Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-11 / 45. szám

1978. november 11. SZABAD FÖLDMŰVES ősz van. A fák sűrűn hullatják le­velüket, s ami még ott leng-lóg az ágakon, az is poros és fakó. A nap unott, gyenge fénnyel süt. Amolyan borúra, zsörtölődésre hajlamos, vérte­­len vénasszonyok utónapjai ezeik, a­­kiknek már nem telhet kedvük semmi­ben. A határ mégis hangos és vidám: főképpen ott, ahol szüretelnek. XXX A Dolný Peter-i (Alsópéter) szövet­kezet szőlőjében ötven asszony szüre­telt. Hagyományos módon vödrökbe szedték a szőlőt, amikor ezek megtel­tek, kihordták a sorok közül, s tartal­mukat nagy tartályokba öntötték. A tartályokat azonban már hidraulikus szerkezet emelte a szállítóeszközökre. Kocsis Vilmos brigádvezető arra emlékeztetett, hogy régen a szőlőt a puttonyosok kádakba borították, a­­zokból meg tízágú vasvillával és vö­dörrel rakták át az utánfutóra vagy a teherautóra tett hordókba. — Nagyon hálátlan és lassú volt őz a munka. Ezzel az általunk készített emelőszerkezettel sok időt és szállító­­eszközt takarítunk meg, és lényegesen könnyítettük a fizikai munkát is. — Bárcsak júliusban is ilyen szép időnk lett volna — mondta Zsidek Vilmos, a szocialista brigád vezetője. — Sajnos akkor hűvös volt, aztán meg száraz hónapok következtek, úgy­hogy éppen akkor nem kapott csapa­dékot és elegendő napfényt a szőlő, amikor az a legjobban kellett volna. — Ezek után milyenek a kilátások? — A tervezett hektárhozamot — nyolcvan mázsa — túlteljesítjük. — És a minőség? — Pár cukorfokkal gyengébb annál, amit jó években el szoktunk érni. XXX A szüretelő asszonyoknak — még az idősebbbeknek is — szép egyenes, ringó a járása. Mi ennek a titk-a? Ál­lítólag a kézre nehezedő kiegyensú­lyozott teher. Szüretkor így cipelik tőkétől tartályig a szőlőt. — Kapálni, kötözni lehet komolyan is. de szüretelni csak nevetve — je­gyezte meg Juhász Agnes. Mi is arra gondoltunk, hogy talán ez a legvidámabb munka. A közben kóstolgatott óbor pedig csak növeli a jókedvet. Bár a szőlőt már korszerű módszerekkel termelik, \ az évszáados sem szorította ki teljesen a tök­hébert, még azzal is szívják az ara­nyos nedűt. A pince valóságos borá­szati múzeum. Meg lehetne újítani, de minek? Az év egy-két hetén, amikor szüret van, ez is őrzi a szaporodó em­lékek hozzá fűződő vidámságát, és pincében minden a régi. A pince ódon újakkal gyarapítja azokat, falai között úgy sorakoznak körbe a hordók, mint régen a lányok szoknyá- XXX Ján a hímzés. Meg aztán az üveglopó . .. . ... _ ..... 6 F A szüretelők rangidőse Szabö Juh* V ; ’ néni. — Mennyi a napi' teljesítménye? — kérdeztem. — A legtöbb öt mázsa. — Nem fárad el? — A testem néha kívánja a pihe­nést, de nem engedek neki. Nem áml..! — S ha engedne, ki kérné számon? — Ügy van az fiam, ha ma félórát engedek neki, holnap már egy órát kíván. Szokja meg tehát a rendet. Julis néni gyermekkorában kapta az első leckét munkából, s azt még ma sem felejtette el. XXX Egy dűlővel tovább a nyugdíjas Kis Laci bácsi nappaliőr, fürge mozdulat­tal tolta fel a sorompót, biztosítva ez­zel a szabad utat. — Későn virágzott a kikirícs, késik a szüret — a régi mondással kezdte a beszélgetést. Majd vaskos uj­júval az égre muta­tott, ahol népes se­regélycsapat vitor­lázott. Kezében na­gyot dördült a ka­rikásostor, s a pré­dára éhes madár­sereg riadtan vál­toztatott irányt. XXX Az érett fürtöket figyelve, valami megfoghatatlan nyugalom töltött el. Gondjaimtól szabadulva szívtam a közeli tőkék fürtjeinek édes il­latát. Falusi em­berhez híven át­­éreztem a szürete­lők vígságát, s rá­jöttem arra, hogy a legjobb lakótárs a hétköznapok örö­me és vidámsága. A szüret után se mgedjük kiköltöz­ni hajlékunkból. . Az alma szerelmese Tavaszi Mária és Szabó Erzsébet szedik a gazdag szőlőt. Fotó: —tt-A szőlészet kiváló dolgozói Németh .Mária, llzsák Erzésbet, Pócs Valéria és Janicsek Júlia a szőlőt szállító „szánkón“. MÉRLEGEN: Három negyedév gazdálkodása Kétségkívül a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás egyik legkisebb szövetkezete a Dvorniky na Ostro­ve-! (Udvarnok), amely kilencszázhárom hektáros és az állandó munkaerők száma sem éri el a százötvenet. Tőszomszédja a Járási székhelynek. így a munkaerő­­mozgás is nagyobb, ami csakis jő kereseti lehetőség sza­vatolásával ellensúlyozható. A szomszédság előnye vi­szont az, hogy közel van az áruíelvevő piac és a vasút, .ami a szállítási költségek alakulására kedvezően hat. Node, hogyan is gazdálkodott ez a szövetkezet azMdei háromnegyedévben? Hogy jől vagy rosszul, az alábbiak­ból majd bizonyára kitűnik. NÖVÉNYTERMESZTÉS Noha az udvarnoki szövetkezet gabonatermesztésből az idén a megtisztelő hatodik, búzából a negyedik helyet tartja a járási ranglétrán, háromnegyedévi termelési ter­vét 103,3; áruértékesítési tervét pedig 137,3 százalékra teljesítette, az összképet a kapásnövények hozama mégis lerontja. Mert hisz a cukorrépa tizenegyezer, a kukorica meg hatezernyolcszáz mázsával lesz kevesebb az elő­irányzottnál. Az előbbiből az öntözés ellenére mintegy kétszázötven-kétszázhetven mázsás átlaghozamot köny­velhetnek majd el; az utóbbi termőterületének a feléről — a gyenge csőképződés, a még gyengébb szemképződés miatt —a kukorica egyharmadából pelletet, kéthadmadá­­ból meg szilázst készítettek. A másik feléről hozzávető­leges becslések szerint ötven mázsás átlaghozam vár­ható. Az így előállott helyzet kedvezőtlenül hat a pénzügyi tervre: egymillió korona lemaradással számolnak. Zöldségből a tervezettnél valamivel nagyobb lesz a be­vételük. Állattenyésztés Ami ezt a termelési ágazatot illeti, a tejtermelésben a legjobbak. A háromnegyedéves termelési tervüket 121 százalékra teljesítették, vagyis 150 ezer literrel termel­tek többet. Ha minden a legnagyobb rendben halad, ak­kor év végéig elérik az egymillió 140 ezer litert. Az éh­ből eredő évi bevételi többlet mintegy 362 ezer korona lesz. A hústermelésben (marha-, sertés-, baromfihús) már valamivel gyengébbek a háromnegyedévi eredményeik. Az. első félévben például véres hasmenés ütötte fel a fejét a sertésállományban, fiz ily módon bekövetkezett lemaradást a harmadik negyedévben már sikerült be­hozniuk. Minden jel arra mutat, hogy az éves húseladási tervü­ket, ha nehézkesen is, de sikerül teljesíteniük, vala­mennyi húsféléből. Község a Tisza jobbpartján. Hatá.­­rában van egy almáskert. A Veiké Trakany-í (Nagytárkány} Szakács Ger­gely bácsi érdeme. Régen kezdte a rendezgetést, ültetgette be almacse­metékkel az üres helyeket, míg a kezdeti kiskertből 67 hektáros almás­kert lett. Gergely bácsi tizenéves korában ül­tette el kertjükben az első gyümölcs­fát, azóta rajongója a gyümölcsészet­­nek ... Azt vallja, az almafák között érzi igazán jól magát. Most is itt ta­láltuk, kedvencei között. Megáll egy fa mellett, kezével gyengéden végigsimítja törzsét. Arc­­színe olyan, mint az általa nevelt, gondozott almáé. — Nézze ezt a fát, milyen csodás, — magyarázza. — A múlt évben a többivel együtt igen jó termést adott. Az idén bő terméssel kecsegtetett, sajnos az augusztus 8-i jégeső a ter­més nyolcva'n százalékát tönkretette. Fától-fáig vezet, közben nagy szak­értelemmel magyaráz: — Meg tudjuk óvni a termést a kártevőktől, betegségektől, még a fagytól is, de a jégverés mindennél rosszabb... Tehetetlen ellene az em­ber. Ha nyáron megdörren az ég,­­összeszorul a szívem, az aggodalom­­tői, hátha jön a jég, s hiábavaló volt minden fáradozás... Érthető az aggodalma ennek az egyébként csendes, nyugodt természe­tű embernek, akitől oly sokan meg­tanulták már a gyümölcstermesztés csínját-bínját. — Sokszor álmodom az almafák­kal. Hajnalban kelek, reggel hatkor pedig már itt vagyok, s csak a sö­tétedés űz haza. Beszél, beszél. A fiatal csemeték­ről, amelyeket olykor kihuzogatnak a bitang emberek a földből, a szak­könyvekről is szót ejt, melyeket sok­szor átolvasott, csakhogy úgy ismer­je az almatermesztés tudnivalóit, mint a saját tenyerét. — Szeretni kell azt, amivel az em­ber foglalkozik, — vallja meggyőző­déssel. — Az almafa Is érez, hamar észreveszi, ha kontár kéz nyúl hozzá. Gergely bácsi 1952-ben lépett a közösbe. Ő irányította annak Idején a Maié Trakany-i (Kistárkány) szö­vetkezetben is a gyümölcsfa-telepí­tést. Persze, azóta sok víz lefolyt a Tiszán. Jelenleg százötven hektár gyümölcsösnek a vezetője. Ódának Is beillett volna, ahogyan az almafákről beszélt. Búcsúzás előtt megkérdeztem tőle, megšri-e az al­ma a sok-sok fáradozást, fizetik-e azt a többet, amit a gyümölcsösben tesz? — Megbecsült ember vagyok! Sze­retnek, tisztelnek, a gazdaság veze­tői, a falu emberei. Es ez mindent kárpótol. (1. b.) Jó bor, jó egészség (Képek és számok egy szüreti ünnepségről) CSIBA LÁSZLÓ NÉHÁNY GAZDASÁGI MUTATÓ Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó nyerster­melési érték előirányzatát (11624 Kčs) túlteljesítették, vagyis 12 218 koronát könyvelhettek el. Az egész évre közel 17 ezer korona elérésével számolnak hektáronként, vagyis ehhez adottak a feltételek. Az összes nyerstermelési érték egy hektárra jutó ösz­­szege a terv szerint túlhaladja a huszonegyezer koronát, s húszezerháromszáz korona elérésére vannak meg az előfeltételeik. A tej literjét 2,33, a marhahús kilóját 14.94, a sertés­húsét 14,79, a baromfihús kilóját pedig 13,60 koronáért tudták értékesíteni. INTÉZKEDÉSEK A talajnedvesség megőrzésére az őszi szántás-vetés időszakában rendkívüli figyelmet fordítottak. Ezért sze­mély szerint Varga István agronómust tették felelőssé, ejti igyekezett Is ennek a kötelességének teljes mérték­ben eleget tenni, a traktorosoknak nyújtott szaktaná­csok, s munkájuk ellenőrzése révén. Tömegtakarmányokből az idén nincsenek bővében. A takarmányozás szakszerűségéért és gazdaságosságáért a főzootechnikus, valamint a telepvezetők felelősek. Ugyan­ez vonatkozik az erőtakarmányok ésszerű és célszerű felhasználására is. Ugyancsak a főzootechnikus és a telepvezetők felelő­sek az Istállók és az állatok tisztaságáért, szakszerű lel­kiismeretes gondozásáért, az istállótrágya termeléséért és rendben tartásáért. Ami a bérezést illeti, csakis a jóváhagyott teljesít­ménynormák a mérvadók. S ami még szintén nagyon fontos: a drága gépeket, amint a munkából felszabadulnak, azonnal meg kell tisz­títani, beolajozni, rozsdamentessé tenni, télire ilyen ál­lapotban leállítani. A meghibásodott gépeket üzemké-. pessé kell tenni. E téren a személyes felelősség Csonga Lajos gépesítőre hárul. ÖSSZEGEZÉSÜL A gabonatermesztésben, a tejtermelésben mutatott pél­dás helytállás, az itteni termelési, munkaszervezési és Irányítási-ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása hasson serkentően a többi munkaszakaszok dolgozóira. A hetek gyorsan múlnak. Nemsokára már az év végi számvetés •kerül napirendre. A még év végéig hátralevő hetekben is gyarapítható a közös gazdaság pénzbevétele. De csak nagy-nagy szorgalommal, személyes felelősségérzettel, jő hozzáállással, szakértelemmel végzett, fegyelmezett mun­kával. Csakis így lehet még örömteljesebb a zárszám­adás. (kov) Az ősz a szőlőtermő vidékeiken élő emberek képzeletében bizonyára a szüret sokszínű képeit villantja fel elsőként. Az aranyosan 'sárguló szőlő­leveleket, a kövér szőlőfürtöket és a szüretelők zajától hangos szőlődom­bokat. Az idősebb emberek talán né­mi melankóliával gondolnak vissza az évszázadok során kialakult szép szü­reti szokásokra, hagyományokra. Mindebből a fiatalabb nemzedék csak egy-egy jól sikerült szüreti ünnepség alkalmával kap ízelítőt, kóstolót. A Velký Krtíš-i (Nagykürtös) járás­ban nemcsak a szőlőtermesztésnek vannak hagyományai, hanem a szüreti ünnepségeknek is. Az idei, immár he­tedik alkalommal megrendezett, há­romnapos szüreti ünnepség a járás megalakulásának tizedik évfordulója jegyében zajlott le. Mielőtt azonban az ünnepséget jellemeznénk, tegyünk egy rövidke kitérőt, és ismerkedjünk meg a járás szőlőtermesztésének múlt­jával és jelenével. A Modrý Kameň (Kékkő) környéki szőlőtermesztésről szóló írásos emlé­kek egészen az 1100-as évekig nyúlnak vissza. A jobbágyság eltörlése után ezen a területen is fejlődés állt be a szőlőtermesztésben és a bortermelés­ben. Főleg a Hont és a Nógrád me­gyei borok voltak ismerősek. És most térjünk vissza a jelenbe, amikor is a nagykürtösi járás mezőgazdasági ter­melésében az utóbbi tíz év alatt szin­te vezető szerephez jutott a szőlőter­mesztés. Míg 1968-ban, a járás meg­alakulásakor háromszázhetvenkét hek­táron termesztettek szőlőt, addig ez a szám tiz év alatt több mint 1500 hek­tárra növekedett. Természetesen ezzel párhuzamosan emelkedett a szőlőter­més Is, amely az idén megközelíti a hatezerötszáz tonnát. i i г . A fenti rövid kitérő után elevenít­sünk fel néhány mozzanatot a szüreti ünnepségről, amely az előző évekhez viszonyítva gazdagabb programot kí­nált az érdeklődőknek. A szüreti ün­nepségek első napján a szőlőtermesz­tés problematikájával foglalkozó terü­leti szemináriumon kívül két kiállítás megnyitására is sor került. A Dolina­­szálló ebédlőjében ételkiállítás várta az ínyenc falatok kedvelőit. A műve­lődési otthonban megnyitott bor-, sző­lő-, gyümölcs-, zöldség- és élelmiszer­kiállításon a járás földművesei mun­kájának eredményeivel és Közép-Szlo­­vákia élelmiszeriparának termékeivel Ismerkedhettek meg a látogatók. A délutáni órákban ünnepélyes keretek között nyitották meg a Zenit-mozga­lom keretében a fiatal borászok és szőlőtermesztők szlovákiai versenyét. A verseny az ünnepségek második napján is folytatódott.’A háromnapos rendezvénynek kétségkívül az utolsó napja volt a legszínesebb, legtarkább. Napfényes, igazj ősz eleji idő köszön­tötte Bácchusnak, a bor és vidámság istene ünnepének résztvevőit. A fiatal székváros utcáit ínyenc falatokat, murcit, bort, dísztárgyakat és külön­féle csecsebecséket árusítók sátrai lepték el. A szüreti ünnepség a dol­gozók tömegfelvonulásában csúcsoso­dott ki. A felvonuló emberáradatot a népviseletbe öltözött lányok és asszo­nyok sorai mellett a szüret múltját és a szőlőtermesztés jelenét bemutató jelképes kocsik tették színesebbé, hangulatosabbá. Elmondhatjuk, hogy az idei nagy­kürtösi szüreti ünnepség gazdagon Illusztrálta a járás szőlőtermesztésé­nek és bortermelésének fejlődését. Bodzsár éVula A képen a seűiankyi (Ipolyszécsénke) Ipolymente Efsz népviseletbe öltözött dolgozói láthatók. (A szerző felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom