Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-29 / 30. szám

Fiatal nyúltenyésztő sikere A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége trsticei (nádsze­gi J szervezetének legifjabb nyúltenyésztője. Nagy Imrének hívják. Nemrég fejezte be az általános Iskolát. Szenvedélyes nyúltenyésztő: tavaly például 6á darab nyulat értékesített a nitral Branko kereskedelmi vál­lalaton keresztül. Mindössze két éve foglalko­zik nyúltenyésztéssel: cseh tar­ka fajtákat nevel. Két anya­­nyúllal kezdte, ma már öt van a birtokában. Jelenlegi nyúlállo-. Ha még van rá helyünk, tele­pítsünk a kiskertbe ribiszkét és köszmétét. Gyermekeink szíve­sen fogyasztják az értékes és ízletes gyümölcsöt, amiből né­hány üveggel télire is eltehe­tünk. A faiskolák az őszi tele­pítésre megfelelő ültetőanyag bő választékát kínálják. Foto: —bor mánya: nyolcvan darab. A reg­geli és az esti etetést és itatást ő végzi, délben pedig az édes­anyja látja el az ebbéli teendő­ket. A lucernát, s más szálas ta­karmányt nyáridőben ő kaszál­ja, s tárolja. Nyúltápot, takar­mánykáposztát, répát etet tél­időben. Tavaly például 60 kiló nyúltápot kapott. A legnagyobb nyúlja, amit eddig értékesített, négy kilót nyomott, s ezt az élősúlyt mintegy 20—25 nap alatt érte el. Az idén összesen 130 darab nyulat szeretne értékesíteni. Emellett galambokat Is te­nyészt: hegyeseket és postaga­lambokat. Ha egy módja lesz rá, 30 darabot fog röptetni. Imre tevékenységét szülei nem akadályozzák, amiért di­cséret jár. Hiszen a fiuk nagy kedvvel végzi ezt a tenyész­­munkát. A helyi szervezet veze­tősége több hasonló fiatal te­nyésztőt szeretne megnyerni e nemes tevékenység számára. Győri Irén, Trstice Mi lehet a; oka? FARKAS ZOLTÁN KÉRDEZI: A lučeneci (losonci) kertbe Vátnak nyolc kajszifája közül négyet gutaütés ért. Ezeket a­­zonnal körülásta, trágyával, porhanyós földdel és homokkal feltöltötte, a fák kérgét beme­szelte. a gallyakat lenyeste. Ke­vés reménye volt rá, hogy a be­teg fák meggyógyulnak ... S mi történt? A négy gutaütött kajszifa kö­zül egy teljesen rendbe jött. Dús lombnzatú, bőséges termést ígér. Szinte nyoma sincs a be­tegségnek. Talán az operáció segített? Ezt kérdezi Farkas Zoltán a tapasztalt gyümölcsész szakemberektől. A választ a Szabad Földműves szerkesztősé-MŰSZOLUNK gébé (Bratislava, Krížkova 9.) küldjék, amit előre is köszön. (sl) KÉRDÉS: Tavaly ősszel cseresznye- és meggyfákat vásároltam és tele­pítettem. Tavasszal mind szépen kifakadt, de nyár elején vala­milyen enyvszerü váladék kez­dett folydogálni az ágakon. A törzseken ilyen folyást nem észleltem, csak az ágakon és az új hajtások tövénél. Tanács­talan vagyok. Mit tegyek, hogy megmentsem a fákat? 1 f. E., Dvory nad Žitavou VÁLASZUNK: A leírtakból arra következte­tünk, hogy szakszerűtlenül járt el az ültetéskor. A tüneteik nit­­rogén-túltrágyázásra utalnak. Telepítés előtt bizonyára na­gyobb adag Istállótrágyát, eset­leg éretlen komposztot, Vitahu­­mot, vagy túl sok nitrogén-tar­talmú műtrágyát tett a gödrök­be, s feltehető, hogy arról is megfeledkezett, hogy a fiatal csemeték gyökérzetének nem szabad közvetlenül érintkezésbe kerülni az adagolt trágyafélesé­gekkel. Telepítéskor az adagolt trágyára porhanyós termőföldet kell szórni, s csak ezt követően szabad behelyezni a gödörbe a csemetét! Mit tegyen, hogy megmentse a fákat? Elsősorban mérsékelni kell a fák nitrogén-felvételét, ki kell mosni a gyökérzóna kö-Megijesszem vagy inkább könyörögjek ? A szakemberek az utóbbi idő­ben mind nyomatékosabban hangsúly ózzák, nem szabad el­hanyagolni az alma- és körté­jük varasodás elleni vegyszeres kezelését, mert a változékony, csapadékos időjárás kimondot­tan kedvező jeltételeket teremt a betegséget okozó gombák számára. Már elnézést kérek, de azt én is nagyon jól tudom, hogy per­metezni kéne, csakhogy ahhoz vegyszer is szükségeltetik. Az pedig nincsen, se égen, se föl­dön. A minap már ki tudja há­nyadszor jártam végig a bratl­­slaval szaküzleteket, de nincsen kívül egyebet megint nem kap­tam. Illetve mégis. Az egyik vetö­­magboltban véletlenül egy tucat halványzöldre mázolt gyümölcs­­szedőre bukkantam. Habozás nélkül megvettem egyet, hiszen közeledik a szüret ideje, s hol­nap már talán ez is hiánycikk lesz. Gyümölcsszedöm tehát már van, csakhogy ezzel nem lehet bepermetezni a fákat. Nem is tudom, mi a jó jenének vettem meg ezt a vacakot? Ilyen kö­rülmények közepette aligha ve­szem hasznát. Vagy talán még­is? Mi lenne, ha ... igen... ez egészen jó ötletI Fogom a va­donatúj gyümölcsszedőt, fölerő­sítem az előkészített mogyoró­botra, és mint a nagyanyám va­laha a borsóba a rongykabátos, fazékfejü madárijesztőt, én is oda állítom a gyümölcsszedő­met a fák közé. Hátha megijed­nek tőle ezek a siheder gom­bák?! Vagy mit tanácsolnak: ijeszt­getés helyett próbáljam inkább szépen megkérni Venturia jEn­­dostigme) inaequalis gomba urat, hogy szíveskedjen pere­­puttyostól átfáradni a szomszé­dom almafáira? Ez nem rossz elképzelés! Ne­ki ugyanis tudtommal van még egy kevés Dithane M-45 készít­ménye, tavalyelőttről. Bá­zelében található sok nitrogén egy hányadát, javasoljuk, hogy minden csemetét öntözzön be mielőbb nyolcvan-száz liter víz­zel, s a kezelést — mindig hét nap elteltével — még legalább három ízben ismételje meg. Ha módjában áll, az öntözővízhez adjon húsz deka meszet és szin­tén húsz deka keserű sót is. A keserű só magnéziumot tartal­maz, amire a beteg fáiknak nagy szükségük van. Sajnos, ezt a sót nehéz beszerezni, ezért azt tanácsoljuk, hogy a mésztej készítéséhez mész helyett őrölt mészkövet használjon (ha hoz­zájut), ugyanis ez szintén tar­talmaz némi magnéziumot. Ez persze még nem minden. A mechanikai kezelésre is sort kell keríteni. A mézgafolyások helyét éles késsel egészen az élő szövetig vágja ki, majd te­gyen rá ecetes borogatást (a közönséges konyhai ecetet víz­zel fele töménységűre kell hígí­tani). Ha agyagos földből ké­szített péppel borítjuk be a se­bet, szintén segítjük a fa gyó­gyulását. Persze ezt a kezelést is legalább három ízben meg (kell ismételni, mindig tíz nap eltelte után. A betegség kialakulásában esetleg az is közrejátszhatott, hogy telepítéskor vagy tavasz­­szal megmetszette a csemetéket. A cseresznyét és a meggyet köz­vetlenül a termés leszüretelése után, júliusban és augusztusban lehet és kell metszeni. S azt már, gondolom, nem is kell kü­lön hangsúlyoznunk, hogy a metszéskor keletkező nagyobb sebeket, vágási felületeket éles késsel le kell simítani és oltó viasszal vagy latex-festékkel le kell zárni. —dek Amikor Királyhelmecen (Kráf. Chlraec) a Szlo­vákiai Cyümölcsészek és Ker­­tészkedők Szövetségének alap­szervezete iránt érdeklődtem, az emberek Muszka Józsefhez irányítottak, mondván, ő a szí­­ve-lelke a kertbarát mozgalom­nak a városban. Így hát felkerestem Muszka Józsi bácsit, s tőle érdeklődtem a kertészkedők tevékenysége felől. — Már fiatalon kedvet kap­tam a kertészkedésre; zöldsé­get, gyümölcsöt és szőlőt egy­aránt termeltem — emlékezett vissza vendéglátóm. — S termék szetesen nem én voltam a vá­rosban az egyetlen, akinek ez volt a kedvtelése. Ezért amikor tudomásunkra jutott, hogy a szabad idejüket meg a kertjü­ket kertészkedéssel hasznosítók szervezetbe tömörülhetnek, Dá­ké Gézával azonnal hozzálát­tunk a szervezéshez, ötvenegy­ben harminc kertésztárs jelent­kezett az alakuló szervezetbe. Elnöknek Dakó Gézát választot­tuk meg, én alelnöke lettem a szervezetnek. Mindjárt a kezdet kezdetén célul tűztük, hogy elő­segítjük városunk zöldség- és gyümölcsellátásának javítását. Az első évtől kezdve nagy gon­dot fordítottunk arra, hogy szervezetünk minden tagja el­sajátítsa az eredményes munká­nál nélkülözhetetlen ismerete­ket. E célból évente iskolázáso­kat, színvonalas előadásokat rendeztünk. ♦ Hány tagja van napjaink­ban a szervezetnek, és mivel járul hozzá a közellátás színvo­nalának emeléséhez? — érdek lődtem. — Kezdetben igen sok prob­lémánk volt, megoldást meg alig találtunk, mert a városi nemzeti bizottság nem nagyon igyekezett a segítségünkre len­ni Mindez hátráltatta szerveze­tünk tevékenységének kibonta­kozását. Azóta megváltozott a szemlélet, a régi vezetők helyé­re újak kerültek, akik elismerik szervezetünk eredményeit és létjogosultságát, s messzeme­nően támogatják a fejlődő moz­galmat. Alapszervezetünknek ma száznyolcvan tagja van, s rö videsen újabb ötven érdeklődőt veszünk fel tagjaink sorába Nagyon örvendetes — és ezt külön hangsúlyozni kívánom —, hogy tagjaink nem nyerészke­dési célokat követnek, hanem elsősorban azért termelnek zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt, hogy saját forrásból fedezzék családjaik egész évi szükségle­tét. Persze azért eladásra is jut bőven a kitermelt javakból. Ta­valy például huszonöt tonna szőlőt, harminc tonna zöldséget és húsz tonna barackot értéke­sítettünk. A Zelenina nemzeti vállalattal nagyon jó a kapcso­latunk. Hatvanhét óta vagyok a szervezet elnöke. Akárcsak a múltban, az utóbbi években is nagy gondot fordítottunk isme­reteink gyarapítására. A jól megszervezett előadásoknak és színvonalas szakmai beszélgeté­seknek köszönhetjük, hogy szervezetünk tagjai ma már igen eredményesen termelnek. Az utóbbi években jelentősen nőtt a fóliás zöldségtermesztés iránti érdeklődés. ф Milyen támogatást kapnak a városi nemzeti bizottságtól? — Örömmel mondhatom, hogy ma már mindennemű támoga­tást megkapunk. Nemrég 7,5 hektár, korábban megművelet­­len és kihasználatlan földterü letet kapott szervezetünk. Ezen a területen kerttelepet létesí­tünk, ahol tagjaink négy-négy ár földet kapnak. Tavaly a vnb a rendelkezésünkre bocsátott egy helyiséget, ahol hamarosan szakboltot nyitottunk. A bolt vezetője Szabó Dezső lett. Az idő igazolta döntésünk helyes­ségét, hiszen a boltban úgyszól­ván minden kertészeti kellék megkapható. Sőt! Szabó elvtárs tanácsot is tud adni a hozzá fordulóknak. Itt említeném meg, hogy tagjaink az utóbbi két év­ben négyszáz gyümölcsfát tele­pítettek, s valamennyit nagy szakértelemmel ápolják, gon­dozzák.- Persze a szakértelem­mel nem sokra mennénk, ha nem volna megfelelő vegysze­rünk. Hogy van, ez elsősorban a szakbolt vezetőjének érdeme. + Anyagiak dolgában hogyan áll a szervezet? — tettem fel az utolsó kérdést. — Tagjaink a tagsági illet­ményt rendszeresen fizetik, s társadalmi munkát is szívesen vállalnak. A folyószámlánkon több mint tizenkétezer ikoronát tart nyilván az állami bank. Tavalyelőtt csoportos kirándu­láson voltunk, korábban pedig magyarországi tanulmányúton yarapítottuk ismereteinket, gy tervezzük, hogv az idén is szervezünk egy tanulmányi ki­rándulást. S persze sort kerí­tünk az idén is az immár ha­gyományos zöldség- és gyü­­iríölcskiállítás megrendezésére. Illés Bertalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom