­ből tevődik össze, s ezek több mint száz épületrészben kapnak helyet. Csupán a fedett terület 7,1 millió négyzetméter. A fő szerelőcsarnok két kilométer hosszú, a futószalagok együttes hossza százötven kilométer. Az emberekről való gondoskodás sok­oldalú és az egyes részlegeken épített korszerű ebédlőkben, mintegy har­mincezren étkezhetnek egyidőben. A volgai autógyár berendezései a legkorszerűbbek. A szovjet gépek mellett jelentős a kapitalista ország­ból vásárolt sokféle berendezés. Az európai kontinens fejlett autót gyártó országainak gépein és berendezésein kívül amerikai és japán gépek is so­rakoznak. Nemzetközi kooperációs alapon, Csehszlovákia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Magyaror­szág és Jugoszlávia gyárt különböző alkatrészeket a Ladához. A Ladához több mint háromezer alkatrész és tartozék szükséges mig végül is a fő szerelőcsarnokból ki­gördülhet egy-egy autó. Amíg a ko­csiszériából valóban jármű lesz, hosz­­szú utat kell megtennie a futószala­gon, 1648 métert. Csúcsidőben a fu­tószalag 1,6 métert halad előre, s így a szerelőknek nincs idejük ábrándoz­ni. Hacsak egy szerelő lemarad, az már nagy kiesést jelent. Szerencsére ilyesmire nagy ritkán kerül sor, mi­vel szakképzett dolgozók végzik a fontos munkát. A futószalagok mel­lett dolgozók átlag életkora harminc éven alul van, tehát p legjobb erőiét ben levő szakmunkások szorgoskod nak a szalagok mellett. A dolgozók többnyire önmaguk kérik, hogy erre a munkahelyre kerüljenek, mert ott az átlagosnál jóval nagyobb a kere­set. A szalagrendszerű munka eléggé egyhangú, fárasztó. A pszichológusok ezt jól tudják, s ezért igyekeznek olyan javaslatokat tenni, ami könnyíti A városi művelődési otthon népművé­szeti együttese színvonalas műsorral szerepelt a baráti találkozón. Fotó: —tt— szabb útviszonyok mellett is használ­hatják. Az 1600-as Lada hasonlít az 1500-hoz, de van köztük szembetűnő különbség is. Ebben a típusban erő­sebb a motor, s tökéletesebb a kar­burátor. Nagyobb a gyorsuló és a végsebesség. Más a fényszóró megol-ШШЖ. mmm ....m штшжшШ ffi^ts*»*** Sólyom Lászlóa dolgozók helyzetét. Ebből a szem-Togliattiban az átlagéletkor mindössze 28 év. Ezért gyereksereggel találkoztunk úton-útfélen. pontból a futószalagok elhelyezése is eltér a nemzetközi gyakorlattól. A szalag nem kígyózó a helyiség kihasz­nálása céljából, hanem nyílegyenesen halad, így nincs olyan túlzsúfoltság. Azt is a pszichológusok, fiziológusok határozzák meg, a nap melyik órájá­ban milyen gyorsan mozogjanak a szalagok, ugyancsak az ő segítségük­kel válasszák ki a hangszórókból szerteszálló zeneszámokat. A jó köz­érzet, munkakedv, a termelés növelé­sének fontos tényezője s minden bi­zonnyal jelentősen hozzájárul a terv túlteljesítéséhez. Nem kis feladatat vállalnak, hiszen évente közel 700 ezer gépkocsit gyártanak, vagyis min­den huszonkét másodpercben egyet. A legújabb gépkocsik, amit gyárta­nak a Nyiva és az 1600-as Lada. Ezek­ből már több tízezer közlekedik az utakon. A Nyiva négy kerékmeghaj­tású, az üzem legújabb terméke közel nyolcvan lóerős, 130 kilométer vég­­sebességű. Ezt az autót a legrosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom