Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-23 / 51. szám
1978. december 23. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Sok sző esik mostanában a Veiké Kapuíany-i (Nagykapos) szövetkezet, ben az állattenyésztésről, ami érthető, hiszen az elméit évek eredményei távolról sem voltak összhangban az adottságokkal. Voltak és vannak ugyan a baromfitenyésztésben, a juh. tenyésztésben és a sertéstenyésztésben sikereik, a szarvasmarha-tenyésztés szakaszán azonban még sok a tennivaló ahhoz, hogy a termelési eredményeket a lehetőségek színvonalára emeljék. Amint az elemzés kimutatta. számos olyan hiba mutatkozott (a tervezettnél kisebb állatállomány, elégtelen tejhozam, nem megfelelő ellés és elválasztás, sok kényszervágás, rossz takarmányozás stb.), amely a jövő szempontjából tarthatatlan. Ä szövetkezet vezetőit azzal a céllal kerestük fel, hogy belátható időn belül sikerül-e felszámolni a fogyatékosságokat? A kérdésre pozitfv válaszokat kaptunk. Az alapos elemzések után következetes intézkedések történtek a helyzet javítására. Szemünkbe ötlött, hogy az őszi betakarítás sok kézi és gépi munkaerőt igénylő munkája mellett arra is futotta idejükből és energiájukból, hogy a télre szükséges takarmány begyűjtéséről, megfelelő tárolásáról is gondoskodjanak. Mindenki tudja, hogy a jó tejhozam néhány tényező együttes hatásától függ: az ember szakértelmétől és Ielkiismeretétől, a jó fajtától, az ésszerű takarmányozástól és a megfelelő szálláshelytől. Nagykaposon mindent megtesznek azért, hogy ezen tényezőket maradéktalanul biztosítsák. Ahhoz, hogy a tehénistállók megfeleljenek a korszerű követelményeknek, nem voltak restek körülnézni a nyugatszlovákiai kerületben. A szlovák-tarka tehénállományt megfelelőnek tartják, mert tejelő képessége jó. Böszörményi Gábor, a szarvasmarha-tenyésztési ágazat vezetője elmondotta, hogy a szövetkezet egyesítése utáni években következetesen végezték a selejtezést, a jő tejelő egyedek utódainak a tenyésztésbe vételét. Megfelelő válogatást és selejtezést csak ott végezhetnek, ahol ezt az állatlétszám lehetővé teszi. Ehhez az előfeltételt megteremtették, idejében gondoskodtak az állatlétszám szaporításáról. Jelenleg az év végére tervezett háromezerötszáz szarvasmarhával szemben háromezer - ötszázkilencven állatot tartanak. Ebből ezerkétszázhúsz a tehén, tehát van miből selejtezni. Az előrelátó, gondos munkát tükrözi az is, hogy az év végére tervezett kilencszázhetvenhat borjúból szeptember végéig hétszázhatvannégy már az állományt szaporította, s év végéig még kétszázhuszonhét tehén ellésével számolnak. Az állatállomány szakavatott gondozása, tudományos alaposságú takarmányozása tette lehetővé, hogy a tervezett évi kétmillió ötszáztizenötezer literből szeptember végéig több mint kétmillió liter tejet értékesítettek, vagyis a tejeladási időtervüket százezer literrel túlteljesítették s ezt az év végéig tartani akarják. Galgóczy Tibor, a szövetkezet elnöke ezeket mondotta: ,„Nem állítottuk túlságosan alacsonyra a mércét, 1975- ben ugyanis a tehenenkénti tejátlagunk csupán ezernyolcszáz liter volt, az idén azonban el akarjuk érni a kétezerhétszázötven, 1980-ban pedig a háromezer litert. Bízunk benne, hogy a szövetkezetben az ötéves tervidőszak végéig ezt nemcsak megvalósítják, hanem túl is szárnyalják. Alkalmunk volt látni, milyen gondosan felkészültek az állatok teleltetésére. Kétszázharminc vágonnyi jó minőségű szénát gyűjtöttek be. A gazdasági udvarokban sorakoznak a szénakazlak. Mostanáig ötven vagon takarmánylisztet is készítettek. A nyolcvan hektár cukorrépa karéját besilózták, mégpedig lóherével, lucernával és bükkönnyel keverve és ebből kétszázhúsz vagon jó minőségű silót nyertek, de répaszeletből is készítettek kétszázharminc vágonnyi silót. Több mint hatszáz vagon jó minőségű silót készítettek, ám ezzel korántsem elégedettek. Szándékuk, hogy amíg az idő engedi, folytatják a silózást s legalább ezerkétszáz vagon takarmányt silőznak be a tél kezdetéig. A nyolcszáz hektár pillangós növényzetét az idén ötször, az ötszáz hektár tarlóherét pedig kétszer kaszálták. A szénával, valamint a százötven hektár silókukoricával és a bőséges sarjúterméssel az állatállomány téli takarmánya biztosított. Ez a titka annak, hogy a valamikor gyenge nagykaposi szövetkezet egyre szorosabban zárkózik fel a trebišovi (Tőketerebes) járás legjobb gazdaságai mögé. Illés- Bertalan Az irányítás minőségi kérdéseiről tanácskoztak Algayer elvtársnak, a kerületi mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének és másoknak részvételével november elején Nyitrán járási értekezleten tárgyaltak a szövetkezetek szervezésének és irányításának kérdéseiről. A tanácskozást a járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és a szocialista akadémia járási bizottsága rendezte. Részt vettek rajta az efsz-ek pártszervezeteinek az elnökei, a szövetkezetek elnökei, a termelési és a gazdasági szakaszok vezetői. A tanácskozást Ladislav Vajda, az SZLKP járási bizottsága elnökségének a tagja, a járási mezőgazdasági Igazgatóság vezetője nyitotta meg. Meghatározta azokat a tényezőket, amelyek nagy hatást gyakorolnak a szövetkezetek szervezési elrendezésének a tökéletesítésére. Kiemelte, hogy a termelés legfontosabb tényezője az ember. A dolgozóknak az irányításban való részvétele tehát döntő fontosságú. Az igyekezetnek arra kell irányulnia, hogy minden egyén megtalálja helyét a szervezésben és meg legyen győződve az összpontosítás és a szakosítás irányvonalának helyességéről. Az ágazati irányítási rendszer tökéletesítése során mindenekelőtt arról van szó, hogy a dolgozók közötti kapcsolatok a termelési folyamatban is kidomborodjanak, mivel ott dől el a költségek, a hatékonyság és a siker kérdése. A főbeszámolót „0] Irányzatok az egyesített szövetkezetek szervezési és vezetési rendszerében“ címen Doc. Ing. Valér Hrmo tartotta. Ezután kiegészítő előadások hangzottak el. A vitában felszólaltak a mezőgazdasági főiskola dolgozói és a gyakorlati szakemberek. A Jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták Milan Kováč mérnök, a Nová Ves n/2ítavou-i Efsz elnökének előadását, aki a mezőgazdasági vállalatok szervezeti egységei közti tárgyi és értékkapcsolatok összhangjáról beszélt. A tudománynak és a gyakorlatnak a gépsorok irányításában szerzett ismeretekről dr. Karl Dieter Gusek, a hallel Luther Egyetem tanára tartott hasznos beszámolót. Ing. , Algayer, a kerületi pártbizottság elnökségének tagja, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság'vezetője értékelte a járásnak az új szervezeti felépítés kialakításához való pozitív hozzáállását. Hangsúlyozta, hogy a nyitraí járás az irányítás és szervezés haladó formálnak nemcsak kerületi, de országos méretben Is újítójává vált. A tanácskozást Štefan Kochansky elvtársnak, az SZLKP járási bizottsága elnökségi tagjának, a jb titkárának felszólalása zárta be, aki rámutatott a szervezés és az irányítás tökéletesítésének fontosságára, de a problémákra is, amelyeket a szövetkezetekben kell megoldani. Jozef Lukáč mérnök A Komárnói (Komárom) Mezőgazdasági Igazgatóságon megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tejtermelésre. Tény, hogy a járás az év tíz hónapjára tervezett tejeladást nemcsak teljesítette, hanem a tervezettnél jóval többet adott a közellátásnak. A járás gazdaságai közel negyvenkilencmillió liter tejet szállítottak a Nové Zámky-i (Érsekújvár) tejfeldolgozó üzembe. A tejtermelés sikereiről Rusnák Richard mérnökkel, a jmi zootech-Sikerek a tejtermelésben nikusával és Lamy Arpád zootechnikussal beszélgettem. Arról tájékoztattak, hogy a tejtermelésben már évek óta a Zem. Olča-i (Nemesócsa) és a búcsi szövetkezet $ legjobb. A Zem. Olča-i szövetkezetben az év tíz hónapjára jutó tervfeladatot 109,4 százalékra teljesítették, s terven felül több mint kétszáznyolcvanezer liter tejet adtak el. A qúcsi Efsz-ben az elmúlt évben egy tehén átlagában háromezerhétszázkét liter tejet fejtek. Ez volt a járás legjobb tejtermelési eredménye. Az idén azonban négyezer liter feletti átlaggal számolnak. Így több mint nyolcszázötven liter tej jutna egy hektár földterületre, s ez bevételi szempontból is előnyös. A fenti célkitűzés elérése reális, hiszen a búcsiak a legjobbak közé tartoznak. Tervfeladatukat 103,1 százalékra teljesítették. A járásban — az elmúlt évben — két mezőgazdasági üzem kivételével háromezerháromszáz liternél több tejet értek el tehenenként. Az idén az SZLKP kerületi bizottságának felhívására vállalták, hogy a járásban egyetlen olyan gazdaság sem lesz, amely ne teljesítené túl a háromezerháromszáz literes fejési átlagot. A tíz hónap időtervének termelési irányzatát tizenöt szövetkezetben teljesítették. A Zem. Olča-i, a modranyi (Madar), a sokolcei, a hurbanovói (Ögyalla) és a búcsi szövetkezet a legjobb eredményt érte el. Az adósak közé tartozik Chotín (Hetény), több mint hatvankilencezer literrel, Vojnice (Bátorkeszí), Pribeta (Perbete) stb. A termelés fellendítése érdekében azonban más gazdaságokban is többet tehetnének. Említést érdemel, hogy a Bajcsi Állami Gazdaság jócskán túlteljesítette a tejeladási tervfeladatát. A járás állami gazdaságai együttesen huszonhatezer literrel szárnyalták túl a tejeladás időtervét. A tejtermelés jó eredményét a szocialista verseny is jelentősen elősegítette. A fejők idei versenyében a legjobb eredményt Árgyusi János, a Komárnói (Komárom) Állami Gazdaság dolgozója érte el, aki tehenenként kétezernyolcszázhuszonkilenc liter tejet fejt és egy liter tej termelésére huszonhét deka abrakot használt el. A második helyet Lengyel Rozália, a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozója foglalta el, aki kétezernyolcszázhét liter tejátlagot ért el és a tej literjének termelésére huszonegy deka abrakot használt. A harmadik helyen Margita Hamová és Vassi Sándor, a Zem. Olőa-l Efsz állatgondozói végeztek. Tehenenként kétezernégyszáznyolcvankét liter tejet fejtek és egy liter termeléséhez huszonhat deka abrakot fogyasztottak. P. Plavec Cél: a termelés fellendítése lesz. Az állatok rugalmas ellátása érdekében így függetlenítik ezt a részleget. A műszaki termelési szolgáltatás részlege a gépek javítását, a’ termények szárítását, a takarmánypelletek készítését, az épületek karbantartását, a műszaki fejlesztés és a termelés szűkkörűen szakosított teendőit végzi. Az anyagi-műszaki ellátás a gazdaság közgazdasági egységének hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben az eddigi gazdasági és költségvetési rendszer és az ellenőrzés továbbra is megmarad. Tény, hogy az ágazati szervezeti elrendezésre való átállás nagy fordulat az eddig beidegződött területi elrendezéssel szemben. Az átállást ezért fokozatosnak, vagyis a gazdaság mai termelési-műszaki adottságaihoz mértnek kell tekinteni. Ez pedig azt jelenti, hogy az új rendszerre való átállásnál a személyzeti, a műszaki és egyéb lehetőségekből indulnak ki. Olyan politikai-szervező feladat ez, amikor minden egyes dolgozó erőfeszítésével számolnak. A párt, a szakszervezet és a vállalat vezetősége gondoskodik róla, hogy a dolgozókat az új és igényes feladatokra alaposan felkészítsék. A dolgozók helyes tájékoztatása nagy mértékben befolyásolja az emberek és a csoportok egymáshoz való jó viszonyát. Ez a termelés fellendítése szempontjából nagyon fontos. Az ú] szervezeti elrendezésnek és irányításnak a termelésben csak úgy lehet teljes sikere, ha az érdekek találkoznak. Ehhez azonban magas fokú eszmeipolitikai tájékoztatás szükséges. A gazdaság sikeres termelési eredményeiért ugyanis minden egyes részleg és ágazat dolgozójának derekasan meg káli küzdenie. —Sy— A műtrágyázás bevezetői Nem titok, hogy az élenjáró mezőgazdasági üzemek egyre nagyobb gondot fordítanak a termőtalaj táperejének visszapótlására. így van ez rendjén! Hiszen jól tudjuk, hogy az okszerű trágyázással a hasznos talajbaktériumok flóráját gazdagítjuk, s ezzel terméseredményeinket döntően befolyásoljuk. Tudjuk azt is, hogy az okszerű talajművelés s a talajhasználat, továbbá a szükségnek megfelelő meszezés és a helyes műtrágyázás nélkül képtelenek lennénk a belterjes gazdálkodásra. Nincs ebben újdonság! Mégis gyakran felejtünk. Nem gondolunk arra a rögös útra, amelyet a műtrágyázás fáklyahordozóinak kellett megtenniük. Tulajdonképpen mai sikereink is — részben — nekik köszönhetők. Kevesen tudják, hogy nálunk a műtrágyázás mindenekelőtt ott terjedt el, ahol az emberek általános kulturáltsága. gazdasági körültekintése magasabb fokon állt. A múltban az ország azon részeire, ahol a földművesek nem olvastak, oda a műtrágyázás híre is csak későn jutott el. Az első műtrágyázásokról nálunk 1868-ból vannak feljegyzések. A büki, később pedig a csepregi és a diószegi, valamint a Nyitra megyei cukorgyári gazdaságokban használták egyre rendszeresebben a műtrágyát. Csontliszttel, guanóval, chilei salétrommal, szuperfoszfáttal majd kálisóval trágyáztak. A műtrágyázás a szakmailag fejlett gazdák körében is terjedt, azonban csak egyes vidékeken, szórványosan. Mi volt ennek az oka? Talán az akkori idők maradiságára jellemző magatartás. Egyesek arra törekedtek, hogy minél kisebb összeget használjanak fel az általuk ismeretlen dolgokra. Dr. Kosutáni Tamás, az ismert magyar tudós ezeket írta: „Egyesek azt állítják, hogy a műtrágyának olyan hatása van a földre, mint a pálinkának az emberre. Szerintük a pálinka az embert, a műtrágya pedig a földet rövidebb időre nagyobb teljesítményre ingerli, hogy aztán bágyadt és kimerült legyen . Egyik másik okoskodó még furcsább jelét adta olvasatlanságának. Kérdéseimre így nyilatkozott: „Ha a trágya kis mennyiségét úgyszólván a zsebemben viszem a szántóföldre, akkor az esetleges terméstöbbletet is csak a zsebemben vihetem el, oly kevés lesz“. Változtak a viszonyok, s velük megváltozott a földművelő felfogás is. Az akkori kevés költséggel folytatott gabonatermelés jövedelmezősége is más célokat követett. Ezért nem törekedtek a rétek és a legelők tömeges feltörésére a megfogyatkozott ' takarmánytermés pótlására, az állattenyésztés színvonalának a javítására. Nem volt elegendő trágyájuk a szántóföldek termőerejének a visszapótlására. A nyolcvanas évek rendkívül alacsony gabona-felvásrálási ára még a termelés költségeit is alig fedezte. A földműves saját kárán tapasztalta, hogy jövedelmező gazdálkodóst csak a termésátlag fokozásával folytathat. A műtrágyák használatát, a műtrágyázás népszerűsítését 1883-ban kitünően szolgálta a Dr. Kosutáni Tamás és Cserháti Sándor tanárok által szerkesztett „Mezőgazdasági Szemle“. „Ez volt a műtrágyák használatára az első nagyobb impulzus —, irta dr. Kosutáni —, melyet a magyaróvári növénytermesztési kísérleti állomás felkarolt és különböző növények alá megkezdte az okszerű műtrágyázást.“ A földművesek eredményeiről a lapban beszámoltak s ezzel a műtrágyának sok híve lett. így 1911-ben már huszonhétezer vagon műtrágyát szórtak a földekre. A földműveseket tehát az említett impulzus nyomán — az 1890-es évek közepétől — a magyarővári növénytermelési kísérleti állomás és annak kitűnő vezetője. Cserháti Sándor vezette rá a műtrágya helyes használatára. Az állomáson évenként több száz kísérletet végeztek. Megdöntötték azt a tévhitet, hogy száraz éghajlatunkon a műtrágyák nem jövedelmeznek. A neves szakembereknek köszönhető, hogy a műtrágyázás hazánkban is népszerű lett, a földművesek körében elterjedt. Befejezésül még annyit: Igaza volt Liebignek, a nagy tudósnak, aki a műtrágyázásnak előkelő helyet követelt. Ma ez már valóság. Véleményem szerint a korabeli magyar tanítók példaképei a műtrágyázás legjobb hagyományait továbbfejlesztő pedagógusoknak. Kmoskó László mérnök Szocialista mezőgazdaságunk termelő erejének fejlesztését nagymértékben befolyásolja a termelés tudományosan megindokolt összpontosításának és szakosításának a folyamata, az üzemszervezés és irányítás haladó módszere. Mezőgazdasági termelésünk összpontosításának és szakosításának mai színvonala megköveteli a korábbinál tökéletesebb szervezési-irányítási szerkezet meghonosítását. Erre ösztönöznek bennünket a CSKP KB 1975. évi októberi plénumának határozatai is. Ennek megfelelően szükségszerű az üzemszervezés és irányítás tökéletesítése, vagyis a területi szervezeti elrendezésnek az ágazati rendszerrel való felcserélése. Érthető, hogy többek között a Malackyi Állami Gazdaságban is azon munkálkodnak, hogy az ágazati szervezeti formát a következő év januárjában bevezessék. A termelés ágazati elrendezésének, mint az üzemszervezés és irányítás korszerű rendszerének a bevezetését a termelés gazdasági feltételei vagyis az összpontosítás és a szakosítás mai színvonala teszi indokolttá. Az állami gazdaságban a növénytermesztés, az állattenyésztés, és a műszaki termelési szolgáltatás részlegeit alakítják meg. A speciális gépesítés ágazatát a növénytermesztés keretében hozzák létre. Az alapozó talajművelés és agrotechnika gépi berendezéseit és eszközeit két termelési központban összpontosítják s az állattenyésztés részlegét a távlati szempontok figyelembevételével úgy komplettizálják, hogy egy-egy telepre csak egy szarvasmarhacsoport kerüljön. Számolnak azzal is, hogy az állattenyésztési részlegnek saját gépparkja szerű. Rendszerint kevés a férőhely. Előfordul, hogy az állatokat huzamosabb ideig az előhizlaldában, esetleg a hizlaldában kell tartaniuk. Ilyenkor torlódás és pazarlás keletkezik. A A dubníkyi (Csúz) egyesített szövetkezet helyi állattenyésztési központjának a vezetője, Droblenka József zootechnikus arról tájékoztatott, hogy a sertéshústermelés ez évi feladatát — a harmadik negyedév végéig — megközelítően nyolcvan százalékra teljesítették. A központ hústermelési feladata időtervének ritmikus teljesítését gátolta a fertőző hasmenés okozta elhullás. Ebből ugyanis harmincöt mázsa hús vesztesége keletkezett a szövetkezetnek. A napi darabonkénti ötvenhat deikás súlygyarapodás eléggé jő eredménynek számít. Ezzel tulajdonképpen ellensúlyozták az elhullás következményét. Év végéig előreláthatólag tizennyolc malacot választanak el kocánként, nagyon kedvező súlyátlaggal. Így az előhizlaldába harminckilós állatok kerülhetnek, s ott tizenöt kilót magukra szednek. Ezután jutnak a hizlaldába. Ez azonban nem ilyen egyproblémák ellenére Tény, hogy az előhizlaldában eléggé drága takarmányt etetnek, s ha a kelleténél tovább kénytelenek ott-tartani a sertéseket, akkor az egységnyi termékre jutó költség is nagy, csökken a szövetkezet jövedelme. Az sem ritkaság, hogy a tápok minősége nem kielégítő. Persze a szállítás ütemé is javításra szorulna. Előfordul, hogy a szállítmányok két-három napos késéssel érkeznek. Ilyenkor nincs más megoldás, mint a saját gabonadara etetése. Ebből természetesen több fogy mint a keverékből, s ennélfogva az egységnyi termékre jutó fogyasztás is nagyobb. A hasznosság növelésének javítása céljából a kocasüldőket törzskönyvezett állományból vásárolják, s a malacelválasztásról nyilvántartást vezetnek. Ismerik a kocák termelési eredményét, s ha szükséges, a csökkenő haszonhozamü egyedeket kiselejtezik. A nyilvántartás kedvező alapot nyújt a fedeztetés és az ellés összehangolására, s a hizlaláshoz szükséges állomány előteremtésére. A zootechnikus a fertőző hasmenés okozta károk ellenére bízik abban, hogy a központ sertéstenyésztése ez évi termelési és értékesítési feladatát teljesítik. -hal-
