Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-18 / 46. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. november 18* Feladatukat teljesítették Ä mezőgazdasági üzemekben gyakran felvetődik a kér­dés, hogyan lehetne többet, hatékonyabban és gazdasá­gosabban termelni. Ez magától értetődő. Hiszen az elő­irányzott feladatok megvalósítása a hektárhozamok, a hasznosság, tehát a termelés állandó növelését, a minő­ség javítását, valamint a nyersanyag és az energia meg­takarítását igényli. A termelés növelésére rendkívüli hatással van a ter­melőerők és -eszközök ésszerű kihasználása, a munka­­szervezés javítása, az erkölcsi és anyagi ösztönzés, a dolgozók kezdeményező készsége, valamint a szocialista versenymozgalom széles körű kibontakozása. A gyakor­latban bebizonyosodott, hogy ott ahol a szellemi erőben rejlő tartalékot, valamint az adott lehetőséget célszerűen kihasználják, a nehézségek könnyebben leküzdhetők és a jó eredmény sem marad el. A hurbanovói (Ögyalla) Februári Győzelem szövetkezet a pozitív példák egyike. Itt minden lehetőt elkövetnek a termelési eredményeik javítása ér­dekében. Ez a nagygazdaság a múlt év elején három szövetkezet társulá­sával jött létre. Kezdettől fogva nyil- 11948 *1978^_ vánvaló volt, hogy helyes utat válasz­tottak a termelés további bővítésére és fejlesztésére. A társulással minde­nekelőtt a termelés belüzemi összpontosítására és szako­sítására teremtettek kedvező feltételt, s ezáltal párhu­zamosan az ágazati irányítási rendszer bevezetésére. Mindez a munkaszervezés javuláséhoz, a termelőerők hatékonyabb kihasználásához és a termelés növekedésé­hez vezetett. A sikerhez azonban talán a legjobban a szövetkezet dolgozóinak igyekezete, példás kezdeményező készsége járult hozzá. Erre utal a Februári Győzelem 30. évfordulójának a tiszteletére vállalt szocialista kötele­zettség teljesítése is. Ugyanis LÄPSKÝ IMRE — a szövet­kezet pártszervezetének elnöke — szerint a háromne­gyed évi kiértékelés arra enged következtetni, hogy az év elején tett ígéretet be is tartják, vagyis az összterme­lést több mint másfélmillió koronával túlszárnyalják. ff*RUÁR Természetesen — már ahogy ez általában lenni szo­kott — az igényes feladatok teljesítése itt sem ment zök­kenőmentesen. A kedvezőtlen időjárás az erőfesszítés el­lenére is egyes termelési ágazatokban meghiúsította a kötelezettség megvalósítását. így például cukorrépából a tervezettnél gyengébb átlaghozamot értek el annak da­cára, hogy az agrotechnikai intézkedéseket betartották és a betakarítást minimális veszteséggel végezték. Vi­szont, ha az idei háromszázötven mázsa hektárhozamot a múlt évben elért száznyolcvan mázsához viszonyítjuk, akkor nyilvánvaló, hogy a cukorrépa termelésében jelen­tős javulás történt. A zöldségtermesztésben — ahol többnyire szabadföldi paprika termesztésével foglalkoz­nak — a várt eredmény ugyancsak elmaradt. A kalászosok hektárhozamával azonban joggal dicsi­­kedhetnek. A termelési tervet több mint hétszáz tonná­val túlszárnyalták. S habár a szemes 'kukorica gyengébb termést adott, gabonából a vállalt többlettermést elér­ték. Az új dohányszárító üzembe állítása sem volt feles­leges befektetés. A tökéletesebb szárítási technológia, valamint a dohány gondos törése és szakszerű kezelése a minőségi követelmények eléréséhez vezetett. Amikor a szövetkezet dolgozói elhatározták, hogy az idén többet és gazdaságosabban termelnek, a takarmány­­termesztést sem hagyták figyelmen kívül. Vagyis a vál­lalásban a takarmányalap bővítése is fontos szerepet kapott. Az ígéretet itt is betartották. A tömegtakarmá­nyok hektárhozamát növelték és a tervezettnél jóval több takarmánylisztet készítenek. Ráadásul a < szalma jobb kihasználása érdekében együttműködve az izsai szö­vetkezettel, nagyobb mennyiségű takarmánypogácsát is gyártottak. A vállalás eredményeként a téli tömegtakar­­mánykészlet teljes mértékben fedi a -szükségletet. A jó takarmánygazdálkodást mi sem bizonyítja jobban, mint az állattenyésztésben elért kiváló eredmény. Ter­mészetesen a hasznosság növeléséhez az állatgondozók becsületes munkája is jelentős mértékben hozzájárul. A legjobb eredményt a tehenészetben érték el. Évi átlag­ban — előreláthatóan — tehenenként elérik a három­­ezerháromszázötven literes tejtermelést. Ezáltal úgyszól­ván húszezer literrel több tejet termelnek a tervezettnél és a vállalásukat ötezer literrel túlszárnyalják. Az eredmények az állattenyésztés többi ágazatában is igen kedvezően alakultak. Háromnegyed év átlagában a termelési tervet marhahúsból százöt, sertéshúsból pedig százhat százalékra teljesítették. Tehát megvan a feltételé annak, hogy a vállalásukat itt is túlszárnyalják. Említést érdemel, hogy a többletet jelentős mennyiségű — mint­egy nyolcszázezer korona értékű — abraktakarmány megtakarítása mellett érték el. A szövetkezet dolgozói a társadalmi munkában is megálltak a helyüket. A környezet szépítésében és ren­dezésében az egyes részlegek között versenymozgalom bontakozott ki. A verseny győztesei a bagotai részleg dolgozói lettek, akik az új tehénistálló felépítése után gyors ütemben rendezték és csinosították a telep környé­két. Az építészeti csoport is jóval túlszárnyalta vállalását. A „Z“ akció keretében aktívan részt vettek egy óvoda korszerűsítésénél és bővítésénél. De alig fejezték be az egyik munkát, máris hozzáfogtak egy új, hatvan férőhe­lyes óvoda építéséhez. — A szövetkezetben gondoskodunk a dolgozók kezde­ményező készségének fokozásáról — jegyezte meg Lap­­ský Imre. — A többtermelésre, a minőség javítására és a takarékosságra irányuló szocialista munkaverseny fel­tételeit például az idén úgy állítottuk össze, hogy a ver­senybe a szövetkezet valamennyi dolgozója bekapcsolód­hasson. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a versenymozgalom a dolgozókat egymáshoz köze­lebb hozza. Összeforrt, jól együttműködő csoportok ala­kulnak ki. A versenymozgalom ezenkívül serkenti a mun­kaaktivitást és nagy segítséget jelent a munkafegyelem megszilárdításában, valamint a munkaidő jobb kihaszná­lásában. A szövetkezetben már az idén hét munkacsoport ver­senyez a szocialista brigád megtisztelő címért. A ver­senymozgalomba az adminisztratív dolgozók és a vezető­ség is bekapcsolódott. Jövőre a versenymozgalmat fej­lesztik és a szocialista brigádok számát tizenkettőre akarják növelni. A szövetkezet dolgozóinak igyekezetét, becsületes mun­káját csak méltányolni lehet. Valamennyien állták sza­vukat, habár igényes feladatot vállaltak magukra. Klamarcsik Mária mérnök Aktív munka az egész évben Tevékenységük egyrészt elméleti, másrészt gyakorlati. Jól helytállnak a járási méretű versenyeken. Hatékony munkát végeznek a „Z“ akció kereté­ben. Talán így jellemezhetnénk a štú­­rovói (Párkány) önkéntes tűzoltók szervezetét. Ezen túlmenően azonban a párkányi önkéntes tűzoltóknak egy további, igen dicséretes tulajdonságát említ­hetnénk meg. Behatóan foglalkoznak az ifjúsággal, a legfiatalabb nemzedé­ket bevonják munkájukba, rendszere­sen és lelklismertesen oktatják a fia­talokat, hetente kétszer elméleti és gyakorlati kiképzésben részesítik őket. A fiatalokkal szabad időt és fárad­ságot nem kímélve az Alföldi házas­pár (a kép bal szélén] foglalkozik Alföldi István egyúttal a járási ifjú­sági albizottság tagja, s ez adja zálo­gát annak, hogy a fiatal nemzedéket hozzáértően, a társadalom érdekeivel összhangban készítik fel a gyakorlati életre. Az önkéntes tüzoltótestület idősebb nemzedékéhez tartozók közül szintén sokan kapcsolódnak be a fiatalok ki­képzésének felelősségteljes munkájá­ba, átadva nekik gazdag, sokéves ta­pasztalataikat. Egyikük Kollár Imre bácsi, a csoport vezetője és taktikai edzője. De nem kevésbé értékes mun­kát végeznek e téren Kovács Ferenc, Babindai, Spátai, Galda és Szabó Imre elvtársak. Ugyanilyen aktív tevékenységet fej­tenek ki az önkéntes tűzoltótestület nőtagjai is. Köztük Anda Jánosné mes­tere az elsősegélynyújtásnak. Tudását, gyakorlati tapasztalatait szívesen oszt­ja meg a fiatalokkal. Legnemesebb emberi vonását mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az önkéntes tűz­oltótestület beteg tagjait meglátogatja, segíti. Ilyen példából csupán jót tanul­hat a fiatal nemzedék. Kiváló és áldozatkész munkájúkat a városi nemzeti bizottság is kellőkép­pen értékeli. A volt gyógyszertári épület átalakítása után Itt az önkén­tes tűzoltók hat helyiséget kaptak, amelyben tanterem, klubhelyiség, iro­da, szertár áll rendelkezésükre. A be­rendezésről is a vnb gondoskodott, huszonnégyezer korona értékű bútort kaptak. E gondoskodást azzal viszo­nozták, hogy a „Z“ akció keretében Jelentős társadalmi munkát vállaltak és háromszázötven órát dolgoztak le a községfejlesztés- és csinosítás érde­kében. A jövőre vonatkozó terveikben fel­adatul tűzték, hogy az általános isko­la ötödik osztályos tanulóiból további csoportot alakítanak, a nyolc-kilence­dik osztályos diákokat pedig a már nehezebb feladatokra is érett ificsa­patba tömörítik. Emberi életek megmentését, a tüzek okozta károk kiküszöbölését, illetve csökkentését célzó nemes igyekezetük komoly elméleti és gyakorlati ismere­tek elsajátítására, a nép vagyona fe­letti éber őrködésré serkenti őket. A tűz leküzdésének gondolata tömöríti Őket olyan egységbe, amely az ember­szeretet melegét sugározza. Ilyen „tűz“ mellett nagyon jó melegedni. Hajtman Kornélia A Stúrovói (Párkány) önkéntes tüzoltótestület egyre szebb eredményeket elérő diákcsapata rátermett vezetőinek irányítása mellett bizonyára mind gyakrabban hallat majd magáról. (A szerző felvétele) A szépen rendezett gazdasági udvarban kevesebb a balesetveszély. Munkabiztonság - embervédelem A mezőgazdasági munka sohasem volt veszélytelen. A földművelő embert a régi világban is megrúghatta a ló, felborulhatott vele a szekér, leeshe­tett a kazalról, nyári zivatar idején agyonsújthatta a villám, vagy vérmér­gezés következtében halálát okozhatta a tarló szúrása, esetleg egy rozsdás szög karcolása. A balesetveszély sajnos a nagyüzemi gazdálkodás kialakulásával sem szűnt meg, csupán sokat változott. A lovat és a szekeret felváltotta a traktor és a pótkocsi, a vasvillát a kazalrakó gép és még sok minden más. Teljesen új veszélyt jelent a vegyszerek sokasága. Mindehhez hozzá kell számítani, hogy a modern eszközökkel igen gyakran olyan idős emberek foglalkoznak, akinek ösztöneiben még a régi óva­tossági normák élnek. Bizony most is történik baleset, ennek elhárítása azonban a nagyüzemekben önálló munkakör. Az üzemi baleseti statisztikák min­dig lehangoló olvasmányok. A trebiáo­­vi (Tőketerebes) járás mezőgazdasági üzemeiben az év elejétől három halá­los baleset volt, a sérüléses balesetek száma pedig meghaladta az ezernyolc­­százat. Az illetékes szervek az elmúlt A következtetések levonását persze nem szabad elsietni. Tény ugyanis, hogy a helyzet az elmúlt tíz eszten­dőben nagyon sokat javult a gazdasá­gokban. Azóta nem csupán a halálos és testcsonkulást okozó balesetek szá­ma csökkent a felére, de a létszámhoz viszonyított összes balesetek aránya is lényegesei) alacsonyabb lett. Nem dol­goztak tehát hiába a munkavédelmi felelősök. Halálos esetből azonban egy is sok, ezért keresni kell az általánosítható okokat és ezek megszüntetésének módját. A mezőgazdasági üzemekben sok a gép. Ezek azonban gyakran el­avultságuk miatt balesetveszélyesek. És miért elavultak? Nincs elég mű­hely és szakember a javításhoz. De még ha mindez megvan, akkor sem lehet mindig alkatrészt kapni. Ezen a területen tehát a műszaki színvonal emelése egyben a dolgozók biztonsá­gának tökéletesedését jelenti. Természetesen a szövetkezetekben is van biztonsági szabályzat és külön­féle gépekhez, berendezésekhez elő­írt munkabiztonsági felszerelés. A baj a „karbantartással“ van, csakhogy most már idézőjelben. Az új gép keze­lésére kioktatják a dolgozókat, de ha Sajnos, balesetveszélyes gazdasági udvarokkal is találkozhatunk a terebesi járásban. (A szerző felvételei) néhány hónapban felfigyeltek az üze­mi balesetek gyakoriságára és meg­tárgyalták azoknak okait. Egyértel­műen és kategorikusan hangzott el a megállapítás: halálos balesetből egy is sok! A gazdasági vezetők sok helyen úgy siettetik a munkát, a határidőket, a műszaki fejlesztést, hogy közben a munkavédelmi teendők elvégzésére már nemigen hagynak elég időt, pénzt és energiát. A balesetek előfordulásának okai közé tartozik az is, hogy helyenként a munkavédelem nem tud lépést tar­tani a műszaki, technikai haladással. Néha azért, mert az új beruházások, fejlesztések tervezésekor, megvalósí­tásakor rosszul értelmezett takarékos­kodás miatt éppen azokból a költsé­gekből faragnak le, amelyek a bizton­ságot szolgálják. Ennek oka az, hogy szaktudásban, szemléletben nem tud­ják nyomon követni a fejlődést. Vannak olyan vélemények is, hogy a szabályok egy részét tulajdonképpen be sem lehet tartani, mégpedig két okból: először azért, mert túl sok a rendelkezés, másrészt pedig azért, mert a szabályok egy része fölött már eljárt az idő. Ezek az okok és érvek valamikép­pen összefüggésben állnak a fejlődés­sel. Hiszen az üzemekkel szemben tá­masztott követelmények állandó emel­kedése miatt erősödik fel időnként és helyenként az úgynevezett „termelés­centrikus szemlélet“, amely negatív értelemben azt fejezi ki, hogy a gaz­dasági vezetők és maguk a dolgozók is sok fontos dologról feledkeznek el, egyebek közt a biztonságról. Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy fokozottabb felelősségrevonással, a munkavédelmi propaganda fokozásá­val, meggyőzéssel háttérbe lehet szo­rítani a káros szemléleteket. Erre szükség van most is, jobban mint ko­rábban. ugyanazon gép mellé másik dolgozó kerül, akkor már nem bizonyos, hogy ugyanolyan gonddal megismétlik az oktatást. Különösen veszélyes tünet ez a vegyszerek esetében. Sajnos a vegy­szereknél még az is gond, hogy a tá­rolás nem mindig megnyugtató, a vé­dőfelszerelések használata gyakran igen kényelmetlen. A balesetek elhárítása igen gyakran meghaladja a szövetkezet munkabiz­tonsági felelőseinek hatáskörét. A gaz­daságban sokan dolgoznak. Sajnos gyakori, hogy a veszélyes helyen dol­gozók is felhajtanak odahaza vagy munkába menet egy-két pohárkával. A baleseteknek csaknem fele a közle­kedésben történik (két halálos baleset is közlekedés során történt), vagy olyan gépek mellett, amelyek kiszol­gálása sok kézi munkát és nagy fi­gyelmet kíván. Az alkohol hatása eze­ken a helyeken nagyon veszélyes le­het. Való igaz, hogy a munkabiztonsági szabályok jelentős része elavult. Ezért az érdekelt szervek megkezdték a biztonsági rendelkezések korszerűsíté­sét, amit majd a szövetkezeti kong­resszus hagy jóvá. Kialakításánál arra törekszenek, hogy egyértelmű köve­telményeket tartalmazzon, biztosítsa a helyi megoldások, kezdeményezések lehetőségét, könnyítse az irányítást, a végrehajtást és az ellenőrzést, hatá­rozza meg a vezetők felelősségét. Ma talán a legnagyobb' gond az, hogy helyenként nincs összhangban a munka és a munkabiztonság. Gyak­ran különbözik a termelés és a bal­esetmegelőzés felelőseinek nézete. Pe­dig a munka és a munkabiztonság édestestvérek, nem is léteznek egymás nélkül. S az új szabályok is csak ak­kor lehetnek igazán hatékonyak, ha betartásukat az ember védelmeként, a termelés alapvető feltételeként fogják fel. (illés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom