Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-22 / 29. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Július 22. 8. Amikor a második megérkezik... Kétgyermekes asszony panaszolta a minap: „Nagyobbik fiam most menne óvodába, a kisebbikkel meg most Jár le a szülési szabadságom. 0 féléves. Visszamennék dolgozni, mert kell a pénz, de a gyereket az óvoda nem veszi fel. Hogy miért? Naponta nyolctíz alkalommal is történik vele nagy — baleset — ... Pedig már tiszta volt. Tudott vigyázni.; A fiatalasszony szavaiból kiderül, hogy amikor a bölcsőde Jelezte a bajt — hónapokkal ezelőtt —, orvoshoz, kórházba futkosott vele. De a kivizsgálások nem mutattak semmit. Az orvosok javasolták, hogy változtasson az étrenden, de gyógyszert nem adtak, mivel semmiféle belgyógyászati bajt nem állapítottak meg. A fiatalasszony sokat gyötrődött, elkeseredésében már meg is verte a gyereket. „Hogyan lehet ennyire gonosz?“ És ezt a gondolatot vitte tovább. „Mit akarhat ez a gyerek?“ Az első, ösztönös megfejtés: kisbaba akar lennil A gyerek meg is kérdezte: „Nekem miért nem örültök? Mikor az Öcsi ugyanezt csinálja, akkor mindig örültökl“ Erre a mama elhatározta, hogy pelenkáznl fogja a nagyobb gyerekét is, és maga fogja őt fürösztenl. És ez jó találmánynak bizonyult. A bosszantó tünet ritkult. Nagy dolog, amire ez a fiatalaszszony kínjában rájött. Megértette, amit a gyerek szavak nélkül mondott el: én is kicsi vagyok még, önállótlan, foglalkozni kell velem, szükségem van az anyám állandó közelségére. Ezt Jelentette a visszaesés a pelenkás korba. Mondjuk úgy, hogy nem volt képes alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, amelyben osztoznia kellett az anya szeretetén. Mit tett az anyuka? Ösztönösen felfogta a gyerek helyzetét és „utánament“ az alacsonyabb alkalmazkodási szintre. De joggal kérdezheti bárki: meddig legyen pelenkás ez az óvodáskorú gyerek? És e kérdésben is segített az anya figyelme. A gyerek „szövegéből“ érthető volt, hogy maga is átmeneti állomásnak tartja a pelenkahordást. „Most még pelenkás vagyok, mint az Öcsi, de nemsokára a bilit fogom használni és aztán majd vécébe megyek.“ Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert eddig a vécé közelébe sem mert menni. Az ösztönös anyai odafordulást kiegészítették jó tanácsok, például: vegyenek egy kis táskát, és 4—5 különféle használati tárgyat (kefét, fésűt stb.) tegyenek bele a nagyobbnak. A nap meghatározott óráiban, programszerűen vegyék ki ezeket a helyükről, majd rakják újra bele, rendesen. Ugyanazok a tárgyak mindig ugyanarra a helyre kerüljenek. Szóval fontos a rend térben és időben. Dicsérjék a gyereket az ügyességéért legalább annyit, mint amennyit szidták kellemetlen szokásáért. Ha jönnek a nagyszülők, rokonok, ugyanúgy kérdezzenek a kistáskára és a rakodásra, mint korábban a sajnálatos eseményekre. És rendszeres elismerést is kapjon. Könnyű bizonyítani a tanács hasznosságát: a gyerek ezután a játszótéren egy homokgödörben üldögélve azt játszotta, hogy vécén ül. A tünet tovább ritkult, majd a gyerek elkezdett tiltakozni a pelenkázás miatt, mondván, hogy 6 már nagy! Gyógyító hatású — ez esetben — az a negatív tény is, hogy tünetei miatt nem kapott óvodai helyet, és így nem kellett gyötrődnie azon, hogy kistestvér« egész nap « mamával lehet, míg 6 távol van. Vajon ml less, ha „meggyógyul“ a gyerek? Másik kérdés: mit tehetett volna as anya a baj megelőzésére? Egyáltalán: ml a tennivaló a második gyerek születése előtt, hogyan készüljenek fel a szülők, hogy az első elfogadja az ÚJ családtagot? A nagyobbik gyerekkel való foglalkozás új módjait lehet és kell megkeresni. Például tervszerűen ki kell használni erre a két szoptatás közti időt. Ha valaki segíteni jön a családból (nagymama, testvére), ne a nagyobb gyerekkel való foglalkozást bízzuk rá, hanem inkább a pelenkákat. Ha kérdez a gyerek, a miértek megválaszolásánál gyakran hivatkozzunk rá: „Te már nagy vagy, a testvéred még kicsi!“ Értsük meg, hogy a legönállóbb nagytestvérnek is jólesne, ha fürdetésekor az egész család izgatottan állná körül a kádat. Meséljünk arról, hogy „mikor te kicsi voltál...“ Könnyebben fogad el tiltást is a gyerek, ha úgy vezetjük be, hogy „mikor te kicsi voltál, soha nem engedtük, hogy evés közben piszkáljanak, mert te azért haragudtál...“ stb. Végül egy aggódó kérdés: van-e olyan testvér, aki nem féltékeny? Nincs. A szóban forgó anyuka, aki gyakorlati érzékkel és jól kezdte gyerekét gyógyítani — először visszautasította, hogy nagyobbik fiában féltékenység bujkál, s ezért történik vele ez a „dolog“. „Hiszen különben úgy szereti az öcsit! Ebben nincs okunk kételkedni, de akit szeretünk, attól még kevésbé tűrjük el, hogy nekünk fájdalmat okozzon. Meg kéne tanítani az anyukákat arra, hogy már meglevő gyermeküknek nemegyszer „csapást“ jelent a „rivális“,a kistestvér megjelenése! Ilyenkor a nagyobbik gyermek kényelme, társadalmi helyzete változik. Az otthoni „állandóságban“ történt változás a biztonságérzetét is meggyengítheti. És olyan családok is vannak, ahol — eléggé el nem ítélhető módon — az újszülött megérkezése után a „nagy“ már kevésbé kedves a szülőknek. Dr. Gondos Anna, pszichológus A táborban A Csehszlovák Vöröskereszt levicei (lévai) járási bizottsága a szép lát kovcei úttörőtáborban nyaraltatott 205 gyönge testalkatú gyermeket, a lévai és a komáromi járásból, orvosnőkés egészságUgyi ápolónők közreműködésével. A háromhetes táborozás szép élményei, az üzemlátogatások, versenyek, különféle játékok sokáig emlékezetben maradnak. Mi volt a legszomorúbb? A tábortól való bűcsúzkodás. Kár, hogy a nyaralás nem tartott tovább! Node mindamellett jónak, erőgyfijtőnek bizonyult a mindennapi életbe való bekapcsolódáshoz. Kép és szöveg: Cimmermannová M., Levice K D. USINSZKIJ: Szarka és a holló A tarka szarka fel s alá sétált a gyümölcsfa ágain. Szünet nélkül csörgött, raccsolt. A holló meg csak ült és hallgatott. — Miért hallgatsz oly nagyokat? — kérdi a szarka. — Vagy úgy találod, hogy nem igaz, amit az imént neked elmeséltem? — nézett gyanakvóan a holló felé. — Hiszek neked, de keveset. Mert aki annyit Őröl a nyelvével, mint te, az csak néha mond igazat, amikor téved. így van ez az emberekkel is! Aki sokat beszél, nem biztos, hogy igaza van. A közmondás is azt tartja: Sok 'beszédnek, sok az alja! Fordította és a tanulságot levonta: Schmidt László, Nové Zámky Honvédelmi Játék után — kötélhúzás. Fényképezte: Dávid Sándor pedagógus, Štúrovo DENES GYÖRGY: Magasugró Szöcske Jani nagyot ugrott, átugorta a sombokrot, sombokornak leghegyét, két lépésnyi vármegyét. Tapsolt kilenc vöröshagyma: Szöcske Jani apja, anyja, büszke volt a fiára, meg a medáliára. GALAMBOSI LÄSZLÖ: Tulipánfa Könyörög a tulipánfa. Kocsizna már szirombálba. Holdcsészére ráhajolva ezüst hangon fölsuhogna. Fölsuhogna. Énekelve keringne a végtelenben. Táncos méhek koszorúznák körötte az égi utcát. Buga doktor üzeni SZ. E. RÉGI BARÁTJÁNAK, STÜROVÖBA Talán egyik betegséggel kapcsolatban sem változott annyit a szemlélet, mint az érelmeszesedés esetében. Régen azt mondták: idős korban az erek elmeszesednek. Ebben van is igazság, hiszen általában 50—60 év között kezdődik ez a tünet, amikor az erek fala merevebb lesz, belsejük szűkül és az érfal rugalmas elemei elpusztulnak. A mész lerakódása, amiről a betegség a nevét kapta, jóval később, a folyamat végén következik be. De hogy létrejöttében mennyire nem az életkor a döntő, azt nemcsak az bizonyítja hogy számos 80 éves ember eret egyáltalán nem „meszesek“, hanem az Is, hogy az érelmeszesedés gyakorisága országonként változó, függ a civilizálódás fokától, a lakosság gazdasági, társadalmi, faji, élelmezési, foglalkozásbeli és szociális körülményeitől. Sokszor fiatal korban is jelentkezik, érthető tehát, ha sokan kérdik: megelőzhető-e az érelmeszesedés, jóllehet nem ismerjük a pontos okát? Nos, ha az okát nem is tudjuk pontosan meghatározni, az elősegítő tényezőket ismerjük: a túlságosan zsíros, bő táplálkozás, az elhízás, a túlzott dohányzás és a tartósan magas vérnyomás olykor az életkortól függetlenül is hajlamosít az érelmeszesedésre. A zsíranyagcsere és az érelmeszesedés (közötti összefüggést már sokan tanulmányozták. Azokban az országokban, ahol nagy a zsírfogyasztás, sokkal gyakoribb, mint ott, ahol az állati zsírok a néptáplálkozásban elenyésző szerepet játsznak. Ezért Is javasolják az élelmezéstudományi szakemberek, hogy fogyasszunk zsír helyett inkább növényolajat. A sertészsírban úgynevezett „telített zsírsavak“ vannak, s ezek — egyes vizsgálatok szerint — az érelmeszesedés kialakulásában közreműködhetnek, helyettük tanácsos a „telítetlen“ zsírsavat tartalmazó növényi olajat, margarint használni. De az már elgondolkoztató, hogy például Japánban is egyre növekszik az érelmeszesedés aránya, jóllehet, ott főleg olajjal főznek! Másrészt: a zsírfogyasztás Is akkor hajlamosít elsősorban, ha a szervezetben egy szteránvázas vegyület, az úgynevezett koleszterin „anyagcseréje“ rendellenes. A zsírfogyasztás és az érelmeszesedés kapcsolata tehát valóban fennáll, de nem a kizárólagos ok. Szerepet játszik az élettempó felgyorsulása, az állandó feszültség, a központi idegrendszer tartós, fokozott megterhelése. Ezért a mai embernek nemcsak az Izmait kell pihentetnie, ha elfárad: legalább ugyanilyen fontos a kikapcsolódás, az idegrendszer rendszeres pihentetése. Vitathatatlan a nikotin, a dohányzás káros hatása az érbetegségek kialakulásában, főként fiatal korban. A végtagok, főleg az alsó végtag verőeres szűkületet esetén fokozza a vérellátási zavarokat, a szívben pedig infarktus kiváltója lehet. A fizikai munkát végző és a szabad levegőn dolgozó emberek körében ritkább az érelmeszesedés, noha bőségesen fogyasztanak zsiradékot. Ezért javasoljuk a rendszeres testmozgást, szabad levegőn való tevékenykedést a pihenési időben. Turisztika, kerti munka, mértékletes sport, reggeli gimnasztika ellensúlyozhatja az ártalmak nagy részét. Ajánlható az egyenletes munkatempó is, mert a keringési zavarok kialakulásában is közrejátszhat a helytelen munkabeosztás, midőn a semmittevést maximális terhelés váltja fel. Az érelmeszesedést (arteriosklerozls) elősegítő tényezők Ismeretében úgy rendezhetjük életünket, hogy még idősebb korban se kelljen tartanunk e betegség kíméletlen következményeitől. S ezt fiatal korban, idejében kezdjük el, ne várjunk vele addig, míg a fejünk felett kissé elszállnak az évelt... ERŔZTREJTVÍJIY VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. 9. Szövetkezetben dolgozik. 10. Alumínium vegyjele. 11. Mutatószó. 12. Hajórész. 13. Tova. 15. Mezőgazdasági eszköz. 18. Menet eleje. 19. Sorsjegy idegen szóval. 21. Csüng. 23. Angol férfinév. 24. Ottó tulajdona. 25. Indok. 27. Kukucskál. 29. Férfinév. 31. Sportág. 33. Angol világos sör. 35. Galántai autók Jelzése. 37. Erre a helyre. 38. Város Belgiumban. 39. Haza. 40. A Balaton is az. 42. Sín betűi felcserélve. 44. Fél zóna. 45. Torbággyal összevont község. 47. Mindenféle ócskaság. 49. Tenger angolul. 50. Éle. 51. Lágy fém. 52. Becézett Mária. 54. A harmadik dimenzió. 57. Csapadék. 61. A technikai atmoszféra rövidítése. 62. Állami illeték. 54. Mióta szóra a válasz. 66. Fohász. 67. Lámpaláz. FÜGGŐLEGES: 1. Angolna németül. 2. Azonosak. 3. A bratislavai autók jelzése. 4. De szlovákul. 5. Szélmentes oldal a hajózásban angolul. 6. Névelő. 7. A túlsó partra. 8. Angol Samu. 9. Az idézet második része. 14. Igavonó. 1B. Az idézet harmadik része. 17. Ételízesítő. 19. Talál. 20. Nemzetközi segélykérő jel. 21. Levegő. 22. Kötszer. 26. Nyelvtani műveletet végez. 28. Igekötő. 30. Nem halt meg. 32. Nemzetközt műnyelv. 33. A Rhône mellékvize. 34. Mennyei. 36. Pozitív töltésű elektród. 41. Igen olaszul. 43. Knock out. 45. A légnyomás egysége. 40. Apa törökül. 47. Régi súlymérték. 48. Jókai személyneve. 53. Jegyez. 55. Patakocska. 56. Időhatározót névutó. 58. Arra a helyre. 59. Visszaszí! 60. Ezen a helyen. 61. Japán gyöngyhalásznő. 63. -tói -töl angolul. 64. Ad acta. 65. Argon kémiai jele. 66. Római ktlencszázkilencven kilenc. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. és 16. számú sorok megfejtése. Megfejtés — nyertesek Lapunk 26. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából szeretettel köszöntjük a szövetkezeti tagakat! Könyvet nyertek: Zsigárdi Alajos, Topol’níky (Nyárasd), Melisek jőzsefné, Nové Zámky (Érsekújvár), Tóth Ilona, Bretka (Beretke).
