Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-18 / 46. szám

1978. november 18. SZABAD FÖLDMŰVES A munkát becsülő fiatalok U uszonöt évvel ezelőtt nyílt nad (Folytatás az 1. oldalról) bratislavai építészeti fakultás hallga­tói. A óriási építkezés nagy visszhang­ra talált. Néhány nappal a munkála­tok megkezdése után húsz szovjet ikomszomollsta — a kijevi építészeti fakultás diákja — érkezett az építke­zésre. A szovjet főiskolások említett és más csoportjai olyan lendülettel, hozzáértéssel és lelkesedéssel dolgoz­tak, hogy magukkal ragadták még azokat a fiatalokat Is, akik életükben először végeztek kemény fizikai mun­kát. A feladat nagyságát felismerve egy­re több fiatal érkezett az építkezés színhelyére. Közülük nem szabad em­lítés nélkül hagyni a nitraí építészeti középiskola, a Nové Zámky-á gimná­zium és elektrotechnikai iskola, a Zla­té Moravce-i szaktaníntézet, a nitraí katonai iskola növendékeit, az udvar­­dl, a branovi, a jasovái SZISZ-szerve­­zetek tagjait, az udvardi AURORA szö­vetkezet, az újvári Agrostav és az egészségügyi iskola mellett működő helyi SZISZ-szervezet fiataljait. Ezek a csoportok legnagyobb számban vettek részt a munkálatokon. Természetesen az egyes SZISZ-szer­­vezetek tagjai nem csupán azzal se­gítettek, hogy részt vettek az építke­zésen, hanem vállalatuknál, üzemük­nél, iskolájuknál, olyan kötelezettsé­get vállaltak, hogy üzemükben tervbe vett gépeket és berendezéseket idejé­ben elkészítik és a szükséges idő­pontban az ifjúsági építkezés rendel­kezésére bocsátják. Említés nélkül hagyni ezeket az üzemeket, illetve if­júsági szervezeteket nem lenne he­lyes, mivel hallatlan kitartással, oda­adással végezték a rájuk bízott, nem könnyű feladatokat. Ezek közé tarto­zik a prágai Agroprojekt Ol-es üzeme, az ostravai VŽKG, az Agry Prelouő, a košicei vasmű, a Sigma závadkaí vál­lalata, illetve az említett és további vállalatok SZISZ-saervezetei. Habár az odaadást, lelkesedést szá­mokban kifejezni nem nagyon lehet, ennek ellenére a fiatalok nagy erőfe­­sítését és a feladat nagyságát megpró­bálom számadatokkal érzékeltetni. Tiszteletet érdemel az a négyezerhét­­százöt fiatal, aki 1975-től a farm át­adásáig 15 ezer 264 munkanapot dol­gozott ezen az építkezésen. A FIATAL ÉPÍTŐKÉ A SZŐ Amikor az építkezésen részt vevő lelkes SZISZ-tagokat kérdeztem mun­kájukról, nem fennhéjázó, hanem sze­rénységet tükröző válaszokat kaptam. Egyszerűen természetesnek vették, hogy besegítettek az építkezésbe és teljesítették vállalt kötelezettségüket. František Piliar, a závadkai Sigma üzem mellett működő SZISZ-szervezet elnöke mondotta:-г- Az udvardi ifjúsági építkezés ve­zetősége a múlt évben vállalatunkhoz megrendelést nyújtott be tizennégy MFT 230-as szivattyú szállítására. Mi­vel ezek a berendezések nagyon kere­settek, SZISZ-szervezetünk tagjai elha­tározták, hogy a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére a szivaty­­tyúkat — az ifjúsági építkezés számá­ra — munkaidő után legyártjuk. A berendezésekről Goldschmidt Jánossal, s a helyi pártszervezet elnökével, Su­­man elvtárssal több alkalommal is tárgyaltunk. Mivel üzemünk igazgató­ja, František Brtáň is nagy megértést tanúsított a komoly vállalkozás iránt, így határidőre, július 15-re átadtuk és felszereltük a tizennégy nagy telje­sítményű szivattyút. Salgó Erzsébet, az udvardi AURORA szövetkezet dolgozója: — Mivel a faluban az összes na­gyobb tömegszervezet az építkezéssel kapcsolatban szocialista kötelezettsé­get vállalt, így a szövetkezet mellett műkddő SZISZ és az üzemi pártszer­vezet tagjaként én is részt vettem az építkezésen. Családos asszony vagyok, éppen ezért sokszor nem volt könnyű szabad szombatokon, munkaidő után otthonról elszakadni. De a férjein megértette a