Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-09 / 49. szám
Az Egységes Földmüvesszövetkezetek IX. kongresszusának vitaanyaga. Kiadta a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége. Megjelent a Szabad Földműves 1978. évi 49. számában Az efsz-ek IX. kongresszusának vitaanyaga A GSKP XV. kongresszusa határozatinak teljesítésével a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért Az egységes földművesszövetkezetek további szociális-gazdasági feledéséért Ez megköveteli a kooperációs kapcsolatok tormáinak nagyobb mértékű fejlesztését és tökéletesítését. Mindenekelőtt ésszerű tovább folytatni azoknak a tevékenységeknek a mezőgazdasági üzemek hatásköréből valő kivonását, amelyek nagyobb összpontosítás esetén szakszerűbben és gazdaságosabban biztosítják a termelés általános fejlődését, mint például a növények és az állatok táplálásában, a növényvédelemben, a gépekről valö gondoskodásban, a termékek betakarítás utáni kezelésében, tárolásában és feldolgozásában. Tekintettel e tevékenységek Jellegére és a mezőgazdaságnak szállított eszközök növekvő teljesítő 'képességére, ezeket a tevékenységeket nagyobb területi egységeken (15—30 ezer hektár mezőgazdasági föld) szükséges végezni. A 'kooperációs társulások aktív részvételével összhangba kell hozni a tagüzemek szándékait, terveit, főleg az építkezéses beruházásban, az állatforgó fejlesztésében, a termelés célszerű szakosításának és összpontosításának megvalósításában, a gépek és berendezések kihasználásában, a szervezésben és a tudományos-műszaki Ismeretek kihasználásában, a munkaerő egész évi célszerű kihasználásában és az üzemközi kooperáció fejlesztésével összefüggő további problémák megoldásában. Emellett felül kell bírálni a kooperációs társulás és a kooperációs tanács munkája hatékonyságának növelését szorgalmazó intézkedéseket. Főképpen arról van szó, hogy a tagüzemeik bízzák meg a kooperációs tanácsokat valamilyen hatáskörrel és a kooperációs tevékenység irányításának felelősségével. Az üzemek kölcsönös együttműködésének egyik formája, amely az eddigi fejlődésben jól bevált, a közös mezőgazdasági vállalatok egész sora. 1978 január 1-én összesen 357 volt belőlük, ebből 240 a CSSZK-ban, 117 pedig az SZSZK-ban. Túlsúlyban Igen jó termelési és gazdasági eredményeket érnek el. Ezért folyamatosan biztosítani kell fejlődésükhöz a feltételeket. A feltételek egyike, hogy növelni kell az efsz-ek és az állami gazdaságok érdeklődését az ilyen vállalatok építése iránt, a további működésük irányításában való aktív részvétel biztosítása mellett. Ezért el 'kell majd bírálni ezeket a kérdéseket és szükség esetén 'kellő intézkedéseket kell foganatosítani, esetleg javaslatokat kell beterjeszteni az említett együttműködési forma további tökéletesítésére. Az üzemszerkezetek tökéletesítése és a kooperációs kapcsolatok fejlesztése során nem szabad szem elől téveszteni, hogy az egyes tevékenységek összpontosításának további fokozását elsősorban a tevékenységek szakosításával kell lehetővé tenni. Habár az egyes tevékenységek szakosításában már elértünk bizonyos fejlődést, a pillanatnyi helyzet mégsem felel meg mindenütt az adott lehetőségeknek. Ezért minden üzemben mérlegelni kell a kínálkozó lehetőségeket és konkrétan meg kell határozni a szakosítás további fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. Közben abból kell kiindulni, hogy az összpontosítás, a szakosítás és a kooperáció nem öncélként szerepel, hanem a társadalmi igényekkel összhangban a termelés növekedéséhez, a termelési költségek csökkenéséhez és a hatékonyság növekedéséhez kel] vezetnie. Az irányító szervek a tervezési, termelési-műszaki és gazdasági te. vékenységük során létrehozzák e folyamat elmélyítésének feltételeit. A tervezés tökéletesítéséhez, különösen a terv alapvető feladatainak széthelyezéséhez messzemenően ki fogjuk használni a termelés természeti és gazdasági feltételek szerinti országos széthelyezésének befejezés előtt álló koncepcióját. A mezőgazdaság további fejlődése szempontjából egyre nó a biológiai ée műszaki szolgáltatásokat nyújtó szakosított szervezetek jelentősége. 12 seit, valamint az efsz-ek tagjainak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogos érdekeit, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tapasztalatainak kihasználásával aktívabban kell megoldani és védelmezni. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének további fontos feladata, hogy a szövetkezeti földműveseket megnyerje a fejlett szocialista társadalom aktív építésére. A Szövetség tevékenységével és politikai-nevelő ténykedésével járuljon hozzá a CSKP politikájának megvilágításához és teljesítéséhez. Rendkívüli figyelmet kell fordítania — a SZISZ alapszervezteivel való együttműködés révén — a fiatal szövetkezeti dolgozók nevelésére. Az SZFSZ-nek, mint a Nemzeti Front társadalmi szervezetének oszthatat. lan feladata, hogy aktívan hozzájáruljon az össztársadalmi feladatok megoldásához és teljesítéséhez. Ezzel kapcsolatban rendszeresen együtt kell működnie a nemzeti bizottságok képviselőivel és jobb feltételeket kell teremteni ténykedésükhöz. Törekedni kell a mezőgazdaságban dolgozó nőknek és a fiatal szövetkezeti dolgozóknak a közéletbe való aktívabb bekapcso-j lására. Hatékonyan kell együttműködni az állami szervekkel, a nemzeti bizottságokkal és'a Nemzeti Front többi szervezetével, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és a Csehszlovák Nőszövetséggel. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésének jelenlegi helyzete és a mezőgazdasági szövetkezés új jogi szabályozásai a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszabályainak módosítását is igénylik. Az alapszabályok javasolt módosításai a szövetkezeti földműveseknek az SZFSZ-hez való viszonyának további elmélyítését, a szövetségi munka súlypontjának az egységes földműveszövetkezetekbe és a szövetkezett földművesek kollektíváira való átehelyezését, valamint annak az alapelvnek az érvényesítését érintik, amely szerint az efsz-ek választolt szervéi és bizottságai egyúttal az SZFSZ alapszervezete szerveinek szerepét 1Š betöltik. A szövetkezetek feltételeinek figyelembe vételével a Szövetségnek a sző* vetkezett földművesek közti feladatok biztosítása érdekében meg kell bíz-* nia a szövetkezetek kiválasztott képviselőit konkrét felelősséggel a társadalmi és a szövetségi munka szakaszán. Az FSZM tapasztalatainak nyomán — főleg a nagyobb és a társult szövetkezetekben — fokozatosan meg kell alapítani a részlegbizottságokat, valamint csoportokat, bizalmival az élen.A Szövetség járási bizottságainak és különböző szakbizottságainak tevékenységét és aktivitását a szövetkezetekben előforduló konkrét kérdések megoldására kell irányítani. Szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani az SZFSZ járási bizottságai és a többi gazdaság-irányítási szervek között. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének új feladatat a szocialista mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséből, valamint a szövetkezeti földművesek szükségleteiből és érdekeiből adódnak. A feladatok be vannak Iktatva az SZFSZ programjába, valamint az SZFSZ alapszabályát kiegészítő javaslatba, amit az efsz-ek IX. országos kongresszusa elé terjeszténetk megtárgyal lás és jóváhagyás céljából. A CSKP KB 11. plenáris ülésén Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára és a CSSZSZK elnöke hangsúlyozta: „Társadalmunknak kellő erőforrásai és eszközei vannak a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött célok eléréséhez. Ennek érdekében azonban mozgósítani kell az összes tartalékot és erőforrást, a kommunistákat és az egész dolgozó népet“. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaságban dolgozók a CSKP XV. kong. resszusa által kitűzött feladatok teljesítése érdekében tovább növelik igyekezetüket, s hogy ehhez a kongresszus előtti vita, majd az efsz-ek IX. országos kongresszusának tanácskozása is hozzájárul. 24- Wí Ezeknek a központilag Irányított szervezeteknek — melyek a minőségi biológiai anyag termeléséért és a műszaki szolgáltatások végzéséért felelősek — a saját szakaszukon fokozatosan a komplex tudományos-műszaki ismeretek átadásának fő szervezőivé kell válniuk. E téren még sok a hiányosság. Ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy ezek a szervezetek — a saját termelési tevékenységük és nyújtott szolgáltatásaik mellett — megteremtsék a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott biolóigai és műszaki eszközök lehető leghatékonyabb kihasználásának feltételeit, és mind nagyobb mértékben vállaljanak felelősséget a szakképzett mezőgazdasági dolgozók szervezett felkészítéséért és a tanácsadói tevékenységért. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok arra ösztönzik ezeket a szervezeteket, hogy küldetésükkel összhangban kezdeményezőén fejlesszék az együttműködést a mezőgazdasági üzemekkel. Egyelőre nincsenek elégségesen kihasználva a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti integrációs kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei. Az élelmiszeripar egyes szakágazatainak az eddiginél jobban kell fejleszteni ezeket a kapcsolatokat, főleg a szükséges minőségi nyersanyag biztosítása céljából, és a speciális élelmiszeripari termékek előállításához nélkülözhetetlen, kisebb mennyiségben szállított növények és nyersanyagok biztosítása érdekében. A nyersanyag-termelők és a feldolgozók közötti kapcsolatokat olyan hosszú lejáratú szerződések alapján kell fejleszteni, melyek a lehető legkonkrétabban körvonalazzák a kölcsönös együttműködést. Továbbra Is sürgető feladat marad, hogy az említett folyamatok megvalósításakor emeljük az egyes Irányító szervek politikai-szervezési és Irányítói tevékenységének színvonalát. / A mezőgazdaság eddigi eredményeihez nagyban hozzájárult a tudományos-kutatói bázis is, amely a szocialista országok, főleg a Szovjetunió tudományos munkahelyeivel együttműködve nagyhozamú mezőgazdasági növényfajtákat, haszonállatokat, haladó technológiai módszereket, korszerű gépeket és épületeket; valamint a termelés fejlődését szolgáló további Ismeretek egész sorát nyújtotta a mezőgazdasági gyakorlatnak. A tudománynak és a kutatásnak ezen eredmények ellenére sem sikerült jelentősebben előre lépni némely igen fontos feladat megoldásában. Gondolunk Itt elsősorban a nagyüzemi technológiának megfelelő fajták nemesítésére, a nagyüzemi állattenyésztésből származó kiválasztási termékek (exkrétumok) felhasználására, a tápanyagpótlásra és a növényvédelemre, a tömegtakarmányok termelésével és feldolgozásával kapcsolatos kérdésekre, az állatok tudományosan Irányított táplálására és az összpontosítási és szakosítási folyamattal, a belüzeml szervezéssel, irányítással és ökonómiával stb. összefüggő gazdasági feladatokra. Ezért a nevezett feladatok megoldása a tudományos-kutató bázis és az Illetékes állami szervek figyelmének középpontjában szerepel. A tudomány és a kutatás a terv segítségével következetesebben lesz ösztönözve, hogy tevékenyebben hasson a mezőgazdaság sokoldalú fejlődésére, és gyorsabban oldja meg elsősorban a gabonafélék és a takarmányfehérje termelésének és felhasználásának komplex programjával, a szarvasmarhatenyésztés intenzívebbé tételével, az összpontosítás és szakosítás fejlesztésével, a mezőgazdasági termelés iparosításával és a tervszerű irányítás hatékonyságának fokozásával összefüggő további fontos kérdések egész sorát. Ezt célozzák a kutatás jobb összehangolását, a nemzetközi tudományosműszaki együttműködés Intenzívebb fejlesztését, valamint a tudománynak és a, fejlődésnek a termeléssel való szorosabb összekapcsolását szorgalmazd intézkedések, u T
