Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-12-09 / 49. szám

Az Egységes Földmüvesszövetkezetek IX. kongresszusának vitaanyaga. Kiadta a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a CSSZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége. Megjelent a Szabad Földműves 1978. évi 49. számában Az efsz-ek IX. kongresszusának vitaanyaga A GSKP XV. kongresszusa határozatinak teljesítésével a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért Az egységes földművesszövetkezetek további szociális-gazdasági feledéséért Ez megköveteli a kooperációs kapcsolatok tormáinak nagyobb mértékű fejlesztését és tökéletesítését. Mindenekelőtt ésszerű tovább folytatni azok­nak a tevékenységeknek a mezőgazdasági üzemek hatásköréből valő kivo­nását, amelyek nagyobb összpontosítás esetén szakszerűbben és gazdaságo­sabban biztosítják a termelés általános fejlődését, mint például a növények és az állatok táplálásában, a növényvédelemben, a gépekről valö gondosko­dásban, a termékek betakarítás utáni kezelésében, tárolásában és feldolgo­zásában. Tekintettel e tevékenységek Jellegére és a mezőgazdaságnak szállított eszközök növekvő teljesítő 'képességére, ezeket a tevékenységeket nagyobb területi egységeken (15—30 ezer hektár mezőgazdasági föld) szükséges vé­gezni. A 'kooperációs társulások aktív részvételével összhangba kell hozni a tagüzemek szándékait, terveit, főleg az építkezéses beruházásban, az állat­forgó fejlesztésében, a termelés célszerű szakosításának és összpontosítá­sának megvalósításában, a gépek és berendezések kihasználásában, a szer­vezésben és a tudományos-műszaki Ismeretek kihasználásában, a munka­erő egész évi célszerű kihasználásában és az üzemközi kooperáció fejleszté­sével összefüggő további problémák megoldásában. Emellett felül kell bí­rálni a kooperációs társulás és a kooperációs tanács munkája hatékonysá­gának növelését szorgalmazó intézkedéseket. Főképpen arról van szó, hogy a tagüzemeik bízzák meg a kooperációs tanácsokat valamilyen hatáskörrel és a kooperációs tevékenység irányításának felelősségével. Az üzemek kölcsönös együttműködésének egyik formája, amely az eddigi fejlődésben jól bevált, a közös mezőgazdasági vállalatok egész sora. 1978 január 1-én összesen 357 volt belőlük, ebből 240 a CSSZK-ban, 117 pedig az SZSZK-ban. Túlsúlyban Igen jó termelési és gazdasági eredményeket érnek el. Ezért folyamatosan biztosítani kell fejlődésükhöz a feltételeket. A fel­tételek egyike, hogy növelni kell az efsz-ek és az állami gazdaságok érdek­lődését az ilyen vállalatok építése iránt, a további működésük irányításá­ban való aktív részvétel biztosítása mellett. Ezért el 'kell majd bírálni eze­ket a kérdéseket és szükség esetén 'kellő intézkedéseket kell foganatosítani, esetleg javaslatokat kell beterjeszteni az említett együttműködési forma további tökéletesítésére. Az üzemszerkezetek tökéletesítése és a kooperációs kapcsolatok fejlesztése során nem szabad szem elől téveszteni, hogy az egyes tevékenységek össz­pontosításának további fokozását elsősorban a tevékenységek szakosításával kell lehetővé tenni. Habár az egyes tevékenységek szakosításában már el­értünk bizonyos fejlődést, a pillanatnyi helyzet mégsem felel meg minde­nütt az adott lehetőségeknek. Ezért minden üzemben mérlegelni kell a kí­nálkozó lehetőségeket és konkrétan meg kell határozni a szakosítás továb­bi fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. Közben abból kell kiindulni, hogy az összpontosítás, a szakosítás és a kooperáció nem öncélként szerepel, ha­nem a társadalmi igényekkel összhangban a termelés növekedéséhez, a ter­melési költségek csökkenéséhez és a hatékonyság növekedéséhez kel] ve­zetnie. Az irányító szervek a tervezési, termelési-műszaki és gazdasági te. vékenységük során létrehozzák e folyamat elmélyítésének feltételeit. A ter­vezés tökéletesítéséhez, különösen a terv alapvető feladatainak széthelye­­zéséhez messzemenően ki fogjuk használni a termelés természeti és gazda­sági feltételek szerinti országos széthelyezésének befejezés előtt álló kon­cepcióját. A mezőgazdaság további fejlődése szempontjából egyre nó a biológiai ée műszaki szolgáltatásokat nyújtó szakosított szervezetek jelentősége. 12 seit, valamint az efsz-ek tagjainak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogos érdekeit, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tapasztalatainak ki­használásával aktívabban kell megoldani és védelmezni. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének további fontos feladata, hogy a szövetkezeti földműveseket megnyerje a fejlett szocialista társadalom aktív építésére. A Szövetség tevékenységével és politikai-nevelő ténykedé­sével járuljon hozzá a CSKP politikájának megvilágításához és teljesítéséhez. Rendkívüli figyelmet kell fordítania — a SZISZ alapszervezteivel való együttműködés révén — a fiatal szövetkezeti dolgozók nevelésére. Az SZFSZ-nek, mint a Nemzeti Front társadalmi szervezetének oszthatat. lan feladata, hogy aktívan hozzájáruljon az össztársadalmi feladatok meg­oldásához és teljesítéséhez. Ezzel kapcsolatban rendszeresen együtt kell működnie a nemzeti bizottságok képviselőivel és jobb feltételeket kell te­remteni ténykedésükhöz. Törekedni kell a mezőgazdaságban dolgozó nőknek és a fiatal szövetkezeti dolgozóknak a közéletbe való aktívabb bekapcso-j lására. Hatékonyan kell együttműködni az állami szervekkel, a nemzeti bi­zottságokkal és'a Nemzeti Front többi szervezetével, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és a Cseh­szlovák Nőszövetséggel. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésének jelenlegi helyzete és a mezőgazdasági szövetkezés új jogi szabályozásai a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége alapszabályainak módosítását is igénylik. Az alapszabá­lyok javasolt módosításai a szövetkezeti földműveseknek az SZFSZ-hez való viszonyának további elmélyítését, a szövetségi munka súlypontjának az egy­séges földműveszövetkezetekbe és a szövetkezett földművesek kollektíváira való átehelyezését, valamint annak az alapelvnek az érvényesítését érintik, amely szerint az efsz-ek választolt szervéi és bizottságai egyúttal az SZFSZ alapszervezete szerveinek szerepét 1Š betöltik. A szövetkezetek feltételeinek figyelembe vételével a Szövetségnek a sző* vetkezett földművesek közti feladatok biztosítása érdekében meg kell bíz-* nia a szövetkezetek kiválasztott képviselőit konkrét felelősséggel a társa­dalmi és a szövetségi munka szakaszán. Az FSZM tapasztalatainak nyomán — főleg a nagyobb és a társult szövetkezetekben — fokozatosan meg kell alapítani a részlegbizottságokat, valamint csoportokat, bizalmival az élen.­­A Szövetség járási bizottságainak és különböző szakbizottságainak tevé­kenységét és aktivitását a szövetkezetekben előforduló konkrét kérdések megoldására kell irányítani. Szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani az SZFSZ járási bizottságai és a többi gazdaság-irányítási szervek között. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének új feladatat a szocialista me­zőgazdasági termelés továbbfejlesztéséből, valamint a szövetkezeti földmű­vesek szükségleteiből és érdekeiből adódnak. A feladatok be vannak Iktatva az SZFSZ programjába, valamint az SZFSZ alapszabályát kiegészítő javaslat­ba, amit az efsz-ek IX. országos kongresszusa elé terjeszténetk megtárgyal lás és jóváhagyás céljából. A CSKP KB 11. plenáris ülésén Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitká­ra és a CSSZSZK elnöke hangsúlyozta: „Társadalmunknak kellő erőforrásai és eszközei vannak a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött célok elérésé­hez. Ennek érdekében azonban mozgósítani kell az összes tartalékot és erő­forrást, a kommunistákat és az egész dolgozó népet“. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaságban dolgozók a CSKP XV. kong. resszusa által kitűzött feladatok teljesítése érdekében tovább növelik igye­kezetüket, s hogy ehhez a kongresszus előtti vita, majd az efsz-ek IX. or­szágos kongresszusának tanácskozása is hozzájárul. 24- Wí Ezeknek a központilag Irányított szervezeteknek — melyek a minőségi biológiai anyag termeléséért és a műszaki szolgáltatások végzéséért fele­lősek — a saját szakaszukon fokozatosan a komplex tudományos-műszaki ismeretek átadásának fő szervezőivé kell válniuk. E téren még sok a hiá­nyosság. Ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy ezek a szervezetek — a saját termelési tevékenységük és nyújtott szolgáltatásaik mellett — megte­remtsék a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott biolóigai és műszaki eszkö­zök lehető leghatékonyabb kihasználásának feltételeit, és mind nagyobb mértékben vállaljanak felelősséget a szakképzett mezőgazdasági dolgozók szervezett felkészítéséért és a tanácsadói tevékenységért. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok arra ösztönzik ezeket a szervezeteket, hogy küldetésükkel összhangban kezdeményezőén fejlesszék az együttmű­ködést a mezőgazdasági üzemekkel. Egyelőre nincsenek elégségesen kihasználva a mezőgazdaság és az élel­miszeripar közötti integrációs kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei. Az élelmiszeripar egyes szakágazatainak az eddiginél jobban kell fejleszteni ezeket a kapcsolatokat, főleg a szükséges minőségi nyersanyag biztosítása céljából, és a speciális élelmiszeripari termékek előállításához nélkülözhe­tetlen, kisebb mennyiségben szállított növények és nyersanyagok biztosítása érdekében. A nyersanyag-termelők és a feldolgozók közötti kapcsolatokat olyan hosszú lejáratú szerződések alapján kell fejleszteni, melyek a lehető legkonkrétabban körvonalazzák a kölcsönös együttműködést. Továbbra Is sürgető feladat marad, hogy az említett folyamatok megvalósításakor emel­jük az egyes Irányító szervek politikai-szervezési és Irányítói tevékenységé­nek színvonalát. / A mezőgazdaság eddigi eredményeihez nagyban hozzájárult a tudomá­nyos-kutatói bázis is, amely a szocialista országok, főleg a Szovjetunió tu­dományos munkahelyeivel együttműködve nagyhozamú mezőgazdasági nö­vényfajtákat, haszonállatokat, haladó technológiai módszereket, korszerű gépeket és épületeket; valamint a termelés fejlődését szolgáló további Is­meretek egész sorát nyújtotta a mezőgazdasági gyakorlatnak. A tudománynak és a kutatásnak ezen eredmények ellenére sem sikerült jelentősebben előre lépni némely igen fontos feladat megoldásában. Gon­dolunk Itt elsősorban a nagyüzemi technológiának megfelelő fajták neme­sítésére, a nagyüzemi állattenyésztésből származó kiválasztási termékek (exkrétumok) felhasználására, a tápanyagpótlásra és a növényvédelemre, a tömegtakarmányok termelésével és feldolgozásával kapcsolatos kérdések­re, az állatok tudományosan Irányított táplálására és az összpontosítási és szakosítási folyamattal, a belüzeml szervezéssel, irányítással és ökonómiá­val stb. összefüggő gazdasági feladatokra. Ezért a nevezett feladatok meg­oldása a tudományos-kutató bázis és az Illetékes állami szervek figyelmé­nek középpontjában szerepel. A tudomány és a kutatás a terv segítségével következetesebben lesz ösz­tönözve, hogy tevékenyebben hasson a mezőgazdaság sokoldalú fejlődésére, és gyorsabban oldja meg elsősorban a gabonafélék és a takarmányfehérje termelésének és felhasználásának komplex programjával, a szarvasmarha­­tenyésztés intenzívebbé tételével, az összpontosítás és szakosítás fejleszté­sével, a mezőgazdasági termelés iparosításával és a tervszerű irányítás ha­tékonyságának fokozásával összefüggő további fontos kérdések egész sorát. Ezt célozzák a kutatás jobb összehangolását, a nemzetközi tudományos­­műszaki együttműködés Intenzívebb fejlesztését, valamint a tudománynak és a, fejlődésnek a termeléssel való szorosabb összekapcsolását szorgalmazd intézkedések, u T

Next

/
Oldalképek
Tartalom