Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-08-05 / 31. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. augusztus 5. fli SZFSZ ILIfiSilL Kuiturölt környezet - örömteli munka "♦ A munka- és életkörnyezet csinosítására 1977-ben kiírt szo­cialista verseny eredményei ♦ Megjutalmazták a 36 legjobb mezőgazdasági üzemet és válla­latot, köztük 22 szövetkezetei. Ä dolgozók felőli komplex gondos­kodás programjába, amelynek megva­lósításában népgazdaságunk összes ágazatának üzemei és vállalatai egy­aránt részt vesznek, beletartozik a munka- és életkörnyezet javítása, csi­nosítása is. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének Köz­ponti Bizottságával, valamint a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével együtt 8 szövetkezeti tagok, dolgozók kezdemé­nyezésének serkentésére szocialista versenyt írt ki. A verseny feltételei a hatodik ötéves terv esztendeiben min­denekelőtt a tanköteles kort el nem ért gyerekek elhelyezését szolgáló lé­tesítmények, bölcsődék, óvodák építé­sére, továbbá az üzemi étkezdék és konyhák létesítésére, valamint az itt étkezők számának lényeges növelésé­re, az egészségügyi intézmények léte­sítésére, valamint a Nemzeti Front Vá­lasztási programjának teljesítésében való részvételre irányították a fő fi­gyelmet. A versenyt minden évben folyama­tosan értékelik, a legjobb eredményt elért üzemek és vállalatok, munkakö­zösségek oklevelet és pénzjutalmat kapnak. A tavalyi verseny értékelése­kor Szlovákia 36 e versenybe beneve­zett üzemét, köztük 22 szövetkezetei jutalmaztak meg kétmillió koronát meghaladó pénzösszeggel. Ezt a jutal­mat az egyes üzemek munka- és élet­környezetük további csinosításéra, szociális berendezéseik fejlesztésére használják fel. A verseny első kategóriájában érté­keltek között találjuk a Zemnéi (Szí­­mő) szövetkezetét, a tomášovi (Fél) Barátság Efsz-t, a Liptovská Posada-i Augusztus 29. szövetkezetét, a Sládko­­viőovói (Diószeg) Állami Magtermesz­tő Gazdaságot, a Pezinoki Borüzemet stb. A szímői szövetkezetben tavaly pél­dául hatvan gyermek befogadására al­kalmas, korszerű óvodát és hetvenöt személy kapacitású szociális-higiéniai létesítményt építettek. Az üzemi kony­hán naponta és az egész év folyamán hatvan dolgozó számára biztosítanak meleg ételt. Hazai és külföldi üdülé­sen tavaly e szövetkezetnek 140 tagja vett részt. A féli Barátság Efsz-ben negyven személyes ifjúsági klubot rendeztek be. A falu sportjának fejlesztése cél­jaira a szövetkezet harmincezer koro­nát áldozott, egészségügyi létesítmé­nyek költségének fedezéséhez tizen­kétezer koronával járult hozzá. A köz­ség választási programjának sikeres teljesítéséhez a szövetkezet anyagi hozzájárulása 348 ezer koronát tett ki, s emellett a szövetkezet tagjai külön­böző akciók alkalmával kétezer órát dolgoztak le társadalmi munkában a falu fejlesztését tartva szem előtt. Vagy például a Liptovská Osada-1 szövetkezetben ötven gyermek számá­ra létesítettek igen korszerűen beren­dezett óvodát és kétszáznyolcvan tag étkeztetését tették lehetővé az egész évben üzemelő konyhájukon. A szövet­kezet tagjai a Nemzeti Front válasz­tási programjának teljesítése érdeké­ben kétezerhatszáz órát dolgoztak le társadalmi munka keretében és to­vábbi tizennyolcezer órát áldoztak munkakörnyezetük szebbé tételére, csinosítására. Igen szép tevékenységet mutathatott fel a Sládkoviéovói Állami Magter­mesztő Gazdaság is. Százhúsz gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát, ifjú­sági klubot létesített, a Forradalmi Hagyományok emlékszobáját rendezte be. A sportélet fejlesztésére huszon­­kilencezer koronát, egészségügyi lé­tesítményekre ötszázhuszonkilencezer koronát áldozott. A gazdaság dolgozói a Nemzeti Front választási programjá­nak valóra váltása érdekében hatezer­­négyszáz órát dolgoztak le társadalmi munkában, további ötezer munkaórát pedig élet- és munkakörnyezetük csi­nosítására fordítottak. A pezinoki borüzemben tavaly két­százötven dolgozó kényelmét szolgáló szociális-higiéniai létesítményt építet­tek, továbbá alkalmazottaik munkafel­tételeinek javítására nyolc gyermek kapacitású mini-bölcsődét helyeztek üzembe. Tavaly százhatvankilenc dol­gozójuk üdülését tették lehetővé. Az egészségügyi létesítmények fenntartá­sához 9700 koronás összeggel járult hozzá ez az üzem. A munkakörnyezet javítására társadalmi munkában 2850 órát dolgoztak le az üzem alkalmazot­tai. Hasonlóképpen sorolhatnám fel a versenyben részt vevő többi üzem és vállalat eredményeit, amelyek a dol­gozók kezdeményezését a dolgozók fe­lőli komplex gondoskodás tervezett feladatainaik megvalósítására összpon­tosították, és ezzel jelentős újabb anyagi értékek kialakítását tették le­hetővé. Ugyanakkor azonban megte­remtették üzemük további sikeres munkájának egyik fontos előfeltételét azáltal, hogy dolgozóik létkörülmé­nyeit javítva elégedettebb életük néb külözhetetlen adottságait biztosították. Jozef Prokeš mérnök A galántai járás mezőgazdasági Üzemeinek tűzoltói minden év­ben nyáron mérik össze tudásukat, ügyességüket. Nemrég a Cierný Brod-i (Vízkelet) futballpályán találkoztak, hogy teljesítsék a verseny feltételeit, elméleti és gyakorlati felkészültségük bemutatásával. A verseny feltételeinek legfontosabb része természetesen az, hogy mennyi idő alatt tudja a csoport tüztámadásra kész helyzetbe hozni a tűzoltóberendezést, rászerelni a töm­lőt a fecskendő motorjára és milyen gyorsan ér el a víz a lefektetett töm­lőn keresztül az oltásra szoruló tűz helyéig. A bizottság pontosan feljegyezte az egyes csoportok teljesítményét. Reg­geltől késő délutánig tartott a ver­seny, míg kihirdethették az ered­ményt. Az első helyen a Horné Sali­­by-i IFelsőszeli) Csehszlovák—Szovjet Barátság szövetkezet tűzoltói végez­tek, akik a helyszínen átvették a Szlo­vák Állami Biztosító által ajándéko­zott 27 00 korona értékű motorfecs­kendőt. A második helyre a mostovái (Hidaskürt) Vörös Csillag szövetkezet tűzoltói kerültek, akik a járási mező­­gazdasági igazgatóság jutalmát nyer­ték el, 3000 korona értékű tűzoltó­felszerelést kaptak. Még további há­rom díjat osztottak ki, de a többi tűz­oltó csoport sem távozott kedvszeget­ten a verseny színhelyéről. Meggyőző­désük, hogy jól szerepeltek, jól felké­szültek a tüzek megfékezésére, közös vagyonunk védelmére. Krajcsovics Ferdinánd „Kisalföldi“ olvasónk levelében oly jogsérelmet ír le, amelyet saját fia és unokája — feltehetően meggondolat­lanságból és nem szándékos rosszin­dulatból — kárára követtek el azzal, hogy az olvasónk tulajdonát képező cseresznyefa „nyári botolása miatt“ őket levélben megrótta és panaszt tett a hnb-én. Egyébként a fát olvasónk fia és családja az előzetes használati megosztás alapján jogosan használta. Olvasónk fia a levélre indulatosan válaszolt és a hnb békéltetési kísérle­tére azzal reagált, hogyha az ő eljá­rása az apának nem tetszik, perelje be őt a bíróságon. Olvasónk kérdi, hogy miért zárult le az ügy a csődöt mondott békéltetési összemérték erejüket, ügyességüket A mostovái (Hidaskürt) szövetkezet kiváló helyezést elért tűzoltói. (Foto: K. F.) kísérlettel és hogy milyen jogai, illet­ve kötelességei vannak a hnb elnöké­nek az ilyen ügyekben. Sajnálatos, hogy az apa és fia, illet­ve unokája között támadt félreértés olyan ok miatt, aminek nem lett volna szabad elfajulnia és elsősorban a kö­zeli rokoni kapcsolatnak megfelelő megbeszlésnek lett volna a helye. A polgári törvénykönyvünk b. §-a határozza meg a hnb hatáskörét azok­ban az esetekben, ha a szocialista együttélést valaki a más jogába való nyilvánvaló beavatkozással megsért! és emiatt a károsult vagy a sértett a hnb-hez fordul jogorvoslás miatt. A hnb az ilyen esetekben annak érdeké­ben, hogy a szocialista együttélés újra helyreálljon, megtilthatja ideiglenes intézkedésével a jogsértő beavatkozás folytatását vagy elrendelheti a jogsér­tő állapot megszüntetését. Mindezen esetekben a károsultnak joga van a bírósághoz fordulni, hogy az hozzon jogai védelmére megfelelő intézkedést. Olvasónk esetében a hnb olvasónk kérelmére helyi szemlét tartott, de a fia elutasító magartatása miatt semmi­lyen ideiglenes rendelkezést nem adott ki. Nézetünk szerint ebben az ügyben a nemzeti bizottság többet nem is igen tehetett. A kérdéses cseresznyefát ok­talanság volt nyáron megbotolni (nyil­ván túl kényelmes volt a cseresznye^ szedő és ágastól szedte a cseresznyét, (hogy ne kelljen létrát igénybe ven­­nte), de az így keletkezett kár kérdé­se már nem a hnb dolga volt. A fában keletkezett kárt a kár keletkezésétől számított egy éven belül lehetne a károkozóval szemben érvényesíteni. A szülő ebben az esetben a már legény­­korban levő fiáért nem is felei, tehát az unokát kellene perelnie. Ezt ne:e ajánljuk. Reméljük, hogy ami történt, mindegyikük számára elég kioktatás volt. Dr. F. I. A szövetkezetek belső életének ” jogrendjét megszabó mezőgaz­dasági szövetkezeti törvény újdonság­ként rendszeresítette a békéltető, egyeztető eljárásokat szövetkezeteink­ben. A békéltető eljárások bevezetésé­vel az a gondolat valósult meg, hogy az esetleges vitás, peres ügyeket, a­­melyek a közös munkában adódhat­nak, első fokon közvetlenül a munka­helyen, az ügyben érdekelt munkakö­zösségben tárgyalják meg a bíróság bevonását mellőzve. Olyan elgondolás ez, amelynek már több éves hagyomá­nya van és jól bevált a munkaviszony­ból eredő peres ügyek elintézésénél az állami szervezetekben a munkajogi el­járások alapján eljárva. Szövetkeze­teinkben a békéltető albizottságok te­vékenységének módszertani irányítója a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­ge (bővebbet a Szövetségi Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztérium 160/1975 Zb. számú rendeletéinek 19. §-ában). Az SZFSZ Központi Bizottságának szervei minden évben megvitatják a szövetkezetekben lefolytatott békéltető eljárások helyzetét és az SZFSZ járási bizottsága elnökségének közreműködé­sével intézkedéseket foganatosítanak az eljárások javítása érdekében. A statisztikai adatok szerint a békéltető albizottságok száma 1977-ben 433-ra csökkent az 1976-ban nyilvántartott 469-el szemben. Ez a szövetkezetek nagyobb méretű társulásának eredmé­nye, mivel a szövetkezetekben létesí­tett békéltető bizottságok a társulás után megszűntek, illetve szerepüket egyetlen szerv vette át. A békéltető albizottságok munkájá­nak állandó minőségi javítását nagy­ban elősegíti a rendszeres iskolázás, amelyen a résztvevők tapasztalataikat is kicserélik. Tavaly például az SZFSZ csaknem minden járási bizottságán megrendezték a békéltető albizottsá­gok elnökeinek 1—2 napos iskolázá­sát a járási mezőgazdasági igazgató­ság támogatásával. Egyes járásokban azonban megszervezték a békéltető al­bizottságok összes tagjának iskolázá­sát is (pl. Trenčín, Dol. Kubín, Trebi­­šov). Az ilyen tanfolyamok és iskolá­zások megtartásának legcélszerűbb időpontja azonban a tél, nehogy a kollektív döntés elvének betartását meg, esetleg a dolgozóknak a szövet­kezettel szemben támasztott és a mun­kakapcsolatokból eredő vitás igényeit taglalják. A szövetkezetek békéltető albizottságai által megtárgyalt perek­ről, a svidníki járás kivételével, az SZFSZ minden járási bizottsága pontos áttekintést terjesztett fel. Az említett 477 peres ügy közül a legtöbb a to­­pofčanyi (54), a čadcai (36 — habár csak öt szövetkezetük van), a Rimav­békéltető eljárások lefolytatása a szö­vetkezeti demokrácia alkalmazásának és elmélyítésének egyik formája, ami­kor is a szövetkezeti tagok saját ügyeiket saját szervük, a békéltető al­bizottság közreműködésével saját ma­guk viszik dűlőre. Az eljárás lényege éppen az, hogy egyezséget teremtenek a szövetkezeti tagok és a szövetkeze­tét képviselő tisztségviselők között az egyes vitás ügyekben, hiszen az érin­ténykedési körük van. A helyzet tisz­tázásában az eddiginél sokkal jelentő­sebb szerepet kell játszaniuk az SZFSZ járási bizottságainak, illetve jogi albizottságuknak. Az SZFSZ ille­tékes szerveinek határozata alapján a járási bizottságok jogi albizottságot létesíthettek plénumtagjaik, valamint a járási szervek (járásbíróság, ügyész­ség, jmi, járási nemzeti bizottság, véd­­nökségi üzem, efsz) szakembereinek, jogászainak bevonásával, amely mint az SZFSZ járási bizottságának tanács­adó szerve segíthet a szövetkezetek békéltető albizottságainak módszerta­ni irányításában. Ezt a lehetőséget, illetve most már kötelességet eddig az SZFSZ járási bizottságai közül csu­pán 14 teljesítette (Komárno, Nové Zámky, Trenčín, B. Bystrica, Čadca, Dol. Kubin, Lipt. Mikuláš, Lučenec, Vet. Krtíš, Bardejov, Poprad, Spis. No­vá Ves, Trebišov, Vranov), ahol meg­alakították a járási jogi albizottságot. Az SZFSZ járási bizottságairól beérke­zett jelentések alapján az említett já­rásokban lényegesen javult a jogrend betartásának helyzete. A felmerülő pereket békéltető eljárással oldják meg, bővült a szövetkezeti tagok jog­tudata. Ezzel arányban csökken a szo­cialista törvényesség megszegése, a szocialista szövetkezeti vagyon eltu­lajdonítása, csökken a gazdasági kri­minalitás, megszilárdul a szövetkezeti fegyelem és általában a jogrend, vala­mint a szövetkezeti demokrácia is. Minden eddigi siker ellenére fájó pont, ha bíráló szemmel nézzük a kér­dést, hogy a javulás e téren csupán Szlovákia 14 járásában észlelhető. Ezzel pedig nem lehelünk elégedettek. Miért nem érhetnének el e téren na­gyobb sikert a többi járásban is? Dr. Michal Durdiak Békéltető járások néhány tanulsága ф A szövetkezeti demokrácia további formája + Miért nem fejtenek ki egyforma tevékenységet minden járásban? megnehezítsék. Az elmúlt időszakban elvégzett iskolázásokon való részvétel igen jónak mondható, hiszen a meg­hívottak 90 százaléka jelent meg. Fo­kozatosan felszámolták a békéltető al­bizottságok összeállítása körüli hiá­nyosságokat is, mivel megtörtént, hogy a szövetkezet olyan választott tiszt­ségviselőjét is megbízták ezzel a mun­kával, akinek ezt a feladatkört a szö­vetkezetek mintaalapszabálya szerint nem szabad betöltenie (például a bar­­dejovi járásban a szövetkezet ökonó­­musát, közgazdászát nevezték be a békéltető albizottságba). Javult a helyzet a békéltető albi­zottságok munkatevékenységét ille­tően is. Ezt a békéltető albizottságok által megtárgyalt peres ügyek száma is igazolja, amely tavaly 477-re emel­kedett az 1976-os év 469 perével szem­ben. A leglényegesebb minőségi kü­lönbség azonban abban mutatkozik, hogy a békéltető albizottságok na­­gyobbára a szövetkezet és a tag kö­zött fellépő peres ügyeket tárgyalják ská Sobota-i (46) járásban volt. A töb­bi járásban a békéltető albizottságok a tavalyi év folyamán átlagban tíz pe­res ügyet tárgyaltak meg. Egyetlenegy peres ügyet sem oldottak meg Nové Zámky-i, a trenčíni, a trnavai, a Ban­ská Bystrica-i, a martini és a svidníki járásban. Indokló jelentésükben az SZFSZ e járási bizottságai arra hivat­koznak, hogy ilyen jellegű pereket já­rásukban a benyújtott panasz kivizs­gálásával a járási mezőgazdasági igaz­gatóság (ellenőrző osztálya vagy jo­gásza) útján intézik el. Ez arra enged következtetni, hogy e járások szövet­kezeteinek tisztségviselői és tagjai még mindig nem ismerik az e kérdés­re vonatkozó jogszabályokat és nem sajátították el a békéltető eljárások­ról szóló meghatározások lényegét, tartalmát. Hiszen a törvényhozónak éppen azt célzó elgondolásának meg­valósításáról van szí', hogy a peres kérdrseket a szövetkezet kebelén be­lül és nem más szervek (járási mező­gazdasági igazgatóság, bíróság stb.) bevonásával oldják meg. Emellett a tettek sok esetben már hosszú eszten­dők során együtt dolgoznak, egy köz­ségben laknak és továbbra is együtt akarnak maradni. A viszályokat, né­zeteltéréseket, pereket, amelyeket az élet szül, a szövetkezetben közösen végzett munka problémáit a békélte­tő eljárások során kell megoldani (gondoljunk mindig a szövetkezeti mnnkaviszonyból eredő igények alap­ján fellépő peres ügyekre). Végtére is a békéltető albizottságok tevékenysé­gének eredménye igazolja az elgondo­lás helyességét, mivel a tavalyi 477 peres ügy közül 429 esetben egyezség­re jutottak, és csupán 48-at voltak kénytelenek a bíróságra megtárgyalás­ra felterjeszteni, legtöbbet (18) a roz­­üavai járásban. Ez alkalomból rá kel) mutatni egyes szövetkezetek tisztségviselőinek hely­telen ügykezelésére, akik minden vi­tás fegyelmi esetet, kártérítési kér­dést, a szocialista szövetkezeti vagyon eltulajdonításának eseteit stb. a bé­kéltető albizottságokra hárítják át, ha­bár ezeknek pontosan körülhatárolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom