Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-22 / 29. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. JÖ1ÍU8 23 Érvényesül a pártszervezetek vezető szerepe A XV. pártkongresszus jóváhagyta szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének programját, amelyben kidomborodik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fontos szerepe. Ezek az ágak társadalmi felelősséget viselnek feladataik teljesítéséért, s ennek tudatában dolgoznak azért, hogy a mezőgazdasági teljes termelés 1980-ig 41,3, az árutermelés pedig 35,1 százalékkal növekedjék a luóeneci (losonci) járásban. A mezőgazdasági teljes termelés a hatodik ötéves terv első két évében 14 és fél, az árutermelés pedig 10,6 százalékkal nőtt 1975-höz viszonyítva. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt két évben teljesítették hús-, tej- és tojástermelési és -eladási tervüket. A tervezett hektárliozamokat azonban nem érték el, bár ezek évről évre emelkednek. Az eredmények igazolják, hogy összpontosított figyelmet kell fordítani továbbra is a mezőgazdasági termelésre, ennek pedig az a fő felétele, hogy a mezőgazdaság pártirányítása egyre magasabb színvonalú legyen. Erre törekszenek járásunk pártszervei és szervezetei annak tudatában, hogy a mezőgazdaság pártirányítása megfontolt, céltudatos és konkrét munkát követel minden kommunistától. A pártszervek és szervezetek a kongresszusi határozatokat a helyi viszonyoknak megfelelően konkretizálták, s teljesítésüket a bizottsági és taggyűléseken fokozott igényességgel rendszeresen ellenőrzik. Következetes elemzés alapján értékelik a felsőbb pártszervek és saját határozataik teljesítését, a kommunisták tevékenységét. Az egyes mezőgazdasági termelési ágakban ezt a feladatot a pártcsoportok végzik szoros kapcsolatban a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel. Ok jelölik ki a kommunisták konkrét feladatait a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a többi ágazatban azzal a céllal, hogy belterjes és dinamikus legyen a termelés. Így dolgozik a Buzitkai, Kalinovói, Poltári, Galsai (Holiša), Sőregi (Surice) Efsz. Tekintettel a kedvezőtlen időjárásra, úgy állították össze a takarmány-betakarítási tervei, hogy minimális veszteséggel, zökkenőmentesen történjék a kaszálás és a begyűjtés. Tapasztalataikból kiindulva, a szeszélyes iőjárás miatt, a falusi pártszervezetekkel, a helyi nemzeti bizottságokkal és a Nemzeti Front szervezeteivel karöltve konkrétan intézkedtek, hogy a helyi lakosság, az ifjúság és a védnöküzemek kapcsolódjanak be a munkák jó megszervezésébe. Ez is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság pártirányítása legyen rugalmas, mentes a formaiasságtól. A mezőgazdasági pártszervezetek már évek óta előre kidolgozzák az aratási munka tervet, amely magába foglalja az aratás előkészítésének, menetének, a politikai szervezési intézkedéseknek tervét, s felosztja a kommunisták, a szövetkezeti vezetőség, tagság és a Nemzeti Fronthoz tartozó szervezetek feladatait. A mezőgazdasági üzemek pártszervezetei nem egymagukban dolgozzák ki az aratási munkatervet, hanem az efsz vezetőségét és a helyi nemzeti bizottságokat bízzák meg vele, anélkül, hogy átvennék szerepüket. A már kidolgozott munkatervet megvitatják és kijelölik a politikai tömegmunka irányát, azt, mire összpontosuljon a kommunisták figyelme és tevékenysége. Ez a módszer eredményesnek mutatkozik járásunk szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. Tavaly a Fifakovské Biskupice-i (fülekpüspöki), galsai és több más szövetkezet 15 munkanap alatt végezte el az aratást. A pártszervezetek az idén is úgy készülnek fel az aratásra, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el. A mezőgazdaság pártirányításának alapvető módszere az emberekkel való foglalkozás. Ebben a pártszervezetek tagjaik, az agitátorok, a tömegszervezeti funkcionáriusok és a gazdasági vezetők teljes bevonásával érvényesítik a gottwaldi „Arccal a tömegek felé!“ jelszót. Meggyőző érvekkel magyarázzák a pártpolitikai célokat a dolgozóknak, a szövetkezeti tagoknak, akiket megnyernek e célok elérésére. Ezt bizonyítja az is, hogy a mezőgazsági dolgozók, szövetkezeti tagok öntudatosan, meggyőződéssel végzik munkájukat, és szükség szerint munkaszüneti és ünnepnapon is dolgoznak, hogy teljesítsék a tervfeladatokat, emelkedjék a mezőgazdasági termelés. A nagy munkaaktivitás kibontakoztatásában fontos szerepe van hatvan szocialista munkabrigád tagjainak, akik versenyben állnak a járási mezőgazasági igazgatóság vándorzászlajának elnyeréséért és a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére tett vállalásaik teljesítéséért folyó szocialista versenyben. A mezőgazdaság pártirányításának további fontos feltétele, hogy összpontosítva gondoskodjanak a káderek helyes kiválasztásáról, neveléséről és elosztásáról. A párt mezőgazdasági programjának teljesítése a káderektől, politikai fejlettségüktől, szakképzettségüktől és szervezőképességüktől, azaz a mezőgazdasági üzemek, vállalalatok élén álló gazdasági vezetőitől és a pártfunkcionáriusoktól függ. Tisztában vannak ezzel a pártszervek és szervezetek, és céltudatosan gondoskodnak a káderek kiválasztásáról, neveléséről és elosztásáról. Mezőgazdasági üzemeinkben az utóbbi években egyre több fiatal szakember, mérnök és technikus állja meg helyét különféle beosztásban. Példaként említhetjük Buzitkát, Mýtnát, Kalinovót, Gatsát, Poltárt, Sereget és Füleket (állami gazdaság). Mezőgazdasági Szemeink 1980-ig további 110 főiskolai és 250 középiskolai végzettségű szakemberre számítanak. Ugyanakkor mintegy 150 vezető beosztású dolgozót küldenek továbbképző szaktanfolyamra. Szaktudásuk növelése mellett politikai képzésükkel is törődnek; így tanulhatnak a középes felsőfokú pártoktatás keretében. Élnek is a lehetőséggel, amit egyebek között az is bizonyít, hogy a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak nagy többsége elvégezte a marxizmusleninizmus esti egyetemet. Számítunk rá, hogy 1980-ig további 400 fiatal kerül ki különféle szaktanintézetekből — így gépszerelőket, karbantartókat és más szakembereket nyerünk velük. Persze nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a fiatal szakembereket megnyerjük, a mezőgazdaság szolgálatába álljanak, s természetesen megfelelő munka-, kulturális és szociális feltételeket kell teremtenünk számukra. Járásunk mezőgazdasági üzemeiben az elért eredmények mellett sürgősen megoldandó problémák is vannak. Következetes megoldást igényelnek, ha 1980-ig mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben teljesíteni akarjuk a kitűzött tervfeladatokat. A mezőgazdasági pártszervezetek a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének szellemében ezt a cél tűzték ki. Ennek elérése megköveteli, hogy tovább emelkedjék a mezőgazdaság pártirányításának színvonala, ami annak a záloga, hogy a losonci járásban is eredményeink legyenek a mezőgazdaságban. TANK1NA ISTVÄN, a losonci járási pártbizottság titkára. A fö irányban A Košice-vidék járásban két község egyesülésével nemrégen jött létre Kecerovce. Az új hnb azonban még további három községnek is közös nemzeti bizottsága. Ebből kifolyólag nagyobb követelmények hárulnak rá. A tavalyi választásokkor két fiatal kommunista került a hnb élére, Ján Véber elnök és Anna Riéániová titkár személyében. A két agilis fiatal szorgalmazta, hogy mindenki ismerje meg és tegye magáévá az V. pártkongreszszus határozatait. Erre használták fel a nyilvános pártgyűléseket, megszervezték az érdemes párttagok és a fiatalság beszélgetéseit. Ifjúsági klub alakult, s itt is a tudományos világnézettel szeretnék áthatni a fiatalok gondolkozását és tudatát. A helyi népkönyvtár jól beleilleszkedik a község életébe, a könyvkölcsönzés mellett író-olvasó találkozókat szervez, irodalmi esteket, kiállításokat rendez. Gyarapítják a fiatalok ismereteit a Szovjetunióról. Oj formában bontakozik ki a személyes és szemléltető agitáció is. Igyekeznek ezt egybekapcsolni az emberek életével és a helyi viszonyokkal. Külön foglalkoznak cigány polgártársaik nevelésével és különféle tanfolyamokat szerveznek számukra. Elég tarka a polgári ügyek testületének tevékenysége — elbeszélget a jegyesekkel, megrendezi az újszülöttek névadó ünnepségeit, életjubileumokról emlékezik meg, köszönti a nyugdíjba vonulókat, a munkába lépő fiatalokat. A hnb szervei tervszerűen dolgoznak, a képviselők konkrét feladatokat kapnak. A hnb a falu szövetkezetével is jól együttműködik. A szövetkezet termelési feladatai mellett részt vesz sportpályák létesítésében, valamint az óvoda és egy többféle rendeltetésű épület emelésében és egyéb társadalmi munkálatokban is. Külön gondot jelentenek itt a szolgáltatások. Naponta ellenőrzik az üzletek elegendő mennyiségű és választékú áruellátását, a nyitási és zárási idő betartását, védik a fogyasztó érdekeit, ellenőrzik a tisztaságot. Azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy a tüzoltószertár rendbe hozása után, annak egy részébe eszpresszót rendeznek be. Az egykori kastély újjáépítése után borbély- és fodrászműhelyt, villamossági cikkeket javító üzemet rendeznek be és egyéb szolgáltatásokat vezetnek be. Most szervezik a nyugdíjasok közétkeztetését. A községfejlesztés terén sok a tennivaló. Előkészítik több célú épületek tervét, éttermes és napközi otthonos iskolaépületek kiszélesítését tervezik. Egy lakást alakítanak át. Egy kilométer hosszúságban portalanították a helyi utakat, s ezt most további két kilométeren folytatják. A legtöbb gond a cigánykérdés intézésével függ össze. A községben még mindig 43 cigánykunyhó van, bár sok modern családi ház épült a cigányok számára. Am az a helyzet, hogy 1200 lakos közül 860 s így a gondok is nagyobbak. Gondoskodnak arról, hogy az ötéves cigánygyerekek is járjanak óvodába s rendesen készüljenek fel az iskolára. Csakis a fiatalok nevelése a fő módja annak, hogy a cigánykérdés is megoldódjék egy emberöltő alatt. A lakosság az Októberi Forradalom 60. évfordulójára 2,7 millió korona értékű szocialista vállalást tett társadalmi munkára; 36 ezer órát dolgozott le, s ezzel is hozzájárult a sokoldalú községfejlesztéshez, s egyben a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséhez. Ivón Sándor Tömegkapcsolatok a dolgozók leveleinek tükrében Vállalták, teljesítik A komárnói (komáromi) járásban Kacz Valéria az egyetlen hnb-elnöknő. Már a második megbízatási időszakban irányítja eredményesen a Nová Stráž-i (őrsújfalusi) Hnb munkáját. Az elnökasszony nagyon népszerű, élvezi választói bizalmát. Most sem akarna csalódást okozni. Ezért munkájában igyekszik a lehető legszorosabban együttműködni a falusi íártszervejjettel, a képviselőkkel, a mezőgazdasági üzemekkel, s természetesen a lakossággal. Fő feladatának tartja a politikai tömegmunka jő megszervezését. Ez a céltudatos munka az elvárt eredményekhez vezetett. A jelenlegi megbízatási időszakban a falufejlesztési akció beruházási részében tíz vállalkozást terveztek. Már felépült a község 400 ezer korona értékű polgári védelmi szervezetének épülete. A Felszabadulás utcában bővítették a vízvezeték-hálózatot, tatarozták, bővítették a hnb épületét. A legutóbbi létesítmény, egy 60 gyermek befogadásra alkalmas óvoda, az idén készül el. Befejezése után büszkén jelenthetik: a választási programot száz százalékra teljesítettük. A beruházások keretében 1500 méteres szakaszon kiszélesítették a vízvezeték-hálózatot, gépjárművezetői gyakorlópályát adtak át rendeltetésének — ez egyébként szlovákiai viszonylatban páratlan. Vadas-puszta felé pormentes utat építettek, s a vadaspusztai autóbuszváró-terem is elkészült. Betonkerítéssel vették körül a helyi iskola udvarát. Társadalmi munkával végezték el a község parkosítását is. Mindez meghaladja a 2 millió 100 ezer korona értéket. KOLOZSI ERNŐ „Óh, a fiatalok...!“ Ä XV. pártkongresszus felhívta a figyelmet a dolgozók panaszaival, beérkező leveleivel való törődés fontosságára, „mivel ez hatékony formája a párt és a dolgozók kapcsolatának, s a szocialista demokrácia megnyilvánulása“. Pártunk az iránta tanúsított bizalom megnyilvánulásának tekinti a dolgozók leveleit, még a panaszos leveleket is. Ennek a kongresszusi tanulságnak a jegyében foglalkozott a szlovákiai Népi Ellenőrzési Bizottság a dolgozók minisztériumokhoz, egyéb központi hatóságokhoz és a nemzeti bizottságokhoz címzett leveleinek, bejelentéseinek, panaszainak és ötleteinek az elintézésével. A számok tükrében nagyon érdekes képet kapunk. Tavaly az említett szervekhez 38 197 panasz és bejelentés érkezett, 1088-cal kevesebb, mint tavalyelőtt. A panaszok számának csökkenését különösen a minisztériumok irányítása alatt álló szervezetekben és a nemzeti bizottságokban tapasztalták. A panaszos levelek közül 31851-et intéztek el vagy vizsgáltak ki. A többi, pontosan 6346 elintézetlen maradt, leginkább azért, mert nem volt konkrét és címre szőlő, vagy pedig egyidőben több szervhez fordultak ugyanazzal a panasszal. Érdekes megítélési szempont, menynyire volt Indokolt a panaszlevelek tartalma. A százalékarányt tekintve ez 47,4 százalékot mutat, vagyis a panaszok felearányban voltak indokoltak. Különösen a nemzeti bizottságokhoz benyújtott panaszok esetében volt szembetűnő, hogy indokoltságuk évről évre csökken. Az Indokoltsági arányszám a kelet-szlovákiai kerületben volt a legkisebb. 37,9 százalék, a közép-szlovákiai kerületben viszont a panaszok 53,2 százaléka bizonyult indokoltnak. Nagyon logikus, hogy a nemzeti bizottságok irányítása alatt álló szervezeteikben az ide érkező panaszok 57,4 százaléka jogos volt, mert itt a közszolgáltatások területéről van sző. A nemzeti bizottságok tavaly 2922 panaszos bejelentést kaptak az üzletek fogyatékos ellátottságára vonatkozóan, s a panaszok 67,7 százaléka jogos volt. Örvendetes jelenség, hogy 1975 óta csökkent az olyan panaszok száma, melyeknek okozója a szocialista törvényesség és az állami fegyelem megszegése lett volna. Viszont nőtt az irányító és ellenőrző tevékenység fogyatékosságai miatti panaszok száma. Tavaly 328 különféle javaslatot, ötletet nyújtottak be a levélírók, többnyire a környezet javítására, ügyintézésre, a szolgáltatások javítására, az ivóvízellátására stb. vonatkozóan. Külön problémát jelentenek a névtelen levelek. Ezekkel is foglalkoznak, mert legtöbbjük írója bizalommal fordul az illetékes felsőbb szervekhez, csak bizonyos okokból kifolyólag, esetleg a bíráltak részéről, helyi zaklatástól tartva névtelenségbe rejtőzik. Tavaly 3358 névtelen bejelentés jutott el a felsőbb szervekhez. Íróik a nemzeti vagyon védelmében mutatkozó fogyatékosságokra, eltulajdonítás eseteire, az állami és munkafegyelem megszegésére hívták fel a figyelmet. Rávilágítottak helytelen lakáskiutalásokra, indokolatlan üzleti előnyökre stb. Az ilyen bejelentések tavaly 38,7 százalékban indokoltak voltak. Ami a panaszos levelek tárgyát illeti, a legtöbb a kereskedelem és a közellátás szakaszát érintette, de eléggé érintett volt az egészségügy, az építészet területe is. Nézzük meg közelebbről, milyen panaszok fordultak élő a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral kapcsolatban. Ez viszonylag kevésbé érintett terület volt. A reá vonatkozó 833 panaszlevél 48,1 százalékát találták indokoltnak (a nemzeti bizottságok hatáskörében 44,2 százalékát). A panaszok egyharmada az élelmiszerek minőségére vonatkozott. Különösen a cukor-, malom- és pékipar készítményeit bírálták, de jogos kifogások voltak a szesz- és konzervipar terméKeivei szemben Is — ezzel kapcsolatban a panaszok 94 százaléka indokoltnak bizonyult. így sorolhatnánk fel a levelek elintézésével kapcsolatos tüzetes elemzéseket a gazdasági és közélet minden területéről. Az államapparátus óriási munkát fejt ki azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók egyetlen levele se maradjon megválaszolatlan, elintézetlen. Az ellenőrző apparátus munkájának tökéletesítése a szaktudás gyarapítását, új módszerek kidolgozását és elsajátítását igényli. Az utóbbi időben gyors intézkedések történnek ennek megvalósítására. Országos és regionális értekezleteket és iskolázásokat rendeznek, módszertani útbaigazítást adnak a népi ellenőrzés munkatársainak. Emellett az Illetékes hatóságok a társadalmi szervezetekkel karöltve a jogi propaganda fellendítéséért, a lakosság jogi neveléséért Is sokat tesznek. Ezzel is elejét lehet venni sok fölösleges panasznak. A dolgozók leveleinek, panaszainak Intézése terén Is lemérhető a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének jelentősége. A népi ellenőrzési szervek is aktivizálódtak, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kongresszusi határozatokban testet öltött programfeladatok maradéktalan teljesítéséhez, hogy tovább közeledjünk a szocialista társadalom magasabb céljai feló. Lőrincz László Napjainkban egyre több sző esik a fiatalságról. Természetesen a mai ifjúságról. Idősebbektől gyakran hallunk így fűszerezett, emlékezéseket: „bezzeg a mi időnkben ...“, „mi ezt nem tettük volna“ stb. Persze, mindig akadtak olyanok, akikről nem lehettek jó véleménynyel az emberek. Voltak jő színészkedők és olyanok is, akik sohasem „játszották meg magukat“. így van ez napjainkban is. A fiatalság a múltban is és most is keresi a szórakozás és a szabad idő eltöltésének lehetőségét. Bár szüléink csak a jót szeretik emlegetni, „csak a szépre emlékezni“, a régi emlékeik között is megbújnak „viselt dolgok“, amikért nem is annyira a ludasok, mint inkább a családtagjaik szégyellték magukat. Akkor ki volt a hibás? Talán akkor is olyanok voltak a körülmények mint ma? Ugyanis könnyű mondani: Ezek a fiataloki Vajon az Idősebbek nem gondolnak arra, hogy ők is voltak fiatalok? Talán kevésbé voltak szertelenek, mint a maiak? Vagy akkoriban nem voltak olyan kilengések, mint manapság? Meglehet. Am akkor mi táplálja ezt a hajlamot a fiatalokban? A bajforrás, azt hiszem, elsősorban a családban van. Az olyan családban például, amelyben a fiatalok nem látnak mást, mint napokig tartó veszekedést, szülői meg nem értést. Néha még ennél is nagyobb hatása van a külső környezetnek, amelyben a fiatalok talán gyakrabban fordulnak meg, mint a családban. Ebben közrejátszik az a tény is, hogy a fiatalok hajlamosak önmaguk fitogtatására. Majd én megmutatom! ... A feltűnés keresésén, szájhősködésen felülkerekedve vajon ml, fiatalok tudnánk-e magunkon javítani? Volna-e annyi kitartásunk és akaraterőnk, hogy viszszatartsuk magunkat attól, ami rossz?! Meg tudnánk-e ezt tenni?! Vagy beigazolódna a régi mondás, hogy jóból még lehet rossz, de rosszból jő soha? Gondolkozzunk el azon, hogyan cáfolhatnánk meg ezt a mondást, hogy fordítva legyen érvényes! — dóéi—■