részvétel fontosságát, így túlteljesíthettem a vállalt feladatot. Jana Zubáková, a Nitrai Mezőgazda­­sági Főiskola hallgatója így nyilatko­zott: — A modern, 2200 férőhelyes te­hénfarm fölött iskolánk védnökséget vállalt. Nem csupán társadalmi mun­kával segítettük az építkezés jő me­netét, hanem diákok, tanárok által ki­dolgozott különböző technológiai ter­veket is az építők rendelkezésére bo­­csájtottunk. Őszintén megvallom, na­gyon boldogan vettem részt az ifjú­sági építkezésen. Nagy élmény lesz számomra, ha üzemelés közben nézhe­tem meg a telepet, melynek felépíté­séért én is tettem valamit. Miloslav Vinklárek, az ostravai vas­művek SZISZ-szervezetének elnöke, a SZISZ KB Ellenőrző Bizottságának tagjaként vett részt az építkezésen. Mint mondotta, részletes áttekintése van az építkezés folyamatáról. így nyilatkozott: Jól örö-A korszerű tehénfarm előtt felállított beton emlékmű sokáig hirdeti majd a fiatalok összefogását, becsületes helyt­állását. — Üzemünk, a VŽKG az 52 millió korona összberuházásból nem keve­sebb, mint 1,6 milliós értékű berende­zés szállítását vállalta. Szállítottunk összeszerelhető épületelemeket — a farm összes objektuma részére —, siló- és fekáliatárolókat, komplex fel­szereléssel együtt. SZISZ-szervezetünk nagyon sok túlórát vállalt annak ér­dekében, hogy kötelezettségvállalá­sunkat teljesítsük. A siker érdekében természetesen vállalatunk részére szál­lító kisebb üzemek SZISZ-szervezeteit .is mozgósítanunk kellett. Feladatunk korántsem volt egyszerű, s ha olykor akadályok között bukdácsolva is — adott szavunkat betartottuk. Ennek természetesen nemcsak mi, SZISZ-ta­­gok, de a vasmű minden dolgozója szívből örült. Kovács Ilona, az udvardi szövetke­zet dolgozója: — Szövetkezetünk SZISZ-szervezete 500 óra társadalmi munkát vállalt a telep felépítése érdekében, amit jóval túlteljesítettünk. A munkában velem tartott a férjem is, annak ellenére, hogy nem a községünkben van a munkahelye. Azt tartotta, mint ács, ő is jó szolgálatot tehet az építkezé­sen. Ladislav Profánt, a Nitrai Mezőgaz­dasági Főiskola hallgatója sajtófele­lősként vett részt az építkezésen. Ismerte az ott dolgozó fiatalok meit, gondjait. — Őszintén mondom, ilyen odaadás­sal s lelkesedéssel, mint az udvardi telep építésén dolgoztak a fiatalok, ritkán találkozik az ember. Bajkay Margit, az udvardi szövetke­zet bérelszámolója: — Mivel az ifjúsági építkezés részt­vevőinek a bérét hétvégén osztotta ki a szövetkezet, nagyon sok szombat­vasárnapot töltöttem irodámban, a számológép fölé görnyedve. Ha ez a munka fáradságos is volt, mindig jó érzéssel gondolok vissza rá. Hogy mi­ért? Azért, mert valamilyen formában én is részt tudtam vállalni a hatalmas építkezés munkálataiból. LELKESEDÉS, ÖSSZEFOGÁS, SZOLIDARITÁS Danis Pál, az udvardi szövetkezet elnöke említette: — Mindig becsültem, tiszteltem a kezdeményező, dolgos fiatalokat, s tá­mogattam őket munkájukban. Azt a­­zonban nem gondoltam, hogy ennyire tudnak lelkesedni, ilyen lendülettel tudnak dolgozni. Köszönetét mondok az ifjúsági építkezés valamennyi fiatal résztvevőjének, továbbá mindazoknak az üzemeknek és vállalatoknak, ame­lyek a tehéntelep építésében fárad­ságot nem kímélve támogattak, segí­tettek bennünket. A szövetkezet elnöke megköszönte a fiatalok jó munkáját. Én azonban úgy érzem, a szövetkezet elismerést érde­mel, mert az építkezésen részt vevő fiataloknak jó munka- és életfeltéte­leket teremtett. Nyilván ezért volt jó híre az udvardi építkezésnek, nem okozott különösebb gondot az ifjúság megnyerése. A szövetkezet klubja, teadélutánok rendezésével, hivatásos művészek fel­lépésével gondoskodott a fiatalok szó­rakozásáról, a szabad idejük célszerű kihasználásáról, az üzemi étkezde pe­dig a jó ellátásról. Bár a fiatalok, ifjúsági szervezetek tagjai sokszor nem értették egymás nyelvét, a közös munka, a közös célo­kért való erőfeszítés eggyé kovácsolta őket. Ezt tükrözik egy, a Német De­mokratikus Köztársaságból érkezett diáknak a szavai: „Ezen az építkezé­sen tanultam meg: Nagy tetteket vég­hezvinni csakis nagy-nagy lelkesedés­sel, kitartással lehet.“ KALITA GÁBOR meg Kravany Dunajom (Karva) község Láng-féle kastélyában a mai hároméves mező­­gazdasági szaktan­­intézet elődjeként az egyéves növény­­termesztési és ál­lattenyésztési szak, valamint a kétéves kovács és bognár szak, összesen 96 tanulóval. A negyedévszá­zad leforgása alatt, 1957-ben mesteris­kola létesült fel­nőttek számára, melegkedvelő nö­vények termeszté­se, majd szőlészeti szakkal. A ma is fennálló három­éves kertészeti szaktanintézet 1959-ben létesült. Közben még két­szer öthónapos időtartamú növény­­termesztési és ál­lattenyésztési szak is működött, 1964- ig-Jelenleg az isko­lában létezik sző­lészeti; kertészeti; asztalos, bognár, kádár; kovács, la­katos, hegesztő szak, mind a négy irányzat három­é'es tanítási idő­­vel. Tangazdaságunk és jól felszerelt műhelyeink a tanulók gyakorlati ki­képzését szolgálják. A nyolcvanhek­­táros tangazdaság területét gyümöl­csös, szőlő, kertészet képezi, az utób hiból két hektárnyi fólia alatt. Van virágházunk s kísérleti telepünk. A külföldi szakiskolákkal tartott kapcsolataink már egyévtizedes múlt­ra tekinthetnek vissza. Baráti és együttműködési kapcsolatot tartunk fenn a lengyeli (Magyarország), a s ezért bzeneci (Cseh Szocialista Köztársaság), a Georgi Trajkov-i mezőgazdasági szaktanintézetekkel, illetve mezőgaz­dasági szakiskolával, továbbá a vi­rágtermesztési szakirányú budapesti SASAD Tsz-szel. Ezek a kapcsolatok eredményesek, jelentősen hozzájárul­nak tanulóink gyakorlati szakismere­teinek gyarapításához, s az interna­cionalista szellemű neveléshez. Az em­lített iskolákkal a nyári gyakorlatok ideje alatt tanulócsere valósul meg. Az elmúlt 25 év alatt sok minden változott. Üj étterem, új művelődési helyiség, laboratórium nyílt; kabinet­tek, tantermek, sportpályák, utak léte­sültek, épültek. Az iskola vagyoni ér­téke 28 millió korona. Az iskolánk negyedszázados fennál­lása óta a különböző szakokon 2229-en végeztek, Dél-Szlovákia tizenhárom járásából. Végzett tanulóink a munka­helyükön igazolták felkészültségüket, helytállásukkal, nemegyszer kiemelke­dő eredmények elérésével. Megtalál­hatók a mezőgazdaság minden ágaza-Kerek évforduló A növendékek gyakorlati oktatása. tában: efsz-elnökök, vincellérek, borá­szok, csoportvezetők, kertészek, mű­helyvezetők, gépesítők stb. A szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemek be­csülik őket. A végzett növendékeink­nek körülbelül az egyharmada tanul tovább. Ily módon számtalan tanulónk szerezte meg a technikusi, mérnöki képesítést, vagy más magasabb képe­sítéshez jutott. Mi a jelenlegi helyzet az iskolán­kon? Tanulóink létszáma 243 fő, negy­venkét százaléka leány. A tanulóink neveléséről tizenkét pedagógus, kilenc szakoktató, kilenc nevelő és harminc­négy egyéb dolgozó gondoskodik. A CSKP XV. kongresszusának hatá­rozatai alapján iskolánkban megnyílt a középfokú oktatás a tanév kezdetén. Jelenleg a szőlészeti és kertészeti sza­kon. A tananyag tartalma és mennyi­sége a szaktantárgyaknál és az általá­nos tantárgyaknál is egyformán össze­egyeztethető a többi középiskola tan­anyagaival. Iskolánk minden alkalmazottja tu­datában van annak, hogy az új, szak­képzett munkásosztály képes csak az állandóan növekvő feladatok teljesíté­sére. Mindent megtesz a cél elérése érdekében. Az összes anyagi és szemé­lyi előfeltételek biztosítottak ahhoz, hogy az új oktatási rendszer a ker­tész, szőlész és később a speciális kertészeti- szőlészeti gépjavító szakon a gyakorlatban érvényesülhessen. VASAS FERENC tanár Szüret után sem pihennek Az udvardi mezőgazdasági szaktanintézet tanulói sok-sok órát dolgoztak le az ifjúsági építkezésen. (A szerző felvételei) A kameničnái (Keszegfalu) szövetkezet gyümölcsöse az almaszüret befejeztével elnéptelenedett, A termésük­től megfosztott fák lassan téli álomba szenderülnek, hogy új erőt gyűjtsenek. Pedig a gyümölcsösben nem is olyan régen még javá­ban zajlott az élet. A fasorok között vidám csevegés, énekszó hallatszott. Az almával megrakott traktoros pót­kocsik egymás után távoztak és üresen tértek vissza, hogy az ügyes asszonykezek jóvoltából tüneményes gyor­sasággal megtelt gyümölcsösládákat elszállítsák. — Ez már csak amolyan utószedés — mondotta látoga­tásomkor Horváth Ede, a nyolcvan hektáros gyümölcsös vezetője. — A téli alma zömét már biztonságba helyez­tük. A gyenge minőségű gyümölcs szedését szándékosan utoljára hagytuk, de ezt is gyorsan le akarjuk szüretelni, nehogy kárba vesszen. Hiszen a satnyább vagy a hullott alma is értékesíthető és feldolgozható. Egy népes cso­port a gútai szövetkezetből a segítségünkre sietett, hogy az almaszüretet mielőbb befejezzük. — Elégedett a terméssel? — érdeklődtem. — Az idén valóban gazdag terméssel dicsekedhetünk. Segítség nélkül aligha győztük volna a háromszáz tonna almát idejében leszüretelni. A gyengébb minőségűből még tíz mázsára számítunk. A gyümölcs minősége azon­ban igen gyenge volt. A szükségesnél jóval kevesebb — és gyengébb hatásfokú — vegyszert kaptunk, így a be­tegségek és a kártevők terjedését nem tudtuk megaka­dályozni. Persze az egyetlen permetezőgéppel a vegysze­rezést sem tudtuk idejében elvégezni. Nemrég egy új Kertitox permetezővel gazdagodott a gépparkunk, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben az egész gyümölcsöst öt nap alatt bepermetezzük. Ez feltétlenül növeli majd a növényvédelem eredményességét. Beszélgetés közben megtudtam, hogy az elmúlt évek­ben megkezdték a gyümölcsös korszerűsítését. A régi, hagyományos ültetvényt teljesen felújítják: az öreg fák helyett alacsony törzsű fákat telepítenek. A magas tör­zsű fák nemsokára teljesen eltűnnek a gyümölcsösből. Nem hagyhatom említés nélkül azt sem, hogy Horváth Ede legalább részben igyekezett kiküszöbölni a nehéz kézi munkát. Hiszen a gyümölcsösben többnyire asszo­nyok dolgoznak. Az ő érdeme, vagyis újítása a traktorra szerelhető, csúsztatőlappal ellátott emelő, amely a gyü­mölccsel teli ládákat a pótkocsira emeli. Az asszonyok nagyon dicsérik a fémkarikákra rögzített gyümölcsszedő vászbnkosarakat is, amelyek — ugyancsak a vezetőjük ötletére és indítványozására — a szövetkezet műhelyében készültek. — Az alja zsinórral van összehúzva — mutatta az egyik asszony —, ha megtelik, csak a zsinórt kell meg­lazítani, s a gyümölcs máris a ládába szóródik. Így a ki­szórásnál a kosarat nem kell megdönteni, ez pedig sokat könnyít a munkán és az alma nem ütődik meg. Az asszonyok közben fürgén dolgoztak, dicsérte is őket a gyümölcsész. Nem ok nélkül, hiszen egy-egy asz­­szony négy-öt mázsa almát is szedett naponta. Pedig nem könnyű munka naphosszat ágaskodva vagy hajlong­va gyümölcsöt szedni. Egy másik csoport a nyolc éve üzemelő, korszerű hű­tőházban szorgoskodott. Az asszonyok itt is épp olyan ügyesen dolgoztak, mint a szüretelők. Almát válogattak gyors kézmozdulattal, személyenként tizenegy-tízenkét mázsát naponta. És ha itt is befejezik a munkát? A gyü­mölcsös nem sokáig marad elhagyatott, hiszen lassan kezdetét veszi a metszés. Az ügyes, dolgos asszonyok et­től a férfiak számára is nehéz munkától sem riadnak vissza. KLAMARCSIK MÁRIA mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom