Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-25 / 47. szám

6 szabad földműves 197Й. taofemfiér Mfc, •if я % gé #QI ■ 4L : ti l m iu Ш Я m L* v ф Я Щ/Ш QX61 Hazánkban nagy Hagyománya Van a spartakiádok megrendezésé­nek. Az egészség, szépség, ráter­mettség nagy bemutatói összefüg­genek a csehszlovákiai munkás­­mozgalommal. Az első köztársaság­ban, a párt irányításával, a dolgo­zók rendezték meg a szemet gyö­nyörködtető tömegsportot. A fel­­szabadulás után tovább ápolták a nemes hagyományt és többször megrendezték az országos sparta- Ikiádot. Legközelebb az olimpiai év­ben, 1980-ban kerül rá sor. A spor­toló dolgozók, diákok a nagy talál­kozó előtt, a spartakiád keretében, már egész sor sport- és turisztikai rendezvényen vettek részt. A tömeges sportversenyben első­sorban az ifjúság és a diákság vesz részt. De lesznek vállalati verse­nyek, továbbá megrendezésre ke­rülnek a Szakszervezeti Kupa ve­télkedői. Ezenkívül sor kerül az ipari tanulók és a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok versenyére, a középiskolai játékokra. Továbbá a —24 között, az észak-morvaországi kerületben rendezik meg. A tömegsport legjelentősebb ese­ményei a június 1—3 között meg­rendezendő járási spartakiád-na­­pok lesznek, amelyeken előrelátha­tóan a sportolók tízezrei vesznek részt. A tömeges nemzetvédelmi jellegű ifjúsági versenyek döntője 1979. szeptember 8—16 között ke­rül sor, Prešovban. A spartakiád legfőbb sport- és nemzetvédelmi versenyienek döntőit a duklai sport­játékok keretében október 4—7 kö­zött rendezik meg. Ezzel egyidőben kerül sor a Dukla—Bratislava — Praha váltófutásra is. Érthetően megrendezik az ipari tanulók és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok különböző fokú versenyeit is. Az 1980-as évi spartakiádot meg­előző sport- és nemzetvédelmi ve­télkedők a nyugat-szlovákiai kerü­letben, elsősorban Bratislavában június végén és július elején tetőz­nek. Nemzetközi részvétellel tizen­két olimpiai sportágban rendeznek Honvédelmi Szövetség és a hadse­reg honvédelmi jellegű vetélkedői­re, valamint a téli és nyári Univer­­ziádra. A közelmúltban megtartott sajtó­értekezleten a Csehszlovák Testne­velési Szövetség vezető dolgozói arról is beszámoltak, hogyan lesz­nek lebonyolítva a vetélkedők és hol rendezik meg a versenyek dön­tőit. Az országos spartakiád sportren­dezvényeinek ünnepélyes nyitánya­ként 1979. február 12—18 között a kerületi válogatott diákcsapatok versenyét rendezik meg, a téli sportokból. De már előbb sor kerül az Univerziád téli részének meg­rendezésére Zvolenban. A nyári sportvetélkedőt július elején Prágá­ban rendezik meg. Az ifjúsági sportolók válogató jellegű küzdel­meit atlétikában, kosárlabdában, tornában, kerékpározásban, úszás­ban, és sportlövészetben június 17 vetélkedőket és tizenhárom nem­zetvédelmi sportágban a hazai leg­jobbak rajtolnak. E rendezvény ke­retében kerül sor a nagyszerűnek ígérkező repülőnapra. A spartakiád keretében több nemzetközi sportversenyt is ren­deznek hazánkban. De a lényeg mégis az, hogy minél több olyan egyént vonjanak be a sport külön­böző ágazataiba, akik vajmi keve­set törődnek a testedzéssel. Vég­eredményben ezt szolgálják a tu­risztikai rendezvények, a „száz ta­vaszi kilométerért“, az „1980-as év első vasárnapján“ és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójára rendezett turistatalálkozók. A felsoroltakból kitűnik, hogy az országos spartakiádot széles körű sportrendezvények előzik meg, a­­rnelyek a dolgozók egészségét, az Ifjúság sportszeretetét és a haza védelmét szolgálják. —tt— Hiányoznak a képzett káderek A galántaí járásban Králik Ist­ván, a CSSZTSZ Járási Bizottságá­nak szakvezetője tájékoztatott. — Járásunkban jelenleg 59 lab­darúgó-csapatot tartunk nyilván. A legmagasabb osztályban, a diví­zióban, Sala (Vágsellye) és Sered csapatai szerepelnek. A kerületi bajnokságban Galánta és Selice (SzelőceJ labdarúgói játszanak. A' kerületi bajnokság első В osztályá­ban hat csapat, a járási bajnokság Inásodik osztályában tizenhat, a harmadik osztályban ugyanannyi és a negyedik osztályban tizenhá­rom csapat szerepel. A felsoroltak­ból látni, hogy a galántai járásban jő alapjai vannak a labdarúgásnak. Mindezek ellenére nem fejlődik kellőképpen, Vágsellyét, Seredet, Galántát és Váhovcét (Vága) kivé­ve. A labdarúgás fejlődésének az okát a képzett káderek hiányában látom. A nevelőmunka és a jó szakvezetés mindenütt nagyon fon­tos, mert ez jelentősen segíti a fej­lődést. A játékosok sokoldalú neve­lését már a diákcsapatoknál el kell kezdeni. Azt hiszem, ott nincs is különösebb hiba és ez megmutat­kozik a szereplésükben. Az ifjúsá­gi csapatok is jól szerepelnek. A járásban Sered „ifi“ csapata az első ligában játszik, Galánta és Vágsellye a második ligában, négy gárda a kerületi bajnokság A osz­tályában és hét a kerületi В osz­tályban. Harminc csapat a járási bajnokság különböző osztályaiban szerepel. Az utóbbi időben problé­ma, hogy a fiatalok esetenként nem mutatnak olyan nagy érdeklő­dést, mint régebben. Sokkal igé­nyesebbek, de emellett kényelme­sebbek, s nem járnak pontosan az edzésekre. Ezért a fiatalok nevelé­sével jobban kell törődni és az ál­talános iskolában úgy kell nevelni őket, hogy büszkék legyenek, mivel képviselhetik az egyesületüket a labdarúgásban. — Milyen a káderellátás a járás­ban? — Bevallom, csekély a képzett ödzők és játékvezetők száma. A já­rásban csupán egyetlen edző ren­delkezik első osztályú képzettség­gel, Keszeli Anton, aki jelenleg külföldön edzősködik. Kilenc edző­nek van másodosztályú és ötvenhat edzőnek harmadosztályú képesíté­se Ha összehasonlítjuk ezeket a számokat az előző éviekkel, semmi javulás nem tapasztalható. Ezért az elkövetkező időszakban fokozott figyelmet kell fordítani a káderek képzésére. Csakis jól képzett szak­emberek segítségével lehet javítani a fiatalok munkájának minőségét és ezzel a labdarúgás további fej­lődését. Oláh Gyula нет i tona, többiek... Egyszer volt, hol nem volt az Óperenciás tengeren is túl, élt egyszer egy hófehér hajú, ezüstös szakállú.öreg­­apó. Ezer ránccal barázdált arcán mindig mosoly ült, ravaszkás, élénk szeméből végtelen jóság, szeretet áradt. Nagyon szerette unokáit és a környék gyerekeit, és 'ők is nagyon ragaszkodtak hozzá, mert nem volt annál na­gyobb öröm, mint az ő csodálatos, érdekfeszítő meséit hallgatni. Hogy a színes mesék méginkább meghódítsák a hálás közönség fantáziáját, gondolt egyet a mindenhez értő, ügyes kezű apó: néhány bábut fabrikált és így megele­venedtek a mesék hősei. Valahogy így lehetne kezdeni a bábjáték történetének krónikáját, visszalépve az időben vagy háromezer esz­tendőt. Napjainkban a gyermekeken kívül a felnőtteknek is jó szórakozást nyújt a bábszínház. A kizárólag felnőtteknek rendezett előadások nagy sikere is bizonyítja, hogy van ennek a műfajnak valami kimondhatatlan ősi varázsa, amit nem lehet megúnni, minthogy a mesék erdejében való barangolást sem. Hát ha jó bábszínházba járni, le­gyünk szorgalmas nézőkl Igenám, de ezt a furcsa művé­szetet nemcsak nézni, hanem „csinálni“ is nagyszerű szórakozás! Minden fiatal megpróbálhatja. A bábjátszás művésze­tével a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) általános iskola tanulói lelkes tanítóik — Gaál Ida, Dúsa Mónika, Tóth Anna — irányításával, öt évvel ezelőtt ismerkedtek meg. A Gorkij utcán található korszerű iskola — több mint ezerszáz diák tanul itt — igazgatója Török László így foglalta össze a bábjátszás célját: — A bábjátszással minden tanuló próbálkozhat, mert képességeinek megfelelően mindenki elő tudja segíteni a sikert. A mesék színpadra alkalmazása, a díszletezés, „szereplés“, azaz a bábok mozgatása — ügyességre ne­vel, s szépérzéket fejlesztő időtöltés. • • • A bábjátszás nélkülözhetetlen kellékei a bábok. Sokan érvelnek azzal, hogy ezek üzleti ára eléggé borsos. Vi­szont éppen a dunaszerdahelyi iskolások példája bizo­nyítja azt, hogy nemcsak a drága pénzen, üzletben vásá­rolt bábokkal lehet sikert aratni! Ezer és ezer olyan anyag, tárgy van körülöttünk, amelyekből egy kis fan­táziával, kézügyességgel olyan színtársulatot lehet „to­borozni“, mely országos viszonylatban is hírnévre tesž szert. A bábkészítés fortélyaiba a bábjátsző csoport egyik legügyesebb tagja, a hetedikes Edmár Gertrud vezetett be bennünket. — Először vázlatokat készítünk, s igyekszünk a saját rajzainkból kiindulni. Természetesen megpróbálunk egy­szerűsíteni. Általában nagyobb fejeket tervezünk, ezzel próbáljuk a figurák jellemvonását kiemelni. Nagy figyel­met fordítunk a bábok anyagára, színére és minőségére. A bábokat kivétel nélkül olyan anyagokból — filc, bár­sony, frottír — készítjük, amelyek nem gyűrődnek, és nem vetnek ráncot. Hogy nézne ki például Tündér Ilona, homlokán egy jókora gyűrődéssel, vagy ránccal. Eperke szeme gombból készült, Kukori taraja vörös filcdarab. A polcokon figyelnek a ravaszdi rókák, üldö­gélnek a kisborjak. Fák emelkednek a magasba, paloták épülnek, régi korok hívogatnak. Szemünk előtt elevene­dik meg a mesevilág — kezdődhet a játék! Külön öröm, hogy a csodálatos mesevilág egy-egy sze­replőjének az értéke — a szakemberek becslése szerint — meghaladja az ezer koronát. A Gorkij utcai iskolában télen is virágzik a kultúra ötletfája. A sokrétű munkát végző tanulók közül a báb­­játszó a legeredményesebbek. A Pipitér elnevezésű bábkör tagjai ... Edmár G., Alabán Zs., Bugár Sz., Aranyosi Y., Vörös P., Horváth Ä., — a járási és kerületi seregszem­léken sok sikert arattak. Az értékes díjak és oklevelek között ott találjuk a közelmúltban Martinban megrende­zett országos fesztivál.fődíját is. További jó munkát, jó szórakozást, sok sikert kívá­nunk a bábjátszás ifjú hódolóinak, akik sajátos eszkö­zeikkel a mesék végtelen gazdagságú, ezerszínű világát tolmácsolják — ma már művészi szinten. Csiba László a A mezőgazdaságban továbbképzése A nők egyenjo­gúsága valójában csak akkor érvé­nyesül minden sza­kaszon, ha a szép­nem sokoldalúan művelt. A múltban főleg tézisként je­lentették ki a lá­nyok, asszonyok le­hetőségeit, de va­lójában nagyon ke­vés volt közülük, aki helyet kapott a társadalmi élei irányításában. Ez a helyzet az utóbbi időben gyökeresen megváltozott, s a nők közül egyre többen tevékeny­kednek a nemzeti bizottságokban, tár­sadalmi szerveze­teinkben. Érthe­tően ez kötelezi a nőket a tanulásra, a pártoktatás ke­retében, a külön­böző iskolázásokon és tanfolyamokon. Minden mindennel összefügg. A Du­najská Streda i (Dunaszerdahely) já­rás nem véletlenül élenjáró a terme­lésben. A veterán vezetők, amikor a fejlődés megkívánta, ősz fejjel ültek az iskola padjaiba és mezőgazdasági szakiskolát végeztek, de emellett po­litikai műveltségükkel is törődtek, ás elvégezték a marxista esti egyetemet. A dunaszerdahelyi marxista egye­temnek jó hírneve van. Presinszky Lajos, az esti iskola vezetője, gon­doskodik arról, hogy olyan előadók kerüljenek a katedrára, akik sokolda­lúan képzett marxisták és nagy gya­gasabb szintű iskolázását készíti elő. Presinszky elvtárssal az előadás ter­vezetét vitatták meg, s természetesen azt is, ki lenne a legmegfelelőbb egy­­egy előadás megtartására. — Milyen iskolázásról van szó? — kíváncsiskodtam. — Járási szövetségünk harmadízben rendezi meg a munkában élenjáró jó szervező képességű nők tovább­képzését — válaszolta a kedves arcú fiatalasszony. — Ezt a járási méretű tanfolyamot a mezőgazdasági igazga­tóságon tartjuk. A hallgatók száma harminc. Akik meghallgatják a 70— 75 órás előadássorozatot, sokat visz­nek haza tarsolyukban. — S kitartanak az asszonyok? — Van bizonyos lemorzsolódás. Ta­valy 23-an kaptak elismerő oklevelet. Ha nincs valamelyik asszonynak kü­lönösebb .problémája, rendszeresen részt vesz az előadásokon, s nagy figyelemmel kíséri az egyes témakö­röket. Bátran tesznek fel kérdéseket, sőt vitáznak is. — A most kezdődő tanfolyamon lesz valami újítás? — A mezőgazdaságban dolgozó nők . iskolázásán 26 foglalkozást terve­zünk. Nem véletlen, hogy nem elő­adást mondtam. Ggy gondoljuk, hogy a tanfolyamon tanultakat jó lenne aprópénzre váltani, vagyis gyakorla­tilag jól megoldani a propagációt és agitációt. — A szomszédban van a járási mű­velődési központ — fűzte hozzá Pro­­sinszky elvtárs —, a gyakorlati órák egy része ott lesz megtartva. A mű­velődési központba minden lehetőség megvan, hogy a tanfolyam résztvevői elsajátítsák azokat az agitációs, pro­­pagációs eszközöket, amelyekkel leg­jobban lehet hatni a lakosság értel­mére és érzelmére. Tóth Dezső ■ korlati tapasztalatokkal rendelkez­■ nek. Presinszky elvtársék nemcsak i az esti egyetemre biztosítanak elő­­: adókat, hanem minden járási jellegű i iskolázásra, tanfolyamra. , A minap bekukkantpttunk a magas­szintű pártművelődés központjába. Az esti iskola igazgatója egy szemrevaié ■ fiatalasszonnyal tanácskozott. Kíván­­' csian figyeltem, mi a beszédtémájuk.- Hamarosan kiderült, hogy Bukoviö ; Emőke a Földművesszövetkezetek . Szövetségének a dolgozója és a me­- zőgazdaságban szorgoskodó nők ma-i Persinszky Lajos, a marxista esti egyetem igazgatója, Lukovič elvtársnövel beszélget a mezőgazdaságban dől- I gozó nők téli iskolázásának tervéről. Fotó: -tt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom