Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-15 / 28. szám
1978. július 15. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Hogy a fogyasztó elégedett legyen A szokottnál is hűvösebb és csapadékosabb időjárás lelassította a szántóföldi és kertészeti növények fejlődését. De végre — bár megkésve — elérkezett a zöldség és gyümölcs érésének ideje. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban — amely Szlovákia legproduktívabb zöldség- és gyümölcstermelő vidéke — nagy lendülettel fogtak hozzá a kertészeti termények betakarításához. Tehát itt az ideje, hogy némileg betekintést nyerjünk a zöldség- és gyümölcstermesztés, felvásárlás és ellátás időszerű kérdéseibe, a felmerült problémákba. A fogyasztót természetesen elsősorban a közellátás érdekli. Ezért első kérdésemmel Baber Jozefhoz — egy érsekújvári zöldségbolt vezetőjéhez — fordultam, és az áruellátás iránt érdeklődtem. Szavai szerint az ellátás nagyon jó és folyamatos. A Zelenina raktáraiból a zöldséget naponta kétszer, sőt háromszor is szállítják, a gyümölcsöt pedig közvetlenül a termesztőktől kapják, örvendetes tény, hogy a fogyasztók mindennap friss, de főleg kiváló minőségű zöldséget — bő választékban —, a gyümölcsből pedig cseresznyét, meggyet és köszmétét vásárolhatnak. Csupán a szamócát hiányolják. Ebben az idényben mindössze 48 kg szamócát tudtak — nagy nehezen — a kistermelőktől beszerezni. Nincs mit csodálkozni azon, hogy az érsekújvári zöldségesboltokban nem lehet szamócát kapni. Hiszen nagyüzemileg a járás gazdaságai közül csupán a Dolný Ohaj-í szövetkezetben termesztik, 2,5 hektáron és a termést a konzervgyárnak szállítják. A kistermelők pedig inkább a piacon értékesítik. De ez nemcsak az érsekújvári járásra vonatkozik. Kleman František mérnöknek — a Zelenina igazgatójának — szavai szerint a levicei, a nitrát és a topoľčanyi járásból pontosan 105 mázsa szamócát vásároltak fel a konzervgyár részére, ami igazán elenyésző mennyiség. Vajon a mezőgazdasági üzemeket mi gátolja a szamóca termesztésében? A munkaerőhiány, vagy talán termesztése nem kifizetődő? Ügy látszik, hogy a jövőben — ha ugyan közben a helyzet meg nem változik — már csak a piacon, a zöldségesboltokban pedig külföldről behozott szamócát vásárolhatunk. Ezt azonban külföldön is nagyüzemekben termesztik. De vajon hogyan ...? Csodálatra méltó és örvendetes tény, hogy a zöldségboltokban cseresznye, sőt meggy is rendszeresen kapható. Itt felmerül a kérdés, hogyan oldották meg a járásban a cseresznye szüretelését, hiszen ez a múltban sok problémát okozott. E tekintetben előrelépést jelent azon határozat, amelynek értelmében minden szervezet a tulajdonában levő területről az egész termést köteles betakarítani. Ez természetesen az útmenti gyümölcsfáikra is vonatkozik. Bednárik mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozója szerint valamennyi szövetkezet az új rendeletet fontos társadalmi kötelességének tekinti, és a gyors ütemben haladó szántóföldi munkálatok mellett a cseresznyeszedésre is szakított időt. Példásan jártak el a dubníki (csúzi) szövetkezetben, ahol a SZISZ által rendezett társadalmi munka keretében — szombaton és vasárnap — rövid időn belül leadták a korai cseresznyét. A szövetkezetek dolgozóinak aktivitása bizonyítja, hogy ezt az évek óta fennálló problémát is meg lehet oldani. Akadnak azonban „kivételek“ is, akik az össztársadalmi feladat elvégzése helyett inkább a kibúvót keresik. Christov Dimiter mérnök — a Zelenina érsekújvári üzemének igazgatója — elmondta, hogy a Nové Zámky-i Űtfelügyelőség munkaerőhiányra hivatkozva nem hajlandó a hatáskörébe tartozó útmenti cseresznyefák termését leszedni. Pedig csupán 3—4 km-es szakaszon húzódó 400 cseresznyefa termésének leszüreteléséről van szó, ami alig haladja meg a harminc máJó lesz az ellátás a főidényben A nyári idény a szolgáltató vállalatokra, üzemekre rendkívül nagy megterhelést ró, éspedig mindjárt több oknál fogva. Ez a nyári kánikula és a vele jelentkező turistaidény, amikor dolgozóink megérdemelt szabadságukat töltik. Nő az idegenforgalom is. Másrészt erre az időszakra esik a nyári munkák zöme a mezőgazdasági üzemekben. Hogy a lakosságot, aratókat és turistákat hogyan tudják ellátni az üzletek, éttermek és a szolgáltatási egységek, erről érdeklődtem RÉVAY Károlytól, a Nové Zámky-i (érsekújvári) JNB kereskedelmi és idegenforgalmi osztályának vezetőjétől. — A nyári szezonra a járásban jól felkészültünk, kihasználva a tavalyi jó eredményeket, és a több éves tapasztalatokat egyaránt. A jnb tanácsa elfogadta és jóváhagyta a technikai és szervezési tervet a nyári idényre, amely biztosítja a folyamatos ellátást. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet és a vendéglátóipar üzemegységei a nyári szezonra raktárkészleteket létesítettek. A vendéglők 250 hl ásványvizet, 1 tonna dzsúszt, 0,7 hl mustot, 1,5 tonna húskonzervet, a Jednota 600 hl ásványvizet, 2,2 tonna dzsúszt, 1 hl mustot, 15 hl gyümölcsszörpöt és 1,7 tonna húskonzervet tárolt. Ezenkívül mindkét vállalatban kidolgozták a szeptemberig szóló megrendelés tervét is. A mezőgazdasági üzemeket és a kiemelt, forgalmas turistaközpontokat előnyben részesítve látják majd el hússal, tejjel, friss zöldséggel és hűtött alkoholmentes italokkal. Bár a fogyasztás előreláthatólag átlagosan 6 —9 százalékkal növekedik, az áruellátás az idén még jobb lesz a tavalyinál. Ennek érdekében a szódagyárt áttér két műszakra és így biztosítja a szódát és a málnát. Tavaly szörphiány mutatkozott, az idén az igényeket teljesíteni tudják e' téren is. A sörgyár is biztosította az érdekelteket, hogy sörválasztékban nem lesz hiány. Alkoholmentes sört is kellő mennyiségben gyártanak. A Jednota a sörgyár és a szódagyár napi felmérése alapján — szombat és vasárnap is — szállítja a kívánt hűsítő italokat. Örvendetes az a tény, hogy a járásban tovább javult az elszállásolási lehetőség. A tavalyihoz képest 153 ággyal több áll a közönség rendelkezésére. Jelenleg naponta 829 személynek tudnak szállást biztosítani. Az étkeztetést 158 üzemegység látja el, tizenegyezer ülőhelylyel. A Jednota körlevélben felkínálta az összes efsz-nek és állami gazdaságnak a szolgáltatásait. Az aratók érdekében a mezőgazdasági üzemek kívánsága szerint módosítják az üzletek nyitvatartási idejét. A felszolgálás meggyorsítása és minőségi javulása érdekében negyven brigádost fogadnak fel, s az alkalmazottak száma negyvenöt végzett tanonccal is bővül. Az aratók és a turisták igényeit tehát kielégítik. Kisebb hiány csupán a márkás alkoholmentes italoknál és néhány hússpecialitásban mutatkozik. Az étkeztetést, elszállásolást kulturált és jő higiéniai feltételek mellett biztosítják. Ez is hozzájárul az aratás sikeréhez, a nyári munkák elvégzéséhez, valamint a turisták és a lakosság megelégedéséhez. Ez mindnyájunk érdeke. —plavec— IGEN EREDMÉNYESEN ZÄRT AZ INCHEBA TIZEDIK ÉVFOLYAMA zsát. Az igazgató elvtárs megjegyezté, hogy nem hagyják kárbaveszni, és társadalmi munka keretében a saját dolgozóik bevonásával megmentik a termést. Vajon erre a megoldásra az űtfelügyelőség dolgozói nem jöttek rá? Vagy talán azt gondolják, hogy más vállalatok, szervezetek vagy üzemek több munkaerővel rendelkeznek? A felmerülő kérdések sokaságából — a fogyasztó szemszögéből nézve — érdekes, hogy milyen lesz az ellátás a nemsokára beérett kajsziból. Kleman igazgató szavai szerint a múlt évhez viszonyítva jobb termés várható, és az előzetes termésbecslés alapján kétezer tonna kajszi felvásárlására van kilátás. De ennél még jóval többet tudnának felvásárolni és értékesíteni. A felvásárlásra jól felkészültek. Csak az érsekújvári járásban például a nyári gyümölcs átvételéhez 32 felvásárló központot létesítettek. Kleman elvtárs szerint a zöldségfelvásárlás egyelőre jó ütemben halad. Persze problémák itt is akadnak. Az idény kezdetén például gondot okozott a saláta felvásárlása. — Mivel tavaly a salátát drágán vásároltuk fel — mondta az igazgató elvtárs —, idén a termesztők „vérszemet“ kaptak, s mindenki — aki egy talpalatnyi területtel is rendelkezett — salátát termesztett. Természetesen a töméntelen mennyiséget nem győztük értékesíteni. így is a tervezett 700 tonna helyett 1140 tonnát vásároltunk fel. Salátát aránytalan nagy mennyiségben Csehországba is szállítottunk. Azonban mindent mégsem tudtunk elhelyezni, mivel a szállítási költségek gyakran meghaladták az értékesítési árat. Jelenleg a korai káposzta felvásárlása okoz problémát. A természet egy kissé „megtréfálta“ a felvásárló vállalatokat. A múltban a járásból a korai káposztának hozzávetőlegesen hatvan százalékát Csehországba szállították. Idén az elkésett vegetáció miatt a káposzta mindenütt egyszerre érett be. A csehországi partnerek a szerződéseket sorra lemondják. Ezért a Zelenina vezetősége felkérte a termesztőket, hogy a káposzta szedésével még várjanak. A termesztők szempontjából viszont nem közömbös, mikor szedik a termést. Hiszen a kertészeti területeken több zöldségfélét is termesztenek egymás után. így a káposzta betakarítása után is hasznosítani akarják a talajt. Nem beszélve arról, hogy a földeken maradt káposzta minősége jelentősen csökken. Ez valóban nehezen megoldható probléma, és nem csoda, hogy mindkét fél a saját igazát védi. Csak az a kérdés, mi legyen a „salamoni“ megoldás? Az igazgató állítása szerint a vállalat dolgozói igyekeznek megtenni mindent annak érdekében, hogy a közellátás zöldséggel és gyümölccsel kielégítő és folyamatos legyen, de emellett a termesztők se károsodjanak. Persze ez nem mindig sikerül. Azonban a szövetkezetektől Is elvárják, hogy a szerződéseket és a leadási határidőt betartsák. A svodíni (szőgyéni) szövetkezet például a szerződésileg lekötött hatvan mázsa csemegepaprikát az érsekújvári Jednotának adta el. Miért? Talán a Jednota többet fizet a paprikáért? Ki tudja...? Tény, hogy a problémák, nehézségek, ellentmondások mindenütt felmerülhetnek, s a jövőben is elkerülhetetlenek. A lényeg tulajdonképpen abban rejlik, hogy az emberek miképpen oldják meg, küszöbölik ki a felmerült nehézségeket. Kiamarcsik Mária mérnök Kerek egy héten át várta vendégeit az Incheba nemzetközi vegyipari vásár. Most, hogy bezárta kapuit a jubileumi tizedik évfolyama, illő, hogy legalább néhány mondattal a tények tükrében, méltassuk ezt a nemzetközi viszonylatban is komoly elismerést aratott, országunk határain messze túlnőtt akciót. Az Incheba a hazánkban rendezett nemzetközi szakosított mintavásárok legjelentősebbjeinek egyike. Aránylag rövid múltra tekinthet vissza, de az eltelt egy évtized elegendő volt ahhoz, hogy fejlett vegyiparunk sikereinek bemutatása mellett mindenki számára lehetővé tegye a KGST tagállamait képező baráti országok és más, iparilag fejlett államok vegyiparában eddig elért eredmények összehasonlítását. Tízéves fennállása alatt jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ipari termelésünkben a vegyipar fejlődése lényegesen felgyorsult, térfogata emelkedett. S éppen a most zárult legutóbbi évfolyama olyan eredményt hozott, amelynek alapján további fejlődését joggal elvárhatjuk. így Szlovákia fővárosának minden feltétele adott ahhoz, hogy a vegyipar és a gyógyszeripar egyes ágazatainak valóban nemzetközi tudományos-műszaki központjává váljék. Magát a vegyipari mintavásárt nem jelentette csupán a huszonhat országból összesereglett 642 kiállító. Az Inchebát több más, igen kimagasló akció egészítette ki. Köztük az Agrichem IV. nemzetközi kongresszus volt talán a legfontosabb, amelynek tárgyalásain tizenöt ország közel négyszáz szakembere vett részt. További rangos kísérőakciója volt az idei Inchebának az életkörnyezet problémakörét taglaló Inter-Eko-Technika elnevezésű nemzetközi kongresszus, tizenegy ország szakembereinek részvételével. Ez utóbbi célja, hogy hozzájáruljanak a vegyiparnak az emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása következményeinek kiküszöböléséhez. Ennek igen komoly jelentősége van, hiszen a vegyipar rohamos fejlődése egyre nagyobb mértékben hat közvetlen életkörnyezetünkre, veszélyeztetve az ökológiai egyensúlyt. • Tartósan szilárd helyet vívott ki e nemzetközi vásár akciói között a KGST országainak vegyipari, elsősorban közszükségleti vegyiparának kérdéseiről tárgyaló nemzetközi műszaki értekezlet is, amelynek ez évben már hetedik évfolyamát tartották meg. Ezenkívül gyógyszergyártási és toxikológiai szakértekezletek keretében foglalkoztak a világ minden tájáról összesereglett szakemberek a vegyi-és gyógyszeripar káros hatásának kérdéseivel. Az Incheba iránt mutatkozó, évről évre növekvő érdeklődés egyik fokmérője a hazai külkereskedelmi vállalatok és a külföldi gyártó cégek, illetve külkereskedelmi szervezetek között létrejött üzletkötések térfogata is. A kereskedelmi szerződések megkötésének idei mérlege az Incheba történetében csúcseredményt jelent. Összesen közel négy és félmilliárd koronás üzletkötést már lezártnak tekinthetünk és további hatszázhuszonhat millió korona értékű kereskedelmi szerződés még megkötésre vár. A megkötött szerződések forgalmából 88 százalék jut a nyersanyagokra, félkész árukra és a vegyipari termékekre, a fennmaradó tizenkét százalékot pedig gépipari gyártmányok teszik ki. Az Inchebán realizált kereskedelmi szerződésekből kitűnik, hogy ismét egy lépéssel sikerült előbbre lépni, mivel vegyipari termékeink exportja az üzletkötések összértékének harmincöt százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy külkereskedelmi szervezeteinknek az üzletkötések terén elért sikere a tavalyihoz viszonyítva hat és félszázalékos növekedést mutat. A legnagyobb forgalmat a Chamapol prágai és bratislavai üzemegysége érte el, de eredményt könyvelhet el a bratislavai Technoexport, a Motokov, a Centrotex, a Slovexport és más külkereskedelmi vállalatunk is. A bratislavai Chemapol vállalat például az NDK-ba 19П millió korona értékben szállít majd polipropilént, negyven millió korona értékű hugyanyt, a Szovjetunióba negyvenhét millióért agrokémiai készítményeket és polipropilént, de partnerei között megtaláljuk jugoszláviát és japánt is. A bratislavai Technoexport külkereskedelmi vállalat a vegyi üzemek felszereléséhez szükséges korszerű gépipari gyártmányokat százhatmillió korona értékben szállít. S e felsorolást — az Incheba sikerének mérlegét — tovább is folytathatnánk. De erre talán nincs is szükség, hiszen az említettek is ékesszólóan bizonyítják: hazánk és a KGST országainak céltudatos együttműködésének még szorosabbá fűzéséhez és a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági kapcsolatainak nagyabb méretű kiépítéséhez, a békés kereskedelem alapjainak bővítéséhez jelentős mértékben járul hozzá. Az Incheba nemzetközi vegyipari árumintavásár szervezői az idei jubileumi vásár befejeztével ezúttal a jövő, évi, tizenegyedik Incheba megrendezésének időpontját is kitűzték. Egy év múlva, június 23. és 29-e között ismét szeretettel várja majd mindazokat, akik a rohamosan fejlődő vegyipar terén újabban elért sikereiket kívánják ország-világ előtt bemutatni. Egyúttal újfent bizonyítani, hogy a KGST országainak ez a maga nemében egyedülálló, szakosított nemzetközi árumintavására a világ gazdasági kapcsolatainak fejlesztését célzó igyekezet egyre nagyobb méretű, minden világrészre kiterjedő bővítésének fontos láncszemét jelenti. (ben) £3 ШЯШШ Az elmúlt hét folyamán az öntözött területek vízkészletében 25—30 mm csökkenést mértek. A hétvégi esőzés Szlovákia nagy részében e vízmennyiségnek csupán a felét pótolta. Húsz milliméternél több csapadékot csak Malackyban, Jaslovské Bohunicén, Rimaszombatban és Kassán mértek. A többi országrészeken semmi sem indn kolja az öntözés szüneteltetését. A cukorrépa, a kukorica és a takarmányok mellett, melyek 35—45 mm öntözővíz-mennyiséget igényelnek, növekszik az öntözött köztesek vetésének és öntözésének az időszerűsége. Ezeknek öntözés nélküli termesztése a sikertelenség kockázatával jár. Az öntözött területeken a köztesek a takarmányok jelentős tartalékát képezhetik. Július 10-ig vetjük a keveréktakarmányokat, a korai burgonya és a repce után a zöldtakarmánynak szánt kukoricát, melyet a vetés után azonnal 20—25 mm adaggal öntözünk. Ez biztosítja az egyenletes kelést. Több éves tapasztalat alapján az ilyenkor vetett kukorica öntözés mellett 45 t/ha hozamot adhat. Oto B rezný mérnök, CSc. CSAPADÉKMENNYISÉGEK ÉS A NÖVÉNYEK VÍZSZÜKSÉGLETE: A meteorológiai állomás körzete Csapadék Vízszükséglet (mm) lucerna cukorrépa kukorica korai burgonya Ivanka pri Dunaji 19,9 31,2 27,3 28,4 29,9 Gabčlkovo 18,9 25,3 23,8 22,0 22,7 Kráfová pri Senci 18,0 31,3 29,4 27,4 34,3 Žiharec 14.1 23,5 21,7 21,2 25,3 Nitra 14,7 29,3 27,3 25,9 32,0 Rimavská Sobota 39,3 18,5 15,9 13,1 18,9 Košice 34,7 21,1 20,2 18,9 23,5 Trebiíov 9,7 18,8 18,4 13,4 19,7
