Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-04 / 44. szám

Szabad F ö ld m ű v e s Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Byeu iskolában öröm в tanúié* * Mirdl térgyei majd а IX. kongreaasu? * A Téli Palotát ostromolta * John Read, a tis nap ötén :xm Gerstner István rajra A Nagy Október fénye X Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom. melynek 61. évfordulóját ün­nepeljük. megváltoztatta az emberi társadalom fejlődésének folyamatát és tartósan meghatározta a világ fej­lődésének további útját. A forradalom győzelme az egész világnak példát mutatott a legjelentősebb társadalmi problémák megoldására. Bebizonyí­totta, hogy a dolgozókat kizsákmá­nyoló rendszert meg lehet dönteni, ha a munkásosztálynak olyan pártja van, amely a társadalom fejlődését tudományos alapon irányítja. ' A nagy történelmi esemény valójá­ban az egész emberi társadalom sor­sát érintette, új erőt adott a kizsák­mányolt osztályoknak, az elnyomott nemzeteknek, amelyek erőt merítve a történtekből bátrabban, eredmé­nyesebben harcoltak az igazságtalan kizsákmányoló rendszerek ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom az első olyan forradalom volt, amely a munkásosztályt jnttatta hata­lomra, s amely nemcsak a haladást akadályozó rendszert döntötte meg, hanem megnyitotta a társadalom fej­lődésének új korszakát, a szocialista és a kommunista társadalmi rend épí­tésének útját. Azok a gazdasági és szociális vív­mányok, amelyeket a szovjet emberek az eltelt hatvanegy év alatt elértek, aranybetűkkel íródnak a történelem­be. Az ipari termelés óriási fejlődése mellett a feudális elmaradottságé me­zőgazdaság is felismerhetetlenül meg­változott és a szocialista mezőgazda­­sági nagyüzemekben megsokszorozó­dott a termelés. Természetesen a gyors ütemű fejlődéssel párhuzamosan emel­kedett a dolgozók életszínvonala és elmélyült az általános műveltsége. Mfg a cári Oroszországban a lakosság majdnem háromnegyede írástudatlan volt, addig napjainkban a szovjet em­berek jelentős részének fő- vagy kö­zépiskolai végzettsége van. A szakmai felkészültség, a magas szintű általá­nos műveltség, az elmélyült felelős­ségtudat, valamint a tudományos-mű­világítja utunkat szaki vívmányok céltudatos felhasz­nálása a szovjet népgazdaság gyors ütemű fejlődéséhez vezetett. A szovjet emberek sokoldalú fejlő­désében nagy szerepe volt a nemzeti­ségi kérdés marxista-leninista megol­dásának. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének megalakulását, az egykori elnyomott nemzetek gyors fejlődését a gazdasági élet kiegyenlí­tése kísérte, vagyis előtérbe került az egykori elmaradott területek iparosí­tása, sokrétű fejlesztése. Csakis az Októberi Forradalom győzelme tette lehetővé a nemzetiségi kérdés ily ha­ladó szellemű megoldását. Ez már ab­ban a forradalom győzelme után ki­adott nyilatkozatban Is kifejezésre jutott, amely garantálta az Oroszor­szágban élő nemzetek egyenjogúságát. A győztes forradalomnak egy másik nagy jelentőségű dokumentuma az is­mert békedekrétum volt, amely felszó­lította a harcoló feleket, hogy kösse­nek jóvátétel nélküli, igazságos és de­mokratikus békét. Szovjetunió külpo­litikája azóta is hasonló szellemű, a lenini útmutatást követi és a békés egymás mellett élés elvét vallja. Ez kifejezésre jutott a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott, majd а XXV. kongresszus által megerősített békeprogramban is. Célja, hogy a szocializmus nemzetközi erejére és aktivitására, valamint az összes haladó, békeszerető erőkhöz fű­ződő szövetségre támaszkodva, elhá­rítsuk a pusztító háború veszélyét és az államközi kapcsolatokban érvényre jusson a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének elve. Az utóbbi évtizedekben azt tapasz­talhattuk, hogy a nemzetközi hely­zet alakulására a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok békepoli­tikájának rendkívül nagy hatása van. Ennek az őszinte béketörekvésnek kö­szönhető a nemzetközi légkör enyhü­lése, amit talán legjobban a Helsinki­ben elfogadott záróokmány jellemez és az, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségének tanácskozásain a világ­béke biztosftásának mind nagyobb fi-’ gyeimet szentelnek. A Szovjetunió to­vábbra is szívósan harcol a leszerelé­sért, a SALT-tárgyalások sikeres befe­jezéséért. Ebből a célból, Szovjetunió képviselői több alkalommal tárgyaltak az Egyesült Államok vezetőivel. Leo­­nyid Brezsnyev jelentős amerikai sze­mélyek előtt többször megismételte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Álla­mokkal kialakult politikai, gazdasági, és tudományos^kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére törekszik. Gromiko szov­jet külügyminiszter a Carter amerikai elnöknél tett látogatása során a kö­vetkező kijelentést tette: „Ha a Szov­jetunió és az Egyesült Államok béké­ben él egymással, akkor az azt jelen­ti, hogy megakadályozzák a harmadik világháború kirobbantását“. Szovjetunió mint mindig a béke, az enyhülés álláspontján áll, s ehhez tart­ja magát a jövőben is. A nemzetközi feszültség enyhülésére irányuló törek­vés a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország békeoffenzfvája — mind­ez az osztályszempontból megosztó mindkét rendszerben élő dolgozók kö­zös harca, békeóhaja. Az Októberi Forradalom világfor­máló eszméi mindenekelőtt abban öl­tenek testet, hogy az emberiség győ­zelmesen halad a szocializmus felé. A Szovjetunió után egyre több ország lép a szocialista építés útjára. A szo­cialista társadalom formálását a marxista-leninista elmélettel felfegy­verzett kommunista pirtok vezetik. As egyes országok szocialista építésében ugyan a nemzeti sajátosságok miatt némi eltérések vannak, de az alapvo­nások közösek. Ezek közé tartozik a marxista-leninista párt és a több dol­gozók széles tömegeivel szövetkező munkásosztály vezető szerepe, a ter­melőeszközök társadalmi tulajdona, és a szocialista demokrácia fejlesztésé­nek követelménye. A társadalmi ter­melés új célja nem a profit, hanem az emberek jóléte és sokoldalú fejlő­dése. A szocialista országok többsége az utóbbi évtizedekben nagy fejlődé­sen ment keresztül, s több helyütt, köztük hazánkban Is a fejlett szocia­lista társadalmat építjük. Hazánk fej­lődését jelentősen elősegítette a sok­oldalú testvéri együttműködés, s külö­nösen nagy jelentőségűek a Szovjet­unióhoz fűződő gazdasági kapcsola­tok. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és Szovjetunió kapcsolatai­ban fontos helye van a gazdasági és a tudományos műszaki együttműkö­désnek'és az egyre jobban elmélyülő szocialista gazdasági integrációnak. Az együttműködés már a világűrkuta­tásban is létrejött, és ez év márciusá­ban szovjet—csehszlovák legénység világűrbe való felszállásával megkez­dődött a szocialista országok közötti űrrepülés és kutatás programjának teljesítése. A szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlődésére nagy hatást gyakorol a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa, amely összehan­golja a testvéri szocialista országok gazdasági fejlődését, szervezi a nem­zetközi munkamegosztást, és elősegíti a tudományos-műszaki forradalom nemzetközi méretű kibontakozását. Az imperializmus gyarmati rendsze­rének széthullása, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom győzelmi soro­zata ugyancsak igazolja a szociális­­mua eszméinek erejét és azt, hogy a NOSZF és a Szovjetunió Iíte gyökere­sen megváltoztatta a világ arculatút, hozzájárult az elnyomott népek éa nemzetek felszabadulásához. Az Októberi Forradalom egyesítette a szocializmus és a béke eszméit. Nemcsak megnyitotta a társadalmi vívmányok szocialista átalakításának korszakát, hanem a nemzetközi kap­csolatokban is nagy jelentőségű válto­zásokhoz vezetett. Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamainak külpolitikája a társadalmi haladásért vívott küzdelem fontos tényezője. Ked­vező feltételeket biztosit a szocializ­mus építéséhez, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmat, a fejlődő or­szágok jogos követeléseit és érdekeit, következetesen érvényesíti a külön­bölő társadalmi rendszerű államok egymás mellett élésének alapelvét, és garantálja a szocialista vívmányok közös védelmét mind a belső, mind pe­dig a külső ellenség mesterkedéseivel szemben. Az elmúlt napokban ünnepeltük a Csehszlovák Köztársaság létrejöttének 60. évfordulóját. Hatvan 6v távlatából is egyértelműen állíthatjuk, hogy az Októberi Forradalom nélkül nem len­ne önálló Csehszlovákia és a Szovjet­uniónak a fasiszta Németország fölött aratott történelmi győzelme nélkül nem építhetnénk a fejlett szociattzta társadalmat. A szocializmus építése hazánkban elválaszthatatlanul össze­függ a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való szilárd barát­sággal, sokoldalú '-együttműködéssel. A Szovjetunióval való szövetség jelen­tőségét szocialista országunk és egész népünk számára Gustáv Husák elvtárs így fejezte ki: „A Szovjetunióval való együttműködés a legfőbb biztosítéka nemzeti szabadságunknak és állami függetlenségünknek, hazánk biztonsá­gának és szocialista fejlődésének“. TÖTH DEZSŐ В ■ И Й a t f

Next

/
Oldalképek
Tartalom