Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-04 / 44. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. november 4. fiz évforduló légkörében ülésezett a Szövetségi Gyűlés ALOIS INDRA elvtárs méltatta a köztársaság megalakuló* sónak 60. és az államszövetség létrejöttének 10. évfordulóját > Ä Szövetségi Gyűlés két kamarája a múlt héten megtartotta 9. együttes ülését. Alois Indra elvtárs, a Szövetségi Gyűlés elnöke a tanácskozások megkezdése előtt méltatta a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 60. és a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény elfogadásának 10. évfordulóját. Hangoztatta: — Az események egyértelműen bizonyítják, hogy a nemzeti szabadságot és az állami függetlenséget senki sem adományozta népeinknek, hanem a cseh és a szlovájt nép, elsősorban a munkásosztály vívta azt ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására fokozódott a dolgozók szociális és asztályharca. Az orosz bolsevikok példát mutattak az elnyomott népeknek, megmutatták az elnyomás megszüntetésének útját. Sajnos, a csehszlovák állam megalakulásakor nem valósultak meg. népeink vágyai. A Köztársaság jellegéért vívott küzdelemben a burzsoázia győzött. A munkásosztály vereséget szenvedett, mert akkor még nem volt szervezett politikai élcsapata, új típusú forradalmi pártja. A burzsoáziának, az első köztársaság uralkodó osztályának nincs mivel dicsekednie. Nem sikerült megoldania a gazdasági és társadalmi problémákat. Az akkori politikai rendszer csak azt bizonyította, hogy a demokrácia a kapitalizmusban csupán a burzsoá diktatúra egyik válfaja. A burzsoá Csehszlovákia nemzetiségi politikája gyengítette államunk belső összetartását, a fasiszta csoportok malmára hajtotta a vizet. A burzsoázia külpolitikájával önállóságunk egyik sírásója lett. joggal bírálva az első köztársaság politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait, egyidejűleg valljuk, hogy Csehszlovákia létrejötte nagy történelmi haladás volt, megvalósult a csehek és szlovákok évszázados vágya, hogy közös hazában éljenek. A társadalmi és politikai küzdelmekben szerzett tapasztalataik folytán a kommunistákra hárult a felelősség, hogy felvegyék a harcot a német fasizmus és a szlovák klérofasizmus ellen. A nép a kommunistákban látta hazánk fasiszta uralom alóli felszabadulásának és államunk boldog jövőjének zálogát. Pártunk megszervezte a nemzeti demokratikus forradalmat, amely később szocialista forradalommá fejlődött. A nép átvette a hatalmat, és a társadalom élére a munkásosztály állott. A csehszlovák állam megalakulása éta eltelt időszak második felében szerencsés csillagzat, a szocializmus csillagzata alatt élünk. Ezt bizonyltja országunk felvirágzása, a népgazdaság, a műveltség és a kultúra fejlődése, az életszínvonal emelkedése. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény elfogadásával tíz évvel ezelőtt megvalósult a CSKP sokéves programja, amely a nemzetiségi politika lenini elveire és a Szovjetunió gazdag gyakorlati tapasztalataira épült. Az államszövetséget sohasem tekintettük formálisnak: létrejötte szilárd láncszeme volt a két országrész közötti gazdasági és kulturális szintkülönbség kiegyenlítődése folyamatának. Tapasztalatainkkal, népünk akaratával és belpolitikai elveinkkel összhangban hazánk biztonságát a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség szavatolja. Csehszlovákia népe sosem felejti el, hogy a müncheni áruláskor csak a Szovjetunió ajánlotta lel nekünk segítségét. Az elmúlt hat évtized tapasztalatai, főként a szocialista országépítés eredményei alapján joggal állapíthatjuk meg: a kommunista párt vezetésével a munkásosztály és szövetségesei az ország sokkal jobb gazdáinak bizonyultak, mint a burzsoázia volt. Ezért a mai nemzedéknek az a megtisztelő feladat jutott oszályrészül, hogy a mai viszonyok között védelmezze és továbbfejlessze elődeinek forradalmi hagyatékát — fejezte be beszédét Indra elvtárs. A Szövetségi Gyűlés két kamarája ülésének napirendjén szereplő első pont a jogszemélyek jövedelmének és vagyonának kettős megadóztatását kizáró, májusban Ulánbátorban aláírt szerződésből kiinduló kormányjavaslat volt, melyet egyhangúlag elfogadtak. Ezután jóváhagyták a Kubai Köztársasággal tavaly aláírt kereskedelmi és hajózási szerződésre vonatkozó kormányjavaslatot. Ezt követően Bohuslav Chűoupek külügyminiszter egy kérdésre adott válaszában a maóísta politika fő jellemvonásait elemezte, melyek közül előtérben vannak a nagyhatalmi törekvések. Mindenki számára világos, hogy végső soron nem Kína és a Sžovjetuniô ellentétéről van szó, hanem a maóizmus és a szocialista országok politikája közötti alapvető TélVl ellentétekről. Eltökélt szándékunk, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal, a világ haladó erőivel szilárd együttműködésben egységesen, aktívan és következetesen továbbra is szembeszállunk a kínai vezetőség veszélyes irányvonalával, és még erőteljesebben harcolunk a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. Ezután Ladislav Šupka beruházásfejlesztési és műszaki miniszter megindokolta a tudományos felfedezések nemzetközi nyilvántartására vonatkozóan az idén megkötött szerződés ratifikálásával kapcsolatos kormányjavaslatot, melyet egyhangúlag el Is fogadtak. Az utolsó napirendi pont a Szövetségi Gyűlés és két kamarája elnökségének tevékenységéről előterjesztett jelentés volt. Köztársaságunk megalakulásának 60. évfordulója alkalmából a múlt héten a CSKP Központi Bizottsága, a köztársasági elnök, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Szövetségi Gyűlés Elnöksége és a szövetségi kormány a prágai vár Spanyol-termében ünnepi gyűlést rendezett, amelyen megemlékeztek a nagy évfordulóról. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök megnyitó beszédében így méltatta a nagy eseményt: „A* önálló csehszlovák állam megalakulása mérföldkő volt hazánk népeinek életében. Az azóta eltelt hat évtizedben drámai küzdelmek zajlottak le, s a mai és a jövő nemzedék nagy tanulságokat vonhat le ebből a hat évtizedből.“ Az ünnepi szónok, Ľubomír Štrougal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök beszédében megvilágította a köztársaság megalakulásának körülményeit. Szertefoszlatta a hamis legendákat, amikor megállapította: „A cseh és a szlovák burzsoázia az állami függetlenség és az önálló államban való egyesülés kérdésével kapcsolatos álláspontját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméitől befolyásolt néptömegek növekvő nyomására változtatta meg. Közben kisajátította és felhasználta ennek a forradalomnak egyik legvonzóbb jelszavát — a nemzeti önrendelkezést.“ A továbbiakban kifejtette, hogy az uralkodó burzsoázia politikája az új köztársaságban a nemzetközi antikqmmunista koncepció szerves része volt. Hatalompolitikai rendszere ugyan bizonyos előbbrelépést jelentett azzal, hogy bővítette az állampolgárok demokratikus jogait és szabadságjogait, ez azonban a társadalmi és forradalmi folyamatokkal, a néptömegek kitartó harcával és nyomásával magyarázható. A München előtti köztársaság távol állott az igazi humánus demokráciától, bárhogyan is propagáltatta magát. A burzsoázia osztályuralmának egyik formája volt. Beszéde további részében Strougal elvtárs kifejtette, hogy a burzsoázia képtelen volt a társadalmi és nemzeti kérdések megoldására. „A kommunisták történelmi érdeme, hogy következetesen felvetették a nemzetiségi, elsősorban a szlovák kérdés igazságos megoldásnak követelményét, következetesen védelmezték az egységes csehszlovák állam gondolatát, amely a későbbiekben a cseh és a szlovák nép antifasiszta nemzeti felszabadító harcának egyik fő eszméje lett.“ Rávilágítva a csehszlovák burzsoá-Ünnepi gyűlés Prágában és Bratislavában köztársaságunk megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Fordulópont népünk történetében zia helytelen külpolitikai irányvonalára, amellyel az antikommunizmus platformján a nyugati országokhoz kötötte 'köztársaságunk sorsát, azokhoz a szövetségesekhez, amelyek a döntő pillanatban cserbenhagyták államunkat, Strougal elvtárs összefoglalja a fő tanulságokat; „A kommunisták álltak a kenyérért, a széles rétegek jobb életfeltételeiért vívott osztályharc élén; a kommunisták védték a cseh és a szlovák nemzet és a nemzetiségek dolgozóinak érdekeit a cseh burzsoázia elnyomó politikájával szemben; a kommunisták kitartóan követelték azoknak a demokratikus elveknek következetes megvalósítását, amelyek a köztársaság megalakulását kísérték; a kommunisták voltak azok, akik akkor, amikor a hitleri fasizmus veszélyeztette köztársaságunkat, bebizonyították, hogy köztársaságunk függetlenségét csak a világ első szocia. lista országával szilárd szövetségben védhetjük meg, s akik a köztársaság sorsdöntő perceiben igazi hazafiasságuk tanúbizonyságát adták,“ Strougal elvtárs beszéde további részében szocialista építésünk útját és országépítő sikereinket ecsetelte, külön kiemelve Szlovákia gyors fejlődését. A tíz évvel ezelőtt létrejött államszövetség jelentőségét így domborította iki: „A továbbiakban is következetesen abból indulunk ki, ami nemzeteinket és nemzetiségeinket egymáshoz tűzi, ami hozzájárul sokoldalú közeledésünkhöz és szilárdítja egységünket. A földeráció fennállásának tíz esztendeje alatt bebizonyította létjogosultságát és hasznosságát. Fontos eszköze lett népünk társadalmi és potikai egysége dinamikus fejlesztésének. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy hazánkban a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó lenini alapelvek érvényesítésének ez a legmegfelelőbb formája.“ Beszéde befejező részében miniszterelnökünk hitet tett a szovjetország iránti barátságunk mellett: „Csehszlovákia a szocialista közösség szilárd részeként céltudatosan meghatványozza erejét és lehetőségeit. Számunkra az összes testvérországgal való szövetség, együttműködés és barátság politikája bevált és örök időkre érvényes alapelv.“ Strougal elvtárs beszédét szocialista építésünk távlatainak ecsetelésével fejezte be. Nemzetek ás nemzetiségek közös hazája Bratislavában az SZLKP Központi Bizottsága, a városi és nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság, a Nemzeti Front Szlovákiai Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a szlovák kormány és a Nemzeti Front bratislavai városi bizottsága rendezett ünnepséget. Jozef Lenártnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, az SZLK Központi Bizottsága első titkárának megnyitó beszéde után Viliam Šalgovič elvtárs, az SZNT elnöke emeikedett szólásra. Beszédében hangoztatta: „Az új Csehszlovákia a régi félfeudális monarchiához viszonyítva vitathatalanul haladó volt. A dolgozó nép már az első hónapokban kivívta nemzeti, kulturális, művelődési és politikai fejlődési lehetőségeit. Ezeket azonban korlátozta a burzsoázia diktatúrája. A burzsoázia osztálykorlátai miatt a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának kérdését sem tudta megbízhatóan rendezni, s ezzel a szeparatista és nacionalista körök malmára hajtotta a vizet“. Politikája következtében került sor a tragikus müncheni eseményekre, a csehszlovák állam erőszakos megszüntetésére. Méltatva a szocialista építőmunkában elért sikereinket, megállapította, hogy ezek nemzeteink egységes erőfeszítéseinek köszönhetők. A föderáció folytán létrejöttek a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélésének lehető legjobb feltételei a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Előtérben a tudományos-műszaki fejlesztés A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája a múlt héten megtartott 3. önálló ülésén Ladislav Šupka szövetségi műszaki, és beruházásfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a termékek műszaki színvonalának emelését és minőségük javítását célzó intézkedéseket vitatott meg. A tanácskozáson díszvendégként Vladimír Remek űrhajós őrnagy is részt vett, továbbá a hivatalos vendégek mellett a szocialista munkabrigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok számos tagját hívták meg. Qktóber 23-től 27-lg első ízben ^ rendezték meg Szlovákia fővárosában az NDK külkereskedelmi napjait. Ezek keretében hasznos szimpóziumok, érdekes szakelőadások folytak, konkrétan az NDK-ban készült kombájnokkal végzett ésszerű burgonya- és takarmány-betakarításról, kőolajfeldolgozási kérdésekről, újfajta 'kötőgépek különféle alkalmazásáról, automatizálási kérdésekről és technikáról, vegy- és textilipari újdonságok érvényesítéséről stb. Bratislava első ízben volt ilyen rendezvény színhelye, ami örvendetes tény. Azzal is magyarázható, hogy az NDK képviseleti szervei jobban kiterjesztik tájékoztató és propaganda tevékenységüket köztársaságunkban, s méginkább azzal, hogy az NDK gazdasági és 'kereskedelmi vállalatai és szervezetei már évek óta hagyományosan jó együttműködést folytatnak szlovákiai üzemekkel és szervezetekkel. A Szovjetuniót követően az NDK a második legnagyobb partnerünk, s érvényes ez fordítva is. Jellemző számadat: az NDK 1960-bán Csehszlovákiával másfél milliárd devizamárka köb kereskedelmi forgalmat bonyolított le, s ez az érték tavaly már közel 8 és fél milliárd márkára nőtt. Partnerünk évente 360—400 hagyományos fajtájú szerszámgépet vásárol tőlünk, ugyanakkor az idén szállította le az opaval OKP Ostroj üzemnek a Csehszlovákiá nak szánt 350. számjegyvezérlésű esztergagépet. Kitűnő az együttműködés a mezőgazdaság terén. Az NDK-től főként gabonakombájnokat 'kapunk. A trnavai járásban levő Veseléi Ernst Thälmann Konkrét Efsz kapta tavaly a Csehszlovákiába szállított tízezredik NDK gyártmányú gabonakombájnt. Napjainkban mindinkább a gazdasági és tudományos-műszaki együttmüdésre tevődött át a hangsúly: erre vonatkozóan 185 szakosítást és kutatási együttműködéssel kapcsolatos megállapodás és.szerződés született. Országaink kölcsönös együttműködésükkel több nemzetközi jelentőségű létesítményhez is hozzájárulnak. E téren a csehszlovák—NDK együttműködés legfontosabb területe az olefinprogram, főként a plasztikanyagok és a propilén gyártása. A hazánk területén áthaladó gázvezetéken át szovjet földgázt kap az NDK. Hazánk területén, konkrétan a Vítkovicef Vasművekben haió-forgattyústengelvek gyártásához szükséges kapacitások bővítésében, Mimoűban és Polepyben gabonasilő építésében, a kunőícei Új Kohóban pedig az egyik acélgyártó részleg berendezésében vesz részt szállításokkal és szakemberekkel az NDK. Ez az együttműködés egyéb téren is megnyilvánul. Például a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola mellett létrejön az NDK-beli Vortschritt Landmaschinen kombinát továbbképző központja. A teltowi VEB Geräte- und Reglerwerke, a Kelet-szlovákiai Vasművek partnerüzeme igen nagy segítséget nyújt a vasmű technológiai folyamatának automatizálásban, automata berendezéseket szállít a Nové Mesto nad Váhom-i tejipari nagyüzemnek is. A bratislavai Elektrotechnikai Művek vállalta a brandenburgi Stahl- und Walzwerk üzem drőthengerdéje elektrotechnikai berendezésének megtervezését, leszállítását és beszerelését. Így sorolhatnánk tovább a kölcsönösen előnyős műszaki és gazdasági együttműködést, mely lényegében az egész szocialista közösség javát ts szolgálja. Egyszersmind a szocialista, gazdasági integráció előnyösségét, életerejét hirdeti, és erősíti azt a mély internacionalista barátságot, mely népeinket az új társadalom megvalósításáért vívott küzdelemben, az egymással szemben állő két ellentétes társadalmi és gazdasági rendszer történelmi harcában segíti. LŰRINCZ LÄSZLÖ Ladislav Šupka elvtárs beszédében kidomborította: a CSKP Központi Bizottságának határozatai nemegyszer hangsúlyozták, hogy a gépiparban és más ágazatokban a fejlesztésnek nincs alternatívája az üzemek szervezési és technológiai korszerűsítésénél. Minden esetben mérlegelni kell azonban, mibe kerül és milyen haszonnal jár a korszerűsítés. Kiemelte Csehszlovákia részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, a szocialista gazdasági integráció programjában. A nemzetközi együttműködés tudajdonképpen a tudományos-műszaki fejlesztés alapja. Emellett a következő években a kutatás és a termékváltás belső forrásainak kihasználására, a kutató munka intenzívvé tételére is nagy gondot keli fordítanunk. Hatékony kapcsolatot kell teremtenünk az alap és kutatás között, jobban ki kell használnunk a felsőoktatási intézmények kapacitásait, jobban kell szakosítanunk a kutatást. Az eddiginél jobban kell érvényesítenünk a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének eredményeit. Az előttünk álló feladatokat Šupka elvtárs így körvonalazta: A CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén elhangzott bírálatot arra vonatkozó felhívásként kell értelmeznünk, hogy minden belső tartalékot mozgósítsunk a népgazdaság hatékonyságának fokozására. Számítunk a dolgozók kezdeményezésére, a tudományos műszaki fejlődést előmozdító munkamódszerek alkalmazására. Konkrét politikai nevelő, irányító és szervező munkát kell végeznünk a XV. pártkongresszuson megjelölt népgazdaság-fejlesztési feladatok megvalósítására. ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ❖ ♦♦♦ ❖ ♦♦♦ *1* *♦* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *»* *»* *** *»* *•* *** *** *** *** *** *** *** *** *♦* * Л ats лЛк A méhészet fejlesztéséért JURAJ FERENCIK, az SZMSZ KB titkára és Dr. JOZEF ClZMÄRIK, a Szövetség KB elnökségének tagja, a közelmúltban sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a szövetség két kongresszusa 'közti időszak feladatainak a teljesítéséről. Mindketten hangsúlyozták, hogy a KB az eltelt öt évben rugalmasan foglalkozott a méhészek érdekeit érintő teendőkkel, egyebek 'között a növények beporzásának termést növelő jelentőségével, a nagyüzemi méhészet csökkenésének az okaival, a méz és más méhészeti termékek forgalmazásának a kérdéseivel. Napirenden tartották a méhészek politikai és szakmai továbbképzését s az utánpótlás növelését is. Szlovákia alapiskoláiban nem 'kevesebb mint száznegyven ifjúsági méhészeti kör fejt ki gyümölcsöző tevékenységet. Ehhez a szövetség minden méhészeti körnek ötszáz korona pénzbeli támogatást nyújt, hogy beszerezhesse a legszükségesebb kellékeket. — Szlovákiában az utóbbi négy esztendőben több mint háromszázkilencvenezer méhcsaládot számláltak — mondotta beszámolójában Ferenőik elvtárs —, a legutóbbi évben azonban a szocialista szektor állománya több mint kétezer méhcsaláddal csökkent. Ez azt követelné, hogy az illetékesek erre is odafigyeljenek, mert a mézelő méh a növények beporzásával sokkal nagyobb hasznot biztosít társadalmunknak, mint mézzel és más termékekkel. Ezekkel a kérdésekkel az SZMSZ III.'kongresszusán bővebben foglalkoznak, s a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy a méhészet tovább fejlődhessék. —hai—