Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-09 / 49. szám
TI mértéken felüli az elhasználódás és idő előtt kiselejtezik őket. Javulást kell eszközölni a köpenyekkel és az autó-akkumulátorokkal való gazdálkodásban is. Ezt a problémát minden mezőgazdasági üzemben következetesen kellene elbírálni és olyan intézkedést foganatosítani, hogy a helyzet ezen a téren is (avuljon. A mezőgazdasági gépekről gondoskodó bázis fejlesztésében jelentős küldetésük yan a gép- és traktorállomásoknak és a mezőgépjavító vállalatoknak. A gépek üzemképességének biztosítása érdekében ésszerű ezek részvételével a kooperáció keretében célszerű munkamegosztásra alapozott karbantartó-javító központokat építeni. Az igen nagy teljesítményű gépek hatékonyabb kihasználásának és maximális üzemképességének biztosítása érdekében a kooperációs társulásoknál célszerű kiépíteni a nehéz gépek közös központjait. A mezőgazdaság Jelentős mértékben kiveszi részét a teljes energiafogyasztásból, különösen a nafta- és villanyáram-fogyasztásból. Ugyanakkor nincsen mindig rend ezek kihasználása körül. Minden üzemben keresni kell a fűtőanyagokkal és az energiával való takarékosabb gazdálkodáshoz vezető utat, és ebben az önálló elszámolás (hozraszcsot) segítségével nem csupán a traktorosokat és a gépkocsivezetőket kell érdekeltté tenni, hanem a vezető gazdasági dolgozókat is. HASZNÁLJUK KI JOBBAN A TERMELÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSÁT ÉS SZAKOSÍTÁSÁT Az efsz-ek VIII. kongresszusa után a mezőgazdaság új szakaszba lépett, melynek Jellemző vonása a termelés szakosításának és összpontosításának fejlődése. Bekövetkezett az efsz-ek és az állami gazdaságok átlagos nagyságának jelentős növekedése s így új feltételek alakultak ki, melyek lehetővé teszik a termelés ésszerűbb szervezését, a föld célszerűbb kihasználását, a nagyobb teljesítményű gépek, egyéb eszközök és a munkaerő teljes érvényesítését és tökéletesebb kihasználását. A jelen legfontosabb feladata teljes mértékben kihasználni a kialakított nagyüzemi feltételeket a mezőgazdasági termelés intenzitásának és hatékonyságának további, még kifejezőbb növekedéséhez. Ez megkívánja, hogy az egyesült üzemeket a távlati fejlesztési terveik alapján sokoldalúan stabilizáljuk. Az üzem belső termelési-szervezési struktúrájának tökéletesítésekor, a belüzemi szakosítás távlati elképzeléseivel összhangban, fokozatosan (kell megvalósítani az elengedhetetlen területrendezést és a lehető legcélszerűbb földalap-szervezést. A belüzemi kapcsolatokat a hozraszcsot elve alapján kell kidolgozni, amely biztosítja a munkaközösségeknek a termelés egyes ágazatainak és az egész üzem irányításában és eredményeiben való közvetlen részvételét és érdekeltségét. Az elfogadott alapelvekkel összhangban és a mezőgazdasági üzemeknek a már elért nagyságára való tekintettel célszerűnek tartjuk a további egyesítéseket csak a valóban kivételes esetekre korlátozni. A mezőgazdasági üzemek belső megszilárdítását az összpontosítás és szakosítás folyamatának elmélyítésével összhangban kell megvalósítani, úgy, hogy céltudatosan alakítsuk ki a fejlett szakosított termeléssel rendelkező üzemet. Más üzemekhez fűződő célszerű és jól átgondolt kooperációs, esetleg integrációs kapcsolatok segítségével kellene a termelés intenzívebb fejlődéséhez hatékonyabban kihasználnia a saját termelési feltételeit, illetve a tudomány és a technika vívmányait. A CSKP XV. kongresszusa határozatának teljesítésével a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért \ • i A Csehszlovák Szoöialista Köztársaság kormánya a Nemzeti Front Központi Bizottságával és a Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetségével együtt 1978. április 9—11-re összehívja az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusát. A kongresszus értékeli a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítását, az efsz-ek VIII. országos kongreszszusa határozatának teljesítését, megvitatás után intézkedéseket foganatosít а XV. pártkongresszuson kijelölt feladatok következetes teljesítésére és szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének biztosítására. A kongreszszus ugyancsak megvitatja az eredményeket és kijelöli a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésével kapcsolatban a mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának és iparosításának szakaszában a Szövetkezeti Földművesek Szövetségére váró feladatokat. Helyesnek tartjuk, hogy a szocialista és a szövetkezeti demokrácia elveivel összhangban a szövetkezeti parasztok és a többi mezőgazdasági dolgozók is a kongresszust megelőző vitában véleményt mondjanak az efsz-ek IX. országos kongresszusán megvitatandó kérdésekkel kapcsolatban, kifejt, sék nézeteiket, kicseréljék az egyes üzemek és munkahelyek viszonyai között szerzett tapasztalataikat és ismereteiket, s olyan Intézkedéseket foganatosítsanak, amelyeknek végrehajtása az állami tervfeladatok teljesítését,a termelés javítását, a gazdasági eredmények javulását, a tartalékok feltárását és felhasználását fogja eredményezni. Elvárjuk, hogy a kongresszusi anyagokkal kapcsolatos vita hozzájáruljon az efsz-ek IX. országos kongreszsusának jó előkészítéséhez és tanácskozásának magas színvonalához, ösztönzést adjon a mezőgazdaság, a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok és szervezetek dolgozót kezdeményezésének széles -körű kibontakoztatására azzal a céllal, hogy teljesítsük a CSKP XV. kongresszusának határozatait. Az efsz-ek IX. országos kongresszusa akkor ül össze, amikor megemlékezünk a CSKP történelmi nevezetességű IX. kongresszusának 30. évfordulójáról. Ez a kongresszus fogadta el hazánk szocialista építésének fő irányvonalát, melynek szerves része volt — a lenini szövetkezeti terv alkotó szellemű érvényesítésével — a mezőgazdaság szocialista átalakításának programja. Mezőgazdaságunk harmincéves fejlődése egyöntetűen igazolta, hogy ez a program egy iparilag fejlett ország feltételei között Is helyes és általános érvényű. Csehszlovákia Kommunista Pártjának céltudatos vezetésével, a munkásosztály és a szocialista társadalom általános segítségével és támogatásával, a parasztok százezreinek törekvése és áldozatossága folytán történelmileg rövid idő alatt korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termeléssé alakítottuk át a mezőgazdasági kisárutermelést. Igen fontos feladat, hogy az új tudományos és műszaki ismereteket gyorsan bevezessük a mezőgazdasági gyakorlatba. Az üzemeknek érdekükben áll, hogy maguk teremtsék meg az új ismeretek termelésbe történő mielőbbi bevezetésének nélkülözhetetlen anyagi-műszaki, szervezési és káder-feltételeit. Elsősorban a vezető dolgozók feladata, de a mezőgazdasági üzemek valamennyi dolgozójának ügye, hogy érvényesítsék a termelésben a tudományt és a technikát. A szövetkezeti kollektíváknak a vitában el kellene bírálniuk a tudományos és műszaki ismeretek kihasználását, az újítási javaslatok, valamint az élen járó mezőgazdasági üzemek jó tapasztalatainak érvényesítését célzó határozataik hatékonyságát és ezekre a kérdésekre irányítani a dolgozóknak az erkölcsi és anyagi érdekeltség megfelelő formáival serkentett kezdeményezését, EMELJÜK A TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁS SZÍNVONALAT A mezőgazdasági termelés további intenzív fejlődése és iparosodása következtében egyre növekszik a tervszerű irányítás színvonalával szemben támasztott igény. Ezzel összhangban már dolgoznak a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésén, beleértve az ökonómiai ösztönzőket is. Ennek az összetett problémának a megoldásához jelentősen hozzájárulnának a munkaközösségeknek és az üzemeknek a tervszerű irányítással, az irányítás egyes fokain érvényesülő módszereikkel, formáival és eszközeivel kapcsolatos nézetei, illetve a jelenlegi helyzet javításával kapcsolatos javaslatai. Elsősorban a terv és a tervezés rendszerének, mint a tervszerű irányítás alapvető eszközének és módszerének tökéletesítésével számolunk úgy, hogy az eddigieknél jobban biztosítjuk az ágazatok közötti kapcsolatot és megteremtjük a feltételeket a feladatoknak az anyagi-műszaki biztosítottsággal való jobb egybekapcsoláshoz. Az a cél, hogy a terv segítségével teremtsük meg a feltételeket az elfogadott termelésfejlesztési koncepciók megvalósításához és elmélyítsük a teljesítésükhöz fűződő anyagi érdekeltség rendszerét. Már azon is dolgoznak, hogy a tervezés egyes területéi részére úgy tökéletesítsék a tervmutatókat és az irányadó bázisok kihasználásának mutatóit, hogy a terv ne csupán a termelés mennyiségi feladatainak és struktúrájának teljesítésére hasson hatékonyabban, hanem a termelés hatékonyságának növekedésére is. A gazdasági rendszer eszközeit célszerűbben fogjuk kihasználni az összpontosítás és a szakosítás, valamint a szarvasmarha-tenyésztés támogatására, illetve azon eltérő természeti és gazdasági feltételek hatásának a korlátozására, melyek közepette az egyes üzemek gazdálkodnak. A gazdasági eszközöket és szabályozókat egyúttal a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minőségéhez fűződő anyagi érdekeltség növelésére is célszerűbben kihasználjuk. A tervszerű irányítási rendszerben eszközölt módosítások továbbá arra irányulnak, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az üzemi szféra számára a termelés intenzitásának és hatékonyságának növelésével kapcsolatos igényes feladatok teljesítéséhez. Nagyon fontos, hogy az üzemek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben törekedjenek a saját forrásaik és tartalékaik lehető legcélszerűbb és legeffektívebb kihasználására. Ezt a célt kell szolgálnia az elemző tevékenység és az üzemi és belüzemi tervezés színvonalasabbá tételének. A termelés Jövedelmezőségének növelése érdekében, a mennyiségi és a természetbeni 14 a tankötelezettség előtti intézmények építésére és üzemeltetésére kell összpontosítani. A jövőben a legnagyobb figyelmet a bölcsődék, esetleg az óvodával kombinált bölcsődék építésére kell fordítani. A kisebb településeken mikrobölcsődéket kell létesíteni. A szocialista falvak kiépítését és fejlesztését távlati tervek alapján kell irányítani, úgy, hogy lehetőség nyíljon a termelési, gazdasági és társadalmi tevékenységre, valamint a szövetkezeti földművesek és a falvak lakossága szabad idejének célszerű kihasználására. Ezért az efsz-ekben és a falvakban kívánatos a kulturális, a társadalmi-érdekköri, a sport és a honvédelmi tevékenységet továbbfejleszteni. E tekintetben nemcsak a nemzeti bizottságoknak, hanem az SZFSZ és az efsz-ek szerveinek, a többi szervezetnek és vállalatnak, valamint a falu lakosságának is felelősségteljes feladata van. A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK MUNKÄJÄBAN IS IGÉNYESEBBEN Ä Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, mint a Nemzett Front országos társadalmi szervezeténeik megalakulásáról az efsz-ek VIII. kongresszusa döntött. Az SZFSZ tevékenységében eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy megalakítása és a Nemzeti Frontba való besorolása célszerű és szükséges volt. Az SZFSZ főleg a szövetkezeti földművesekről való gondoskodásban, a nevelő tevékenységben, a falvak társadalmi és kulturális életének, valamint a többi szocialista ország hasonló szervezeteivel való kapcsolatok fejlesztésében jó eredményeket ért el. Ehhez az SZFSZ és az efsz-ek tisztségviselőinek és tagjainak kezdeményezőkészsége, önkéntes tevékenysége Is hozzájárult. Néhány fontos feladatot — amellyel a Szövetkezeti Földművesek Szövetségét az efsz-ek VIII. kongresszusa bízta meg — nem sikerül teljes mértékben teljesíteni. A munkakezdeményezés és a szocialista verseny fejlesztésében és szervezésében elért sikere mellett jelentős tartalékok mutatkoznak, főleg a szövetkezeti földműveseknek az össztársadalmi érdekek érvényesítésére való mozgósításában. Ezek a fogyatékosságok elsősorban abból erednek, hogy a szövetkezetek szervei még nem töltik be az SZFSZ létével járó vezető tisztséget. A Szövetségnek a mezőgazdasági termelést irányító állami szervekkel együttműködve az elkövetkező időszakban egyik legfontosabb feladata, hogy a szövetkezeti földműveseknek feltételeket teremtsen az állami tervfeladatok teljesítéséhez és célszerű túlszárnyalásához. Továbbá hatást gyakoroljon a szövetkezetek továbbfejlesztésére, főleg a szakosított és összpontosított termelési feltételek közepette. Aktívabban kell bekapcsolódnia a szövetkezetek tevékenysége kapcsán felmerülő komolyabb kérdések kollektív megoldásába, általánosítani a termelés szervezésével kapcsolatos tapasztalatokat és részt vállalni a nagyüzemi szövetkezeti mezőgazdasági termelés tartalékainak és lehetőségeinek feltárásában. Hatni a termelés hatékonyságának fokozására, növelni a szövetkezeti földművesek arányát a szövetkezetek vezetésében és Irányításában, elsősorban a termelési értekezleteken keresztül, hozzájárulni a dolgozók szociális és kulturális érdekeinek megoldásához. A Szövetségnek új ás igényes feladatai vannak a szövetkezetekben és a munkakollektívákban folyó tömegpolitikai munka fejlesztésében. Alapvetően ki kell szélesíteni részvételét a nevelésben, tevékenységét a belüzemi demokrácia tökéletesítésére, a szövetkezeti fegyelem és a szocialista törvényesség érvényesítésére, valamint a szövetkezeti tulajdon védelmére kell összpontosítani. A szövetkezeti földművesek szociális és gazdasági kérdé-2 23
