Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-28 / 43. szám
14 Szabad földműves , 1978. október 28. MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Terjed a Varroaatka-fertőzés 'Alig számoltuk fel az ismert fertőző méhbetegségeket, méri§ újabbtól kell óvni méheiniket. Jó pár éve hallunk már az ázsiai méhatkáról (Varroa jacobsonii], amely állítólag Indiából származik. A veszedelmes élősködő évről évre többet hallat magáról. Hét-nyolc éve, hogy a vészharangot megkongatták, mikor az ázsiai Varroaatka-fertőzés átlépte kontinensünk határát. Azóta a méhészek szorongva figyelik továbbterjedését. Egy-két év óta sajnos nálunk is téma lett a Varroa atka méhbetegség. Ha megfigyeltük ezen fertőző betegség terjedését, tudjuk, hogy ma már Bulgáriában és Romániában megtalálható az élősdi, sőt a már tőlünk nyugatra levő országokban is, mint például a Német Szövetségi Köztársaságban. A magyarországi Méhészet szeptemberi számában olvashatjuk a „Varroa atka Magyarországon“ című cikket, amelyben közlik, hogy a kórokozó átlépte Románia és Magyarország határát. Két kelet-magyarországi településen észleltek gyenge fertőzést. Nálunk a Včelár folyóirat augusztusi és szeptemberi számában .szintén foglalkoztak a fertőzés védekezésének módjával, azonban pontos közleményt nem adtak ki, hogy a veszedelmes kórokozó nem lappang-e valamely országrészen. Ezért tavasszal minden méhésznek a családok fejlődése során fokozott figyelemmel kell ügyelnie a méhcsaládok átvizsgálásánál. Hazánkban, ugyanúgy mint Magyarországon, a veszély elhárítására az állategészségügyi szolgálat alaposan felkészült. A helyzet komolysága azonban megköveteli, hogy elsősorban a méhészek legyenek éberek. Ha olvassuk az erre vonatkozó szakirodalmat, megtudhatjuk, hogy a Varroa atka a méhcsaládban kezdetben lassan szaporodik. Eltelik egy-két év, mire kárt tehet. Ha az elhanyagolt méhcsaládnál nyilvánvaló a betegség, akkor a méheknek már tíztizenkét százaléka fertőzött. A magyarországi Méhészet közölte: „ ... a fertőzött három méhészetben száznegyvenkilenc méhcsalád van, s ezekben Folbexes kezeléssel egybekötve — összesen harminckét atkát találtak, ez azt bizonyltja, hogy az atka ezeken a helyeken még nem „dúsult“ fel. Remélhető, hogy nem terjed tovább.“ Még tehát csak gyenge fertőzésről van szó. Közlik továbbá a szigorú óvintézkedést, amit a Magyar Állategészségügyi Szolgálat elrendelt. A veszély sajnos már a szomszédban van. Ezért a méhcsaládok kezelésénél a jövőben a fokozott elővigyázatosság szükséges. Mi is ez a veszélyes élősdi, hogyan lehet ráismerni? Szabad szemmel is látható élősködőről van szó, az atkák családjához tartozik, azonban életmódja más mint például a légcsőatkáé. Méretre körülbelül 1,6 milliméter széles és 1,2 milliméter hosszú. Kifejlett korban a méhekre tapadva szívja a vért. Jól észlelhető, esetleg a fiasítás kitinjét átszúrva, azzal táplálkozik. Gondolom, minden méhész látott már közönséges méhtetűt (Branula cocea). Ez hosszasan ovális alakú és három pár lába van. Színe barnás. A Varroaatka szélességben ovális alakú, tehát szélesebb, mint hoszszabb és testének első felén négy pár lába van. Első észrevételnél a kezdő talán meg sem különbözteti a méhteűtől, mert színük csaknemmegegyezik. A Varroa atka valamivel kisebb Vei, 111. méhvel folytatja útját a kaptárban, esetleg fci is repül vele. Így terjedhet tovább a fertőzés. Ha egy herén például hét, egy méhen öt atkát találunk, akkor már erős a fertőzés. A fertőzött Hasítást az erős családok a röpnyíláshoz hordják, vagy kidobálják a kaptár elé. Ez nyáron, a fejlődés idején már figyelmeztető. A Varroa atka elleni védekezést hazánkban is megkezdték. A keleti országrészben tízkilométeres övezetben folynak a mikro- és makroszkopikus vizsgálatok az országhatár mentén. Ha a vizsgálatok befejeződnek, az állategészségügyi szolgálat bizonyára talán meg sem különbözteti a méhtetűtől, mert színük csaknem egyegye-A tények azt bizonyítják, hogy a 1. Jibra: A nőstény atka (Varroa jacobsonii) felülről nézve. 2. ábra: Ugyanaz csak alulról, a hasi oldalról nézve. 3. ábra: A hím atka felülről nézve. és színe enyhén szürkésbarna. Ha összehasonlítást teszünk, hasonlít az almához. Az alma az atka testrésze, a szára pedig a fejének felel meg. Szemléltetésképpen Kovács barátommal irodalom alapján igyekeztünk rekonstruálni huszonhatszoros nagyításban. A nőstény atka tojásait a befedés előtti Hasításra, de leginkább herefiasításra rakja, és mire a báb kikel, az atka is kifejlődik. Ha több, például tíz-húsz tojást rak a nőstény atka egy-egy fiasításra, az elpusztul, de ha csak egy tojás kerül egy sejtbe, akkor a báb még kikel és a kikelt heré-Varroa atka ismét átlépett egy országhatárt és most már tőlünk, mindnyájunktól függ, hogy Csehszlovákiában a nemkívánatos fertőző méhbetegség megtelepszik-e. Ha tehát — a következő évben — a méhész méhein gyanús, ismeretlen élősdit vesz észre, azonnal értesítse a Járási Állategészségügyi Szolgálatot, vagy a legközelebbi méhegészségügyi felelőst, hogy megtegyék a szükséges óvintézkedést. Megakadályozzák a veszedelmes fertőzés továbbterjedését, amely más országokban jelentős károkat okozott. VICZÉN ISTVÁN Az SZMSZ III. kongresszusa előtt A marxizmfls-leninizmus tanításából tudjuk, hogy a felépítmény színvonala a gazdasági alap fejlődésétől függ, s az visszahat a gazdasági alapra. Méhészetünk termelési tevékenységét nagyban befolyásolják egyes szakbizottságaink. Döntő szerepe van ebben a művelődési tevékenységnek. Tudjuk, hogy szövetségünk szervezeteinek működése a múltban nagyon gazdag volt. A méhészek több kilométert is megtettek azért, hogy egy-egy közös rendezvényen részt vehessenek. Az SZMSZ KB Elnöksége ma is nagyra értékeli a művelődési munkát. Ezt anyagi eszközökkel támogatja. Sokszor sajnos az alapszervezetek vezetőségeinek hibájából nem használják ki a felkínált lehetőségeket. A feltételeknek megfelelően az előadásokat a szocialista nagyüzemi méhészet fejlesztésének támogatására ki kell használni. Erre példával szolgálhat a Kladzanyi Efsz (vranovi járás). Tudatosítanunk kell, hogy csak ezekben a méhészetekben érvényesíthetjük a nagyüzemi szakosítás és gépesítés legjobb módszereit. Tagjaink szakmai fejlődése mellett nem szabad megfeledkeznünk politikai látókörük szintjének tökéletesítéséről sem. Csak politikai és szakmai szempontból egyaránt fejlett méhész segíthet teljes mértékben a szlovákiai méhészet fejlesztésében s a gazdaságosság növelésében. A szakelőadásokon és a tanfolyamokon kívül lehetőség nyílik népszerű ismeretterjesztő filmek vetítésére is. Az SZMSZ KB által kiadott Híradó (Spravodaj) a megrendelhető filmeknek a jegyzését tartalmazza. Használjuk ki tehát ezt a lehetőséget is. Az utóbbi időben szoros kapcsolat jött létre az SZMSZ és a CSMSZ művelődési bizottsága között. Az elkövetkező időszakban méhészeti témakörrel közös plakátokat Is adunk ki. A művelődési bizottság tanulmányi kirándulásokat szervezett a segítségre szoruló járásokba, s így munkája elmélyítéséhez ismereteket gyűjtött. Alapszervezeteinkben a legcélszerűbb rendezvények az anyanevelés és a mézes sütemények, s italok készítésének tárgykörét ölelték fel. Az SZMSZ közelgő III. kongresszusa fokozott tevékenységre ösztönzi a méhészeket. Ez kifejezésre Jutott a Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére elfogadott feljánlásokban is. Az SZMSZ III. kongreszszusa értékelni fogja az eddigi munkát és a fejlesztéssel kapcsolatosan új irányelveket fogad el. Tevékenységünk főleg a tagság politika és szakmai képességének a növelésére irányul. Kongresszusunkon megtárgyaljuk és elfogadjuk az alapszabály módosítását. Ebben kidomborodik szövetségünk szocialista jellege. Kiemeli az SZMSZ részvételének jelentőségét a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelésében. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minsztériuma minden támogatást megad az eszközök gazdaságos kihasználására. Továbbra is számolunk az általános iskolák és gimnáziumok pedagógusainak gazdag tapasztalataival. Bizottságunk tagjainak többsége bevált pedagógusi A méhészeti szaktanítókkal együtt ezek a legbeváltabb szervezőink. Tevékenységünk sikere az alapszervezetek vezetőségeinek ' segítségétől és a méhészek munkájának a minőségétől függ. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy feladatainkat teljesítsük! (О. T.) Jó nektártermő növény Az Euodia növényfajták nem is oly régen Közép-Európa ritkaságai közé tartoztak. Magyarországi méhészeti szakemberek azonban megállapították, hogy némely változatai jól mézelnek, s azóta egyre nagyobb érdeklődéssel telepítik ezeket. Mézelés szempontjából telepítésre mindenekelőtt az Euodia hupefiensis jöhet számításba. Ez a változat augusztusban kezd virágzani, amikor nektárt hozó növényekből már kevés van. Drezdában, az NDK méhészeinek a tanácsára faiskolában nagy mennyiségű Euodia növényt szaporítottak egyes körzetek zöldövezetének a létrehozására. Az Euodia család a Rutaeeae növénycsoportba tartozik, amely középeurópai viszonylatban nyáron neveli levélzetét, mélynek enyhén kellemetlen, aromatikus illata van. Az Euodia hupehensis Közép-Kína hegyvidéki erdeiből származik, ahol fája húszméteres magasra is megnő. Közép-Európai éghajlati viszonyai között azonban csupán mintegy tízméteres magasra nő, s az esetek többségében nagy bokorra emlékeztető növényzet alakul ki belőle. Virágzása augusztusban éS szeptemberben fürtökre emlékeztetőén, nagy tömegekben megjelenő apró és zöldesen fehér elrendezésben történik. Virágfürtjei nagyon tetszetősen díszlenek. Termése, szeptember végén, október elején vörösesbarna színezetet kap. Virágainak nektárhozama — a szakemberek megítélése szerint — háromszor akikora mint az akácé. A nektártermést azonban nagyban befolyásolja az időjárás, de főképpen a levegő páratartalma. Figyelmet érdemel az is, hogy aránylag hosszú ideig, tehát négy héten keresztül is virágzik. Akkor bontja első virágait, amikor a hárs már elvírágzott. Kedvező éghajlati feltételeken az Euodia hupehensis kiültetésétől számítva a hetedik-nyolcadik évben virágzik. Közép-Európa éghajlati viszonylatában gondot okoz nagyobb méretű elszaporítása, mivel a zsenge növényzetet a korán bekövetkező reggeli fagyok károsítják. Az Euodia egyébként gyorsan fejlődik, s új hajtásai a tél beálltáig alig érnek be. Zord télen a növény tehát kifagy. A fás rész fokozatos öregedésével azonban az Euodia növekedése lelassul, korábban megszűnik nedvkeringése, s ezáltal fagyellenállőbbá válik. A növényzetre azonban legártalmasabbak a kései tavaszi fagyok, mivel korai, jó időben hamar megkezdődik nedvkeringése. Ezért a kései fagyok a fás részt is lkárosítják. A szakemberek azt tanácsolják, hogy Euodiát mindenekelőtt olyan körzetben ültessünk, ahol nincsenek zord hideg telek. Ezzel szemben nagyon jó] tűri a szárazságot. Betegséget vagy állati kártevőt eddig nem vettek észre a- növényen. Csupán pár esetet jegyeztek fel mezei nyulak kártételéről. Az esetek azonban lényegtelenek, mert a fatörzs megrágása az Euodia esetében jóval kisebb méreteket öltött, mint az akácnál vagy más fás növénynél. A zöldövezet létesítéséhez ez a fás növény nagyon jól hasznosítható. Szükséges azonban, hogy ikiültetésének meghatározásakor ésszerűen járjunk el. Csak olyan körzetekben ültessük ki, ahol erre kedveznek a természeti feltételek. —zn—> Vizsgálat alkalmával tapasztaltam Az alábbiakat leírva arra gondolok, hogy méhésztársaim talán felfigyelnek a rendellenességekre. Az is előfordulhat, hogy valaki magára ismer. Többször írtam, hogy alkalomadtán sok méhész munkáját, lépkészletét megfigyeltem. A látottakból megállapítottam, hogy a megvizsgált családok közül húsz-harminc százaléknyi gyenge állapotban van. Ilyenekkel csak ráfizetéssel lehet méhészkedni. Ez természetesen mindenekelőtt a méhészre káros, ha azonban arra gondolok, hogy Szlovákiában sokezer méhcsalád mennyi cukrot elfogyaszt és ebből haszon nem származik, akkor ehhez még hozzászámolom a családonkénti harminc korona állami támogatást is, ez már népgazdasági kár, hiszen milliókról van szó. Ha a méhész tisztában van a méhek életével és szereti is őket, akkor naponta körüljárja a méhest (ha az nincs tőle távol). Arra is törekszik, hogy minél szebbé tegye a környezetet. Ennek az ellenkezőjével sajnos sok helyen találkoztam. Tény, hogy a méhészetben is a jobbra, az újabbra kejl törekedni. Nagyon fontos, hogy mindig a legfontosabbat, legliasznosabbat sajátítsuk el. Méhészetem környéke olyan, hogy ha ott körülnézek, megnyugszom. Tehát kívül is rend uralkodik. Nem hanyagolom el a kaptárakat, mert ezek értékesek. Ha három-négy évenként nem mázolnám át, idő előtt tönkremennének. Sok helyen láttam, amint a szabadban levő kaptárak gerendákon fekszenek. Amennyiben a kaptár közvetlenül a gerendán fekszik, akkor két oldalról is rothad. Ha a méhész nem készítette vasból az állványokat (szerintem ez a legjobb), akkor tanácsolhatom, hogy keményfából valót használjon erre a sálra. Erre háromszögű léceket szögelhet. A kaptárak a lécen jól fekszenek, s alig érnek hozzá, tehát nem károsodnak. Több helyen láttam, amint öt-hat kaptárt egyszerre takartak. Ha tehát egy kaptárhoz hozzá akartam férni, az egész takarást le kellett szednem. Szükséges, hogy minden kaptárnak horganyzott pléhből készített saját tetőzete legyen. Sok méhész maga készíti kaptárait. Ez nagyon hasznos cselekedet, hiszen így a kaptár jóval olcsóbb a vásároltnál. Arra azonban ügyelni kell, hogy a méret pontos legyen, mert a kereteket csak így cserélhetjük [amenynyiben a családok egészségi állapota Jó). Láttam olyan kaptárakat, amelyekbe a szélső ráma csak úgy fért be, hogy annak az egyik oldala a kaptár falához simult, de azt is megfigyeltem, hogy a rámák a kaptár alján feküdtek. Előfordult olyan eset is, hogy a méhész a betelepítéstől nem tisztította a kaptárakat. Olyan volt a propoliszragasztás, hogy alig dolgozhattam tőle! Gondolom, kevés méhész van olyan szerencsés helyzetben, hogy tartalékkaptárakból bővelkedne és minden családját egyszerre tehetné tiszta kaptárba. Három-négy tartalékkaptár azonban mindenütt akadj Így a tisztán tartott Ikaptárakba átrakhatjuk a családokat. Nincs is talán olyan méhész aki ne tudná, hogy a sok bábinges öreg lép a betegség melegágya. Ennek ellenére olyan rámákat is láttam, amelyeket talán a betelepítéstől nem cseréltek. A szorgos méhecskék ezeket ä közfalig lerágták, hogy új fészket építhessenek. Szerintem három-négy évenként szükséges a lépesére. Sok helyen a kiépített lépekkel is baj van. A müléppel ugyanis sokan takarékoskodnak. Egész műlép helyett csupán csíkokat vagy háromszögűt tesznek a keretbe, mert a méhek ezt kiépítik. Ezzel szemben a kezdőnek Is tudnia illenék, hogy a törzscsaládok olyan helyeket, ahol nincs mfllép, hereléppel építik be. Olyan családot is láttam, amelynél a lépkészletne^ közel egyharmada herelép volt. Hogyan várhatnak ilyen családtól hasznot, hisz a herék minden mézet elfogyasztanak. Herelép nélkül természetesen elképzelhetetlen a költőtér., Elég azonban, ha a szélső lép egynegyede herés. Ennyi szükséges minden családnál. Szükséges tehát, hogy a törzscsaládokba építésre egész műlépet tegyenek. Ez nem pazarlás, hanem követelmény. Legtöbb méhész méhcsaládjait sem a betelelésnél, sem a fejlődés során nem szűkíti. Lehetetlen, hogy négy-öt rámát takaró család fejlődése zavartalan legyen, különösen akkor, ha az egész fészket elfoglalja. így a nem takart rámák úgyszólván hasznavehetetlenül megpenészednek. Ez megköveteli, hogy a család népességéhez mérten szükítsünkl Sok méhészetben festett, illetve jelzett anyát nem láttam. Ez a művelet oly könnyű, hogy csak kis gyakorlat kell hozzá. Hányszor kell a méhésznek évente megkeresnie az anyát! Előfordul, hogy a család valamilyen oknál fogva másik anyához jut. Ha a méhész nem jelöli méhanyáit, hogyan szerez tudomást erről? Nagy Kálmán
