Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-22 / 29. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Július 22. 8. Amikor a második megérkezik... Kétgyermekes asszony panaszolta a minap: „Nagyobbik fiam most menne óvodába, a kisebbikkel meg most Jár le a szülési szabadságom. 0 féléves. Visszamennék dolgozni, mert kell a pénz, de a gyereket az óvoda nem ve­szi fel. Hogy miért? Naponta nyolc­­tíz alkalommal is történik vele nagy — baleset — ... Pedig már tiszta volt. Tudott vigyázni.; A fiatalasszony szavaiból kiderül, hogy amikor a bölcsőde Jelezte a bajt — hónapokkal ezelőtt —, orvoshoz, kórházba futkosott vele. De a kivizs­gálások nem mutattak semmit. Az or­vosok javasolták, hogy változtasson az étrenden, de gyógyszert nem adtak, mivel semmiféle belgyógyászati bajt nem állapítottak meg. A fiatalasszony sokat gyötrődött, elkeseredésében már meg is verte a gyereket. „Hogyan le­het ennyire gonosz?“ És ezt a gondo­latot vitte tovább. „Mit akarhat ez a gyerek?“ Az első, ösztönös megfejtés: kisbaba akar lennil A gyerek meg is kérdezte: „Nekem miért nem örültök? Mikor az Öcsi ugyanezt csinálja, akkor mindig örültökl“ Erre a mama elhatározta, hogy pelenkáznl fogja a nagyobb gye­rekét is, és maga fogja őt fürösztenl. És ez jó találmánynak bizonyult. A bosszantó tünet ritkult. Nagy dolog, amire ez a fiatalasz­­szony kínjában rájött. Megértette, a­­mit a gyerek szavak nélkül mondott el: én is kicsi vagyok még, önállótlan, foglalkozni kell velem, szükségem van az anyám állandó közelségére. Ezt Je­lentette a visszaesés a pelenkás kor­ba. Mondjuk úgy, hogy nem volt ké­pes alkalmazkodni ahhoz a helyzet­hez, amelyben osztoznia kellett az anya szeretetén. Mit tett az anyuka? Ösztönösen fel­fogta a gyerek helyzetét és „utána­ment“ az alacsonyabb alkalmazkodási szintre. De joggal kérdezheti bárki: meddig legyen pelenkás ez az óvodás­korú gyerek? És e kérdésben is segí­tett az anya figyelme. A gyerek „szö­vegéből“ érthető volt, hogy maga is át­meneti állomásnak tartja a pelenka­hordást. „Most még pelenkás vagyok, mint az Öcsi, de nemsokára a bilit fo­gom használni és aztán majd vécébe megyek.“ Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert eddig a vécé közelébe sem mert menni. Az ösztönös anyai odafordulást ki­egészítették jó tanácsok, például: ve­gyenek egy kis táskát, és 4—5 külön­féle használati tárgyat (kefét, fésűt stb.) tegyenek bele a nagyobbnak. A nap meghatározott óráiban, program­szerűen vegyék ki ezeket a helyükről, majd rakják újra bele, rendesen. Ugyanazok a tárgyak mindig ugyan­arra a helyre kerüljenek. Szóval fon­tos a rend térben és időben. Dicsérjék a gyereket az ügyességéért legalább annyit, mint amennyit szidták kelle­metlen szokásáért. Ha jönnek a nagyszülők, rokonok, ugyanúgy kérdezzenek a kistáskára és a rakodásra, mint korábban a sajnála­tos eseményekre. És rendszeres elis­merést is kapjon. Könnyű bizonyítani a tanács hasznosságát: a gyerek ez­után a játszótéren egy homokgödör­ben üldögélve azt játszotta, hogy vé­cén ül. A tünet tovább ritkult, majd a gye­rek elkezdett tiltakozni a pelenkázás miatt, mondván, hogy 6 már nagy! Gyógyító hatású — ez esetben — az a negatív tény is, hogy tünetei miatt nem kapott óvodai helyet, és így nem kellett gyötrődnie azon, hogy kistest­vér« egész nap « mamával lehet, míg 6 távol van. Vajon ml less, ha „meggyógyul“ a gyerek? Másik kérdés: mit tehetett volna as anya a baj megelőzésére? Egyáltalán: ml a tennivaló a második gyerek születése előtt, hogyan készül­jenek fel a szülők, hogy az első el­fogadja az ÚJ családtagot? A nagyobbik gyerekkel való foglal­kozás új módjait lehet és kell megke­resni. Például tervszerűen ki kell használni erre a két szoptatás közti időt. Ha valaki segíteni jön a család­ból (nagymama, testvére), ne a na­gyobb gyerekkel való foglalkozást bíz­zuk rá, hanem inkább a pelenkákat. Ha kérdez a gyerek, a miértek meg­válaszolásánál gyakran hivatkozzunk rá: „Te már nagy vagy, a testvéred még kicsi!“ Értsük meg, hogy a leg­önállóbb nagytestvérnek is jólesne, ha fürdetésekor az egész család izgatot­tan állná körül a kádat. Meséljünk ar­ról, hogy „mikor te kicsi voltál...“ Könnyebben fogad el tiltást is a gye­rek, ha úgy vezetjük be, hogy „mikor te kicsi voltál, soha nem engedtük, hogy evés közben piszkáljanak, mert te azért haragudtál...“ stb. Végül egy aggódó kérdés: van-e olyan testvér, aki nem féltékeny? Nincs. A szóban forgó anyuka, aki gyakorlati érzékkel és jól kezdte gye­rekét gyógyítani — először visszauta­sította, hogy nagyobbik fiában félté­kenység bujkál, s ezért történik vele ez a „dolog“. „Hiszen különben úgy szereti az öcsit! Ebben nincs okunk kételkedni, de akit szeretünk, attól még kevésbé tűrjük el, hogy nekünk fájdalmat okozzon. Meg kéne tanítani az anyukákat ar­ra, hogy már meglevő gyermeküknek nemegyszer „csapást“ jelent a „rivá­lis“,a kistestvér megjelenése! Ilyenkor a nagyobbik gyermek kényelme, társa­dalmi helyzete változik. Az otthoni „állandóságban“ történt változás a biztonságérzetét is meggyengítheti. És olyan családok is vannak, ahol — eléggé el nem ítélhető módon — az újszülött megérkezése után a „nagy“ már kevésbé kedves a szülőknek. Dr. Gondos Anna, pszichológus A táborban A Csehszlovák Vöröskereszt levicei (lévai) járási bizottsága a szép lát kovcei úttörőtáborban nyaraltatott 205 gyönge testalkatú gyermeket, a lévai és a komáromi járásból, orvosnőkés egészságUgyi ápolónők közreműködé­sével. A háromhetes táborozás szép élmé­nyei, az üzemlátogatások, versenyek, különféle játékok sokáig emlékezet­ben maradnak. Mi volt a legszomo­rúbb? A tábortól való bűcsúzkodás. Kár, hogy a nyaralás nem tartott to­vább! Node mindamellett jónak, erő­­gyfijtőnek bizonyult a mindennapi életbe való bekapcsolódáshoz. Kép és szöveg: Cimmermannová M., Levice K D. USINSZKIJ: Szarka és a holló A tarka szarka fel s alá sétált a gyümölcsfa ágain. Szünet nélkül csör­gött, raccsolt. A holló meg csak ült és hallgatott. — Miért hallgatsz oly nagyokat? — kérdi a szarka. — Vagy úgy találod, hogy nem igaz, amit az imént neked elmeséltem? — nézett gyanakvóan a holló felé. — Hiszek neked, de keveset. Mert aki annyit Őröl a nyelvével, mint te, az csak néha mond igazat, amikor téved. így van ez az emberekkel is! Aki sokat beszél, nem biztos, hogy igaza van. A közmondás is azt tartja: Sok 'beszédnek, sok az alja! Fordította és a tanulságot levonta: Schmidt László, Nové Zámky Honvédelmi Játék után — kötélhúzás. Fényképezte: Dávid Sándor pedagógus, Štúrovo DENES GYÖRGY: Magasugró Szöcske Jani nagyot ugrott, átugorta a sombokrot, sombokornak leghegyét, két lépésnyi vármegyét. Tapsolt kilenc vöröshagyma: Szöcske Jani apja, anyja, büszke volt a fiára, meg a medáliára. GALAMBOSI LÄSZLÖ: Tulipánfa Könyörög a tulipánfa. Kocsizna már szirombálba. Holdcsészére ráhajolva ezüst hangon fölsuhogna. Fölsuhogna. Énekelve keringne a végtelenben. Táncos méhek koszorúznák körötte az égi utcát. Buga doktor üzeni SZ. E. RÉGI BARÁTJÁNAK, STÜROVÖBA Talán egyik betegséggel kapcso­latban sem változott annyit a szemlélet, mint az érelmeszesedés esetében. Régen azt mondták: idős korban az erek elmeszesednek. Eb­ben van is igazság, hiszen általá­ban 50—60 év között kezdődik ez a tünet, amikor az erek fala mere­vebb lesz, belsejük szűkül és az ér­fal rugalmas elemei elpusztulnak. A mész lerakódása, amiről a beteg­ség a nevét kapta, jóval később, a folyamat végén következik be. De hogy létrejöttében mennyire nem az életkor a döntő, azt nemcsak az bi­zonyítja hogy számos 80 éves em­ber eret egyáltalán nem „mesze­sek“, hanem az Is, hogy az érel­meszesedés gyakorisága országon­ként változó, függ a civilizálódás fokától, a lakosság gazdasági, tár­sadalmi, faji, élelmezési, foglalko­zásbeli és szociális körülményeitől. Sokszor fiatal korban is jelentke­zik, érthető tehát, ha sokan kérdik: megelőzhető-e az érelmeszesedés, jóllehet nem ismerjük a pontos okát? Nos, ha az okát nem is tudjuk pontosan meghatározni, az előse­gítő tényezőket ismerjük: a túlsá­gosan zsíros, bő táplálkozás, az el­hízás, a túlzott dohányzás és a tartósan magas vérnyomás olykor az életkortól függetlenül is hajla­mosít az érelmeszesedésre. A zsíranyagcsere és az érelme­szesedés (közötti összefüggést már sokan tanulmányozták. Azokban az országokban, ahol nagy a zsírfo­gyasztás, sokkal gyakoribb, mint ott, ahol az állati zsírok a néptáp­lálkozásban elenyésző szerepet játsznak. Ezért Is javasolják az élelmezéstudományi szakemberek, hogy fogyasszunk zsír helyett in­kább növényolajat. A sertészsírban úgynevezett „telített zsírsavak“ vannak, s ezek — egyes vizsgála­tok szerint — az érelmeszesedés kialakulásában közreműködhetnek, helyettük tanácsos a „telítetlen“ zsírsavat tartalmazó növényi ola­jat, margarint használni. De az már elgondolkoztató, hogy például Japánban is egyre növekszik az ér­elmeszesedés aránya, jóllehet, ott főleg olajjal főznek! Másrészt: a zsírfogyasztás Is akkor hajlamosít elsősorban, ha a szervezetben egy szteránvázas vegyület, az úgyneve­zett koleszterin „anyagcseréje“ rendellenes. A zsírfogyasztás és az érelmeszesedés kapcsolata tehát valóban fennáll, de nem a kizáró­lagos ok. Szerepet játszik az élet­tempó felgyorsulása, az állandó fe­szültség, a központi idegrendszer tartós, fokozott megterhelése. Ezért a mai embernek nemcsak az Izmait kell pihentetnie, ha elfárad: leg­alább ugyanilyen fontos a kikap­csolódás, az idegrendszer rendsze­res pihentetése. Vitathatatlan a nikotin, a do­hányzás káros hatása az érbeteg­ségek kialakulásában, főként fiatal korban. A végtagok, főleg az alsó végtag verőeres szűkületet esetén fokozza a vérellátási zavarokat, a szívben pedig infarktus kiváltója lehet. A fizikai munkát végző és a sza­bad levegőn dolgozó emberek kö­rében ritkább az érelmeszesedés, noha bőségesen fogyasztanak zsi­radékot. Ezért javasoljuk a rend­szeres testmozgást, szabad levegőn való tevékenykedést a pihenési időben. Turisztika, kerti munka, mértékletes sport, reggeli gimnasz­tika ellensúlyozhatja az ártalmak nagy részét. Ajánlható az egyenle­tes munkatempó is, mert a kerin­gési zavarok kialakulásában is közrejátszhat a helytelen munka­­beosztás, midőn a semmittevést maximális terhelés váltja fel. Az érelmeszesedést (arterioskle­­rozls) elősegítő tényezők Ismereté­ben úgy rendezhetjük életünket, hogy még idősebb korban se kell­jen tartanunk e betegség kímélet­len következményeitől. S ezt fiatal korban, idejében kezdjük el, ne várjunk vele addig, míg a fejünk felett kissé elszállnak az évelt... ERŔZTREJTVÍJIY VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze. 9. Szövetkezet­ben dolgozik. 10. Alumínium vegyje­­le. 11. Mutatószó. 12. Hajórész. 13. Tova. 15. Mezőgaz­dasági eszköz. 18. Menet eleje. 19. Sorsjegy idegen szóval. 21. Csüng. 23. Angol férfinév. 24. Ottó tulajdona. 25. Indok. 27. Ku­kucskál. 29. Férfi­név. 31. Sportág. 33. Angol világos sör. 35. Galántai autók Jelzése. 37. Erre a helyre. 38. Város Belgiumban. 39. Haza. 40. A Ba­laton is az. 42. Sín betűi felcserélve. 44. Fél zóna. 45. Torbággyal össze­vont község. 47. Mindenféle ócska­ság. 49. Tenger angolul. 50. Éle. 51. Lágy fém. 52. Becézett Mária. 54. A harmadik di­menzió. 57. Csapadék. 61. A techni­kai atmoszféra rövidítése. 62. Állami illeték. 54. Mióta szóra a válasz. 66. Fohász. 67. Lámpaláz. FÜGGŐLEGES: 1. Angolna németül. 2. Azonosak. 3. A bratislavai autók jelzése. 4. De szlovákul. 5. Szélmen­tes oldal a hajózásban angolul. 6. Névelő. 7. A túlsó partra. 8. Angol Samu. 9. Az idézet második része. 14. Igavonó. 1B. Az idézet harmadik része. 17. Ételízesítő. 19. Talál. 20. Nemzetközi segélykérő jel. 21. Leve­gő. 22. Kötszer. 26. Nyelvtani műve­letet végez. 28. Igekötő. 30. Nem halt meg. 32. Nemzetközt műnyelv. 33. A Rhône mellékvize. 34. Mennyei. 36. Pozitív töltésű elektród. 41. Igen ola­szul. 43. Knock out. 45. A légnyomás egysége. 40. Apa törökül. 47. Régi súlymérték. 48. Jókai személyneve. 53. Jegyez. 55. Patakocska. 56. Idő­­határozót névutó. 58. Arra a helyre. 59. Visszaszí! 60. Ezen a helyen. 61. Japán gyöngyhalásznő. 63. -tói -töl angolul. 64. Ad acta. 65. Argon ké­miai jele. 66. Római ktlencszázkilenc­­ven kilenc. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. és 16. számú sorok megfejtése. Megfejtés — nyertesek Lapunk 26. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: A nemzetközi szövetkezeti nap al­kalmából szeretettel köszöntjük a szö­vetkezeti tagakat! Könyvet nyertek: Zsigárdi Alajos, Topol’níky (Nyárasd), Melisek jőzsef­­né, Nové Zámky (Érsekújvár), Tóth Ilona, Bretka (Beretke).

Next

/
Oldalképek
Tartalom