Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-11 / 45. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1978. november ll.

6

/

Honvédelmi sportverseny

Ä Csehszlovák Hadsereg ünnepnapján rendezték meg Kolárovón, (Gútán)amár hagyományossá vált honvédelmi sportversenyt, a vnb elnökének serlegéért. 'A versenyt a vnb honvédelmi bizottsága szervezte a testnevelési szervezet sportpályáján. Az időjárás kedvezett a versenynek, és Így értékes eredmények születtek. A nagy érdeklődés bizonyítja, hogy a honvédelmi sportversenyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés a lakosság körében. A versenyszámok a következők voltak: gránátdobás, 400 méteres futás, gázálarc biztonságos felvevése megszabott időre, légpuskával lövés fekvőhelyzetből.

A nők egyéni összetett versenyében 12 versenyző közül a szlovák iskola csapatából Mršková Alžbeta bizonyult a legjobbnak, Csente Mária, a szolgáltató üzem versenyzője előtt. A szép harmadik helvet Magyar Erika, a magyar iskola tanulója szerezte meg.

A háromtagú csapatversenyben a szlovák iskola csapata lett eredményes Szabó Márta, Kakavcová Helena és Mršková Alžbeta öszszeállításában, a szolgáltató üzem és a magyar iskola csapata előtt.

Még nagyobb volt a konkurrencia a férfiak versenyében. A rajthoz 22 versenyző állt. A győztes Bányász József lett, a műszaki szolgáltatások csapatából, 2,02 perces eredménnyel.

A csapatversenyben hét csoport indult. Juraj Andrejši, Bányász József és Szugyovicky Pál alkotta műszaki szolgáltatások üzemének csapata győzött, a szolgáltatások üzemének csapata előtt.

A legjobbakat díjakkal jutalmazták. Amint azt Holubek László, a honvédelmi szervezet titkára elmondotta, a jól sikerült rendezvény színvonalához, a sportszerű versenyzőkön kívül a rendezők is nagyban hozzájárultak.

P. Plavec

Játékvezetők tanfolyama

Az érsekijjvári (Nové Zámky) Járási Labdarúgó Szövetség mindent megtesz azért, hogy jól felkészített fiatal játékvezetőket képezzen ki.

Nemrég Párkányban (Štúrovo), a Csónakházban rendezte meg a Járási labdarúgó-szövetség a III. osztályba tartozó játékvezetők tanfolyamát. A jelentkezők közül tizenhármán sikeresen vizsgáztak,

Á tanfolyam megrendezéséért köszönet illeti Milan Ondrušek elvtársat, a járási labdarúgó-szövetség elnökét, Rózsa Istvánt, a játékvezetők elnökét és Szatmári Kázmért, a járási testnevelési szövetség módszertani előadóját. -ers-Tanultak a hibáikból

A minap meglátogattam a Füri (Rúbaň) Testnevelési Szervezet vezetőségét. Elbeszélgettem a szervezet elnökével, Pócs Gyulával, titkárával, Armányi Jenővel, a labdarúgó-szakosztály elnökével, Pócs Józseffel és edzőjükkel, Vida Bélával.

Beismerik, hogy a múltban sok hibát követtek el, mind a vezetőség, mind a játékosok. A vezetőség nemtörődömsége, a játékosok fegyelmezetlensége nagy visszaesést eredményezett.

A hibákból levonták a tanulságot. A játékosok ígéretet tettek, hogy az őszi idényben új erővel és új sportszellemben játszanak. Mindent megtesznek, hogy mind a szurkolóiknak, mind a vezetőségnek, valamint maguknak is örömet szerezzenek. Az őszi idényben a fegyelem már sokkal jobb. Az edzéseket is rendszeresebben látogatják a játékosok. Gondot okoz, hogy a játékosok egyharmada idegenben dolgozik, vagy tanul, így ezek a heti kétszeri edzésből csak a péniekin vesznek részt.

A felnőtt csapaton kívül ifjúsági csapatuk is van, amely szintén a járási bajnokságban szerepel és az élenjárók között van. Agilis vezetőjük Pócs Jenő és Pócs József. Az „ifi“ csapatuknak hátránya, hogy a pátékosok kilencvenöt százaléka másüvé jár iskolába, s így csak pénteken edzhetnek.

Vida Béla mindkét csapattal odaadással foglalkozik. Fegyelmezése igazán baráti, illetve az ifiknél atyai. Szeretik őt, mert szerény. Általános észrevételeit őszintén megmondja, de mindig barátságosan.

A labdarúgókon kívül asztalitenisz és sakkcsapatuk is van. E két ágazat sportolói a járási bajnokságban jó eredménnyel szerepelnek. Az asztaliteniszezök vezetője: Benyák Imre, a sakkozóké pedig Kovács József.

Minden évben megrendezik a körzeti sakkversenyt. Ebben az évben a sakkversenyben a fűri sakkozók a második helyet érték el. A sportolók bánata, hogy nincs megfelelő nagyságú tornatermük, ahol télen is sportolhatnának. Ez nagyban elősegítené a jobb eredmény elérését a falu sportéletében.

A fűri Vörös Csillag szövetkezet anyagilag is támogatja a labdarúgó-csapatot. Nagy segítség, hogy a falun kívüli mérkőzésekre mind az ifik, mind a felnőtt csapat a szövetkezet autóbuszával jár.

Für (Rúbaň) az érsekújvári járás egyik kis községe, mintegy ezernégyszáz lakosú. A testnevelési szervezetnek pillanatnyilag százhuszonnyolc tagja van. A szervezet tagjai a szövetkezet minden sürgős mezőgazdasági munkájában segítenek. Ebben az évben eddig 488 órát dolgoztak le a szövetkezetben, ezenkívül a pálya karbantartásán majdnem kétszáz órát szorgoskadtak. PliDr. Hofer Lajos

I

i

m

8

i

i

i

I

*

I

i

♦

I

$

4

I

♦

I

♦

i

*

I

%

I

j

8

j

8

*

8

4

8

4

8

i

4

8

♦

8

♦

I

8

•

8

♦

I

. 4 i

4

8

8

j

8

I

8

’ 8

)

I

i

4

i

I

I

'Hagyományosan megünneplik

Az elmúlt évek gazdag hagyományéira támaszkodva az idén is ünnepi légkörben tartják meg a barátsági hónapot a levicei (Léva) járás CSEMADOK-alapszervezetei. A szovjet nép életét, sikereit ismertető rendezvényeken kívül megemlékeznek a hős szovjet katonákról, akik 33 évvel ezelőtt sorra szabadították fel a járás városait és falvait.

A helyi szervezetek vezetőségei saját irányelveik alapján színes munkaterveket dolgoztak ki az ünnepségsorozat szervezési-politikai bebiztosítása érdekében. A munkaterv kidolgozásánál figyelembe vették a helyi politikai és állami szervezetek rendezvényeit is. hogy minél eredményesebben tudjanak bekapcsolódni a helyi méretű megmozdulásokba.

A CSEMADOK jb novemberi ülésén megemlékeztek a NOSZF 61. évfordulójáról, és meghatározták a helyi szervezetek akció és műsortervét a barátsági hónapra, előnybe helyezve a szovjet szerzők műveit.

A munkásmozgalomban részt vett kommunisták bevonásával élménybeszámolókat terveznek a Szovjetunióról, a szovjet és orosz irodalom termékeiből előadásokat, irodalmi esteket tartanak Ipolyságon (Šahy), Zselizen (Želiezovce), Oroszkán (Pohronský Ruskov), Farnad (Farná) és Léván. Két szervezet könyvismertetőt rendez Solohov: A hazáért harcoltak című köny véről, öt szervezetnél irányoznak elő író-olvasó találkozót csehszlovákiai magyar költők és írók részvételével, akik Szovjetunióval kapcsolatos élményeikről is szórnak majd.

A CSEMADOK az eddig végzett kulturális — népnevelő ténykedésével számtalanszor igazolta, hogy hozájárul az egységes szocialista kultúra fejlesztéséhez. Az NOSZF 61. évfordulója és a barátsági hónap alkalmával új- hói tanúbizonyságot szeretnének tenni alkotókészségük és ügyszeretetük felöl. Ábel Gábor

Cztanyiszlavszkij, a szovjet szín** házmüvészet világhírű színésze és rendezője, az előadások után mindig nagy érdeklődéssel vette szemügyre a műkedvelő színjátszókat, mintha csak a színpadon látott alakok vonásait kereste volna a kifestetlen, paróka nélküli arcokon. A színészeket mustrálgató tekintete mögött mindig ugyanaz a kérdés bújkált; „Hogy csinálják ezt?“ Hangosan azonban ezt a kérdést csak akkor mondta ki, ha a színész játéka nagyon tetszett neki.

A színjátszókat mindig azokban a percekben szerette a legjobban, amikor — talán öntudatlanul — még ikét személy élt bennük: az, akit a színpadon alakítottak és maga a színjátszó, a sajátos öntevékenység mestere, aki képes átlényegülni azzá az alakká, amelyet az igazi művész — a drámaíró, vagy színműíró — jelölt ki számára.

* • *

„Hogy csinálják ezt“ Sztanyiszlavszkij ma is aktuális kérdésével kerestük fel Bányai Gézát, a CSEMADOK Vefký Krtiš-i (Nagykürtös) Járási Bizottságának politikai dolgozóját, hogy tájékoztasson bennünket a járás színjátszásának múltjáról és jelenéről.

A feltett kérdés több szempontból is időszerű. A járás a közelmúltban ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, s egy új évad is elkezdődött: mégpedig az amatőr színjátszók szezonja.

Annak ellenére, hogy a színjátszás a járás falvaiban gazdag múltra tekint vissza, kimondottan csak a téli hónapokra korlátozódik. Az évadkezdésre jelenleg még semmilyen jel sem vall, a szereplők sem észlelik nyomait, hiszen a próbák nem kezdődtek meg.

Ám a legszorgalmasabb rendezők — Böhm József, Želovce (Zély), Gemer László Olovary (Óvár), Bombor Ferenc Bušince (Bússá), Urbán Aladár Vrbovka (Ipolyvarbő) — már szövegkönyveket olvasnak, igyekeznek újabbakat beszerezni, böngészik a szereposztást, közösen beszélik meg, hogy mit kellene az új évadban bemutatni.

Az amatőr színjátszás- sikere vagy bukása legtöbb esetben a rendezői munka sikerétől, valamint a műsorválasztástól függ. Amatőr színjátszásunk gyermekbetegsége viszont az, hogy színjátszó csoportjaink a műsorválasztásban és a rendezői koncepció kidolgozásában gyakran magukra maradnak. A megfelelő módszertani támogatás hiányában ezért a hibák közvetlenül a próbákon, vagy az előadásokon jönnek elő, amikor a balsikert már nem lehet elkerülni.

Rendezői munka, műsorválasztás. Vajon a járási népművelési központ mit tesz ennek az érdekében?

A járási dramaturgiai tanács a rendezőknek minden évben felkínálja a lehetőséget. Sajnos, a színjátszó csoportok vezetői — néhány kivételtől eltekintve — nem tartják fontosnak a szakmai továbbképzést, az iskoláztatásokra nem mennek el, vagy olyan személyt küldenek, akinek semmi köze Sincs a rendezéshez.

Egy járás

színjátszó mozgalmának gondjai

A „C“ kategóriába sorolt színjátszó csoportok műsorán leggyakrabban olyan színművek szerepelnek, mint a Kubó, Dandin György, Vén szerelmes stb.

Gyermekkorom első színházi emléke él bennem. Szülőfalum juhakolból átalakított művelődési otthonát az ötvenes évek egyik vasárnap délutánján kíváncsi tömeg töltötte meg. A többség Chalupkának tán még a nevét sem hallotta, de a kultúra új vendégei olyan izgalommal és áhítattal követték végig Kubó történetét, olyan felszabadultan nevettek rajta, hogy Chalúpka maga sem kívánhatott jobb publikumot.

Azóta azonban a művészettel, a kritikával, és Tháliával szoros kapcsolatot tartó nézők szemében megváltozott az amatőr színjátszás szerepe és rangja.

Különben minden csoport olyan műsort választ, amely adottságainak a legjobban megfelel. Az adottságokhoz igazodó műsorválasztás közben azonban a nagykürtösi járásban sem szabadna -megfeledkezni a társadalmi igényekről, az időszerű problémákat felvető és új gondolatokat ébresztő színművek kiválasztásáról.

A színpadon még amatőr szinten sem szabadna megmaradni, nem lehet előadást rendezni, csak magáért a játékért vagy a színrehozatalért. Az öntevékenység — mint önként választott hivatás — lehetővé teszi, hogy beszéljünk a nézőnek azokról a dolgokról, amelyek életében a legfontosabbak, melyeken keresztül nevelni lehet a nézőt, jobb, tisztább, okosabb, a társadalom szempontjából hasznosabb emberré lehet alakítani.

A népművelők napján — október 26-án — külnösen gyakran idéztük pártunk XV. kongresszusa határozatának azt a részét, amely az amatőr művészeti mozgalom növekvő társadalmi súlyára, a lakosság eszmei, erkölcsi és esztétikai nevelésében betöltött fontos szerepére hívja föl valamennyiünk figyelmét. Sajnos, a tartalommal telített gondolatok gyakran szólamokká szürkülnek. A CSEMADOK járási bizottsága a járási művelődési központtal közösen minden évben megrendezi a színjátszó csoportok járási seregszemléjét. Az elmúlt években a verseny megrendezésére a Mikszáth Kálmán Irodalmi- és Színpadi Napok keretében került sor. Sajnos ezzel a rendezvénnyel nem lehetünk

elégedettek. A járásban tevékenykedő tizenhárom színjátszó csoport közül átlagosan négy-öt csoport nevez be, s bizony a színvonal is eléggé alacsony.

Nem véletlen, hogy a komáromi )őkai Napokra benevező színjátszó csoportok teljesítméríyét a központi értékelő bizottság nem találja megfelelő színvonalúnak.

« « •

Hibát követnénk el, ha a hiányosságok felsorakoztatása mellett nem beszélnénk azokról a problémákról, melyek bizonyos mértékig kerékkötői a színjátszás fellendüléséneik. A felsorolást talán kezdhetnénk azzal, hogy a járás területén kevés a korszerű művelődési otthon. Őszintén szólva kicsi a választék az olyan színművek között, melyeket a kis színpadokon színre lehet vinni. Az anyagi, de főképpen az erkölcsi támogatás is jobb lehetne. Az öntevékeny színjátszás vajúdásának legfőbb Okát azonban abban látjuk, hogy a járás területén nincs magyar tannyelvű középiskola, mely hivatott lehetne a színjátszás közvetlen utánpótlásának a biztosítására.

Bussán, Zsélyen, Ipolynyéken az amatőr színjátszásnak hagyományai vannak. Az egyik fiataltól megkérdeztük, hogy miért választotta a színpadot szabad ideje áldozati helyeként. Először azt válaszolta, hogy az irodalom szeretete és a rendező varázsa tartja itt. Majd így folytatta: — Ha valaki hiányzik a próbáról, másnap megkérdezik tőle, hol voltál, miért nem jöttél? Az a tudat, hogy mindenki érzi, munkájára szükség van, jelenlétét számon tartják, nagyfokú felelősséget ébreszt. Mintha valamennyien egy nagy családhoz tartoznánk.

Thália minden hajlékát a járásban nem tudtuk bejárni, de igyekeztünk alaposan kifaggatni tapasztalataikról a vezetőket, rendezőket és öntevékeny színjátszókat. Benéztünk a kulisszák mögé, az irodákba és a próbatermekbe. Nem felejtettük el azt sem, hogy a színházi viták mindig a színpadon dőlnek el, hogy minden színházi törekvés célja és próbája az előadás.

Az új évadkezdés jeleként a járás minél több művelődési otthonában szólaljon meg a gong. A felzárkózás, az útkeresés és a minőségre való törekvés szellemében kezdődjön az előadás. CSIBA LÁSZLÓ

A szépség kapui

„Célunk történelmileg új és igencsak felelősségteljes. Azt akarjuk, népünket szellemileg és erkölcsileg magasabb szintre emeljük, "hogy kitárjuk a megismerés és szépség kapuit. Persze nemcsak arról van szó, hogy dolgozó népünk számára hozzáférhetővé tegyük a múlt korok kultúráját, hanem a mai, eleven, a jelent emelőtámogató kultúrát is. Ezért olyan kultúrára — tudományra, irodalomra, szín- és filmművészetré, zenére — van szükség, amely hisz vagy hitet táplál országunk szebb és boldogabb jövője iránt, amely segít bennünket munkánkban s megmutatja a jövőbe vezető utat.“ Ezek Klement Gottwald elvtárs szavai, amelyeket 1948 áprilisában a nemzetek kultúrájának kongresszusán mondott el és ahol haladó értemiségünk tüntetőén állást foglalt dolgozó népünk februári győzelme mellett.

Ebben a szellemben a CSKP XV. kongresszusa meghatározta népünk nemcsak gazdasági, hanem a népnevelő munka távlatait is. Ebben a munkában nagy feladat hárul a Szocialista Ifjúsági Szövetség fiataljaira. A közelmúltban Helmut Vácha, a SZISZ KB titkára sajtóértekezleten ismertette a Szövetség II. kongresszusa utáni eszmei nevelőmunka legfontosabb eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a SZISZ politikai nevelő munkájába 440 360 fiatal kapcsolódott be. Ez azt jelenti, hogy a Szövetség tagságának kilencvennyolc százaléka a politikai aktualitások köreiben, a lenini körűikben, különféle szemináriumokon, ateista körűikben, valamint forradalmi hagyományokat ápoló csoportokban gyarapítja politikai ismereteit.

A SZISZ kulturális nevelő munkájának. fontos részét képezi az esztétikai nevelés is — mondotta a SZISZ KB

titkára. Sajnos, az esztétikai nevelést és annak kapcsolatát a való élettel sokszor lebecsülik. Pedig kétségtelen, hogy a fiatalok szocialista öntudatának, erkölcsi arculatának formálásában, alkotó képességének fejlesztésében rendkívüli jelentősége van az esztétikai nevelésnek. A művészet szeretetére éppúgy nevelni kell a fiatalokat, mint a munka szeretetére, az életkörnyezet és a társadalmi kapcsolatok szépítésére, Illetve javítására. Nem elég csupán elméleti tájékoztatást nyújtani; fiataljainkat meg kell tanítani az élet és az emberi értékek esztétikai befogadására, sőt arra, hogy maguk is részt vegyenek a kulturális értékek alkotásában. A fiatalokkal az

eddiginél fokozottabb mértékben Igyekezzünk megismertetni hazánkat, ezt a kulturális emlékekben és hagyományokban gazdag országot. Fontos, hogy ifjúságunk isWrje népünk forradalmi és kulturális hagyományait, megismerje és tiszteletben tartsa, védelmezze az enyészet veszélyétől az ország műemlékeit, művészeti kincseit.

Végezetül Vácha elvtárs elmondotta, hogy a testnevelés területén a SZISZ fő feladatának tekinti az 1980-as csehszlovák Spartakiád sikeres előkészítését, amely lényegében ifjúságunk színpompás seregszemléje lesz. A SZISZ védnökséget vállal a szakmunkás-fiatalok, valamint az idősebb diákok sportfellépése fölött, s ez nagyban hozájárul ahhoz, hogy az 1980- ban megrendezendő csehszlovák Spartakiád sikeres legyen.

—nt—

A „Tavaszi szél vizet áraszt..országos népdalverseny, résztvevői.

Fotoó: —tt——

/