Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-12-30 / 52. szám

г SZABAD FÖLDMŰVES 1978. december 3Ö< Ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági bizottsága fcz SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága, melynek ta­­hácskozását Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezette, a múlt heti ülésén részletesen elemezte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, illetve azt, hogy szocialista népgazdaságunknak ebben a fontos ágazatában hogyan teljesülnek a CSKP XV. kongresszusának határozatai. A bizottság továbbá megvitatta az SZLKP KB 1979. márciusi ülésére készülő beszámoló téziseit; értékelte az efsz-ek új Jutalmazási Rendszerét és állást foglalt e jutalmazási rendszer fejleszté­sével kapcsolatos javaslat mellett; megismerkedett a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az erdő- és vízgazdálkodási reszort 1979. évi vég­rehajtási tervével és a tervfeladatok felosztásának módszerével. Felbecsülhetetlen kincsünk rAz SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási a községekben. E cél érdekében 1980-: Minisztériuma a közelmúltban sajtó­­értekezletet tartott, amelyen Vladimír Margetín miniszter behatóan foglalko­zott mindazokkal az Igényes felada­tokkal, amelyek a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évében a víz­­gazdálkodásra hárulnak. Részletesen elemezte a tervfeladatok teljesítését a vízgazdálkodás szakaszán. Népgaz­dasági szempontból olyan döntő fon­tosságú kérdéseknek a megvitatására és boncolására került sor, mint pél­dául a vízellátás, a víz tisztaságának megóvása, a vízgazdálkodás műszaki fejlesztése és az építkezési beruházás előrehaladása. Az eddigi eredmények és tapasztalatok alapján körvonalazta a következő két esztendő feladatát, főleg azokon a szakaszokon, ahol még több helyrehoznivaló akad. örvendetes tényként kell kiemelni, hogy valamennyi központilag irányí­tott vízgazdálkodási vállalat az idei évre kitűzött feladatát feltehetően tel­jesíti, esetleg túlszárnyalja. Erről a legjobban a háromnegyedévi eredmé­nyek tanúskodtak, amikor a tervet több mint százhárom százalékra telje­sítették. A szám önmagában nem mond sokat. Gyakorlati jelentőségé­nek sokkal szemléltetőbb példája az a tény, hogy a múlt év hasonló idősza­kához viszonyítva közhasználati cé­lokra tizennégymilliő, a mezőgazdasá­gi üzemek részére pedig az öntözés­hez százhétmilliő köbméterrel több vizet szolgáltattak, s ezáltal a terve­zett mennyiséget jóval túlszárnyalták. A feladatok teljesítése a többi, sza­kaszon is —pl. az építkezési tervek előkészítésében, a kavics kitermelésé­ben, az építészeti és szerelő munká­latoknál, a földméréseknél stb. — a tervezettnél gyorsabb ütemben haladt. Komoly feladatok hárulnak a nem­zeti bizottságok hatáskörébe tartozó vízgazdálkodó vállalatokra is; ame­lyeknek elsősorban biztosítaniuk kell a lakosság egyre növekvő vízszükség­letét, másodsorban bővíteniük kell a vízvezeték- és csatornahálózatot, főleg több nagy kapacitású víztárolót kell létesíteni. A vízvezetékhálózatot há­romezer, a csatornahálózatot pedig egyezer kilométerrel kell bővíteni. Továbbá szorgalmazni kell a megkez­dett harminc városi szennyvíztisztító berendezés építésének befejezését. De ezenkívül további huszonegy víztisz­títót kell létesíteni. A vízgazdálkodásban a beruházások­nak igen nagy népgazdasági jelentő­ségük van. Hiszen olyan létesítmények megvalósításáról van szó, mint pél­dául a víztárolók, szennyvíztisztítók, árvízvédelmi gátak és vízi erőművek — például a dunai vízlépcsőrendszer — építése. Sajnos, az építkezési beruházások tervét az utóbi két évben nem teljesí­tették. Az év végére a tervfeladatok teljesítése aligha haladja meg a nyolcvanöt százalékot. Igen nagy a befejezetlen építkezések száma. A ki­vitelező vállalatok a múlt évbén pél­dául a tervezett huszonkét építkezés­ből csupán tizenhetet, 1978-ban pedig az előirányzott huszonkilencből tizen­négyet adtak át rendeltetésüknek. A lemaradást szakmunkaerő, gépi beren­dezések, szállítóeszközök, valamint építőanyagok hiányával indokolják. A lemaradás következtében a felada­tok halmozódnak és a következő két esztendőre tolódnak át. Ez pedig a jö­vőben hatékony Intézkedéseket köve­tel. Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a szennyvíztisztító berendezések építésé­ben is. Itt az építés üteme a tervnek csupán a hetvenöt százalékát közelíti meg. A levont következtetések arra fi­gyelmeztetnek, hogy az eddiginél lé­nyegesen nagyobb gondot kell fordí­tani a környezetvédelemre, de főleg a víz tisztaságának megóvására. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági üze­meik részéről komolyabban kellene venni a környezetvédelmi Intézkedé­sek betartását. Klamarcsik Mária nniiMmiiHminmiiHmi A múlt héten ünnepelte megjele­­” nésének 30. évfordulóját pár­tunk központi bizottságának magyar nyelvű napilapja, az Oj Szó. A felsza­badulás utáni első szlovákiai magyar újság úttörő munkásságot végzett ős végez a mai napig, hogy a fejlett szo­cialista társadalom építésének mozgó­sító és szervező, harcos eszközé le­gyen a magyar nemzetiségű dolgozók körében. Az Oj Szónak ezt a szerepét talán a legjobban jellemezte az SZLKP Köz­ponti Bizottságának a jubileum alkal­mából a szerkesztőséghez intézett üd­vözlő levele, amelyben Lenért elvtárs, a központi bizottság első titkára a következőket írta: „Szerkesztőségük kollektívája nem csekély igyekezetei fejt ki, hogy napi-30 éves az Űj Szó lapjuk, az Oj Sző foglalkozzék a kom­munista párt és az egész társadalom legfontosabb feladataival. Sikeresen bontakozódik ki együttműködésük a Pravdával és a Rudé právo-val, amivel az Oj Szó kétségtelenül hozzájárul olvasói jobb tájékoztatásához az egész ország feladatairól és problémáiról, valamint látókörük bővítéséhez. Őszin­tén örülünk annak, hogy a szerkesz­tőség munkájában első helyen áll a tartalomnak és az újságírói formának a tökéletesítése. Ezt tükrözi napilap­juk közkedveltsége is olvasóik köré­ben. Pozitívan értékeljük a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megváló* sítását célzó igyekezetüket, az olvasók munka- és alkotó aktivitásának ösz­tönzését és a csehszlovák hazafiasság és a szocialista nemzetköziség szelle­mében való nevelésüket.“ A lap megjelenésének 30. évfordu­lója alkalmából rendezett találkozón Ľudovít Pezlár elvtárs köszöntötte az Oj Sző munkaközösségét és tolmácsol­ta a felső szervek üdvözletét. Az ŰJ Szó szerkesztősége számos üdvözlő táviratot kapott más lapok kollektí­váitól. Szerkesztőségünk munkakö­zössége is a gratulálők között volt jövőre tartja kongresszusát a Szlo­vákiai Nőszövetség, ezt megelőzően pedig januárban járási konferenciák zajlanak le. Előkészületeink már meg­kezdődtek, s napjainkban a Nőszővet­­ség alapszervezetei évzáró taggyűlé­seiken készülnek fel a járási konfe­renciákra. A komárnói (Komárom) járás nő­szövetségi alapszervezeteinek munká­ját sokoldalú tevékenység jellemzi. Például novemberben sikeres képző­­művészeti kiállítást rendeztek a tagok műveiből, ami ugyancsak a szocialista kultúra térhódítását jellemzi. Fontos rendezvény volt még a mezőgazda­ságban dolgozó nők járási aktívája. A dolgozó nők problémáival foglalkozott annak a célnak jegyében, hogy jó szolgáltatások bevezetésével könnye­sünk a dolgozó nők helyzetén. Az évzáró taggyűlések fő tárgya, természetesen, a gazdasági feladatok sikeres teljesítése. A tagok zöme tár­sadalmi munkával is segíti az üzeme­ket. Szocialista vállalásaiknak megfe­lelően segítettek a termés-betakarí­tásban. Ezért dicséret illeti a komá­romi városi alapszervezet, a hajógyári szervezet tagjait. (Kolozsi Ernő) A vraküni (Várkony) nőszövetségi alapszervezetben megtartott évzáró taggyűlésen értékelhették, hogy a mintegy száztagú szervezetben betar­tották a politikai előadások tervét. Az olvasókörben a „Mindent az em­berért“ mozgalom keretében elolvas­ták és megtárgyalták Ordódy Katalin: Kiküldetés, valamint Csontos Vilmos: Nagy eseményre készülnek Dalol a föld című kötetét. Találkoztak és elbeszélgettek a szerzőkkel. Sokoldalú tevékenységet folytattak a várkonyi asszonyok, amit az is bizo­nyít, hogy bekapcsolódtak a honvédel­mi versenybe, továbbá felmérést vé­geztek a falu üzleteiben és vendég­lőiben, s illetékes helyen szóvá tették a fogyatékosságokat, lépéseket tettek kiküszöbölésük végett. Az évzáró gyűlés határozata értel­mében jövőre még igényesebb felada­tokat vállaltak és követik a jól bevált utat. (Puha Margit) Eletjubileum JOSEF N Ä G R ELVTÄRS 60. ÉVES Az év utolsó napján kiemelkedő életjubileumot ünnepel JOSEF NÄGR elvtárs szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Szilveszter­kor tölti be hatvanaőiik életévét. Egy Plzeň vidéki faluban született. A Me­zőgazdasági és Erdészmérnöki Főisko­lán végezte tanulmányait, közben kü­lönféle gyakorlati munkákat végzett a mezőgazdaságban. 1949-ben már a Lubeneci Állami Gazdaság igazgatója. A későbbi években minisztériumi be­osztásokban működött. 1963 óta a CSKP Központi Bizottsága mezőgazda­­sági bizottságának a tagja. 1967-től 1976-ig a Cseh SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteré volt, majd 1976 májusában átvette a szövetségi miniszter tárcáját. Nágr elvtárs kiváló szakember hí­rében áll. 1977 óta ő képviseli hazán­kat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának mezőgazdasági állandó bizottságában és élelmezésügyi állan­dó bizottságában. Érdemei elismeréséül 1965-ben az Építési érdemekért kitüntetést ado­mányozták neki, 1968-ban pedig Mun­kaérdemrenddel tüntették ki. jó egészséget és további munkasi­kereket kívánunk miniszterünknek. A tvrdosovc'éi (Tardoskedd) Nőszö­­veség tagjai is szerteágazó tevékeny­ségről számolhattak be az évzáró tag­gyűlésen. Például rajzversenyt szer­veztek a helyi iskolák legügyesebb rajzolóinak bevonásával, az olvasó­mozgalom keretében könyvankétokat rendeztek s ezt a jövőben is folytat­ják. Nagy érdeklődés kísérte a Kia családi iskola című előadássorozatot, amelynek keretében a szerelemmel, a családdal, a joggal kapcsolatos kér­déseket vetették fel. A kézimunkaki­állítás a nők dicséretért vált. Az ügyes kezű asszonyok társadalmi munkában faluszépítési akcióban is kitűntek. A lakóházak, középületek és emlékművek környékét határozottan megszépítették. Nyolcezer órát áldoz­tak erre szabad idejükből. A Nőszö­vetség rendezte járási szavalóverse­nyen is az első helyen végeztek, s a kerületi szavalóversenyen is a győzte­sek között voltak. A tagok bizalmát fejezte ki, hogy ifj. Bogyó Gézánét újra elnökké választották. (Tanka Klára) A nagydaróci (Veiké Dravce) alap­szervezet évzáró gyűlésén bátran megállapíthatták, hogy vállalásaikat teljesítették. Jövőre, a Nemzetközi Gyermekévben különféle vállalásokkal kívánnak hozzájárulni az akció sike­réhez. így a szervezet tagja, Szalai Vilmosné értékes előadást tartott a gyermekek helyzetéről a tőkés- és szocialista országokban. Terveznek to­vábbá egy kézimunkakiállítást; vala­mennyi tag öt koronával járul hozzá a szolidaritási alap gazdagításához; szigorúan takarékoskodni fognak a vízzel és villamos energiával, hisz er­re a háztartásban is lehetőség nyílik. Tízzel növelik a helyi szervezet tag­jainak létszámát. Ami pedig a társa­dalmi munkát illeti, jövőre a parkban épülő és remélhetően el is készülő művelődési otthon építkezésén 100 órát kívánnak ledolgozni, a nyáron pedig további 50 óra közérdekű mun­kát ajánlanak fel. Nagydarócon elégedettek az ered­ményekkel, de tovább akarnak lépnh (Dorók Erzsébet) [■■■■■»■■■■■■■■■■■■»■■■■■I Azt tartja a régi mondás: aki csatába indul, tartsa szárazon a puskaport. A közéleti személyisé­gekre, a képviselőkre egyaránt vonat­kozik ez, hisz kívánatos, hogy élő kapcsolat fűzze őket választóikhoz. A Rožňavai (Rozsnyó) Járási Nemzeti Bizottság a közelmúltban alaposan megvizsgálta a képviselők és a lakos­ság kapcsolatát, Juhász Pál oki. mér­nök, a jnb elnöke erről így nyilatko­zik: — Örömmel állíthatom, hogy járá­sunk nemzeti bizottságainak működé­sét az egyes képviselők élénk munká­ja, fokozott aktivitása jellemzi. A la­kosság eredményesen munkálkodik a járás fejlesztésén, hozzájárul a poli­tikai, gazdasági, társadalmi és kultu­rális feladatok teljesítéséhez. Ennek érdekében megismertetjük és elfogad­tatjuk az emberekkel a helyes célo­kat, hogy aztán legjobb tudásukkal segítsék elő elérésüket. A lakosság mozgósításában, természetesen, nagy szerepük van a képviselőknek. Ennek egyik feltétele, hogy jól Ismerjék az emberek véleményét. így aztán az agitációs munkának is nagy jelentő­sége van, mert segíti a képviselők és választóik kapcsolatainak állandó fenntartását és erősítését. Elismerést érdemel járásunk lakos­sága társadalmi munkájáért. Több mint ötmillió órát dolgoztak a válasz­tási programban rögzített intézmények megvalósításán. A hatodik ötéves tervidőszakban a tervezett 66 millió korona helyett már 69 millió korona értékű létesítmény született a lakos­ság önzetlen segítségével. Társadalmi összefogással építették meg a dobsinai hidat, a lubeníki sportpályát, halot­tasházat, a jelsavai (Jolsva) tekepá­lyát, továbbá több művelődési otthont, sok helyütt vízvezeték-hálózatot, böl­csődét, óvodát, tűzoltószertárat, nem­zeti bizottsági épületet stb. létesitet­tek. — A lakosság életszínvonala, élet­körülményei bizonyára a terveknek megfelelően alakultak. Hogyan érik el gazdaságpolitikai céljaikat? A gazdaságpolitikai agitáció közép­pontjában a termelés jobb megszer­vezése és a munkafegyelem szilárdí­tása áll. E téren pedig fontos szerep jut a nemzeti bizottságok képviselői­nek is. Hisz a mindennapi élet élvo­nalában állnak, közvetlen kapcsolat­ban vannak a termeléssel. Közvetlenül szervezik a határozatok végrehajtását fordítunk a gazdasági építőmunkára. A hatodik ötéves tervidőszak gazda­ságpolitikai irányelveiben kidomboro­dik a termelés dinamikus fokozása, az erőteljesebb intenzív fejlesztés, a kivitel növelése, a termelési szerkezet korszerűsítése, az irányítás javítása, a hatékony munkaerő-gazdálkodás, újabb ipartelepítés, az életszínvonal­emelés és a munkafeltételek javítása s a foglalkoztatottság fokozása. Az utóbbiak a választási programokban is a felépítése, a magnezitüzem bővítése, további fontos létesítmények tervei­nek előkészítése. A választási programban 52 olyan létesítmény szerepelt, amelyet társa­dalmi összefogással valósítunk meg. Nagyon lényeges, hogy nincs feszült­ség a beruházási kereslet és a kivite­lezők kapacitása között, javult a be­ruházásokban részt vevő szervezetek kapcsolata, de tovább kell javítani együttműködésüket, s ki kell alakítani Elérjük céljainkat A GÖMÖRI NEMZETI BIZOTTSÁGOK TAPASZTALATAI s így feltétlenül szoros kapcsolatot kell fenntartaniuk a dolgozókkal. Az ő törekvésüknek, tevékeny róhatásuk­­nak is köszönhető, hogy üzemeink rendszeresen teljesítik a tervet, sőt, többen túl is teljesítették tervfelada­taikat, és hogy a társadalmi, politikai munka is kibontakozik. A szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom Is ennek folytán konkrét tartalmat nyert, s mind nagyobb eredményekhez vezet. A járás ipari jellegének megfele­lően, a hatodik ötéves tervidőszakban 1975-höz viszonyítva az ipari termelés értékéneik 30 százalékos növekedésé­re számítunk. Ez a növekedés a mag­­nezitíparban 18—20, a vaskohászatban 90—93, a gépiparban 140, a cellulóz- és papíriparban 25. a textiliparban 65 százalékos lesz. A program szerint a mezőgazdasági termelésnek 25 száza­lékkal kell nagyobbodnia. Derűlátók lehetünk, mert ugyancsak 1975-höz viszonyítva a magnezitiparban 44,3, a gépiparban 177,2, a papíriparban 46,7, a textiliparban 52,6, a vaskohászatban pedig 78,2 százalékkal nagyobbodik a termelés. Megkülönböztetett figyelmet visszatüökrözödnek, melyek megvaló­sításában a lakosság önkéntes társa­dalmi munkával is segít. A legutóbbi két évben beruházások­ra 1 milliárd 576 millió koronát hasz­náltunk fel. Reméljük, hasonlóak lesz­nek az idei eredmények is. — Milyen beruházások várnak még kivitelezésre? — Járásunkban is kiemelt szerepük van a 'beruházásoknak. Itt különösen fontos, hogy határidőre jól elkészül­jenek a létesítmények, minden beru­házott korona hasznot hozzon. Csak így zárkózhatunk fel az egész ország népéhez azzal, hogy magas műszaki színvonalú ipart, fejlett mezőgazdasá­got teremtünk és természetesen törő­dünk a lakosság mind jobb ellátásá­val. Ezért figyelmünk olyan beruházá­sokra irányul, mint a tranzit gázveze­ték 2. számú kompresszorállomásának bővítése, a rozsnyői kötöttárugyár, kórház, húsfeldolgozó üzem felépíté­se, a Kras Szálló bővítése, a revúcai Lykotex új szőnyegmintázó üzemrész­legének, a pelsőcl (Plešivec) új isko­lának, a jelšavai és a revúcai posta­épületnek, a krasznahorkai motelnak a kölcsönös anyagi érdekeltséget. — Az eddig értékelt tfz hónap alatt hogyan fest a legfontosabb feladatok teljesítése? — Az ipari termelésben a feladatok 84 százalékával végeztünk, ami ta­valyhoz viszonyítva 3,6 százalékkal jobb eredmény. A munkatermelékeny­ség 2,2 százalékkal nagyobbodott. A helyi építőiparban azonban nem sike­rült teljesítenünk a feladatokat. A he­lyi vállalatok a tervezettnél 977 ezer korona értékűvel kevesebb munkát végeztek el. Sajnos, a lakásépítésben is lemaradás mutatkozik. Az év eleje óta a tervezett lakásoknak valamivel több mint a felét fejeztük be, viszont 25 százalékkal több lakás építését kezdtük el az idén, mint tavaly. Gon­dot okoz, hogy a nagy építőipari szer­vezetekkel szemben a közepes építő­ipari vállalatok fejlettségi színvonala elmarad a követelmények mögött. E- zért célszerűnek tartjuk a kisebb vál­lalatok, szövetkezetek és társulások lehetőségeken belüli támogatását. — Kevés szó esett Gömür mezőgaz­daságáról. Pedig a járásban minde­nütt a mezőgazdaság fellendülésének a jeleit látjuk. — Először is utalnék arra, hogy S mezőgazdaságban nem rendelkezünk a legelőnyösebb természeti adottsá­gokkal. Túlsúlyban vannak a hegyes, domboldalas, meredek határrészek. Itt a legmostohább a föld, háromszor annyit kell dolgozni, mint más járás­ban. Emellett még, természetesen, a rossz időjárással még kell küzdenünk. A hátráltató tényezők ellenére arány, lag sikeresen teljesítjük az idei fel* adatokat. Bátran állíthatom, hogy szU lárdabb a szövetkezeti gazdálkodás; jobban kidomborodik a gazdálkodás üzemi jellege, biztonságosabb a tér* melés. Erősödött a szövetkezetek ön* állósága s nagyon fontos, hogy mind* inkább szocialista jelleget ölt az egyén és a közösség viszonya. Lássuk konkrétan, hogyan fejeződik ez ki abban, ami az ország asztalára kerül. A járás egyebek között 658 vagon húst és húszmillió liter tejet, továbbá kenyérgabonát, burgonyát' és sok egyéb terményt adott a közellátás céljaira. Tojásból a tervezettnél 300 ezer darabbal többet adtak el. Állat­­tenyésztési termékekből Is több jutott piacra, mint a múltban. Végül megállapíthatjuk, hogy a XV. kongresszus határozatainak végrehaj­tása nyomán fejlődött a szocialista demokrácia. A nemzeti bizottságok te­vékenysége jől szolgálja a lakosság érdekeit, a társadalmi és politikai cé­lok elérését. Erősödött az állami szer. vek és a lakosság kapcsolata. A társa­dalmi munka tevékenyen elősegíti az előadódó problémák megoldását. Jobban él a lakosság, ez mindenütt, minden téren tapasztalható. A mező­­gazdasági üzemekben elkészültek az éttermek, a parasztembernek nem kell már az árokparton szalonnáznia. Me­leg étel várja a dolgozókat. Az utóbbi években a rozsnyői Járás is előbbre jutott. A nép a kommunisták vezetésével felismerte, hol keresse boldogulását. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom