Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-28 / 43. szám
197&. október 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A takarmánytermesztés fény- és árnyoldala Az állattenyésztésben kitűzött igényes feladatok csak úgy valósíthatók meg eredményesen, ha ehhez a növénytermesztés is hozzájárul. Főleg ha a tömegtakarmányok belterjes termesztésével, a kiváló tartósítási technológiával ikellő mennyiségű és jó minőségű takarmányalapot teremt. Az alapvető követelményeknek nem minden mezőgazdasági üzemben tesznek eleget. A takarmánytermesztés sajnos több esetben a növénytermesztésnek a legelhanyagoltabb ágazata. Ezért az évről évre felmerülő takarmányhiány, vagy a gyenge minőségű takarmány nemcsak az egyes gazdaságoknak okoz jelentős gondot és tetemes veszteséget, hanem egész népgazdaságunknak is. Célszerű tehát a takarmánytermesztés kérdésével behatóbban foglalkozni, és elsősorban elemezni azokat a tényezőket, feltárni mindazokat a tartalékokat, amelyek az ágazat fellendítését, vagyis a megfelelő takarmányalap megteremtését teszik lehetővé. BÍRÁLÓ szemmel Á Velký Krtíš-i (Nagykürtös) járásban az idén különösképpen kritikusan mérlegelték a takarmánytermesztés helyzetét. Hiszen az állattenyésztés további fejlesztésének igen égető kérdéséről van szó. Ugyanis a múlt évben a téli takarmánykészlet hiányos volt. De az előzetes felmérés szerint ebben az évben is a tömegtakarmányok mennyisége csupán a szükséglet nyolcvan százalékát fedi. A járásban a tömegtakarmányokat a szántóterület huszonkét százalékán termesztik. Ezenkívül számottevő területen rétek és legelők terjeszkednek. Ha tehát száz hektárra számítva őtvenhét darab a szarvasmarha, ebből huszonhárom darab a tehén, akkor az adott területről a szükséges takarmánykészletet ki lehetne termelni. Bokšay Mikulás mérnök — a jmi főmérnöke — válaszában arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mi idézte elő a járás takarmánytermesztésének lemaradását, több objektív, de szubjektív jellegű tényezőre is rámutatott. A tömegtakarmányok zömét a járásban a rétek és a legelők termése adja. E területnek azonban csupán egyharmada IV,—V. intenzitású. A többi külterjesen művelhető, nehezen hozzáférhető, gyakran a juhok és a növendékmarhák legeltetésére is alig alkalmas legelő. A jobb minőségű, termékenyebb rétek és legelők a járás déli részén, az Ipoly mentén húzódnak. Ezeken jelentős kárt okoz a szabályozatlan folyó évente ismétlődő áradása, amelynek következtében a talaj kilúgozódik, a fűállomány termőképessége csökken, de gyakran a termés is kárba vész. A rétek és legelők termésének gyors betakarítását pedig a fűkaszák hiánya nehezíti. Az éremnek azonban ez csak az egyik oldala. A beszélgetés során kiderült, hogy a járásban igen lassú ütemben halad a savanyú talajzatú rétek és legelők meszezése. Az idén például a meszezést csupán a terület tíz százalékán végezték el, holott legalább harminc százalékát kellett volna kezelni. Több gazdaságban a rétek és legelők felújítását, ápolását, de főleg a műtrágyázást elhanyagolják. így nem csoda, hogy a szénatermés gyakran alig haladja meg a húsz mázsát hektáronként. A helyzeten sóikat segítene az agrokémiai központok által végzett repülőgépes műtrágyázás. Egyelőre ezt hiányolják. Ezáltal lehetővé válna a nehezebben hozzáférhető, nagyobb terület kezelése, valamint a műtrágyázás pontos nyilvántartása. A szántóföldi takarmánytermesztésben is több helyrehoznivalő akad. Az üzemek többségében az állattenyésztés és a növénytermesztés között nincs kellő összhang. A dinamikusan fejlődő állattenyésztéstől a takarmánytermesztés lemarad. Ennek okát elsősorban a fogyatékos agrotechnikában, az elmulasztott növényápolásban' vegyszerezésben, valamint a hiányos betakarítási technikában és tartósítási technológiában kell keresni. Igaz, a hektárhozamok stabilizálódását főleg az egynyári takarmányoknál — de mindenekelőtt a keverékeknél az öntözési kapacitások hiánya is hátráltatja. Öntözésben csupán az intenzív, szakaszos legeltetésre beállított rétek részesülnek. AHOL MEGVAN AZ ÖSSZHANG A felsorolt fogyatékosságok nem jelentik azt, hogy a járásban nem törekednek a kellő takarmányalap megteremtésére. Sőt, ellenkezőleg. Az utóbbi évek során a járás takarmánytermesztése mind mennyiségi, mind minőségi szempontból javult. Ennek bizonyítéka a tejhasznosság növekedése is. Az elmúlt évhez viszonyítva — járási átlagban — az egyedenkénti tejtermelés úgyszólván százharminc literrel növekedett. Ez pedig az állattenyésztési intézkedéseken kívül a jobb etetésnek is az eredménye. Jó példa erre a balogi, plachtincei — de több más — szövetkezet, ahol jóval meghaladva a járási átlagot, múlt évben tehenenként háromezerkétszáz literen felüli tejtermelést értek el. Ezek a gazdaságok egyben a legjobb takarmánykészlettel rendelkeztek. Itt a növénytermesztés szerkezete az állattenyésztés szükségletéhez igazodik. Sajnos a jő példák mellett rosszak is akadnak. A záhorcei szövetkezetben például annak ellenére, hogy a járásban a takarmánytermesztés szempontjából a legjobb feltételekkel rendelkeznek, az ágazat elhanyagolása miatt sem mennyiségben, sem minőségben nem fedték a téli készletet, így nem véletlen, hogy amíg a járás többi gazdasága a múlt évhez viszonyítva a tejtermelésben növekedést ért el, addig ebben a szövetkezetben csökken a tehenek tejhasznossága. HOGYAN JOBBAN^ Ez került az intézkedések homlokterébe. Az elsőrendű feladat tehát a jobb agrotechnikán, trágyázáson, gyomirtáson, valamint a betakarítási és tartósítási technológia tökéletesítésén keresztül a nagyobb hektárhozam, vagyis a belterjes takarmánytermesztés elérése. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés is, amelynek alapján ettől az évtől kezdve valamennyi gazdaságban az állattenyésztés a növénytermesztési részlegtől minőség szerint veszi át a téli takarmánykészletet. Feltételezhető, hogy ez kedvezően befolyásolja majd a takarmányalap megteremtését, több jobb minőségű takarmány létrehozására serkenti a növénytermesztőket. A takarmányalap megteremtését szintén a legelőkre alapozott üszőnevelő telepek létesítésével akarják elérni. Abból az elképzelésből indultak ki, hogy az üszőnévelésben jó eredményeket csak akkor érhetnek el, ha fokozott gondot fordítanak a fűállomány gondozására, a hektárhozamok növelésére. Távlatilag a szakaszos, legeltethető farm melletti intenzív legelőiket az egész járásra ki akarják terjeszteni. Az idei téli takarmánykészlet megteremtése, esetleg kiegészítése érdekében teljes mértékben hasznosítják a szalmát és a kukoricakórót. A szalma tápértékét és emészthetőségét fermentálással növelik. Ezenkívül intézkednek, hogy a széna az összes nem mezőgazdasági jellegű területről is be legyen takarítva. Továbbá a cukorrépaszeletet és a leveles répafejet valamennyi mezőgazdasági üzem között szétosztják, hogy azoknak is jusson belőle, akik répát nem termesztenek. De ami a legfontosabb, az összes gazdaságot arra kötelezik, hogy egy számos állatra számítva szénában legalább huszonnyolc mázsa tömegtakarmányt tartalékoljanak a téli taikarmányalapba. A takarmánykérdés megoldásának kedvező előfeltétele, hogy a járásban már jelenleg is több forrólevegős szárítóval és négy pelletizáló gépsorral rendelkeznek. Széles körű kooperáció keretében valamennyi gazdaságnak módjában áll takarmánylisztet vagy pelŕetet készíteni. A szárítóüzemekben herefélékből, tavaszi vagy őszi keverékekből, fűvekből, silókukoricából, répaszeletből és leveles répafejből évente hozzávetőlegesen ötezerhatszáz tonna értékes takarmánylisztet készítenek. Említést érdemel, hogy tavaly próbaképpen megkezdték a baromfitrágya szárítását is. Az ebből készült liszt bevált póttakarmánynak bizonyult a hízómarháknál. A tények arra utalnak, hogy a kellő takarmánykészlet megteremtése megoldható. Ehhez azonban valamennyi mezőgazdasági üzemben a takarmánytermesztést is kellő szintre kell emelni, a termesztési és a tartósítási technológiára nagyobb gondot fordítani és az összes tartalékokat teljes mértékben kihasználni. Klamarcsik Mária mérnök Az utóbbi években Lettország mezőgazdasági üzemeiben a szarvasmarhatenyésztés nagyon jó színvonalat ért el. Az elmúlt évben országos méretben hóromezerszáz liter tejet termeltek tehenenként. Az élenjáró kolhozokban és szovhozokban azonban ennél sokkal jobb tejhasznossággal dicsekedhetnek. Ezek közé tartozik egyebek közt az Adázsi kolhoz is, ahol az elmúlt évben több mint ezer tehéntől átlagosan négyezerkétszázhuszonhét liter tejet fejtek. A tej literjeként mindössze huszonöt deka abrakot használtak fel. A tejtöbbletért prémium jár! „Mindnyájan arra törekszünk, hogy társadalmunknak minél több tejet adjunk, s ne csak teljesítsük a tervfeladatot, hanem azt jóval túl is szárnyaljuk“ — jegyezte meg Lejcie Janis Jozenovics, a kolhoz elnökének he lyettese. „Nem csekélység ugyanis, hogy a terven felül leadott tej literjéért ölvén százalékos felárat kapunk! Ez nagyon jó bevételi forrásnak bizonyult. Az elmúlt évben például kolhozunknak ezen a címen háromszázötvenezer rubel (1 rubel = 10 korona) többlet haszna származott.“ Tény, hogy ezzel a kolhoztagok bevételét is növelhették. A legjobbak, mint például Mitritje Elza — aki tizennyolc tehenet fej és gondoz —, évi átlagban tehenenként ötezernyolcszáz liter tejet ért el, s havonta nem kevesebb mint hatszáz rubelt keresett. Ez az összeg egyharmadával több mint a kolhoz.elnök, s mintegy kétharmadával több mint a kolhoz tagjainak az átlagos havi jövedelme! „A terven felül termelt tejért a tehenészet dolgozói huszonöt százalék prémiumot kapnak. Ez nagyon jól mozgósítja tagjainkat.“ Az utóbbi években a kolhozban jelentős pénzeszközt használtak fel a termelés korszerűsítésére. Az új, ezer férőhelyes tehénfarm egyenesen elbűvölő. Nagyon jé tejelékenységet érnek «! és a munka kultúrája felülmúlja a legkényesebb igényeket. A farm tizenegy csarnokának mindegyikében nyolcvan tehén kapott helyet. Van itt azonban egy százhúsz férőhelyes korszerű elletőcsarnok is. A tehenek ellátása automatizált. A teendőket egy központból irányítják. A termelőcsarnokok tévékamerát nagy segítséget nyújtanak a napi információk színvonalas elbírálásához. Minden egyes csarnokban félautomatikus fejőberendezés van. Ezzel egyszerre negyven tehenet fejhetnek. Korszerűen — olcsón A farm további berendezései Is figyelmet érdemelnek. A lakkozott fából készült öltöző bútorzata, a fényes kávéháznak beillő üzemi étkezde, az Ízlésesen berendezett adminisztrációs épület — ahol a kolhoz szakemberei székelnek —, a tágas tanterem, ahol a kolhoztagok tanulnak, a fényűző szálloda, amely az állattenyésztés dolgozóinak rendelkezésére áll, mindmind megragadó. A fotelokon, a tükrökön és a szebbnél szebb virágokon kívül gyönyörű szökőkút Is leköti a látogató figyelmét. Ha tehát a felsoroltakon túl' azt is figyelembe vesszük, hogy a kolhoz évente mintegy száz korszerű komfortos lakást ad át tagjainak, akkor az is nyilvánvaló, hogy itt nincs probléma a munkaerővel. Figyelmet érdemel persze az is, hogy ezeket a kolhoz tervező központjában tervezték és az építőcsoport valósította meg. A kolhoz égy-egy tehenének férőhelye mindössze kétezerkétszázhúsz rubelba került. Ez mintegy harmadával kevesebb mint a mi tehénistállóink állásának a költsége. A növénytermesztés döntő tényező! A négyezerötszáz hektár területen gazdálkodó kolhoz Jövedelmének szüntelen gyarapodását a szarvasmarha-ágazat sikerein túl a nutria- és a rókatenyészet is nagyban segíti. Birza Lirdza Erenesztovna, a kolhoz üzemgazdásza elmondta, hogy ezen állatoknak a tenyészete hozza a nyerstermelési érték húsz százalékát. Az üzemgazdász megjegyezte azt is, hogy a növénytermesztésnek sem kell szégyenkeznie sikereiért. Az elmúlt évben mind gabonából, mind burgonyából, de cukorrépából is kimagasló hektárhozamot értek el. Ugyanakkor a zöldség- és a takarmánytermesztés is jó színvonalon van. A kolhoznak a fővárosban — Rigában — négy, Adázsiban pedig egy elárusítóhelye van. A kolhoz saját konzervgyárat is fenntart. Ebben dolgozza fel a zöldséget, azonban kiváló minőségű almabort is készít, s félkész árunak dolgozza fel — piaci értékesítésre — a burgonyát. A korszerű konzervgyár már nyolcadik esztendeje jelentős sikereket ér el a piac ellátásában. A látogató figyelmét a számára szokatlan adatokkal teli tábla sem kerülhette el. Erre jegyezték fel a kolhoztagok gyermekeinek tanulmányi előmenetelét. Csodálkozásomra az elnökhelyettes mondanivalóját így fogalmazta meg: „Elvárjuk a kolhoztagoktól, hogy a jó munka mellett gyermekeiket is gondosan neveljék. Ezért nagy érdeklődéssel figyeljük a gyermekek iskolai előmenetelét. Szakembereink védnökséget vállaltak a helyi iskola fölött és minden erejüket latba vetik, hogy minden a legnagyobb rendben történjen, azonban a sz”lők aktív segítsége nélkül minden törekvés kárba veszne. Ezért kolhozunk tagjait gyermekeik előmeneteléért is érdekeltté tettük. Oly módon, hogy a rosszul tanuló gyerekek szüleinek prémiumából levonunk, vagy indokolt esetben egyáltalán nem kapnak prémiumot“. A kapcsolat jó módszere A kolhoz vezetősége elsőrendű feladatának tartja azt, hogy gyakran ellátogasson a munkahelyekre, ott értekezzen a dolgozókkal, s a problémákat a kollektíva erejére támaszkodva közös erőfeszítéssel oldja meg. Ügy döntöttek, hogy a kolhoz vezetőinek hetenként egy napot az irodában kell tartózkodniuk és mindazon dolgozóknak a kérdéseire, vagy megjegyzéseire kimerítő választ kell adni, akik hozzájuk fordulnak. A többi napokon azonban mindenekelőtt a termelésben kell tartózkodniuk. A vezetők és a dolgozók kapcsolatának ez a módja nagyon jól bevált és mindkét fél részére nagyon előnyös. A három termelési részleg — növénytermesztés, állattenyésztés, melléküzemági termelés — mindegyikét egy-egy tanács irányítja. Ezek döntik el, ki kaphat prémiumot vagy egyéb jutalmat. Gondoskodnak a munkafegyelemről, a lakáskiutalásról, meghatározzák, hogy ki mikor mehet üdülőbe, fürdői kezelésre stb. A tanácsok döntik el, hogy hol milyen építkezési beruházásra lesz szükség. A párt plenáris ülésének határozata kötelez! Az Adázsi kolhoz kimagasló termelési eredményei mellett azonban további követelmények is napirendre kerültek. Ezeknek megvalósítása, megoldása különösen az SZKP plenáris ülése utáni időszakban vált sürgetővé. Az elnökhelyettes szerint a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk a talajművelésre, a termelés kifizetődőgégét segítő módszerek megvalósítására, a tartalékok feltárására, a naprakész információk feldolgozására és mindennemű fegyelem szilárdítására. Napirenden kell tartaniuk a növénytermesztésben használatos korszerű gépsorok fcomplettizálását és a géppark gazdaságos hasznosítását. Az említett tárgykörben — a pártplénum kapcsán — az Adázsi kolhoz tagjai nagy javulással számolnak. Ezeknek megvalósításához segítséget várnak azon ipari vállalatoktól is, amelyek mezőgazdasági gépeket gyártanak. H, H. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA PREMIZÁLÁS A SZOVHOZOKBAN Észtországban már jó pár évs kísérleteznek a szovhozok igazgatóinak és ezek közvetlen munkatársainak célszerű premizálásával. Ez azt a célt szolgálja, hogy serkentsék őket a tervfeladatok túlteljesítésében. Ebben a legutolsó három esztendő valóságos termelési eredményeiből indulnak ki, vagyis a folyó évben elért minden egyszázalékos tervtúlteljesítéséért 2,5 százalékig terjedő év végi prémiumot adnak. Az igazgatás más dolgozói pedig a tiszta haszon növekedéséért kapnak prémiumot. A szóban forgó jutalom kifizetését olyan szakbizottság javasolja, amely alaposan felülvizsgálta az adatok hitelességét, s amennyiben mindent rendben talált, jelentést készíti s erre a járási mezőgazdasági igazgatóság engedélyt ad a jutalom kifizetésére. A bizottságnak joga van af prémiumnak felére való csökkentésére is, amennyiben például a növénytermesztés nem minden tekintetben teljesítette a tervben meghatározott részfeladatot. Ilyen esetben a főagronómus prémiumából vonnak le. ♦ ♦ ANALIZÁTOR A TÁPANYAGOK KIMUTATÁSÁRA A szovjet és francia kutatók közös munkával nagy teljesítményű analizátort szerkesztettek a talajok, valamint a növények nitrogén-, foszfor-, kálium- és más tápanyagtartalmának kimutatására. A főleg az agrokémiai szolgálatban alkalmazott új készülék termelékenysége többszöröse a jelenleg rendelkezésre álló növényi analizátorokénak. Az analizátor működésének matematikai rendszerét és metodikáját szovjet tudósak dolgozták ki, magát a berendezést pedig francia cégek szállították. ♦ ♦ AZ IPARI LÜDTENYÉSZTÉS TÄVLATA SZLOVÁKIÁBAN Szlovákiában 1960-hoz viszonyítva egyre csökken a lúdhús- és lúdmáj-termelés. 1975-ben pl. csak 9,6 tonna lúdmájat exportáltak az 1936-os száznyolcvan tonna helyett és nem is túlságosan jó áron. Ha a lúdmáj minőségét javítani tudnák, akkor jelentős árbevételi többletet lehetne elérni. A Duna melletti Ivánkán kidolgozták a lúdtenyésztés két termelési irányzatát: a lúdbroiler-hústermelésť és a lúdmáj-termelést. A ludak szaporodási képességét 1980-ra oly módon kell javítani, hogy egy húslúdtól negyvenhat, 1990- ben pedig ötvennégy életképes kisliba származzék. A májtermelő lúdanyáktól pedig 1980-ig huszonhat, 1990-ig harmincnyolc kislibára számítanak. ♦ ♦ ALGATENYÉSZET A bulgáriai Petries közelében, a Kojuh nevű kialudt vulkán tövében, 1500 m2-es területen kísérleti algatenyészetet létesítettek a bőségesen rendelkezésre álló hévíz felhasználásával. Az algákból készített lisztet (biomassza) a mezőgazdaságban műtrágyázásra használják fel. Szakértők véleménye szerint az algaliszt gyógyszerek és kozmetikai cikkek előállítására is alkalmas. Jelenleg azzal kísérleteznek, hogy a hatvankét százalék fehérjét tartalmazó algalisztből élelmiszereket állítsanak elő. Ш
